1847 vagy 1848? Tájékozásul (Debrecen, 1861)
Az országgyülés előzményei
1847 vagy 1848? 1. Az országgyűlési felirás Ő Felsége által elfogadtatott és a most bekövetkező fejlemények feladata leend határozni azon kérdés fölött, valljon a képviselőház valóban a nagy politikai eszélyesség színvonalára emelkedett-e akkor midőn a junius 50-iki császári pátens rendelete előtt meghajolva, a feliratnak mind czimezésében mind a szövegben az 1790- diki koronázó országgyűlés által követett eljáráshoz alkalmazkodott , vagy súlyos hibát követett el a baloldal az által hogy meggyőződésén erőszak elkövetését engedvén , a jog s igazság előbb kiküzdött győzelmét feláldozta , s a parlamenti életben ha nem példátlan, de minden esetre veszélyes oly eset előállásába egyezett, miszerint a bebizonyult kisebbség kivonata érvényesüljön a kétes természetű s értékű politikai okok által erkölcsileg hallgatásra kényszerített többség ellenében. Mindenesetre egy nevezetes fordulóponthoz jutottunk, mert akár egyenesen és határozottan megtagadja a tényleges hatalom a nemzet jogos és törvényes követeléseinek teljesítését, akár a kedvezőtlen külviszonyok nyomásánál fogva, kitérő választ adand: az ország és kormány közötti küzdelemnek újabb szaka , az eddigitől különböző iránynyal és pártalakulásokkal veendi kezdetét; ha pedig egészen a törvényesség s az 1848-diki alkotmányos biztosítékok terére fog állani, mi azonban épen nem hihető, — ez a belügyek és kérdések lényeges megváltozásánál túl még az európai viszonyok észrevehető módosulását vonandná maga után. Mielőtt tehát a politikai küzdelmek és tevékenység új szakába lépnénk, nem lesz felesleges egy rövid visszatekintéssel főbb vonásokban felidézni a legközelebbi irányzatok és törekvések emlékét, hogy tájékozásunk a jövőre nézve annál biztosabb legyen. A visszaemlékezés a képviselőház három havi életére terjedene, de lehessen egészen hallgatással mellőzni azon előzményeket, melyek a jelen országgyűlésnek sokáig kétségben forgott, végre mégis megtörtént egybehivására vonatkoznak. Alig szükség ecsetelni milyen volt 1860. október 20-kán a hazában a közvélemény s a nemzet meggyőződése. Tiz éven át, a magyar nép tántorulhatlanul egyedül eseményektől várta a szolgaság lánczainak széttörését és a külföldre volt irányozva a nemzetnek egész figyelme. A bécsi kormány által lelketlenül monopolizált belügyek csak annyiban érdekelték a népet, mennyiben a nemzeti létünk ellen kifogyhatlanul intéz