1848. erdélyi országgyülési törvény-czikkelyek (Pest, 1862)
4 királyi leiratban a következendők vagynak kijelölve, úgymint: 1- er. Hogy minden más egyéb tanácskozások előtt az ürességbe jött udvari erdélyi kanczellári hivatalra az országos karokat és rendeket az 1791-beli 20-ik törvényczikkely értelmében illető választási jognál fogva választás vitessék véghez, és az legfelsőbb kegyelmes kinevezés végett késedelem nélkül terjesztessék ő Felsége eleibe. 2- or. Hogy ezen Nagyfejedelmeségben ürességben jött törvényes táblai elnöki hivatalra hasonlólag választás vitessék véghez, kegyelmes megrősités végett ő Felségének felterjesztendő. 3- ot. Hogy Erdély Nagyfejedelemségnek és Magyarországnak a legközelebb múlt erdélyi országgyűlés végével a kazak és rendek által 1847-beli November 3-ról tett felterjesztésben érintett egyesülése feletti kérdés, a fennálló helyhatósági törvények, és a nemzetek törvényes viszonyai tekintetbe vételével a tárgy fontosságához képest érett tanácskozás alá vétessék. 4- et. Hogy miután Felséges Urunk azon Atyai szándékát és gondoskodását, miszerint az úrbéresek sorsán mindenképpen és minél előbb segítve légyen, folyó évi Április 3-ik napjáról kelt kegyelmes királyi leiratában nyilvánította, a jelenlegi környülményekhez képest, a létező úrbéri viszonyok megszüntetése, és az illető földesuraknak illő káratlanitása szükségesképpen tárgyaltatván — ezen tárgy oly móddal siettessék, hogy az e részben felküldendő és őfelsége által megerősítendő törvényjavaslatok a jobbágyokra nézve, még ezen országgyűlés folyama alatt kihirdetessenek, és teljesedésbe vétethessenek. 5- öt. Hogy a közterheknek minden személy megkülönböztetése nélkül egyformán meghatározandó viselése tanácskozás alá vétessék.