1848. erdélyi országgyülési törvény-czikkelyek (Pest, 1862)

4 királyi leiratban a következendők vagynak kijelölve, úgymint: 1- er. Hogy minden más egyéb tanácskozások előtt az ürességbe jött udvari erdélyi kanczellári hivatalra az országos karokat és rendeket az 1791-beli 20-ik törvény­­czikkely értelmében illető választási jognál fogva válasz­tás vitessék véghez, és az legfelsőbb kegyelmes kinevezés végett késedelem nélkül terjesztessék ő Felsége eleibe. 2- or. Hogy ezen Nagyfejedelmeségben ürességben jött törvényes táblai elnöki hivatalra hasonlólag válasz­tás vitessék véghez, kegyelmes megrősités végett ő Felsé­gének felterjesztendő. 3- ot. Hogy Erdély Nagyfejedelemségnek és Ma­gyarországnak a legközelebb múlt erdélyi országgyűlés végével a kazak és rendek által 1847-beli November 3-ról tett felterjesztésben érintett egyesülése feletti kérdés, a fennálló helyhatósági törvények, és a­­ nemzetek törvé­nyes viszonyai tekintetbe vételével a tárgy fontosságához képest érett tanácskozás alá vétessék. 4- et. Hogy miután Felséges Urunk azon Atyai szán­­dékát és gondoskodását, miszerint az úrbéresek sorsán mindenképpen és minél előbb segítve légyen, folyó évi Április 3-ik napjáról kelt kegyelmes királyi leiratában nyilvánította, a jelenlegi környülményekhez képest, a lé­tező úrbéri viszonyok megszüntetése, és az illető földes­uraknak illő káratlanitása szükségesképpen tárgyaltat­ván — ezen tárgy oly móddal siettessék, hogy az e rész­ben felküldendő és ő­felsége által megerősítendő tör­vényjavaslatok a jobbágyokra nézve, még ezen ország­­gyűlés folyama alatt kihirdetessenek, és teljesedésbe vé­tethessenek. 5- öt. Hogy a közterheknek minden személy m­egkü­­lönböztetése nélkül egyformán meghatározandó viselése tanácskozás alá vétessék.

Next