Hét Nap, 2007 (4. évfolyam, 1-32. szám)

2007-04-03 / 13-14. szám

2« HifUxp Ellátási kiskapu A területi ellátási köte­lezettség tekintetében a nem e szerint szakellátás­ban részt vevők megnyu­godhatnak: a háziorvosok továbbra is adhatnak be­utalót a TEK-en kívül lévő intézményekbe is, és azok döntenek arról, fogadják-e a területen kívüli beteget, vagy ki kell fizetni az ellá­tás összegének harmadát. Más kérdés azonban, hogy a teljesítményvolumen­­korlát e téren is megköti az intézmények kezét... Egészségügy - félpénzen Április elsejétől: egészségügyi reform Folytatás az 1. oldalról. Meg kell jegyeznem, hogy ezeknek a feladatoknak az ellá­tásához intézményünk nem is rendelkezik a szükséges ágy­számmal, és értelmetlen dolog, hogy egy megyei kórház ne lát­hasson el diaetológiai eseteket. A beutalási rend tudomásunk szerint a Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár ajánlásainak alapján született meg. Nem kérték ki az ÁNTSZ helyi és megyei vezetőinek vélemé­nyét, de az első fordulót köve­tően szerencsére sor került a helyi és regionális tiszti főor­vosok által összehívott szak­mai egyeztetésre, és március 19-éig kellett elküldenünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, valamint a szakmi­nisztériumhoz azokat a módo­sításokat, amelyek az első ter­vezetben foglaltakhoz képest javasolt változtatásainkat tar­talmazzák. Ennek megfelelően megírtuk a javaslatainkat tar­ talmazó feljegyzést. Ebben a következő módosítások mellett szálltunk síkra: azt kértük, hogy a dunaújvárosi betegek kézsebészeti, szívsebészeti és égésplasztikai műtétei ne Győrben, hanem Budapesten történhessenek meg. Azt sze­retnénk ezen túl, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően a gyermek-neurológiai progres­­­szív szakellátás is Győr helyett Budapesten, a Heim Pál Kór­házban valósuljon meg. Leve­lünkben kértük, hogy - a híd megépültével - területileg hoz­zánk tartozzon Dunavecse és a környező falvak, valamint Dunaföldvár. A helyi önkor­mányzati vezetők is kérésünk mellett álltak, hiszen a földrajzi sajátosságok miatt teljesen lo­gikusnak tűnik, hogy a közel­ség és a könnyű megközelíthe­tőség okán a Szent Pantaleon Kórház lássa el az ezeken a te­lepüléseken lakó betegeket. Merem remélni, hogy április elsejéig a módosító javaslatok figyelembe vételével új beuta­lási rendet fogad el a miniszté­rium. (Beszélgetésünk március 27-én, még a vasárnap nyilvá­nosságra hozott változtatás előtt készült - a szerk.) Az áp­rilistól életbe lépő változtatá­sok betegeket is érintő kérdése­iről nyilván a sajtó ad némi tá­jékoztatást, de a kórház is pró­bál az önkormányzathoz és a lakosossághoz egyaránt napra­kész információkat eljuttatni, amennyiben ezekkel rendelke­zik. A területi ellátási rendszer változása természetesen nem zavarja meg azoknak az ellátá­sát, akik bent vannak most ke­zelésen. Ők nyilván megkapják az őket megillető terápiát, hi­szen lehetetlen, hogy egy, már elkezdett kezeléssel felhagy­junk, mondván, a beteg másho­vá került a területi ellátási rend szerint. Az más kérdés, hogy amikor a végleges területi ellá­tási rend eljut a kórházakhoz, akkor ennek megfelelően kell módosítanunk az általunk szakellátásba utalt betegek szá­mára kijelölt célintézményt. A főigazgató főorvos el­mondta, az új területi ellátási renddel kapcsolatban csak ál­talános információkat kaphat­tak az intézményvezetők, a benyújtott változtatási javas­latok egyelőre feldolgozás alatt vannak. A többi, a kórházak számá­­ra életbe vágó kérdésben - a fi­nanszírozás és az intézmények­re kiszabott teljesítményvolu­­men-korlát tekintetében­­ nyil­vánosságra hozott intézkedé­sek pedig annyira nem tűntek elfogadhatónak az igazgatók számára, hogy az egyezkedés intézményenként folyt tovább, még a rendelkezések életbe lé­pése előtti napokban is.­­ A területi ellátási kötele­zettség tekintetében az eltelt idő alatt semmilyen számottevő előrelépés nem történt - mond­ta március 29-én dr. Mészáros Lajos, a Szent Pantaleon Kór­ház stratégiai igazgatója. Habár módosítási javaslataink - állító­lag - feldolgozás alatt vannak, továbbra is úgy tűnik, nekünk kell ellátni a megye diabetoló­­giai, nephrológiai eseteit, to­vábbá - bár a kórház, a haszno­sabb működés érdekében fél éve a fertőzőosztály leépítése, és az ottani aktív ágyak átszer­vezése mellett döntött - hoz­zánk került a fél megye fertőző­beteg-ellátásának feladata is. Súlyosabb probléma, hogy a hozzánk eljuttatott működési szerződésben - amelyet április elsejéig alá kell írnunk, hogy az OEP-finanszírozásra jogosultak maradjunk - még az első kör­ben ismertetett, elemi hibákat tartalmazó területi ellátási köte­lezettség van megjelölve, Így, ha a kórház aláírja a szerződést, akkor ezt teljesítenünk kell, ha nem, akkor elesünk az ellátott betegek után minket megillető egészségpénztári támogatástól. A szerződésben foglalt teljesít­­ményvolumen-korlát emellett olyan feltételt teremt a kórház számára, ami - a plusz felada­tok ellátása mellett - további ágyszám-csökkentést von maga után, a reform bevezetése óta eddig leépített kilencvenkilenc aktív ágyon túl is. A feladatok után járó kreditpontok alapján is hátrányos számunkra a válto­zás. Az általunk számított átlag 2300 súlyszám helyett ugyanis 1570-nel számol a tervezet. Po­zitívumként elmondhatom, hogy a sürgősségi betegellátó osztály 12 ágya elsődleges tá­mogatásban részesül továbbra is. Ezek a finanszírozási válto­zások körülbelül két és fél hó­napon belül jelentkeznek, de nem árt a kieső bevételek he­lyett időben gondoskodni a pót­lásról. A helyzetet könnyebbé tenné, ha a megyei és települési önkormányzatokkal sikerülne megegyezésre jutni a terület előbb említett kibővítésével, hi­szen akkor az ottaniak után is megilletne minket az ellátás fi­nanszírozása. Nem szabad azonban csak a reform hibáit észrevenni. Sok mindent helyre tesz az ellátások terén, az utób­bi időben ugyanis a legtöbb be­teget egy szinttel magasabban látták el, mint az indokolt lett volna: a háziorvosok feladatait gyakran a járóbeteg-szakellátás végezte el, és sokszor indoko­latlanul utalták tovább a betege­ket kórházba. Ez azonban, ha­bár sokszor nem volt orvosi szempontból indokolt vagy akár költségkímélő, a teljesít­ményarányos finanszírozás mellett „megérte” minden szin­ten. Ezt némileg orvosolja az ágyszám-csökkentés. Nálunk viszont tényleges ellátási igény van, amit a szigorítások mellett nem áll módunkban kielégíteni. Az eddigi reformlépések hasz­na is érezhető: a vizitdíj beve­zetése óta mintegy 5-10 száza­lékkal csökkent a betegforga­lom, vélhetően az indokolatla­nul megjelenő betegek távol­­maradásával. Valószínűleg ha­sonló eredménnyel jár majd a TAJ-számok április elsejétől kötelező érvényesítése is. Ha valaki - akár, mert munkáltató­ja nem fizeti utána a tb­­járulékot - nem jogosult az in­gyenes egészségügyi ellátásra, arról, igaz az ellátást követően, írásos értesítést kap. Hogy a tel­­jesítményvolumen-korlát körüli harcok milyen eredménnyel járnak, ez majd kiderül. Mi egyelőre kapálózunk, mást nemigen tudunk csinálni... -szani- 2007. április 3. Célegyenesben a hídépítés Még egy ünnep lesz: a júniusi átadásé Nehéz eldönteni, hogy ba­bonásak-e az épülő dunaújvá­rosi híd szakemberei. A hordó­­gurítási ceremóniát - a babona szerint nem túl szerencsés na­pon - március 13-án rendezték meg. A hagyomány azonban abból a hiedelemből ered, hogy aki először kel át az új hídon, azt szerencsétlenség éri. Ezért régen macskát zavartak át az új építményen. A cicák megúsz­ták ezt az ünnepséget, csak a söröshordó gurult Dunave­­ cséről Dunaújváros irányába. Az idő ismét kegyes volt a hídépítőkhöz: szikrázó napsü­tés fogadta az ünneplőket a Duna partján. - Ez a nap a hídépítőknek szól - mondta Szalay Tibor, a Vegyépszer Zrt. hídépítő veze­tő főmérnöke. - Megköszön­jük az eddigi közreműködésü­ket. Ez a legjobb alkalom, hi­szen sokan közülük átvonul­nak más munkákra. A dunaúj­városi híd építése befordul a célegyenesbe, és a befejező munkák következnek. A hor­­dógurítással azt­­ ünnepeljük, hogy már át lehet kelni a hí­don, az építmény szerkezeti­leg kész állapotba került. A söröshordó a dunavecsei ol­dalról indult, és a híd teljes hos­szát, 1700 métert tett meg. A dunaújvárosi oldalon csapra verték, és elfogyasztot­ták a benne lévő nedűt. Az ünnepet a konzorcium vezetőinek köszöntői nyitották meg. A Vegyépszer Zrt. képvi­seletében dr. Tímár Gyula ve­zérigazgató, majd a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója, Apáthy Endre mondott beszédet. Vé­gezetül Rauf Pál, a „HÍD” Du­naújváros és Környéke Egye­sület elnöke mondott köszön­tőt. Az ünnepélyes megnyitót dr. Kálmán András, Dunaújvá­ros polgármestere zárta. A ceremónia protokoll ré­ sze után az ünneplők átsétáltak a dunavecsei oldalra, hogy a hordó megkezdhesse útját Du­naújváros felé. A csaknem két kilométeres sétában és a hordó gurításában megfáradt vendé­geket frissen csapolt sör és a pörkölt kellemes illata fogadta a Duna jobb partján. - Mindazok, akik ebben a munkában részt vettek, rend­kívül büszkék lehetnek ma­gukra - mondta lapunknak dr. Domanovszky Sándor Széche­­nyi-díjas, okleveles építőmér­nök, hegesztési főmérnök. - Ez a híd mindenképpen a ma­gyar hídépítés csúcsa. Világre­korder építményről van szó, amit magyarok építettek. Az átadásra készül egy reprezen­tatív könyv a híd készítésének munkálatairól. Remélem, hogy ez a könyv mindenki számára értékes és élvezetes olvasmány lesz. A dunaújvárosi híd követ­kező ünnepe már az átadás lesz. Ha a körülmények to­vábbra is segítik a munkát, jú­nius végén. Az élményfürdő félig kész A medencék alaplemezeit építik Az eddigiekhez hasonló üzem­­ményfürdő építése. Úgy tűnik, a ben, sőt, talán még annál is sob- már korábban említett akadá­ban halad a dunaújvárosi él- lyok is elhárultak az útból, a bí­róság ugyanis megtárgyalta a Duna Kör által benyújtott kere­setet, amelyet aztán elutasított, így ismét jogerős építési enge­déllyel és leállító végzés nélkül folytatódhat az építkezés. A le­endő élményfürdő területén szemmel láthatóan egyre maga­sabbak a falak és az oszlopok, jelenleg egy szint hiányzik a ház szerkezetéből. Radics József projektvezetőtől megtudtuk, hogy időközben elkezdődtek olyan építőipari munkák is, mint a pincefal szigetelése, de várhatóan még ezen a héten megjelennek a kőművesek, akik a kitöltő falazásokat végzik majd. A munkavégzés tehát fo­­lyamatos, szerencsére az időjá­rás eddig nem befolyásolta az építkezés menetét. Az épít­mény: százalékban kifejezve a dunaújvárosi élményfürdő ké­szültségi szintje meghaladja a negyven százalékot; ezt részben a látványos elemek, részben pe­dig a nem szembetűnő munkák teszik ki. Ilyen például a me­dencék alaplemezeinek építése és a vízgépészeti alapszerelé­sek. Az eddigi munkálatok so­rán szakmai problémával sze­rencsére nem kellett megbirkóz­niuk a kivitelezőknek, a folya­matos munkának köszönhetően tovább épül a ház szerkezete, s hamarosan rákerül az építmény­re a harmadik szint is. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a tizenöt medence szerkezetének építése, és folytatódnak a már említett gépészeti szerelések, mint például a padlóban elhe­lyezett fűtéscsövek beépítése. Ezeket még a további munkák előtt el kell helyezni. Jelenleg ötven és hatvan között van azoknak a száma, akik naponta dolgoznak a munkaterületen, ez a szám azonban várhatóan még emelkedni fog. Radics József hozzátette: a még előttük álló munkák jelentős részére már megkötötték a szerződéseket a cégekkel, ennek ellenére a ten­­dereztetések (pályáztatások) fo­lyamatosak, hiszen például az elektromos munkák előkészíté­se jelenleg zajlik.

Next