Hétfői Hírek, 1964 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-02 / 1. szám

Zömeim túlmol­ újévi ü­diviklete Zámercev tábornok, aki 1945- től 1948-ig Budapest szovjet városparancsnoka volt, és oroszlánrésze volt abban, hogy a felszabadított, romos város­ba hamarosan visszatért az élet (a többi közt nem utolsó­sorban neki köszönhető, hogy az éhező főváros lakói a fel­­szabadulás után néhány nap­pal élelmiszerhez juthattak) — levelet írt egyik budapesti barátjának s a levélben újévi üdvözletet küldött a főváros lakóinak. „Kérem adja át Budapest la­kóinak őszinte, szívélyes üd­vözletemet és újévi jókívánsá­gaimat — írja Zámercev tá­bornok. — Kívánok nekik vi­dám és boldog életet és nagy sikereket abban a munkában, amelyet az Önök gyönyörű or­szágában végeznek a szocia­­lizmus és a kommunizmus ■felépítéséért. Üdvözlettel a magyar név őszinte barátja További jelentős lépés a csecsemővédelemben Három gyógyintézet az újszülöttek vércseréjére A csecsemők veszélyes betegsége az úgynevezett haemo­­lytikus megbetegedés. A csecsemő­halálozások okainak vizs­gálata során rájöttek, hogy ha a szülők vére ellentétes vércso­portba tartozik — például ha az apa vércsoportja Eh pozi­tív, az anyáé pedig Rh negatív — és a gyermek az apa vér­csoportját örökli, akkor az anya szervezetében termelődő ellenanyagok a gyermekre veszélyesek. Ezek a magzat vér­keringésébe jutva, súlyos sárgaságot okoznak. Ha születés után nem cserélik ki az újszülött vérét, az nemegyszer halálát okozhatja. A főváros kórházaiban nagy számú vizsgálatot végez­nek eredményes vércsere-transzfúziókkal. Szükségesnek mutatkozott, hogy a betegség kezelését olyan kórházi osztá­lyok végezzék, amelyek felkészültek a különleges feladatra. A Fővárosi Tanács egészségügyi osztálya ezért most rende­letet adott ki, amely szerint három gyógyintézetben, a Heim Pál gyermekkórházban, s az I. és II. sz. Gyermekklinikán biztosítanak ágyakat a haemolytikus betegségben szenvedő újszülötteknek. Január 1-től csak ezekben a kórházakban helyezhetik el a Budapesten és a kórházi ellátás szempont­jából ide tartozó Pest megyei járásokban született 2 kilónál nagyobb súlyú, betegségre gyanús újszülötteket. A 2 kilónál kisebb súlyú koraszülöttek az eddigi gyakorlatnak megfele­lően, a koraszülött osztályokra kerülnek. A rendelet arra is felhívja a figyelmet, hogy ezentúl minden születésnél érté­kelni kell a terhesség alatti vércsoportvizsgálat adatait. új vezetőséget, és tagokat választ a ficeiányes fikádién­, új könyvtár ép! Dr. Erdei Ferenc főtitkár a múlt évi munkáról és az idei tervekről !­­ A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Er­dei Ferenc, a következőket mondotta a H. H. munkatár­sának a múlt év fontosabb eseményeiről és az új esz­tendő feladatairól. — Az óesztendő utolsó, de egyik legfontosabb eseményé­vel kezdem. Megszületett a döntés: az Akadémia épületé­vel szemben, a Roosevelt té­ren ötéves tervünk keretében megkezdjük az új akadémiai könyvtár felépítését. Az elmúlt évben szinte a tudo­mányos élet minden területén történt olyan fontosabb dolog, amiről meg lehetne emlékezni. Akadémiai intézményeink fej­lődtek. Felépült a Kísérleti Orvostudományi Kutató Inté­zet központi épülete és már folyik is a munka az új épü­letben. Éppen egy éve, hogy elkezdte munkáját új szoci­ológiai kutató csoportunk, s máris figyelemre méltó ered­ményekkel mutatkozott be a szélesebb közvéle­mény előtt. Legutóbb a csoport egyik munkatársa hírt adott a sza­bad idő eltöltéséről végzett ér­dekes vizsgálatokról. — Meg kell emlékezni nem­zetközi kapcsolataink fejlődé­séről mind keleti, mind nyu­gati irányban. Ez évben került először napirendre a többol­dali egyezmények megkötése, éspedig néhány kiemelt kuta­tási problémával kapcsolatban oly módon, hogy az együttműködés nem­csak kölcsönös informá­lásra, hanem a közös munkára is kiterjed­. — Már régóta kísérletezünk népszerű tudományos kiadvá­nyok kiadásával. Olyasmit akarunk adni, amit speciáli­san az Akadémia tud megcsi­nálni, hogy tudniillik tudósok a maguk munkája köréből bi­zonyos szubjektív közvetlen­séggel tárják fel a tudomány egy-egy területét. Most végre a megvalósuláshoz érkezett ez a tervünk is, s a jövő évben már meg­jelenik néhány kötet ko­runk tudományainak leg­izgalmasabb kérdéseiről, mégpedig mind a társadalom­­tudományok, mind a termé­szettudományok köréből.­­ A jövő évben hároméves ciklus után közgyűlésen újra­választják az Akadémia veze­tőségét és új tagokat is vá­lasztunk. — Mondhatna valamit saját munkájáról is? — Munkám legnagyobb ré­szét az akadémiai tevékenység tölti ki, de arra törekszem, hogy szakmai tudományos fz­­nkár,­ se szoruljon háttér­be. Ez évben egy érdekes és nemcsak a szakembereket ér­deklő témát fejeztem be né­hány munkatársammal. Az er­ről szóló könyv a napokban jelenik meg. A mezőgazdaság belter­jességéről van szó. Megpróbáltuk ebben a könyv­ben nagyon egyszerűen meg­fogalmazni a belterjesség lé­nyegét, amit úgy foglalhatnék össze. Hogy több termésünk legyen, többet kell befektetni­­ a mezőgazdaságba, de úgy hogy egy liter tejet vagy egy mázsa búzát mégis keve­sebb költséggel állítsunk elő. S. E. Önkiszolgáló éttermek épülnek Az idegenforgalom növeke­dése sürgeti a vendéglátóipar erőteljes fejlesztését. Elsősor­ban új önkiszolgáló étterme­ket terveznek, mindenekelőtt Budapesten és a Balatonnál. Budapesten már az új évben megindul két étterem építke­zése. A Váci út és a Dózsa György út sarkáb­a olyan étte­rem épül, amely naponta leg­alább kétezer vendéget szol­gál majd ki. Korszerű ven­déglátóipari üzem létesül az Alkotmány utca és a Bajcsy- Zsilinszky út sarkán is. Két másik nagy étterem 1965-ben készül el. Kimondták a zsisarokra . Egy Varese nevű olasz városkából indult el világ­hódító útjára 1955-ben. Il tacco, a sarok, a sarkocska — már a név muzsikája is felidézi a légiesen karcsú, ke­cses tűsarok képét. Il tacco — tak, tak, köp, köp. Sok éves pályafutása a til­takozások viharát váltotta ki, heves vitákat okozott. De minél szenvedélyesebben el­lenezték az orvosok, annál magasabbra nőtt, s minél éle­sebb volt a tiltakozás, annál népszerűbbé vált, annál több nő hordta. Hiába parentálták el évről évre, hiába híresz­­telték, hogy most, most meg­bukik — vissza-visszatért s mint az elegancia csalhatat­lan jele, tovább hódított. Ezúttal azonban kimond­ták rá a halálos ítéletet. Divatjamúlt!. Stílustörés !... Eugenia Shappard ameri­kai divatdiktátor kijelentette: divatjamúlt! Ha régimódian akar öltözködni, hordjon tű­sarkot! — Stílustörés! — szö­gezte le az emeletes sarokról Rohan, a párizsi Dior-ház fő­nöke. — Mindinkább a sport­vonal a divat, a tűsarok, stí­lustörés, nem való a tweedhez, az új vonalhoz, nem illik bele az általános divatképbe. Párizsban és Amerikában, Rómában és Londonban a tű­sarok már eltűnik a kiraka­tokból. Hiába tartottak ki mellette a nők — bukása ezút­­­tal véglegesnek látszik. Amilyen mértékben nyúlt és magasodott évről évre a­ járdák sztárja — míg végül elérte a 12 centimétert —, ugyanolyan mértékben véko­nyodott is.­­ Némelyiknek földdel érintkező felülete nem több 0,49 centiméternél, tehát fele akkora, mint egy tízfilléres pénzdarabé. Igaz, a tűsarokka­l a nők testsúlyának kétharmada láb­ujjaikra került, de csak állás közben. Lépésváltáskor —­­ ha a tűsarkot viselő hölgy csak 50 kilós — mintegy 200 kilogrammos nyomás nehe­zedik tűsarkára. És mennyi kárt okozott! Sző­nyegeket tett tönkre, parkettá­kat rongált meg. Az olaszor­szági múzeumok egy részében tábla hirdeti: tűsarokkal tilos a belépés. Egy Riesenbeck ne­vű westfaliai városka egyes utcáin ugyancsak tilos tűsarok­kal végighaladni és Nyugat- Németország néhány leány­középiskolájában eltiltották a viselését. Ugyanilyen tiltó ren­delkezés látható néhány német kórházban is. Bokarándulás, dagadás És mennyi balesetet, meny­nyi betegséget, torzulást idé­zett elő. — A boka izmai és ízületei, a természetes lefelé és felfelé irányuló lábfej mozgásra ala­kultak k­i — mondotta kérdé­sünkre egy ismert ortopéd fő­orvos, egyik nagy kórházunk osztályvezetője. — Mivel a tű­sojrok talajjal érintkező felü­lete rendkívül kicsi, a lábnak nincs biztos támasztéka, a bo­­ka óhatatlanul kifelé-befelé bicsaklik. Az ilyen irányú mozgáshoz a boka nem ren­delkezik megfelelő izmokkal és ízületekkel, így a, természet­­ellenes erőkifejtés rendelle­nességeket, elsősorban boka­­rándulást és bokadagadást okoz. Minden bokadagadásnak — amely nem trombózis vagy visszérgyulladás következmé­nye — nő a szenvedő alanya.­­ A harminc éven felüli lábfájások több mint három­negyed része nő. S ez nem kis részben a tűsaroknak köszönhető. A városi embereik legtöbbje kisebb-nagyobb mértékben lúdtalpas. Derékfás­dralmakra azonban emiatt csak kevesen panaszkodnak. Akik mégis je­lentkeznek, többnyire nők. Az ok: nem viselnek betétet. S miért nem? Egyéb bajok — A nagyon magas sarkú cipők és a nyitott szandálok miatt. Ezekbe ugyanis nem he­lyezhető el talpbetét — mond­ja a főorvos. — Milyen betegségeket okozhat még a tűsarok? — A testsúly eltolódása, a láb előrészére nagymértékben segíti a bütyökképződést. A sarokcsont talpi felszínén elő­álló fájdalom pedig sarok­sarkantyú kifejlődését okoz­hatja. — Tehát milyen magas le­het a­ sarok? — Legfeljebb négy centimé­ter, akkora felülettel rendel­kező, amelyik elejét veszi a boka oldalra billenésének.­­ Különösen káros lehet a tűsarok az ötvenöt kilónál nehezebb nőkre, és azokra, akiknek alsó teste arányta­lanul súlyosabb a felsőnél. A magam részéről csak azt mondhatom: mihamarabb le a tűst'y.'okkal! Amint már mondottuk: New Yorkban, Párizsban, Rómában már keveset látni belőle. De Pest néha sokáig „dacol” a külfölddel. Győz a trétőr — Mi elsősorban az olasz ■divat befolyása alatt állunk, s tény, hogy most már ott is a­ sportos vonal az úr — mondja a Minőségi Cipőgyár főtervezője. — A sarok alacso­nyabb és szélesebb, az orr­­rész kevésbé hegyes. Lesznek kimondottan kerek orrú ci­pőink is 1984-ben, megfelelően „kecses” sarokkal. A mi honi igényeinknek megfelelően nem vetjük el teljesen a tűsarkot sem. A tűsarok bizonyos ci­pőknél még megmarad, de­­ csak alkalmi viseletre: estély­re, színházba. Utcára azonban elsősorban trétőr-formák ké­szülnek. Lehetséges hát, hogy a tű­sarok nálunk is a végét jár­ja?... Bizonyos, hogy világ­szerte sok millió nő gyászolja. Hiszen — olyan „jó lábat csi­nált” ... (—ta—) (D.­ V.) Halló Celhal? In a Föld! Öt éve bocsátották fel az első Lunyikot Üzenetváltás idegen bolygókkal Két csillagot már célba vettünk Január 2-án lesz öt eszten-­­­deje, hogy a Szovjetunióban felbocsátották az első Lunyi­­kot a Hold körzetének átkuta­tására. A Lunyik I-gyel kísérelte meg az ember először fölvenni az érintkezést más égitesttel. Ezzel egyszerre időszerűvé vált a kérdés: léteznek-e más csillagok bolygórendszerében emberhez hasonló értelmes lé­nyek, és kapcsolatot teremt­hetünk-e velük? Felkerestük Gauser Károly csillagászt, a Magyar Planetá­rium vezetőjét, tájékoztasson az izgalmas kérdésről. Hárommillió élő­világ — Hogyan keresi a tudo­mány a bolygó-civilizációkat? — Először is olyan csillago­kat kell keresni, amelyek boly­górendszerrel rendelkeznek, azután meg kell állapítani, hogy bolygórendszerenként mennyi a földihez hasonló élet hordozására alkalmas bolygók száma és azt is, mi a valószí­nűsége annak, hogy ezeken a bolygókon életképes bi­ológiai fajok fejlődjenek, köztük olyan intelligens lények, akik a Föld rádióközléseit felfoghatják.­­ Matematikailag kiszámí­tották, hogy csillagrendsze­rünkben, a Galaxisban az ilyen égitestek száma két-há­­rom millióra tehető. Az át­lagos távolság két ilyen civilizáció között 300 fény­év. A mai legjobb rádió­­teleszkópok „ionjain” 100 fény­év távolságban végezhetnek kutatást. A véletlenen múlik tehát, hogy ezen a távolságon belül akad-e olyan kozmikus civilizáció, amely a Föld rá­diójeleinek felfogására alkal­mas berendezéssel rendelke­zik és meg tudja fejteni a je­lek értelmét. Jelváltás: huszonkét év! — Hogyan fejthetik meg az üzeneteket? — Ha a természetes számok sorát sugározzák, mégpedig rit­mikusan, azaz jelek közti szü­netekkel, ez már biztosíték arra, hogy a jelek értelmes lé­nyelvtől származnak. — Folynak ilyen kísérletek? — Két viszonylag közeli csil­lagot már célbavettünk. Az egyik a Cethal csillagkép Tau­­csillaga, a másik az Eridamus Epszilonja. Mindkettőn kiala­kulhatott értelmes lények kö­zössége. — Mekkora ezeknek a csilla­goknak a távolsága tőlünk? — Tizenegy fényév, ami azt jelenti, hogy az oda-vissza fel­váltás 22 évet venne igénybe, ha a válasz érkezne. — Lehetséges, hogy bennün­ket is keresnek bolygóközi jel­zésekkel? — Elképzelhető. Nálunk fej­lettebb bolygók civilizációi már hosszú ideje kísérletezhet­nek ezzel. A jelzések felfogása és megfejtése azonban csak most válik majd időszerűvé, hiszen a Föld négy és félmil­­liárd évéből mindössze néhány esztendeje számítunk „koz­mikus partnernak”. (—* —s) "ös örök korabeli mulató — lé­gkon­diai e­nátu­ssa­l Reprezentatív szálloda a Várban — Megkezdik a lágymányosi és a tízemeletes siófoki szálló építését tízemeletes, 210 szobás szálló építését. A közelmúltban felvetődött az a gondolat, hogy Budán, a Szentháromság tér, a Mátyás templom, a Halászbástya és a Hess András tér mellett reprezentatív szállót építse­nek a Várban, részben a volt Pénzügyminisztérium erősen megrongálódott palo­tájának felhasználásával. A várbeli szálló tanulmány­­tervét Kun Attila és Tasnádi András építészek már elké­szítették. Tervbe vett neve Mátyás király szálló. A volt Pénzügyminisztérium műemléknek nyilvánított épü­letében kapnának helyet a társas helyiségek. Ezt az épü­letrészt a Miklós-torony fel­­használásával üvegfolyosó kötné össze egy új, háromszintes, 124 szobás épülettel. A szálló dunai homlokzata előtt tíz méter szélességben éttermi terasz húzódna, kilá­tással a Dunára. Az épület alsó pincéjében török korabeli éjszakai mu­lató lenne, valamint egy XVI. századi borpince és bormúzeum. A középkor hangulatát a ter­vezők összekapcsolják a mo­dern szálló kényelmével, a helyiségeket légkondicionáló berendezéssel látnák el Siófokon két — egyenként 138 szobás — hatemeletes szál­ló épül, ezek júniusra nyitják meg kapuikat. Budapesten a Szabadság és az Astoria szál­­­­lót a jövő év végén adják át rendeltetésének. Tavasszal megkezdik a lágymányosi szál­ló, valamint Siófokon egy Kapuzárás a legrégibb öntödében Ahol Kossuth ágyúit készítették . Megszűnik az ország legöregebb öntödéje, az öntödei Vállalat 201. sz. üzeme, a Ganz u. 13-ban, amelyet 120 évvel ezelőtt alapított Ganz Ábrahám. A Svájcból jött öntőlegény az új eljárás kísérletei köz­ben fél szemét vesztette. Később a szabadságharc so­rán ágyúkkal segítette Kossuth seregét. Az öntöde 1845. január 22- én kezdte meg működését, s termékei már az 1847-es ma­gyar országos iparmű kiállítá­son ezüst- és bronzérmet nyertek. Ganz Ábrahám üze­me 1848. novemberében készí­tette az első ágyúkat, amelyek a 48-as honvédelmi miniszté­rium tüzérségi osztályának véleménye szerint tökéletesek voltak. A Ganz Gyárban ké­szült ágyúk csövére ezt a fel­iratot vésték: Ne bántsd a magyart! Ganz Ábrahám ha­zafias tettéért később osztrák várfogságot szenvedett. Az egykori kis öntöde né­hány évtized alatt világhír­névre tett szert. Termékei az 1855. évi párizsi, az 1862. évi londoni és az 1867. évi második párizsi világkiállításon külön­böző dijakat nyertek. Egy fia­tal mérnök, hat munkás és egy művezető segítségével itt állí­totta elő 1878-ban az első egyenáramú dinamógépet. Az ország legrégibb öntödé­jében most végleg leoltják a villanyt, bezárul a kapu. Itt már minden a történelemé.

Next