Hétfői Hírek, 1971. október-december (15. évfolyam, 43-52. szám)
1971-10-25 / 43. szám
19 millió 1,8 millió olvasó Könyvek, könyvtárak, olvasók, gondok — vidéken Olvasó ország lettünk az elmúlt negyedszázadban, a felszabadulás óta. Ezt bizonyítják a legfrissebb számadatok is. Ezek szerint tavaly 9251 kisebb-nagyobb könyvtár működött az országban, ebből 1636 Budapesten, a többi vidéken. Könyvállományuk meghaladta a 24 és fél milliót (ebből a főváros részesedése 5 millió 300 ezer kötet), a beiratkozott olvasók száma pedig az ország lakosságának közel egynegyedét, 2 millió 224 ezret tett ki. (Ebből Budapest 454 ezer.) A kötetek többsége legalább kétszer került le a polcról: az összforgalom 55 millió kötet volt, s ebből vidékre 44 millió jutott. Kevés a könyvtáros Az impozáns számadatok mögött azonban nem teljesen „felhőtlen az ég”. A legnagyobb probléma — hangsúlyozzák a Művelődésügyi Minisztérium illetékes munkatársai —, hogy vidéken kevés, nagyon kevés a képzett, hivatásos, főfoglalkozású könyvtáros. Nem utolsósorban az anyagiak miatt. S az utánpótlási Az egyetemekről kikerülők szinte kivétel nélkül a fővárosban helyezkednek el, középfokú könyvtárosképzés pedig csak Debrecenben és Szombathelyen folyik. E két városban évente 70—80- an végeznek, többségükben nők. Igaz, hogy tucatnyi állás között is válogathatnak, de letelepedési segélyt, szolgálati lakást nem kapnak, s a pedagógusokat megillető egyéb kedvezményeket rájuk még nem terjesztették ki. A könyvvásárlásra fordítható évi keretek is jóval alacsonyabbak a kelleténél. A vidéki közművelődési könyvtárak 1964-ben erre a célra összesen 44 millió forintot kaptak. Amikor a minisztérium a kulturális keretek felhasználását a tanácsokra bízta, a legtöbb helyen kezdetben alaposan lefaragtak ebből az összegből. Azóta jelentősen javult a helyzet, de még a tavalyi keret is csak 40 millió volt, holott hat év alatt nem kis mértékben emelkedett az egyes könyvek beszerzési ára. A kis falusi könyvtáraknak így egy évre alig 2 -3 ezer forint jut könyvvásárlásra, s emiatt a 4700 újdonságból jó ha 2—300-at megvásárolhatnak. Nem kis gond a tanyasi, kromívkálja , városszéli települések könyvellátása is. Jelenleg csupán 77 művelődési autó — többségükben viharvert mikrobusz — járja az országutakat, azok is csak tavasztól őszig, mert a téli utakat alig-alig bírják. Európa-szerte sok helyütt az NDK-tól Angliáig, a Szovjetuniótól Franciaországig ma már szinte hétköznapi látvány a könyvterjesztés legmodernebb és leghatásosabb formája, eszköze: a bibliobusz. Ezek a különlegesen kiképzett, óriás autóbuszok egyszerre 4—5 ezer könyvet is magukkal vihetnek, s mert erős a motor, karosszéria — mindig, mindenhová eljuthatnak. A megyei tanácsok már több ízben is szerettek volna ilyen bibliobuszokat vásárolni, de az Ikarus — amely alkalmas lenne ilyen speciális járművek gyártására — mindeddig elzárkózott a rendelések felvételétől. Körzeti hálózat A Művelődésügyi Minisztérium — lehetőségeihez mérten — mindent elkövet a könyvellátás megjavítására, fokozott támogatására, így például kéthetenként megküldi valamennyi vidéki könyvtárnak Új Könyvek című kiadványát, az „Állománygyarapítási tanácsadót”. Ebben felsorolja azokat az újonnan megjelent kézikönyveket, szakkönyveket, ifjúsági és szépirodalmi műveket, melyeknek beszerzésére a legeldugottabb tanyasi könyvtárakban is feltétlenül szükség van. Két évvel ezelőtt a minisztérium megkezdte a körzeti könyvtárhálózat felállítását is. Ez azt jelenti, hogy úgynevezett „központi falukat” jelölt ki, melyekhez 4—6 közeli „mellékfalu” tartozik. A központi falu kapja meg a többi község pénzkeretét is. Ebből 4—5 ezer kötetes könyvtárat lehet létesíteni, amely rendszeresen cserélt könyvanyaggal látja el a mellékfalak letéti fiókjait. Biztató számok , negyedik ötéves terv számai biztatóak. Több mint százmillió forint jut majd a következő években vidéki könyvtár építésre. Nemrég készült el — Szombathelyen — az ország legmodernebb kölcsönkönyvtára, melyben nemcsak a könyvek tízezrei várják az olvasót, hanem több mint 600 hazai és külföldi folyóirat, lemezgyűjtemény, audió-stúdió (nyelvlemezekkel, magnószalagokkal), sőt telexgép is működik a könyvtárban, amely a világ minden részével kapcsolatot tart, s kívánságra beszerzi a kért könyveket — Budapestről, sőt külföldről is. Hasonló rendszerű könyvtár nyílik meg rövidesen Miskolcon, s ilyen épül két éven belül Nyíregyházán, Szegeden, Kőszegen és Cegléden is. A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei hangsúlyozzák: még a könyvtárépítéseknél is fontosabb lenne, hogy mindenütt képzett, hivatást tudó, hivatásszerető könyvtárosok álljanak legalább az ötezer lakosnál nagyobb községek, városok könyvtárának élén. Mert csak az keltheti fel az igényt az olvasásra, aki maga is szereti a könyvet. Garai Tamás a CSEHOV egyik leghíresebb drámáját, a „Sirály”-t január közepén tűzi műsorára a Madách Színház, Ádám Ottó rendezésében. A nagyszabásúnak ígérkező produkció próbái a jövő héten kezdődnek. A címszerepet Piros Ildikó alakítja, a többi főszereplő: Tolnay Klári, Gábor Miklós, Mensáros László, Pécsi Sándor és Huszti Péter. NATALJA VARLEJ az egyik főszereplője a „Zbrujev őrvezető hét menyasszonya” című, most elkészült filmkomédiának, amelyet Vitalij Melnyikov rendezett. A történet, az őrvezető (Szemjon Morozov) képe megjelenik egy hetilap címlapján, s ezután hét lánytól kap levelet. Elhatározza, hogy közülük választ menyasszonyt, s leszerelés után az egész Szovjetuniót beutazza, hogy eljusson a címzettekhez, de vagy ő csalódik, vagy a lány, s így Zbrujev, megannyi mulatságos kaland után hoppon marad. A menyasszonyjelölteket Natalja Varlejen kívül Marianna Vertyinszkaja, Natalja Csetverikova, Jelena Szőlővél és Tatjána Fjodorova alakítja, a hatodik lánnyal nem találkozik, a hetedik levélíróról pedig kiderül, hogy — férfi volt. JANCSÓ MIKLÓS a héten Olaszországba utazott. Részt vesz — olasz produkcióban készült — „Attila” című tévéfilmjének keddi, milánói bemutatóján, melyen az ottani nemzetközi filmvásár keretében kerül sor. Onnan Rómába utazik, ahol új — ugyancsak olasz produkciójú — játékfilmjét készíti elő, s válogatja ki a szereplőket. A film a századforduló korában játszódik Itáliában, forgatókönyvét Hernádi Gyula és Giovanna Cagliardo írta. A BEUGRÁSOK. A megbetegedett Zolnay Zsuzsa hehelyett „Romeo és Julia” nemzeti színházi előadásán Csernus Marianne lépett fel, az „Ivanov” és a „Mindent a kertbe” című darabokban pedig Tatár Eszter —, aki egyébként a színház rendező-asszisztense — veszi át szerepét. RÓNA LÁSZLÓ, a Vígszínház gazdasági igazgatója szombaton érkezett vissza Romániából, ahol a színház vendégjátékát készítette elő. Eszerint a Vígszínház együttese december 7-én és 8-án az Adáshibát, 9-én és 10-én pedig a Macskajátékot mutatja be a bukaresti Teatrul de Comedie-ben, s ugyanezekkel a darabokkal vendégszerepel 13-án és 14-én a temesvári Nemzeti Színházban. A bukaresti házigazdák a jövő év tavaszán viszonozzák a látogatást, a Pesti Színházban, később kiválasztásra kerülő színdarabokkal. • MADÁR — MADÁR7 A héten mutatták be a mozik a „Kés” című angol filmet, melynek egyik „főszereplője” a film szinkronszövege szerint: vércse, a plakátok szerint: sólyom. A vita eldöntésére a Madártani Intézetet kértük fel. A válasz: „Csak sólyomról vagy esetleg héjáról lehet szó, a vércse ugyanis nem idomítható, nem fogható solymászmunkára”. Mindezt persze a szinkron szövegíró is megtudhatta volna ... » KELETI LÁSZLÓ meséli: „A nyáron, egy mikrobuszszal turnéztunk a Balaton körül. Siófok és Zamárdi közt társulatunk egyik tagja — a népszerű táncdalénekes — ijedten felkiáltott: »Többé egy kortyot sem iszom! .. . Orvoshoz kell mennem ... Tevéket látok__« Kitekintettünk a busz ablakán: valóban két teve poroszkált az úton — egy vándorcirkusz társulat tagjai. Dalnokunknak persze nem árultuk el —, ezt követően az egész turnén csak colát ivott!” . A JÉNAI szimfonikusok 80 tagú zenekara szombaton este mutatkozott be, Günter Blumhagen vezetésével, az új váci zeneiskola dísztermében. A SZERZŐ ISMERETLEN. December elején mutatja be a Katona József Színház a „Gyilkosok a ködben” című színdarabot, Babarczay László rendezésében. Ronyecz Máriával, Kállai Ferenccel, Szirtes Ádámmal és Iglódi Istvánnal a főszerepekben. A plakátokon azonban nem szerepel majd a szerző neve. A fordító: Somlyó György mondja: „Ez a minden valószínűség szerint a XVI. századi angol színmű — műfaja: verses rémdráma — írójának neve nélkül maradt fenn az utókor számára. Csak annyit tudunk: az ismeretlen szerző Shakespeare kortársa volt”. A CISAC — a szerzői jogi társaságok nemzetközi szervezetének zenei tanácsa — a héten Budapesten tartja kétnapos tanácskozását. A napirenden több érdekes kérdés szerepel, így: plágium a könnyűzenében, határvonal a könnyű és a komolyzene között, az elektronikus zene szerzői jogi vonatkozásai. A tanácskozáson részt vesz Marcel Poot professzor, a CISAC elnöke, Georges Auric díszelnök és dr. Eugen Suchov profeszszor, a világhírű szlovák zeneszerző, opera-komponista, a szlovák szerzői jogi társaság elnöke is. 9 CATHERINE DENEUVE, az ismert francia színésznő egy földközi-tengeri szigeten forgatja új filmjét, Marco Ferreri rendezésében. Címe: Melanger. Deneuve partnere: Marcello Mastroianni. • „CASANOVA kontra Kékszakáll” címmel 13 részes bábfilmsorozat készül a televízió számára, a Gyarmat utcai filmgyárban, írója Romhányi József, rendezője: Imre István. A bábok megszólaltatói: Sinkó László (Casanova hangja), Szabó Gyula (Kékszakál hangja) és Körmendy János (Kappan hangja). AKIK ■ (Dolezsár felv.) Az Irodalmi Színpad vasárnap esti bemutatója — a Laodameia és a Jónás könyve — Babits Mihály két költői műve. Az előadást Huszár Klára rendezte. A Laodameiában Gordon Zsuzsa, a Jónás könyvében Sinkovits Imre (képünk) alakítja a főszerepet. Ibsen drámáját, a Peer Gyntöt, pénteken újítja fel a Madách Színház, Lengyel György rendezésében, Áprily Lajos fordításában. A címszerepet Huszti Péter, Aase anyót Psota Irén (képünk), illetve Rákosi Mária alakítja. Solvejg: Bencze Ilona, a főiskola végzős növendéke. A Zöldruhás nőt, Ingridet és Anitrát Almási Éva személyesíti meg. — A Hangyaboly című új magyar filmről írt múlt heti kritikánk Tóth Árpádot idézte, de annak egy sora — technikai hiba miatt — kimaradt. A teljes idézet így hangzik: „Politika és Szerelem — e két nagy földi tömeg- és egyénmozgató. Íme itt is döntően uralkodik: stréberség és kompromiszszum, íme itt is örök divatú! S ahány alak, ahány kicsi hangya, annyi külön színű és örvényű élet.” SZENDRŐ JÓZSEF, a Nemzeti Színház pénteken elhunyt kiváló művészének temetése október 27-én délután fél 4-kor lesz a Farkasréti temetőben. Meauwnarchais: FIGARO HÁZASSÁGA JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ Vígjáték 3 felvonásban BEMUTATÓ: OKTÓBER 30-ÁN Lear király Szovjet film. Shakespeare drámája nyomán írta és rendezte: Grigorij Kazincev. Aki e kétrészes, impozáns kiállítású, nagyszabású tömegjelenetekben, mozgalmas csataképekben bővelkedő filmből ismerkedik meg első ízben Shakespeare drámájával, el sem tudja talán képzelni: miként lehet mindezt zárt színpadon előadni? Hiszen főszereplő itt a hatalmas erőd, a háborgó tenger, a vészjóslóan szürke égbolt, a rótt lángokban elhamvadó házak, sátrak hosszú sora, s a vértet öltött harcosok holttestével borított csatatér is. Mindez azonban nemcsak a látványt szolgálja; szerves tartozékává válik a drámának, amely Grigorij Kozimcev mesteri rendezésében bontakozik fel a szemünk előtt. A képek nyomasztó szürkesége azonban olykor kissé vontatottá teszi az alkotást, s a háromórás vetítési időből hiányoznak a pihentető felvonás közti szünetek. Kitűnő a színészgárda, a Leart alakító Jurij Jarnettel és a szépséges Cordeliával, Valentyina Sendrikovával az élen. Kifogástalan a szinkron is. Szemben az igazsággal Lengyel film. Írta: Jerzy Grzymkowski és Bohdan Porebe. Rendezte: Bohdan Porebe. Szilveszter éjszaka súlyos baleset történik a gyárban. Ki a felelős? Megindul a nyomozás, s közben bepillantást nyerhetünk az üzem néhány vezetőjének és munkájának életébe, feldúlt családi otthonokba. Kár, hogy a hálás témából a rendező meglehetősen sablonos lélektani drámát szerkesztett, erőltetett konfliktusokkal, döcögő párbeszédekkel. Tadeusz Janczart már sok jól megoldott szerepben láthattuk, ezúttal nem sokat tud kezdeni a darukezelő sablonos figurájával A csendőr nyugdíjba megy Francia—olasz film. Irta: Jacques Vilfrid. Rendezte: Jean Girault. Alaposan kicsavart citromból igyekeznek a film létrehozói néhány élvezhető cseppet kipréselni — nem sok sikerrel... Louis de Funes kitűnő komikus, de szerep híján ő se tud mást csinálni, mint a korábbi „csendőr”-fimjeiből már jól ismert játékait ismételgetni.