Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-12 / 46. szám
Álljon meg a menet Magyar film. írta — Böszörményi Gézával — és rendezte: Gyarmathy Lívia. A tisztes aggastyánt, Benda apót kitüntetik, széllelbélelt unokája, Karcsi pedig szerelmes ... Ennyi, s tulajdonképpen nem több Gyarmathy Lívia filmjének meséje. Mégis, ez a hétköznapi, rendhagyónak, különlegesnek egyáltalán nem minősíthető történet sok vonatkozásában szórakoztató, elgondolkoztató. Az „Álljon meg a menet...” a rendező szavaival: lírai groteszk. S valóban, rokonszenves derűvel mutatja helyesnek a helyeselhetőt, becsületes szókimondással rossznak a rosszat. Nem akar szépíteni, nem akar torzítani. Kioktatásra sem vállalkozik. A film mindhárom főszereplője amatőr. A nyolcvanöt éves Markovich Miklós ösztönösen természetes, szomorkás-bölcs öreg. Rejts István tilalmakat nem ismerő, érzelemteli sihedere ugyancsak jó. Szerelmese, Juli, Gyurcsánszky Ági azonban már nem tudott felengedni, póztalanná válni, „civil” maradt a felvevőgép előtt. A „profik” közül kitűnő Bulla Elma drámai erejű, egyszerű munkásasszonya, a jugoszláv Eva Ras, a megszokott sablonokkal szakító, kedves, csinos titkárnője és Horváth Sándor, mint morc, maradi édesapa. Pontosan, ötletesen karikírozta az indulatos, pálinkázó művezetőt Madaras József, a törtető, mozgósító szervezőt Szilágyi Tibor, László Miklós [• VÁCI MIHÁLY költeményeiből összeállított műsort mutatott be szombaton este — „Élj tiszta tüzeidben” címmel — az Irodalmi Színpad, ideiglenes otthonában, a Láng Művelődési Központban. A műsor szereplői között volt: Váradi Hédi (képünkön), valamint Keres Emil, Verdes Tamás és a Kaláka-együttes. [• MAGYAR KÖNYVKIÁLLÍTÁS nyílt az elmúlt héten Bécsben, a Collegium Hungaricumban. A bécsi Die Presse című lap elismeréssel ír a kiállításról, és megállapítja: az elmúlt 500 évben Magyarország fontos helyet vívott ki magának a világ „könyvnemzeteinek” sorában.• HOMOKI NAGY ISTVÁN befejezte új, egész estét betöltő színes természetfilmjét, mely november végén kerül a közönség elé. A film „főszereplői”: Plútó, a csínytevő holló és Puck, a játékos mosómedve. • VENDÉGEK. A héten 50- tagú japán zenetanár-delegáció érkezik Budapestre, a magyar zeneoktatás tanulmányozására. • SMETANA „Eladott menyasszony” című operáját a hét végén mutatja be a Déryné Színház, a szerző születésének 150. évfordulója alkalmából. A budapesti bemutató után november 19- én Szécsényben vendégszerepel a színház a Smetanaoperával, s az előadásra Csehszlovákiából is nagyszámú közönség érkezik. • MAX FRISCH, a kiváló svájci drámaíró nyerte el az idei Schiller-díjat, a legjelentősebb svájci irodalmi kitüntetést. A szerző „Don Juan, avagy a " geometria szerelme” című darabja egyébként a Vígszínház idei évadjának első bemutatója volt. • VÁRKONYI ZOLTÁN, a Vígszínház igazgatója, Morvai István rendező társaságában a héten Nagybányán járt. Capocean Josie, az ottani Drámai Színház igazgatójának meghívására megtekintették Valljo spanyol drámaíró „Goya” című színművét, a Magyarországon is jól ismert Liviu Ciulei rendezésében. A darabot még ebben az évadban a Vígszínház is műsorra tűzi. • ROMAN DRIEBS, Detroit polgármestere követeli — a londoni Guardian jelentése szerint —, hogy a „Detroit 9000” című film alkotói változtassák meg a film reklámját, amelyben a várost a „gyilkosságok világfővárosának” nevezik. A General Film válasza: „Változtassák meg a városukat, akkor mi is megváltoztatjuk a reklám szövegét.” Detroitban 800 gyilkosság történik évente ... • JÓKAI Egy magyar nábobja hamarosan új cseh fordításban lát napvilágot, jelenti a CTK. A könyv, amelyet a prágai Odeon ad ki, már nyomdában van, s a jövő év elején kerül a csehszlovákiai könyvesboltokba. • ERDÉLYI SÁNDOR, az Operaház fiatal szólótáncosa vasárnap délelőtt mutatkozott be Csajkovszkij Diótörő” című balettjének herceg-szerepében, Kékesi Mária pedig november 29-én táncolja először a „Etűdök” című balett főszerepét. • A LÁNCHÍDRÓL készített színes dokumemtumfilmet a Televízió számára Knoll István rendező. A film bemutatja majd a híd megszületésének terveit, s több mint 100 éves történetét • MIKLÓDY MÁRTA festőművész (itt egyik rézkarconarcképe látható), pénteken délután, a Rákóczi út 30. alatti Fényes Adolf Teremben, alkotásainak legjavával, önálló kiállításon lép újra a közönség elé. A Műcsarnok rendezte tárlatot Pernye András zenetörténész nyitja meg. • DR. ORBÁN LÁSZLÓ művelődésügyi államtitkár vezetésével felsőoktatási küldöttség utazott vasárnap reggel Venezuelába, Peruba és Argentínába. A küldöttség utazásának célja: a három dél-amerikai ország felsőoktatási intézményeinek tanulmányozása, az ottani és magyar egyetemek közötti kapcsolatok kiépítése. • FRANKFURT am Mainban igen nagy érdeklődést keltett a nemzetközi könyvvásár szovjet kiállítása — jelenti az APN. A nyugatnémet lapok ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió a világ legnagyobb könyvkiadó országa: naponta átlagosan négymillió kötet kerül ki a nyomdákból. A különböző nemzetközi és önálló szovjet könyvkiállításokon, a földkerekség 60—70 országában, évente mintegy 40 millió ember ismerkedik meg a szovjet kiadványokkal. • FELEKI KAMILL és Balázs Samu két öreg bohócot alakít Neil Simon új vígjátékában, melyet februárban mutat be, Szirtes Tamás rendezésében, a Madách Kamaraszínház. • V. V. KOCSETKOV, az OSZSZK kulturális miniszterhelyettese vezetésével november 12-én küldöttség érkezik Budapestre, a héten kezdődő magyar—szovjet közművelődési szimpozionra. • CIRKUSZ Á-TÓL Z-IG címmel megjelent az első cirkuszlexikon. Az APN ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a különleges lexikon cikkeiből megismerhető az egész cirkuszművészet, s a leghíresebb artisták és artistadinasztiák története. A vaskos kötet bibliográfiát is közöl a cirkuszi szakirodalomról, a „Hasbeszélés tankönyve magántanulóknak” című kötettől a legújabb kiadványig, a „Cirkuszesztétikai alapelvek”-ig. . .v.v.'.... .u'.y.iif m [fis BŰD Eftgl mi FELLINI-ROMA S zínes olasz-francia film • Rendezte: FEDERICO FELLINI Bemutató: Budapesten november 15-én. — Csak 16 éven felülieknek. IBIS BIBI BIS BIS BIS Meggyorsul a fővárosi színházak korszerűsítése Milyen lesz az új egyetemi város? Idén közel egymilliárd forint értékű munkát készített el a Művelődésügyi Minisztérium beruházó vállalata, a MÜBER. — A soron következő tervek? — Meggyorsult több fővárosi kulturális intézmény építése, illetve korszerűsítése — mondotta dr. Szepfi Oszkár igazgató. — Így például az eddiginél nagyobb ütemben készül a Népköztársaság útján a Bábszínház régi épületének teljes átalakítása és kibővítése, az átadásra 1975 végén kerül sor. Véglegesen kialakult terv szerint 1977-re készül el a Vigadó műemléképületének a Duna-part felé néző szárnya, amely Budapest zenei életének ismét egyik központja lesz. Helyet kap benne — többek között — egy nagy és egy kisebb koncertterem. Tovább épül, és 1975-re fejeződik be Kőbánya új kultúrközpontja, a Pataki István téren. Az épületben színház- és koncertterem, könyvtár, kiállítóterem és több klubszoba lesz. Folytatódik a keszthelyi Festetich-kastély újjáépítése. A jövő nyáron újra birtokába veheti a közönség a hatalmas ősparkot, a Helikon Könyvtárait, a múzeumot és a hangversenytermet. Elkészül 1974 szeptemberére a Debreceni Zeneművészeti Főiskola, a Népligetben pedig megkezdődnek az első hazai Planetárium építési munkálatai. — S az évek óta esedékes operaházi rekonstrukció? — Tervezőink és műszaki szakembereink már javában dolgoznak az előkészületeken. Az Operaház műszakilag elavult színpadának korszerűsítését megelőzi az Erkel Színház kisebb mérvű bővítése. Az épület toldalékszárnyat kap, öltözőkkel, próba- és balett-termekkel. Ez a munka 1974 második felében kezdődik, az Operaház rekonstrukciójára pedig előreláthatólag 1975 után kerül sor. — Most terjesztettük az illetékesek elé — folytatta az igazgató — jóváhagyásra a lágymányosi új egyetemi város kialakításának beruházása javaslatát. Eszerint a Lágymányosra költözne az Eötvös Lóránd Tudományegyetem túlzsúfolt és jelenleg több helyen, szétszórtan működő természettudományi karának matematikai, fizikai, földtani és biológiai tanszéke. Ezek mindegyike új tanulmányi épületet kap, laboratóriumokkal, egyetemi számítóközponttal. Ez utóbbit közösen használják majd a Műszaki Egyetemmel. Felépül itt egy nagy kollégium és egy egyetemi sportkombinát is. Az 1968 óta épülő zánkai úttörőváros közel 500 millió forintot kitevő munkálatai 1975-re fejeződnek be, de már a jövőre újabb nyári úttörőszállások nyílnak, elkészül itt az úttörőstadion és egy korszerű egészségház. Budapesten, valamint Kecskeméten, Kaposvárott és Pécsett a következő években több mint 2000 férőhellyel bővül a főiskolai kollégiumok hálózata. (v. p.) Szombaton este mutatta be a Katona József Színház Kende Sándor pécsi író első színpadi művét, „Szerelmetes barátaim” címmel. A mai témájú drámát Félix László rendezte, a főszerepeket Kohut Magda, Lukács Margit, Őze Lajos (képünkön), valamint Sínkó László és Velenczey István alakította (Dolezsár Jelv) Minden jegy elkelt! Richardtól Dollyig berlini színházakban Berlini találós kérdés: mi lehetetlen? Válasz: színházjegyet kapni aznap estére ... Ez így is van: az NDK fővárosának két operaháza — a Deutsche Staattsoper és a Komische Oper —, operettszínháza, a Metropol Theater, hat prózai színháza és revüszínpada, a Friedrichstadtpalast zsúfolt nézőterek előtt tartja előadásait. Jegyekről hetekkel előre kell gondoskodni. A nagy érdeklődés nemcsak a jó színdaraboknak s a magas színvonalú előadásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a berlini polgár számára a színházba járás — társadalmi esemény. A nézők nem az utolsó percekben érkeznek, hanem már jó fél órával az előadás kezdete előtt. Az előadás előtti pohár pezsgő — az étterem nagyságú, székekkel, lókkal berendezett földszinti és emeleti társalgókban. — szinte elmaradhatatlan szokás. A szünet is jóval hoszszabb — legalább 20—25 percig tart — s így jut idő a második pohárra, sőt az előre elkészített egyszemélyes hidegtálak kényelmes elfogyasztására is. A közönség öltözete is tükrözi, hogy a színházba járás ünnepi esemény. A társalgók, büfék látnivalóval is szolgálnak: a színház történetét, illetve a repertoárt és a társulat tagjait bemutató, időről időre változó kiállításokkal. Az előcsarnokokban fillérekért kaphatók a különböző ízléses kiállítású prospektusok, színészfotó-albumok, sőt több színháznak — így a Deutsches Theaternek és kamaraszínházának, az állami operaháznak, a Berliner Ensemble-nek és az operettszínháznak — saját háziújságja van. Az egyes előadásokhoz is küllön ismertetőik készülnek; a Deutsches Theater például a III. Richardhoz 30 oldalas műsorfüzetet állított össze, mellékelve hozzá az angol birodalom királyainak és királynőinek teljes „családfáját”. A címszereplő Berndt Riedelt, valamint a nagyszerű koloratúrszopránt, Renate Bachmert (Rosina) és Eberhard Büchnert (Almaviva) örömmel látnánk-hallanánk Budapesten is. Nemcsak kiváló énekesek, de megjelenésük, játékuk is illúziót keltő. Ez persze, a „konkurrens” opera, a berlini Komische Oper hatásának is köszönhető, hiszen Walter Felsenstein főrendező itt valósította meg elsőnek az operaműfaj új hármas szabályát: az énektudás, az ezzel egyenrangú fontosságú színészi játék és az egyes szerepekhez szükséges alkati követelmény egységét Shakespeare III. Richard című drámája a Deutsches Theater idei évadjának egyik kiemelkedő produkciója. Manfred Wekwerth rendezése Budapesten is jelentős sikerre számíthatna. Hilmar Thate alakítja a címszerepet — emlékezetesen. III. Richard az ő — és a rendező — felfogásában nem púpos szörnyalak, hanem karrierista fiatalember. Berlin operettszínháza, a Metropol Theater az idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Repertoárján „A madarász”, a „Cigánybáró”, a „Víg özvegy”, a „Boccaccio”, a „Bunbury” zenés változata és a „Halló Dolly!” mellett a ,,Csárdáskirálynő” is megtalálható. A „Halló, Dolly !”-t láttuk, méghozzá a címszerepben a világhírű művésznővel, Gisela May-jal, aki havonta csak egy-két alkalommal lép fel, mert többnyire külföldön vendégszerepel Berlin „Mikroszkóp Színháza” a Kleine Komödie. Nézőtere 99 személyes, s tenyérnyi színpadán hónapok óta nagy sikerrel játsszák a „Berlinről lelkesen” című programot, amely az NDK fővárosának humoros, zenés története. Gisela May a Hello Dollyban Felsenstein, Gisela May Berlini látogatásunk során négy előadást láthattunk. A Deutsches Staatsoperban — melynek repertoárja a budapesti Operaházéhoz hasonló — „A sevillai borbélyt”, kitűnő szereposztásban. A Kevés a „hazai” Az NDK színházi szakembereit azonban nem elégíti ki a zsúfolt nézőterek konjunktúrája. Beszélgetéseink során gyakran felvetődött két probléma: kevés az új, mai témájú „hazai” színdarab, és — ami talán még fájóbb — a világhírű Berliner Ensemble, Bertolt Brecht egykori színháza — özvegyének, Helene Weigel asszonynak halála óta — nem az igazi. Hiányzik a hozzá mérhető vezető egyéniség, s emiatt a színház legkiválóbb tagjai más társulatokhoz szerződtek. Az illetékesek bíznak benne, hogy megtalálják a megoldást ezekre a gondokra is. A kiváló, bátran kezdeményező rendezők és a világviszonylatban is kimagasló tehetségű berlini színészek — a széles közönségrétegre támaszkodva — mindent elkövetnek, hogy az NDK fővárosa megőrizze előkelő helyét az európai színházi kultúrában. Garai Tamás