Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-12 / 46. szám
Tizenhétezer tábla hozott Időszerű kérdések, illetékes válaszok a fővárosi közlekedésről A budapesti közúti közlekedés problémáiról s a biztonságos jármű- és személyforgalom fejlesztésének kérdéseiről beszélgettünk a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészetének vezetőjével, dr. Makovecz István rendőr ezredessel. Már az iskolában — az utóbbi években — mondotta — javult fővárosunkban a közlekedési morál: 11 százalékkal, csökkent — az idei év első kilenc hónapjában, 1972 azonos időszakához képest — a személyi sérüléssel járó balesetek, s ezen belül a halálos balesetek száma. Ennek ellenére sok még a megoldásra váró feladat. A legfontosabbak egyike: a szabályos, biztonságos közlekedés elméleti és gyakorlati alapismereteit már az általános iskolákban kellene megszerezniük a fiataloknak. Az elméleti oktatást már bevezették, de ez nem elég. Budapesten jelenleg csupán néhány közlekedési park van, ahol a gyermekek játékos formában megismerkedhetnek a közlekedési jelzőtáblákkal, a forgalomirányító lámpákműködésével, a gyalogos- és járműközlekedés szabályaival, de jóval több ilyen tanulóparkra lenne szükség. Fokozni kívánjuk a felnőttek közlekedési ismereteinek tervszerű oktatását is — ilyen képzés, a szakszervezetek támogatásával, már meg is indult, első lépésként a nagyobb budapesti üzemekben, vállalatoknál. Tapasztalat: akik már rendelkeznek jogosítvánnyal, gyalogjáróként is fegyelmezettebben közlekednek. Sok? Kevés? — Egyesek szerint sok, mások szerint kevés a főváros utcáin a közlekedési jelzőtábla. — Valóban akadnak táblák, melyek létjogosultságát a forgalmi helyzet már túlhaladta. Ugyanakkor azonban évről évre több lesz az egyirányú utca és az ezeket jelző táblák. Megkezdtük a jelzőtáblák teljes felülvizsgálatát. Ez nem kis munka, hiszen jelenleg 17 ezer ilyen van Budapesten. Problémát okoz, hogy az ideiglenesen — útfelbontások, építkezések miatt — szükséges táblák egy részét már jóval a munkálatok kezdete előtt kirakják, illetve azok befejezése után kint felejtik. Kérjük, ha valaki ilyet lát, jelentse be az illetékes kerületi tanácsnál. A rendőrség jelenlegi munkájának zömét Budapest 500 kilométer hosszúságú főútvonalaira koncentrálja; itt zajlik le a forgalom 80 százaléka. — Melyek voltak az októberi fokozott közúti ellenőrzés tapasztalatai? — Többek között az, hogy a figyelmetlenségből származó balesetek többsége a reggeli és kora esti órákban történik. Sokan ugyanis altatóval alszanak, s emiatt reggel kábultan ébrednek, s ugyanilyen állapotban ülnek a volán mögé. A kora esti órákban viszont a fáradtság, dekoncentráltság okozta a legtöbb balesetet rülőt is kell tenniük, megéri, mert amit kilométerben vesztenek, megtakarítják a várakozási időn. A közlekedésrendészet vezetője befejezésül elmondotta: a fokozott ellenőrzés november elsejével korántsem ért véget, a rendőrség ezentúl is mindent megtesz, hogy a mostani adottságok mellett is tovább növelje a főváros közlekedésének biztonságát. (g. t.) Lámpák és „dugók” — Sok a panasz a „zöldhullámra”. — Aki betartja a 35—40 kilométeres sebességet, többnyire akadálytalanul végighajthat például a Rákóczi úton vagy a Népköztársaság útján. Az viszont igaz, hogy a jelzőlámpák a legtöbb főútvonalon és mellékútvonalakon is a nap minden szakában -Ugyanolyan időközönként váltanak. A lámpákba — a jelenlegi egy program helyett — a jövőben több programot „építenek be", ami sokba kerül. Anyagi okok miatt kerülhet csak fokozatosan sor a szükséges alul- és felüljárók megépítésére, amelyek jelentősen csökkentenék a közlekedési gondokat. Lassan-lassan kevésnek bizonyulnak a Dunahidak is: az Erzsébet-híd, a Lánchíd és a Margit-híd már most is túlzsúfolt, főleg a csúcsforgalmi óráikban. Szinte állandó a forgalmi dugó a Deák Ferenc és József Attila utca környékén, a Lánchíd budai és pesti hídfőjénél, a Kálvin téren és a Marx téren. — Tudjuk. A Marx téren — mire a metró odáig érkezik — felüljárókat építenek, készül már a Kálvin tér új forgalmi rendje, s több más helyen is tervezünk alul- és felüljárókat, de mindez, ugyancsak az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt, sokéves program. Addig is ismételten felkérjük a gépkocsivezetőket: lehetőleg kerüljék el ezeket a helyeket, főként csúcsforgalom idején. Ha emiatt ke- Új áramkörlabor a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem elektronikai technológiai tanszékén — nemzetközi műszaki-kereskedelmi együttműködés eredményeként — új laboratóriumot helyeztek üzembe. A Du Pont cég magyarországi vezérképviselője, az INTERAG Rt., a miniatürizálásban nélkülözhetetlen nyomtatott áramkörök előállításának új technológiáját bocsátotta az egyetem rendelkezésére. Az eljárás lényege: a rendkívül finom rajzolatú áramköröket „ráfényképezik” az alaplemezre. A Műegyetemen így megkezdhették az ilyen parányi áramkörök gyártásának oktatását. S legalább ilyen fontos: a tanszék az ipari szakembereknek is rendelkezésére áll, hogy új konstrukcióik kialakításához, műszer- és készülék-prototípusok és nullszériák elkészítéséhez ebben a laboratóriumban gyártsanak áramköröket. A tudományos intézmények és az ipar együttműködésének keretében azt is vállalta az egyetem, hogy a gyakorlati szakembereket a helyszínen megtanítják az új technológiára. KÖZÉPISKOLÁKBAN .TELT HÍZ" Munkaerő-nyilvántartó iroda működik Budapesten — kizárólag pedagógusok számára a nyár közepe óta. — A Művelődésügyi Minisztérium határozata nyomán hozta létre a Fővárosi Tanács — mondta Kopp László osztályvezető, akivel az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk. A munkahelyet kereső pedagógusoknak eddig az iskolákat, illetve a kerületi tanácsokat kellett felkeresniük, ezután közvetlenül az irodához fordulhatnak. Ezzel az iskolák és nevelőintézetek , gondjain is könnyítünk anélkül, hogy önállóságukat csorbítanánk, hiszen a megüresedett állások bejelentése nem kötelező, ásra váró üresedés azokat saját maguk is betölthetik. A hivatalos nevén „pedagógus munkaerő nyilvántartó” az elmúlt hónapokban 190 közvetítést végzett, s a visszajelentések szerint ez 143 esetben sikeres volt. Az iskoláktól kapott információk alapján jelenleg 168 megüresedett pedagógusállás van a fővárosban, elsősorban a XX. kerületben. A legtöbb helyre — szám szerint 79-re — tanítókat és alsó tagozatos napközis tanítókat keresnek, 17 állásba várnak nevelőotthoni és kollégiumi nevelőket, 16-ba gyógypedagógiai tanárokat és nevelőket, további 12-be szakközépiskolai szakoktatókat. (A fennmaradt állások közül a tanáriakra csak matematika-fizika szakosok számára van hely, őket isáltalában hosszabb-rövidebb ideig történő helyettesítésre keresik.) A középiskolákban általában „telt ház” van, de az általános iskolákban sincs üresedés magyar-történelem, orosz, földrajz és biológia szakos tanári állásoknál. Nyilvántartást vezetnek a munkára jelentkező pedagógusokról is. Eszerint 152-en várnak megfelelő állásra, közülük 34-en magyar történelem vagy magyar és egy idegen nyelv, 33- an biológia-földrajz, vagy kémia, 18-an orosz és valamilyen más idegen nyelv szakosak, 15-en pedig valamilyen műszaki tárgy tanárai vagy szakoktatói. Nagy részük középiskolában szeretne elhelyezkedni. Amint látható, jelentkező is akad, s üres állások is vannak. Az igények és lehetőségek azonban nem fedik egymást. Ezért a tanács illetékes osztályának dolgozói a következő évekre szaktárgyakra lebontott részletes munkaerő-gazdálkodási tervet készítenek az iskolák igényeiről, amelyek hasznos információként szolgálhatnak majd a pedagógusutánpótlás nevelése szempontjából is. Egyébként a pedagógusok és az iskolák igazgatói a Fővárosi Tanács művelődési főosztályán — második emelet 219-es szoba — vagy a 183— 200-as telefonon jelenthetik be igényeiket. 1521 —168 Fontos adatok a pedagógus munkaközvetítő iroda első időszakáról Nem hurka, paprika Paprikatermő vidékeinken rekordtermés volt az idén. A téeszekben és a háztáji gazdaságokban már szárítják a fűszerpaprikát, vastag kötegekben érlelődik és pirul az ízes fűszer. Csupán Kalocsa környékén 2800 vagonra becsülik a termést. Képünkön, a Bács megyei Bátya községben ilyenek most a házak (MTI — Balassa felv.) Gyöngysorfények a Duna-parton Korszerűbb világítás a Hősök terén Jövőre az eddiginél is szebb lesz az esti Dunapart: a budai parton 203, a pesti parton pedig 300, zárt műanyag búzás új lámpatest világít majd, alumínium oszlopok tetején. A lámpáit fénye visszatükröződik a Duna vizében, s gyöngysorszerűen ragyog majd. A budai oldalon az Erzsébet-híd és a Lánchíd között már ilyen lámpák világítanak, s felszerelték a lámpatesteket a Szabadság-hídtól egészen a Margit-hídig. Jövőre elkészül a pesti Duna-part gyöngysorvilágítása is. A közvilágítás tervezésével megbízott EVITERV-nél elmondták a HH-nak, hogy befejezés felé közeledik a Hősök tere és a Dózsa György út új, korszerű közvilágítása is: a tér és a felvonulási útvonal 18 méter magas oszlopokra szerelt, s az eddigieknél több fényt adó lámpatesteket kap. Helyzetjelentés Vízvezeték-hálózat, csatornázás Még nem tartunk ott, hogy a vízvezeték-hálózatot és a csatornázást országszerte kielégítőnek mondhassuk — hangsúlyozta az Országos Vízügyi Hivatal főigazgatója, a hazai vízügyi szolgálat fennállásának 25. és a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fennállásának 75. évfordulója alkalmából tartott megyei tanácskozáson. Pedig a vízügy az elmúlt negyedszázad alatt évszázadnyit fejlődött. A felszabadulástól napjainkig 3,3 millió lakos ellátását oldották meg, s csupán 1948 óta mintegy 9 milliárd forintot fordítottak a vízellátásra, 5 milliárdot pedig csatornázásra. A városi lakosság 84 százalékának van vízvezetéke, a községekben azonban, még csak 30 százalékos az ellátottság. Ami a csatornázást illeti: a városi lakosság 57 százaléka, a községekben azonban csak 3 százaléka lakik csatornázott területen. A fejlesztést tovább folytatják: 1985-ig további 2,1 millió lakos közműves ivóvízellátását és 3,2 millió lakos lakóhelyének csatornázását tervezik- Így a következő 12 év alatt a vízvezetékhálózat hossza az 1970-es 17 600 kilométerről, országosan, 35 000 kilométerre növekszik. Bölcsőde, társadalmi munkával A csepeli Vasmunkás téren 120 férőhelyes bölcsőde építését kezdte meg a KGM Építőipari Vállalata. A létesítmény előreláthatóan a jövő évben készül el. Érdekessége: a 15 millió forintos beruházási költséget a 33 ezer dolgozót foglalkoztató Csepel Vas- és Fémművek dolgozói társadalmi munkával teremtik elő. Az elmúlt egy év alatt megrendezett kommunista szombatokon végzett munka után eddig már 4 és fél millió forint gyűlt össze az e célra létesített bölcsődealapban. Nem csendesek a gyűlések Vasárnap a főváros V. és X. kerületében, s a monori, valamint a balatonfüredi járásokban értekezletre ültek össze a KISZ- szervezetek küldöttei. Az ország 30 ezer KISZ- alapszervezetének 800 ezer tagja napjainkban méri fel, mit végzett az elmúlt két esztendőben, mivel adósa még önmagának, s mit akar megvalósítani. Ilyenkor, félidőben a két kongresszus között, a vezetőségeket is újjáválasztják: aki jól, társai megelégedésére látta el tisztét, KISZ- vezető marad, aki erre nem képes megvonják a bizalmat. Nem „csendesek” ezek a taggyűlések és küldöttértekezletek. A fiatalok igényesek önmagukkal és leendő vezetőikkel szemben, és demokratikus jogaikkal élve, az üzemük, a munkahelyük előtt álló feladatokat is alaposan áttekintik. Nem egy üzemi taggyűlésre elvitték magukkal az ifjúsági törvény helyi intézkedési tervét is. Elismerték az eredményeket, de szenvedélyesen sürgették a megfogalmazott, de még végre nem hajtott tervek megvalósítását. A fiatalok e fórumain, szinte mindenütt részt vesznek a gazdasági vezetők, a pártszervezetek, s a szakszervezetek választott vezetői is.. Például, a Ganz-MÁVAG-ban, Csergő János vezérigazgató egyenjogú partnerének tekintette a küldöttgyűlést, elmondott minden lényegeset a nagyüzem gondjairól, s nem kevesebbet kért a fiataloktól, mint a harmadik műszak megvalósításának támogatását, értékes gépeik, berendezéseik állásidejének csökkentését. Zalaegerszegen a megyei MEZŐBER igazgatója a KISZ-taggyűlésen jelentette be: helyiséget biztosít, alakítsák ki kedvük, elképzeléseik szerint KISZ-klubnak. A tanácskozásokon tehát nem kevesebb történt és történik mint az, hogy a fiatalok közéleti jogaikat gyakorolják — és egyben számba veszik saját tennivalóikat és kötelességeiket. k. é. Svéd asztal A Budapest Szálló megvette a közelében levő volt Rózsadomb étterem helyiségeit, itt alakítja ki a „Rózsadom-grill”-re keresztelt vendéglátóegységet Egy önki-szolgáló és egy hagyományos étterem nyílik majd. A hagyományos étterem érdekessége: a modern gépekkel felszerelt konyhát középen helyezik el, s kettős elszívórendszer bizosítja, hogy ételszag ne kerülhessen az étterembe. Tervezik a svédasztal bevezetését: egy fix összegért mindenki annyit ehet, amennyit kíván.