Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-21 / 29. szám
„Hiánycikk” a szakmunkás Utánpótlásgondok a Smz-MÁVÁ&lom Felvétel a kapu elől • Átképzés és megtartás — Korábban évekig főként segéd- és betanított munkásokból volt hiány a vállalatunknál, ma viszont egyre nagyobb gond a kilépő és nyugdíjba vonuló szakmunkások pótlása. Leginkább a forgácsolást és az ívhegesztést vállalják kevesen. A Ganz-MÁVAG munkaerőgazdálkodási osztályának vezetője, Vadász Jenő mondta ezt, amikor a szakmunkás-utánpótlásról érdeklődtünk. A csaknem 18 ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak mintegy ezer munkásra lenne szüksége, ez azonban nagy nehézségekbe ütközik. Különösen nehéz a kilépő szakmunkások pótlása. Az osztályvezető elmondta: az egyre erőteljesebb vidéki ipartelepítés „visszaszívja” a vidékről jött szakembereket, a kisüzemek, szövetkezetek pedig magasabb kereseti lehetőséggel vonzza őket. A Ganzban ugyan a KGM-vállalatok átlagánál magasabb a bérszint, sok esetben azonban a pénz sem segít. A szakmunkáspótlás egyik „klasszikus” módja: szakmunkásokat felvenni a „kapunál jelentkezőkből”. Tavaly például 864 szakmunkást alkalmaztak így — általában a kilépetteknél gyengébb szakmai tudással. A másik módszer: segédmunkások átképzése betanított munkásokká, illetve az utóbbiaké szakmunkássá. Nem könnyű feladat, mert a létszámhiány miatt a helyi üzem- és a műhelyvezetők egy része nem nézi jószemmel, hogy segédmunkásait iskolába küldik. Ezenkívül az így kiképzett új szakmunkások egy része, magasabb bér reményében, más munkahely után néz. Ezért bevezették: a taníttatás fejében a dolgozó annyi ideig köteles munkahelyén maradni, ameddig a tanfolyam tartott, vagy pedig vissza kell fizetniök a taníttatás költségeit, illetőleg az ösztöndíjat. A szakmunkásiskolákból évente mintegy 300 ifjú szakmunkás kerül a Ganz- MÁVAG-ba. Az idei tanévben összesen 776 első-, másod- és harmadéves tanulójuk van, közülük 450 ösztöndíjat is kap a gyártól. Az igényekhez mérten mégis kevés a fiatal. Különösen öntőből, kovácsból, hegesztőből, forgácsolóból van hiány. A gyár differenciált társadalmi ösztöndíjat ad a fiataloknak, hogy ilyen módon is rábírja őket az úgynevezett hiányszakmák tanulására. A vas- és fémszerkezeti lakatos-, a forgácsoló-, a hegesztő-, a kovács- és öntőtanulók havonta 500, a mintakészítők és vasúti járműszerelők 400, az egyéb szakmát tanulók 250 forint ösztöndíjat kapnak. Nincs influenza! Az elmúlt napokban elterjedt a fővárosban a hír: újabb influenzajárvány ütötte fel a fejét. Megkérdeztük az Egészségügyi Minisztériumot és a KÖJÁL-t: mi az igazság. Elmondták, hogy vaklárma az egész. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint pillanatnyilag sehol a világon nincs influenzajárvány, nálunk sincs. A változékony időjárás következtében előfordulnak légúti megbetegedések, megfázások, de ez még nem influenza. Mint minden nyáron, idén is történtek és történnek ilyen megbetegedések. A legtöbb légúti megbetegedés oka: jéghideg hűsítők, sörök és fagylaltok — az átizzadt test könnyen megfázhat. Sokszorosan hatásosabb a morfinnál, ópiumnál Új magyar fájdalomcsillapító Kezdődnek a klinikai próbák Több ezer gyógyszerkutató és orvos részvételével vasárnap kezdődött Helsinkiben az 5 napos VI. Nemzetközi Pharmakológiai Kongreszszus, melyre 50 tagú magyar delegáció utazott a finn fővárosba. A találkozó programjáról dr. Vízi E. Szilveszter, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense tájékoztatta a HH munkatársát. — A gyógyszerkutatók nemzetközi kongresszusát három évenként rendezik meg — mondta. — A mostani helsinki tanácskozáson 51 ország 3100 küldötte vesz részt. A világ legnevesebb kutatói közül 15-en a legjelentősebb kutatásokat, a legfontosabb aktuális kérdéseket ismertetik. Magyarországról dr. Knoll József akadémikus-professzort, a Gyógyszertani Intézet igazgatóját hívták meg előadóként. Szakmai körök szerint Knoll professzor előadása a kongresszus egyik érdekességének ígérkezik. Egy új készítménnyel, az azidomorfinvegyülettel folytatott kutatásait ismerteti. Az említett vegyület döntő fontosságú lehet a kábítószerek fogyasztásának korlátozásában: lehetővé teszi ugyanis egyes kábítójellegű fájdalomcsillapítók — például a morfin, az ópium, stb. — kivonását a gyógyszerforgalomból. Ezekre az orvosi gyakorlatban eddig nagy szükség volt, mert bizonyos műtétek és súlyos betegségek által okozott erős fájdalmakat csak ilyen készítményekkel lehetett csillapítani. Ezeket a gyógyszereket azonban a betegek megszokják és ezért egy-két hetes kezelés után növelni kell az adagokat. Olyan vegyületet kerestünk tehát, amely az eddigieknél erősebb fájdalomcsillapító hatású, ugyanakkor a szervezet csak elenyészően kis mértékben szokik hozzá — mondotta Knoll profeszszor. — Hat évvel ezelőtt kezdtük a kutatásokat Bognár Rezső akadémikussal és Makicsz Sándor kémikussal. Állatokon folytatott kísérletek során sikerült bebizonyítani, hogy az azidomorfinvegyületek másként hatnak a központi idegrendszerre, mint az ópium és a többi kábítószer. Megszünteti a fájdalmat s amikor abbahagytuk a készítmények rendszeres adagolását, a kísérleti állatok semmi jelét sem mutatták annak, hogy ismételten kívánnák a fájdalomcsillapítót. Kutatásainkat számos külföldi intézet és a WHO — az Egészségügyi Világszervezet — is figyelemmel kíséri. Mintákat is kértek tőlünk. Magyarországon dr. Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója és dr. Rétsági György klinikus, Amerikában az USA Lexingtonban működő Állami Kutatóintézetében Jasinski professzor próbálta ki a készítményt emberen: sokszorosan erősebb fájdalomcsillapítónak bizonyult, mint a morfin, és a kezelt betegek nem lettek a készítmény tabjai. A gyógyszer nálunk a klinikai próbákat és a törzskönyvezést követően kerül majd forgalomba. Tőke Péter CSAK ISKOLÁSOKNAK! A Praktilon iskolaköpeny könnyen mosható, nem kell vasalni. Fiúknak 109 Ft-tól, lányoknak 1*7 Ft-tól kapható. Könnyű, műbőr hátitáska 154 Ft. Műbőr tornazsák 7* Ft-MOST MÉG KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT! Budapest VI., Népköztársaság útja 39. Petőfi és Kossuth, az utcanevek élén 37 budapesti névadóra nem sikerült rábukkanni Aki tudja, hogy ki volt Hám Kálmán, Póth Irén, Janovetz Margit, Répássy Jenő, vagy Frastaczky András, jelentse az Akadémiai Kiadónál Hajdú Mihálynak. Hajdú tanulmányt írt Budapest utcáinak, tereinek, egyéb közterületeinek névadóiról. Összesen 6816 utca, tér, köz, út, közterület — ennyi van a fővárosban — nevének történetét, születését vizsgálta meg, de 37 névadó nyomára nem sikerült rábukkannia, hiába lapozta át a lexikonokat, történelemkönyveket. Közülük való a fenti öt is. Honfoglalók Híres emberek nevét 1759 fővárosi utca viseli, s 1654- nek magyar személy volt a „keresztapja”. Csaknem ezer utca őrzi történelmünk kiemelkedő alakjainak neveit. A különböző történelmi korszakok közül a reformkor és a szabadságharc vezető személyiségeinek neve szerepel leggyakrabban — 230-szor — az utcanévkönyvben. Az aradi vértanúk közül csupán Lahner György nem kapott utcát, mások többet is: Aulich hatot, Damjanich tizet, sőt, a nem éppen könnyen kiejthető nevű Leiningen- Westerburg Károly is négyet. A munkásmozgalom 135 vezető egyéniségéről is utcák emlékeznek a fővárosban. A korszakok közül harmadik helyre került az államalapítás előtti időszak, amelynek vezetői 93 utcának névadói, így például 14 Árpád, 9 Lehel, 8 Álmos, 8 Huba utca van a fővárosban, de Zerind is található kettő. Hajdú Mihály statisztikát készített arról is, hogy kinek van a legtöbb utcája Nagy-Budapesten. E szerint a ranglistát Petőfi vezeti 22 utcával, térrel, őt követik: Kossuth 19, Rákóczi 17, Széchenyi és Vörösmarty 16— 16, Zrínyi, Arany János és Árpád 14—14, Batthyány, Táncsics, Bajcsy-Zsilinszky, Jókai és József Attila 13— 13 utcával. Figyelemre méltó a csepeliek törekvése. A kerület illetékesei felkutatták Csepel XIII—XV. századi ispánjainak neveit, s róluk nevezték el a városközpont utcáit. Bizonyára a XXI. kerületiek közül is kevesen tudják, hogy így került az utcanévtáblákra Besenyő Bekő, Cseh Mihály, Turóci Balázs, Vesszősfia János, Hardi Miklós és Pakos Imre neve. Vasárnap délelőtt pontban 10 órakor a világ legjobb 250 gépírója kötelező dolgozattal kezdte meg sípszóra a XI. gépíró-világbajnokságot, a BNV kőbányai területén. A nagy versenyt kétévenként rendezik meg, s az ideire 18 országból érkeztek versenyzők, akik négy kategóriában mérik össze tudásukat. Valamennyien saját, otthonról hozott gépükkel versenyeznek. Kökény Sándor, a nemzetközi zsűri magyar tagja elmondta: selejtező válogatók után összesen 48 magyar gépíró versenyez, s közülük csupán egy férfi van: Sós Ferenc, a Lapkiadó Vállalat dolgozója. A külföldi versenyzők között már sokkal többen képviselik az erősebb nemet: a hatalmas csarnokban 25 férfiversenyzőt számoltunk össze. Mintegy 4 ezer magyar gépíró indult a selejtezőkön, s a döntőbe jutottak között ott van az 1967- es világbajnok, dr. Ulbrich Sándorné, a Nehézipari Minisztérium dolgozója. Elmondta: eddig egy arany- és egy bronzérmet szerzett a világversenyeken, s munkahelyén fizetésemeléssel is honorálták a teljesítményét. A mostani versenyen szőlőcukorral „doppingol”, de saját bevallása szerint nem tartozik az esélyesek közé, ugyanis keveset edzett az utóbbi időben. A versenyzők anyanyelvükön másolnak az elektromos és mechanikus írógépek kategóriájában. Külön versenyt vívnak a felnőttek és külön a 20 éven aluli ifjúságiak. A nemzetközi zsűri a következő napokban valamennyi dolgozatot tüzetesen átvizsgálja és így az eredményhirdetésre csak csütörtökön kerül majd sor. A verseny érdekessége, hogy mind a 250 induló jutalmat kap, ugyanis tiszteletdíjakat ajánlottak fel a minisztériumok, főhatóságok és a különböző vállalatok is. A legjobbak az Oktatásügyi Minisztérium ajándékait kapják: Herendi készleteket, bronz vázákat, népművészeti tárgyakat. A gépíró-világbajnokságnak szép számú nézőközönsége is akadt. Találkoztunk többek között Magyarország örökös gépíróbajnokával, Májer Klárával, aki 17 évig védte a magyar bajnoki címet. Most kijött szurkolni a többiekért. Ózd lesz a legtisztább kohászváros A legtisztább kohászváros lesz Ózd a környezetvédelmi intézkedések eredményeképpen. Jelenleg a város fölé magasodó ózdi gyárkémények évente több száz tonna ércport eregetnek a levegőbe, amely visszaírni a városra és vörös színűre festi a háztetőket. Az ország egyik legnagyobb kohászati gyára, az Ózdi Kohászati Üzemek a jövőben nagy gondot fordít a környezetvédelemre, így például az új üzemrészek már úgy épülnek, olyan berendezésekkel lesznek ellátva, hogy nem szennyezik a légteret. Hamarosan elkészül a 107 millió forintba kerülő új elektromos gáztisztító, amely a város légterének legnagyobb szennyezőjét, a nagyolvasztóműt és a acélműt „fékezi” meg. A tisztító az egészségre káros gázokat, valamint a füstöt nem engedi a légtérbe, s így például a füst portartalma ezerszer kevesebb lesz a jelenleginél. Az Észak-Magyarország jelentése szerint hamarosan munkába fogják a gáztisztítót. Művészek A történelmi személyek után tudósok neve szerepel gyakran a budapesti utcatáblákon, összesen 156-szor. Közülük a történelemtudósoknak 22, az orvosoknak ugyanennyi, a nyelvtudósoknak pedig 16 utca jutott. Az utcaneveket kiválasztó hivatalos szervek előszeretettel adták a művészek neveit is. Csaknem 500 utca viseli valamelyik művészünk nevét. A költőknek 200, a prózaíróknak 136, a festőknek 54, a zeneszerzőknek pedig 41 utca jutott. A fentieken kívül más foglalkozások kiemelkedő személyiségeire is emlékezünk az utcák elnevezésével. Hugonnay Vilma, az első magyar női orvos, Komjádi Béla vízilabdázó és sportújságíró, Markovits Iván gyorsíró, Ráskai Lea kódexmásoló, Sándor Móric híres lovas és vadász, Szegedi Róza, Kisfaludi Sándor múzsája, majd felesége, Kuny Domonkos majolikagyáros, Glück Frigyes szállodatulajdonos és Hajós Alfréd, az első magyar olimpikon. Százegy fővárosi utca viseli külföldiek nevét. A legtöbb névadó orosz-szovjet származású: Leninről például 4, Gorkijról 3, Micsurinról 2 utcát is elneveztek. Német származású híres embereknek 23 (közülük Marxnak 7, Engelsnek 4), olaszoknak és amerikaiaknak 6—6 utcájuk van Budapesten. De utcát kapott a tatár Timur, a török Gül Baba, a román Peter Groza, s az afrikai Lumumba. Névtelen nevűek Az utcák és terek közül 1852 neve földrajzi eredetű, a legtöbb az ország hegyeinek, vizeinek, településeinek, tájegységeinek nevét örökíti meg. Emberrel kapcsolatos nevet 663 utca visel Szív utcából kettő is van. Érzelem nevét 7, emberi tulajdonságot jelölőt 12, társadalmi viszonyra utalót 36, férfi keresztnevet 158, nőit — főként becéző formában — 115 visel. Nagyon sok a katonasággal kapcsolatos utcanév: 145. Az emberek háziszerszámainak neveit 59 utca őrzi, közöttük olyan régieké, mint a csöbör, a kas és a pöröly. Az ember kétkezi foglalkozásainak neveit 113, a szellemi foglalkozások nevét 213 utca viseli. ★ A „neves” utcák mellett 260 sorszámmal ellátott utca és tér is van a fővárosban, s akad többek között két olyan is, aminek névtelen a neve. A tanulmány szerzője 17 utcanévről nem tudta megállapítani, hogy egyáltalán mit is jelenthet. Ilyen ismeretlen eredetű például a Prodam és a Zsemlékes. (czippán)