Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-17 / 20. szám
Mégsem A magyar tv-ből is emlékezhetünk Cohen úrra. Modern, szép otthonában, békés családi körben rajzolta le egy nagy, fehér lapra a harmadik világháborút. Azt akarta, hogy az őt meginterjúvoló újságíró is megértse, milyennek álmodta és teremtette meg a neutronfegyvert. A Bomba iránti szeretete mellett minden eltörpült. Még Európa is, amelyet Cohen úr kísérleti terepnek szemelt ki a papírra vetett nagy háború számára. Amerikát kihagyta ebből a játékból, mert az amerikai találmány, szerinte, kizárólag Európának való, pusztító hatása itt érvényesülhet a legjobban. Azt hittük, Cohen úr ennél nagyobb meglepetést már nem tartogathat számunkra. Tévedtünk. Most megint meghökkentő nyilatkozatot tett: „Elutasítom a Bombámat. Nincs értelme többé!” S hogy miért nincs, Cohen erre azzal a felismeréssel válaszolt, hogy lehetetlen korlátok közé szorítani egy európai nukleáris háborút. „Szörnyű lenne: nukleáris bombát kellene dobnunk Oroszországra, válaszul pedig Oroszország dobna bombát ránk — és mi eltűnhetünk, mint nemzet... Túlságosan veszélyessé vált mindez!” Úgyhogy Cohen úr, aki még nem is olyan régen elégedett tekintettel magyarázta a neutronbomba pusztító hatását, manapság nem rajzol háborúkat szép otthona békéjében. Mégsem kell a bomba! A politika hillámzása, az európai milliók tiltakozása, vagy az amerikai lelkiismeret ébredése rendítette meg visszatetsző optimizmusában és fordította a korábban szörnyetegnek nevezett ember felé? Nem tudjuk. Egy azonban bizonyos. Az Egyesült Államokból érkező hírekből mintha egy újfajta, józan veszélyérzet születése rajzolódna ki. Annak megértése, hogy „túlságosan veszélyessé vált mindez”! Még papíron is . Barabás Péter Bírálnak a volt külügyminiszterek „Sportszerűtlen sért" washingtoni módra — Telexjelentésünk — WASHINGTON: Reagan elnök rádióriporterként kezdte pályafutását a harmincas években, s életrajzírói szerint bravúros teljesítményekre volt képes ebben a műfajban. Előfordult, s nem egyszer, hogy folyamatosan közvetített sporteseményeket, amelyeken nem volt jelen. Akkoriban a sportszerűség kérdése fel sem merülhetett; a rádióállomás, amelynek Reagan dolgozott, hálás volt, hogy megtakaríthatta az utazás és a helyszíni közvetítés költségeit. ötven évvel később Ronald Reagan elnök tíz rádióelőadásra vállalkozott, hogy hetente egyszer, szombaton délben, az egész amerikai nép füle hallatára nyilatkozhasson azokról a kérdésekről, amelyekről a republikánus kormány feltétlenül el akarja juttatni érveit a közvéleményhez. A sportszerűség kérdését most sem firtatja senki, hiszen egy kormánynak joga van eljuttatni nézeteit a kormányzottakhoz. A demokraták azonban, akiknek az amerikai törvények értelmében két órával az elnök beszédének elhangzása után joguk van ugyanazokon a rádióállomásokon politikai választ adni, kifogásolják, hogy a Fehér Ház az utolsó pillanatig titokban tartja az aznapi rádióbeszéd témáját. Szombati rádió-öt percét Reagan — az amerikai fegyveres erők napja lévén — a hadsereg dicséretének és persze a fegyverkezés melletti érvelésnek szentelte. Védelmébe vette az Egyesült Államok 1983-as rekordösszegű katonai költségvetését. S ezt az alkalmatis kihasználta, arra, hogy egy kis propagandát csináljon múlt vasárnap előterjesztett úgynevezett Start-javaslatainak, amelyek előirányozzák a szovjet szárazföldi rakéták nagy részének egyoldalú leszerelését annak fejében, hogy az Egyesült Államok nem épít újabb rakétákat. Ezt a javaslatot nemcsak a Szovjetunió tartotta „sportszerűtlennek”. Három volt amerikai külügyminiszter — Edmund Muskie, Cyrus Vance és Henry Kissinger is úgy találta, hogy a Szovjetunió számára elfogadhatatlanok a Reagan-kormány által tizenhat hónap alatt összeügyeskedett javaslatok, amelyekkel a Fehér Ház tulajdonképpen azt szeretné elérni a tárgyalóasztalnál, amit a maga kezdeményezte nukleáris fegyverkezési hajszában már elvesztett, „az elrettentés képességének megőrzését”, azaz az elrettentő fölényt. Egy szombaton közzétett újabb amerikai stratégiai tanulmány szerint még a jobboldali nézetek egyik washingtoni melegágyában , a Garnegie Alapítványnál is úgy találták, hogy, ellentétben a hivatalos amerikai „Start-tervezet” alapját képező felmérésekkel és számításokkal, a két nagyhatalom hadászati fegyverzete „hozzávetőleges egyensúlyt” tükröz. A reagani fegyverzetcsökkentési politika a beépített buktatók miatt első megfogalmazásában nem sok jót ígér. De az elnök saját szélsőségeseivel is szembekerült, akik úgy vélik, hogy a tárgyalások megkezdésének puszta ténye, valamint annak tizenhat hónap késéssel történt elismerése, hogy a Szovjetunió és vezetői nem akarnak atomháborút , „balratolódást, a pragmatizmus felülkerekedését jelzi”. Ez a „vád” egyelőre nélkülözi a bizonyítékokat. Csupán arról lehet szó, hogy a valóság lassacskán behatol a konzervatív republikánusok álomvilágába is. Bokor Pál Fegyverszünettől a békeszerződésig Balogh Sándor történészprofesszor figyelemre méltó könyve Bizton állítjuk: a népi demokratikus Magyarország születését követő évek históriájának aligha akadnak olyan tényei, amelyekhez annyi félreértés, tévedés fűződnek, mint hazánk korabeli tényleges nemzetközi helyzetéhez, külpolitikájához. Balogh Sándor történészprofesszor napokban megjelent munkája jelentős lépés e korszak megvilágításához. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent műve: „A népi demokratikus Magyarország külpolitikája” a fegyverszünettől a békeszerződés ratifikálásáig terjedő időszak külpolitikai törekvéseit vázolja. Honi és külföldi levéltári forrásokra, dokumentumokra, visszaemlékezésekre és történeti irodalomra támaszkodva tárgyilagos nézőpontból rajzolja meg az 1945—1947 közötti időszak legfontosabb diplomáciai, külpolitikai eseményeit, első tematikus feldolgozásaként az említett időszaknak. Csaknem 400 oldalas könyvében a szerző megvilágítja a szövetséges nagyhatalmak közép- és délkelet-európai politikájának hazánk külpolitikájára gyakorolt hatását. Bemutatja a fegyverszüneti egyezmény aláírásának közvetlen előzményeit és létrejöttét, a függetlenségi front pártjainak külpolitikai elképzeléseit és az azokkal kapcsolatos küzdelmeket. Számos „kényesnek” minősített momentumra is kitér, így például az úgynevezett „sváb kérdésre”, s a magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezmény aláírásának körülményeire. Részletesen ismerteti az akkori kormánydelegáció moszkvai, washingtoni, londoni és párizsi útjának, valamint a békekonferenciának eseményeit. A kiváló történettudós igényes, sokoldalúan megalapozott műve mindenki számára élményszerű olvasmány, s mint ilyen, hozzájárulhat nemzeti önismeretünk, történelemszemléletünk reálisabb kialakulásához. (mécs) Román párttanácskozás BUKAREST: Minit a Scinteia vasárnapi száma közli Bukarestben ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Jelentést tárgyalt meg egyes külföldi beruházások végrehajtásáról is. Megállapította, hogy külföldön végzett építkezéseknél súlyos törvénysértések fordultak elő, a valuták felhasználására vonatkozó párthatározatokat nem tartották meg. Emiatt a KB Politikai Végrehajtó Bizottsága eltávolította tisztségéből Alexandru Margaritescut, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési minisztérium miniszteri rangú államtitkárát, továbbá Enache Sirbut és Adrian Rogojeanut, a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium két miniszterhelyettesét. Mindhármukat pártbüntetésben, utolsó figyelmeztetésben is részesítették. ♦ Havannai könnyűbúvárok, a Bahama-szigetcsoport Mollasi atolljának közelében rábukkantak egy középkori hajóroncsra. A „Bohemia” c. kubai folyóirat szerint, a leletek és korabeli spanyol forrásmunkák arra a következetesre juttatták a régészeket, hogy Kolumbusznak azt a hajóját — a Pintát — találták meg, amely az Amerikát fölfedező expedíció után, 1499-ben viharba került és egy korallzátonyba ütközve elsüllyedt. Kína lakossága e napokban emelkedik egymilliárd fölé. Pekingi hivatalos közlemény szerint a múlt év végén 996 millió volt a lélekszám. A lakosság havonként 960 ezer fővel gyarapodik, tavaly december végén 13 millió 670 ezerrel éltek többen az országban, mint egy évvel azelőtt. A kormányzat attól tart, hogy az elkövetkező években a növekedés még nagyobb mértékű lesz, ezért még szigorúbb születésszabályozási intézkedéseket hozott. Eredeti módszert alkalmaz a Rio de Janeiro-i rendőrség, a tilosban parkoló autósokkal szemben. Pénzbüntetés helyett különleges ragasztókkal. „Itt tilos a parkolás!” feliratú cédulákat tapasztanak járműveik szélvédőire és többi ablakaira. A cédulákat csak fáradságos, hosszas munkával lehet lekaparni. ♦ Leltár készül az olaszországi famatuzsálemekről azért, hogy hatékonyan oltalmazhassák őket. Az eddigiek során is rájöttek: vannak olyan fák, amelyek már akkor is léteztek, amikor Alarik, a nyugati gótok királya 410-ben seregeivel megostromolta Rómát, sőt olyanok is, amelyek már virágoztak, mikor az „örök várost”, több, mint 2700 éve, megalapították. A Messina—Catania autópálya mellett jelenleg is megcsodálható egy 2000 éves olajfa és még ennél is idősebb az Etna egyik lejtőjén magasra nyújtózó gesztenyefa, amely 4000 évével alkalmasint Európa legöregebb fája. ♦ Szenzációnak számító csillagászati felfedezést tett egy ausztrál—angol tudósegyüttes. Megfigyeléseik során olyan kvazarra bukkantak, amely 20 milliárd fényév távolságra van a Földtől és annyi energiát sugároz, mint 100 billió Nap. Ezzel az egyelőre PKS 2000—330 kódjelzésű képződmény az eddig felfedezettek közül a világmindenségnek a Földtől legtávolabb eső és leggyorsabb objektuma. A kvazar az égitesteknek olyan típusa, amely kicsiny térfogatban összesűrűsödő tömegű sugarakat bocsát ki. A 6,2 millió lakosú szovjet Azerbajdzsánban több mint 160 ezer a sokgyermekes családok száma. Közöttük is „rekordernek” számít a 85 éves Hadzsi Kisi, nyugdíjas kolhoztag: a sajtótudósítások tanúsága szerint, a legutóbbi családi összejövetelen 11 gyermeke, 45 unokája, 96 dédunokája és 18 ükunokája — összesen 170 leszármazottja — jelent meg. Bemutatkozott az új jugoszláv kormány Milka Planinc asszony a kormány nöki tisztét töltötte be. Személyében ezúttal először került nő a jugoszláv kormány élére. Milka Planinc eredetileg az előző kormány három tagját — köztük Sztojan Matkaljevet, a szövetségi energetikai és ipari bizottság elnökét — javasolta az új kabinetbe. Matkaliev azonban a napokban szívrohamban hirtelen elhunyt, így a most leköszönt kormányból csupán annak két alelnöke, Zvone Dragan és Ivo Margan került be az újba is. Ugyanakkor az alelnökök száma hatról háromra csökkent. Az új szövetségi kormányban számos ismert személyiséget találunk. A JKSZ KB Elnökség két volt tagja, Sztane Dolanc és Lazar Mojszov került a belügy-, illetve a külügyminisztérium élére. A nemzetvédelmi miniszter Branko Mamula tengernagy, a külkereskedelmi dr. Milenko Bajanics, a kragujevaci Zastava személyautógyár volt vezérigazgatója lett. A jelentős személyi változásokat a kollektív munkára és vezetésre, s a legmagasabb tisztségviselők megbízatási ideje korlátozására és rendszeres személycseréjére vonatkozó, az alkotmányban is rögzített titói útmutatás gyakorlati érvényesítése jegyében hajtották végre. A szövetségi kormány elnökének megbízatási ideje négy évre szól. Márkus Gyula — Telexjelentésünk — BELGRÁD: Vasárnap megalakult és a szövetségi nemzetgyűlésben bemutatkozott az új jugoszláv kormány, amelynek elnöke az 58 éves Milka Planinc asszony lett, aki 1971- től több mint egy évtizeden át a Horvát Kommunista Szövetség Központi Bizottságának él- KI NYER A VB-N? Még senki sem tudja, de sorsolásunkon Ön is nyerhet! Aki a Szivárvány áruházakban július 10-ig színes televíziót vásárol, visszanyerheti a vételárat. Az első sorosolás: május 20-án, majd utána 10 naponként. Felvilágosítás áruházainkban és a Vevőszolgálatnál: 66-44-65. Kilencvenöt százalékos írástudatlanságból kezdi kiemelni az afgán népet a fiatal kulturális forradalom. Az idén írás-olvasás tanfolyamok indultak országszerte. A hallgatóság életkora nyolcévesektől ötvenévesekig terjed. — Nem tudod elfelejteni, hogy valaha orvosnak készültél?! (Schweizer Illustrierte) Mibe kerül? A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint, a fegyverkezés ma már képtelenül nagy összegeket von el az államok költségvetéseiből. Köztudott például, hogy a washingtoni Pentagon jövőre már 263 milliárd dollárt költ katonai célokra. Egyetlen „Leopard” páncélos árából fölépíthető egy korszerű iskola; egy atomtengeralattjáró annyiba kerül, mint 120 kórház építése és felszerelése; egy repülőgép-anyahajó árából akkora vízi erőművet lehetne létesíteni, mint az aszszuáni. Az Egyesült Államok egyetlen tengerészgyalogosának kiképzése 15 ezer dollárt emészt fel, ennyiből 60 gyereket lehet iskoláztatni egy évig. S ugyanakkor, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint 450 millió dollárból világszerte meg lehet szüntetni a ma még emberek millióit sújtó maláriát... így mondost egy hír Huszonnyolc és fél millióra, a keresőképes lakosság 8 százalékára emelkedik a munkanélküliek száma az év közepére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértőinek becslése szerint a szervezethez tartozó 24 országban. + 12 milliárd 200 dollár többlettel zárult a múlt évben az NSZK külkereskedelmi mérlege. Japáné 8 milliárd 600 millió, a legnagyobb deficit az USA — 39 milliárd 600 millió — és Olaszország — 15 milliárd 800 millió dollár — külkereskedelmében mutatkozott a tőkés országok között. Hetvenedik születésnapjukat ünnepelték a múlt héten a München közeli Puchhiemiben a világ legidősebb négyes ikrei: Adolf Ottemann és három nőtestvére. - Minden valószínűség szerint 25—30 milliárd dollár rekord értéket ér el az idén az USA fegyver-hadianyag exportja — jelenti a Reuter hírügynökség; eddig az 1975-ös év fegyverkivitele hozta a legmagasabb bevételt, 17 milliárd 700 millió dollárt. A Petőfi Bulgáriában is nagyon népszerű. Vazov és Szlavejkov már a múlt században közre adta az első bolgár nyelvű Petőfi-költeményeket. A felszabadulás után 1961-ben jelent meg az első kötetnyi válogatás a nagy magyar költő életművéből, s ezt 1977-ben kétnyelvű kiadás követte. A harmadik Petőfi-kötet — Petar Alipiev új fordításainak gyűjteménye — már nyomdában van, s még az idén megjelnik egy várnai kiadóvállalat gondozásában. Tanulmányt készítettek Svédországban a várható életkorról, majd ezzel kapcsolatban széles körű közvéleménykutatást végeztek. A tanulságot így lehet összefoglalni: Maradj házasságban — tovább élsz! Ez nőkre, férfiakra egyaránt érvényes, bár az elvált vagy elözvegyült férfiak sokkal rosszabbul bírják a magányosságot, mint a nők. Magas jövedelem és életszínvonal nem biztosítéka az egészségnek, a hosszú életnek. Az ipari vezetők, az újságírók, az orvosok és a felszolgálók az átlagosnál rövidebb életűek.