Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-05 / 14. szám

Központban a magyar dráma Nyilatkozik a Nemzeti Színház új igazgatója Negyven éve színészként kezdte Pécsett. Azután... Volt színházi titkár, gazda­sági igazgató, minisztériumi főosztályvezető, ezt követően a Fővárosi Operettszínház, majd a Népszínház igazga­tója, s­­ eddigi pályafutása mintegy megkoronázásaként — a minap nevezték ki a Nemzeti Színház és új ka­­maraszínpada, a Várszínház igazgatójává. Mit és miért? — Számtalan újságcikk, tanulmány, nyilvános és ku­lisszák mögötti vita foglal­kozott mostanában a Nem­zeti Színházzal — kezdi a beszélgetést Malonyai Dezső. — Sokfajta, olykor bizony egymásnak ellentmondó „modellt”, követelményt ál­lítottak fel. Nem a mi dol­gunk, hogy ezeket rangso­roljuk, értékeljük. A jelen­legi helyzetben a legfonto­sabb: mindkét színház fo­lyamatos, harmonikus mun­kájának biztosítása. Csak ez teszi lehetővé, hogy nyu­godt körülmények között ki­dolgozzuk a magunk elkép­zeléseit. Az persze nem két­séges, hogy a két egyesített színháznak minden körül­mények között nemzetinek kell lennie. Az is bizonyos, hogy tevékenységünk közép­pontjában a magyar drámá­nak kell állania, csupán az a kérdés: mit és miért vá­lasszunk a klasszikusok kö­zül és a mai termésből? Meg aztán: a hagyomány ápolá­sa nem lehet azonos holmi „színházmúzeummal”, a tör­ténelmi értékeket élő, ele­ven alkotásként kell tolmá­csolni. — Hány tagból áll majd a két színház társulata? Lesznek-e jelentősebb sze­mélyi változások? — Az elterjedt pletykák­kal, híresztelésekkel ellen­tétben nincsenek és nem is lesznek „szenzációs” átszer­­ződések. Hetven-hetvenöt ta­gú marad az egyesített tár­sulat, s így a korábbinál jobban tudunk „gazdálkod­ni” színészeinkkel. A hely sugallata — Változik-e a Várszín­ház műsorpolitikája? — A Várszínház kétségte­lenül nagyobb formátumú játékhely, mint a Katona József Színház. Történelmi múltja is arra kötelez ben­nünket, hogy itt olyan mű­vekkel jelenjünk meg, me­lyeket maga az épület és a tradíciók sugallnak, hitele­sítenek. — Kik mennek át a Ka­tona József Színházba? — Ez még nem dőlt el, a színészek ugyanis április 30-ig adhatnak választ a szerződési ajánlatokra. Ko­rábbi vendégszereplőink kö­zül természetesen továbbra is számítunk Törőcsik Ma­rira, Bessenyei Ferencre, Garas Dezsőre, Cserhalmi Györgyre, Kálmán György­re és másokra is. Ebben az évben még mind a négy színház (a Nemzeti, a Vár­, a Katona József és a Jó­­zs­ef­városi) reper­t­oá­r dar­ab­­jait az eredeti szereposztás­ban játssza. Csupán két ki­sebb változásról számolha­tok be: Ruszt József rende­zőnk a most szerveződő za­laegerszegi színház, Iglódi István pedig a József Attila Színház művészeti vezetője lett. A tőlünk megváló Jó­zsefvárosi Színház — a Nép­színház új központja — Miszlay István irányításával folytatja működését. Hoz­zánk szerződik viszont Sík Ferenc rendező és megerősö­dik dramaturgiai munkánk is: színházunk új irodalmi vezetője Hubay Miklós. — Marad a korábbi, vi­szonylag nagy választékot kínáló repertoár? — Katona József, Madách Imre, Vörösmarty Mihály művei, így a „Bánk bán” a „Mózes”, a Csongor és Tün­de", s későbbiekben a „Tra­gédia" is — egyetlen évad­ban sem hiányozhatnak a műsorról! A most játszott darabok egy része lekerül a színpadról, ezért mindkét színházunkban a jövő évad­ra mindenképpen felfrissít­jük a programot. Garai Tamás Miroslav Krleza „A Glembay család” című művéből tv-film készült, Dömölky János rendezésében. Képünkön: Tahi-Tóth László és Szemes Mari Jelentés könyvországból Goethe-jubileumra: 12 kötetes életmű Jönnek „A világirodalom klasszikusai” sorozat első kötetei. Az Európai Kiadó mintegy két évtizedre ter­vezi e kiadványt, évente 15—17 kötet megjelentetésé­vel. Az ünnepi könyvhéten lát napvilágot az első négy, a „Görög költők antológiá­ja”, Emily Bronte „Üvöltő szelek” című regénye, egy kétkötetes szanszkrit elbe­szélők és Jack London vá­logatott kisregényeinek és elbeszéléseinek gyűjteménye, az „Északi Odüsszeia”. A kiadó tervei szerint még az idén az olvasók kezébe ke­rül a többi között Platon válogatott műveinek gyűjte­ménye, Euripidész összes drámáinak kötete, Dante Isteni színjátéka, valamint Stendhal „Vörös és fekete” s Thackeray „A hiúság vá­sára” című regénye. Ugyancsak könyvheti új­donság annak a sorozatnak első három kötete, amely Goethe halálának 150. év­fordulója alkalmából indul. A költő összes műveit 12 kötetben adják ki. Megjele­nik drámáinak gyűjteménye is, közülük csupán a Faust hiányzik majd, amelyet kü­lön kötetben jelentetnek meg. A könyvhétre kerül az üzletekbe verseinek gyűjte­ménye is, valamint a „Köl­tészet és valóság” című ön­életírása. A kiadó könyv­heti listáján szerepel Csin­­giz Ajtmatov „Az évszázad­nál hosszabb ez a nap” cí­mű regénye, valamint a XX. századi francia próza jeles írójának, Julien Greennek 1926-ban megjelent első írá­sa, a „Hideg pokol”. A két világháború közötti nagy an­gol elbeszélők írásaiból ál­lították össze az „Ellenfe­lek” című antológiát. • MAGYAR FILMHE­TEKET rendeznek április 16. május 15. között az USA több városában, így Denver­­ben, Seattle-ben, Minnneapo­­lisiban, Clevelandben és az Indiana Egyetemen, Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszá­­rik Zoltán, Kézdi Kovács Zsolt és Gothár Péter mű­veiből. • RÓMAI KARNEVÁL — Vácott, Hubay Miklós szín­művét április 13-án mutat­ják be a városi művelődési központban Ruszt József rendezésében, Ruttkai Éva, Szabó Sándor, Benkő Gyula és Gera Zoltán közreműkö­désével.­­ A BÉCSI ünnepi já­tékokat az idén május 8. és június 13. között rendezik meg. A vendégegyüttesek között vannak a Leningrádi Filharmonikusok, a Holland Kamarazenekar, a Pittsbour­­gi Szimfonikusok, a karmes­terek között Herbert von Karajan és Claudio Abba­­do és a Győri Balett, Markó Iván vezetésével. Az ünnepi hetek keretében rendezik meg Bécsben a jókedv fesz­tiválját, melyen a világ leg­híresebb bohócai lépnek a közönség elé.­­ A GRAPHI francia grafikus csoport tagjainak kiállítása a héten nyílt meg Budapesten, a Dorottya ut­cai kiállítóteremben. Ké­pünk: egy plakátterv a tár­latról krónikára • KÓRUSHANGVER­SENYT ad a Zeneakadémián április 9-én a KISZ Közpon­ti Művészegyüttese, Kodály Zoltán műveiből. Közremű­ködik Köröndi György ope­raénekes és a MÁV szimfo­nikusok zenekara. • HÁROM A PRIMA­DONNA .... A Fővárosi Ope­­rettszínház május 14-én műsorára tűzi Lehár Fe­renc „Cigányszerelem” című nagyoperettjét, Békés And­rás vendégrendezésében. A női főszerepet hárman ala­kítják felváltva: Németh Marika, Tiboldy Mária és Domokos Zsuzsa.­­ MAKLÁRI JÓZSEFET, a Vox Humana énekkar karnagyát Vác városi Taná­csa díszpolgárrá választotta. Maklári József Vác szülötte és négy évtizede vezeti az itthon és külföldön sikerrel szereplő kórust.­­ A HATVANI GALÉ­RIA alapításának 10. évfor­dulója alkalmából hétfőn es­te ünnepi műsort rendeznek a városi sportcsarnokban. Az intézményt Borsos Mik­lós szobrászművész köszön­ti, az ünnepi esten fellép Psota Irén, Gyurkovics Zsu­zsa, Jobba Gabi, Pécsi Ildi­kó, Kováts Kolos és sokan mások. 9 ÁDÁM OTTÓ rendezé­sében tévéfilm készül G. B. Shaw ,,Pygmalion”-jából, fő­szereplők: Huszti Péter, Kiss Mari és Márkus László.­­ A PIRAMIS EGYÜT­TES hangversenyével nyílik meg április 30-án a Budai Ifjúsági Park. Ezt követően hazai túrára, majd május 6- án NSZK-beli vendégsze­replésre indul a zenekar.­­ A KORONA PÓDIUM társulata április 6-án és 7- én Nyugat-Berlinben, a Ka­barett Klimperkastenban mutatja be „Humorban nem ismerek tréfát” című zenés irodalmi műsorának német nyelvű változatát, Mikes Lil­la, Tiboldy Mária, Voith Ági, Harsányi Frigyes, Sze­gedi Molnár Géza, valamint Oláh Ferenc zongoraművész közreműködésével. A műsor vezetője: Fikár László. 9 ARANY LC-díjjal tün­tették ki Japánban — élet­művéért —, Alain Delont, a felkelő nap országában is népszerű francia színészt, valamint a magyar születésű George Czukor amerikai filmrendezőt.­­ JEHUDI MENUHIN legutóbbi kínai vendégsze­replése alkalmával egy 13 esztendős hegedűvirtuózt fe­dezett fel. A kantoni születé­sű Jin Li jelenleg már Me­nuhin növendéke, és a lon­doni szimfonikusok legköze­lebbi koncertjén mutatkozik be a nagyközönségnek. 9 CSENTERICS AGNES „Meglepetés” címmel össze­állítást készít a tévében az 1981-ben megjelent legsike­resebb hazai könnyűzenei lemezek anyagából. A mű­sorban fellép Eszményi Vik­tória,­­ Katona Klári, a Hun­gária együttes és sokan má­sok.­­ JUGOSZLÁVIÁBAN 60 hivatásos színház működik, melyek összesen 3600 mű­vészt foglalkoztatnak. Az elmúlt évben 5500 előadást tartottak, összesen 3 millió 300 ezer néző előtt. Az or­szág húsz színtársulata a tavalyi évadba 74 bemutatót tartott külföldön. A PIEDONE, azaz Bud Spencer és korábbi filmjei­nek tengerkék szemű part­nere, Terence Hill hosszabb szünet után ismét együtt lép a kamera elé. A felvételek Miamiban készülnek, Horst Wendlandt rendezésében, és a film címe: „Tatatata, két tűzoltó van ittt”... Örkény: 70 Mint féltett kincset őrzöm utolsó találkozásunk emlé­két. A Pasaréti úti lakás könyvekkel bontott szovajá­­nak meghitt nyugalmát, Jot­­ti kutya halk­osonását, az író egészségéért aggódó fele­ség tekintetét és Örkény Ist­ván kedves vendégmaraszta­lását. A Pesti Színházban akkor éppen a „Pisti...” be­mutatására készültek. Aztán elment az író, ám ez a drá­mája is és minden más írása tovább élteti szellemét. És az a fanyar, groteszk, mégis szívbe markoló hang, amely a jelenkori irodalomban pá­ratlanná tette. Drámái ma is szólnak hozzánk színpad­jainkról, és felesége, Radnóti Zsuzsa a nyilvánosság elé tárta az író hagyatékában fennmaradt írásait. Most lenne 70 éves. (I.) Veszprém Június 21—26. között ren­dezik meg Veszprémben a tévéjátékok, tévéfilmek idei seregszemléjét. Huszonegy — az elmúlt évi fesztivál óta bemutatott — produkció sze­repel a versenyben, vala­mint a fiatal művészek stú­diójának alkotásai. Hat új tévéjátékfilm ősbemutatója is Veszprémben lesz a talál­kozó alkalmából, s a sereg­szemle résztvevői megismer­kedhetnek a televízió szege­di és pécsi körzeti stúdiójá­nak munkájával is. A tévétalálkozón két szak­mai tanácskozásra is sor ke­rül. Az első: kerekasztal­beszélgetés a tévéoperáról, melyet Mikó András, az Ope­raház főrendezője vezet, a másikban Csepeli György szociológus tart vitaindítót. Hármas koprodukció Amerikából jött a film Matuskára Szalagra kerül a biatorbágyi merénylet Hétfőn a Kisterenye és Recsk közötti pályaszaka­szon megkezdődnek „A via­dukt” című magyar—ameri­kai—NSZK koprodukcióban készülő új játékfilm felvé­telei.­­ A film Matuska Szil­veszterről szól, illetve életé­nek arról a 10 hónapjáról, amikor négy vasúti merény­letet követett el, kettőt Bécs mellett, egyet Berlin közelében, s a legutolsót Biatorbágyon — mondja Sí­m­a Sándor rendező. — Dokumentum jellegű lesz a produkció? — Nem dokumentumfil­met csinálunk, ezt szeret­ném hangsúlyozni. De meg­próbálunk hűek maradni a fellelhető dokumentumok­hoz. Mielőtt a film előkészü­leteit megkezdtük, hirdetés útján kerestük azokat a sze­mélyeket, tárgyi emlékeket, amelyekkel kiegészíthettük a merénylőről ismerteket. Mintegy százan jelentkeztek és bocsátottak rendelkezé­sünkre adatokat, fotókat. Az első merénylet dátumával, az 1930. december 31-ről január 1-re virradó éjszakával kez­dődik filmünk története. Az utolsó rész pedig a biator­bágyi­val, 1931. szeptemberé­vel. Egyébként Matuska mindig vasárnapra virradóan s mindig a fővárosok köze­lében követte el robbantá­sait. Legnagyobb nehézsé­günk, hogy filmgyártásunk nem rendelkezik olyan kitű­nő makettkészítők­kel, mint amilyenekre most szüksé­günk lenne a viaduktfe­lvéte­­lekhez. De van más problé­ma is. Ott áll a biatorbágyi viadukt, de nem közlekedik rajta már vonat, sőt a sülte­ket, köveket is felszedték. Most, a filmforgatás kedvé­ért, visszaállítják a síneket, és a vasúti kocsikat hatal­mas daruk emelik majd rá a sínpárra. — Főszereplők? — Matuskát, a népszerű amerikai színész, Michael Sarazine alakítja, akit a ma­gyar közönség Jane Fonda partnereként ismerhetett meg „A lovakat lelövik ugye?” című produkcióból. Négy nyugatnémet színész is játszik a filmben, a mieink közül Tordy Géza, Hetényi Pál, Bács Ferenc és Koltai Róbert. Az operatőr Andor Tamás. A felvételek június köze­pén fejeződnek be, s a film remélhetőleg év végén már a mozik vásznára kerül. — sebes — Michael Sarazine, Matuska Szilveszter megszemélyesítő­je, aki a hét végén megérke­zett Budapestre Ál-Amanda Jött Amanda Lear, a tele­vízió Stúdió '82 műsorában. Az adás elején a műsorveze­tő előre jelezte a világhírű énekesnővel készült interjút : hát ki ne lenne kíváncsi a nálunk is népszerű diszkóki­­rálynőre? Végigültük a mű­sort, de nem kellett meg-­­­inni, hiszen érdekes volt —■ a műszaki hiba ellenére — a Cziffra Györggyel készült beszélgetés, a Borsos-kiállí­tásra invitáló képsorok, a te­lefoninterjú az újdonsült Oscar-díjas Szabó Istvánnal. És akkor megjelent énekel­ve Amanda Lear. Furcsa volt a megjelenése, szokatlan fe­kete hajjal, megváltozott arccal. A fejünkhöz kaptunk. De átalakult! És mint egy fricska, oly nagy volt a meg­lepetés, amikor a műsorve­zető közölte: akit láttunk, nem is Amanda Lear, csak egy tehetséges, de eddig le­hetőséget nem igen kapó ha­zai énekesnő. Meglepő és ízetlen bekonferálása ez a tehetségnek. Az Amanda Lear-utánzót nem Amanda Lear előtt, s némi megté­vesztésként kell a közönség elé vinni. Az izlésfiramot az eredeti Amanda Lear hozta helyre okos, érdekes monda­taival. Hazai utánzójának azonban ez a ,,tálalás” töb­bet ártott, mint használt. (i. e.) • GLEB PAMFILOV, az emlékezetes sikerű „A tűzön nincs átkelés" rendezője új filmet forgat. ..Egy nyár Csu­­linszkban” címmel. Főszerep­lők: Larissza Udovicsenko és Rogyion Nahapetov­.

Next