Hétfői Napló, 1928 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1928-01-02 / 1. szám

.­­lam­pt .7261 1928 JANUÁR HÓ 2 HÉTFŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal Targu- Mures, Strada Calarasilor 19 sz. Telefon 177. Sürgönyeim: Maros, Targu Mures. Hirdetések o o o felvétele díjszabás szerint. © ® 0­0., A „MAROS“ POLITIKAI NAPILAP HÉTFŐI KIADÁSA FELELŐS SZERKESZTŐ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ J1 ÁRA 4 LEJ­ÉV. ÉVF. 1. SZÁM Előfizetési ára: egész évre 200 lej, a­­Maró 80 napilappal együtt: havonta 61 lej, negyedévre 180 félévre 350, egész évre 670 lej, éop Külföldre duplája: 0 ° AZ ÖTÉVES HÉTFŐI NAPLÓ Írta: Sebestyén László Öt év az emberi életben vajmi ke­vésnek tűnik fel és szinte nyomtalanul telik el. Nem­­így van azonban egy újság életében, ahol — tegyük hozzá — ez az öt év kisebbségi helyzetünk­ben telt el. Most, hogy a Hétfői Napló ötödik évfolyamába lép, úgy érzem, nem mehetek el anélkül, hogy ennél a számomra fontos dátumnál meg ne álljak és röviden rá ne mutassak azokra az állomásokra, amelyek a lap életé­ben döntőek voltak és amelyek azt bizonyítják, hogy beváltotta azokat az ígéreteket, amelyeket megindulásakor tett, inkább olyan háziünnepség féle ez, mely nem akar magának országra­­szóló jelentőséget tulajdonítani, de aki ismeri azokat a nehézségeket, amelyek­kel az erdélyi kisebbségi újságírásnak ma meg kell küzdenie, át tudja érezni a tény fontosságát, hogy immár fél­­évtizedes múltra tekinthet vissza ez a lap. A háború előtti időkben talán nem jelentett volna annyit, amennyit ma ez a körülmény, de hangsúlyozom, kisebb­­ségi sorban indult és ért meg öt esz­tendőt a Hétfői Napló. Tegyük még azt is hozzá, hogy a marosvásárhelyi mostoha sajtóviszonyok közö itt, a ma­­rosvásárhelyi terméketlen ugaron in­dult, virágzott fel ez a lap és öt éves múltja alatt számos közérdekű kérdés­­ben foglalt el gerinces és meg nem al­kuvó álláspontot, akkor meg tudjuk ér­teni, ha a határkőnél egy pillanatra visszanézek a múltba és filmszerűen fsilvetítem ennek az öt évnek néhány legfontosabb, legkiemelkedőbb mozza­natát, amely egyben grafikonszerűen mutatja ennek a lapnak ívelését és magasba lendülését. A kezdet 1924 húsvét hétfőjén jelent meg első száma a Hétfői Naplónak. Két oldalon, de teljesen újszerűséget jelentve jött ki ez a lap a marosvásárhelyi utcára és a közönség a várvavárt példányokat csakhamar az utolsó darabig szétkap­kodta. A lapot az akkori Bólyai Nyomda R. T.-nál készítették és hogy annak tartalmához a külső alakja is oly har­monikusan simult — itt meg kell em­lítenem — nagy része volt Tollas Árpád­nak a Bólyai nyomda vezetőjének, aki lelkes ambícióval, a maga szaktudásá­val sietett a lap segítségére. Nem adott a lap frázisokkal teli programmot, de kihangsúlyozta, hogy jó, eleven és fürge lapot kívánunk adni a közönség ke­zébe. Programmjában még a követke­zők foglaltattak: „Becsületes eszközök­kel kívánunk dolgozni és mindazok előtt kiken bármely jogtalanság, vagy sérelem esett, nyitva állanak a Hátfői Napló hasábjai“. Örömmel és jóleső elégtétellel állapíthatom meg, hogy ezt a programmot a lap mindvégig betar­totta és ennek az elvnek szolgálatában futotta be ötéves pályáját. Midőn a Hétfői Napló megindult, volt Maros­­vásárhelyen egy másik hétfői lap is a Hétfői Hírek, amely természetesen nem nézte jó szemmel a friss szellemű, mind­inkább hódító lap megjelenését és ezért több ízben igyekezett elgáncsolni annak működését. Erre majd később lesz alkalmam rátérni, most csak annyit kívánok megjegyezni, hogy amint azt az események bebizonyították, a Hétfői Napló maradt felül és, a másik lapnak meg kellett szűnnie. Érdekes, hogy az emberek nem nagy jövőt jósoltak a lapnak. Még most is fülembe cseng egy úr kijelentése, aki midőn meglátta a lap plakátjait, igy szólt: — Kiváncsi vagyok, hogy várjon a huszadik szám után is fognak e még plakátk­ozni ? Íme a lap megéri, mert a közönség osztatlanul csakhamar mellé állt és ma már megtarthatjuk az első jubileumot is • • • • Négy oldalon ... Néhány szám jelent meg a két ol­­dalas Hétfői Naplóból és a közönség figyelme rövidesen az új lapra terelő­dött. Az első nagyobb akció a Mittel­mann ügy titkainak napfényrehozása volt és következetesen majd minden számában igyekezett ennek a titokza­tos ügynek minden fázisát megvilágítani, illetve az igazság kiderítésének a se­gítségére menni. A nyár egyhangú­sága után az ősz hozott változást a lap életében. Október 13-án bejelen­tette, hogy az eddigi keretek szűknek bizonyultak és négy oldal terjedelem­ben fog megjelenni a jövőben. Csak­ugyan október 27-én már megjelent az első négyoldalas szám, amelyben az eddigiektől eltérően részletesebben, adatszerűbben és terjedelmesebben le­hetett foglalkozni az eseményekkel, egyszóval a keretek bővülni kezdtek és a fejlődés útvonala teljes határo­zottságot mutatott. Ekkor csatlakozott a lap szerkesztőségéhez Molter Károly a kiváló író, aki ezután rendszeres vezércikkírója és munkatársa lett a lap­nak. Ha nem írt vezércikket, szellemes krokijaiban mutatott rá a hét egy-egy kiemelkedő eseményére, sok gyönyö­rűséget szerezve írásaival az olvasó­nak. A négyoldalas szám fokozottabb tetszésre talált a közönség körében és igen sokra ment azok száma, akik azért várták a hétfői nap eljövetel­ét, mert nélkülözhetetlenné vált, hogy a Hétfői Naplóból tudják meg az ese­ményeknek a napilapok által elhallga­tott, meg nem irt részleteit, melyeket a Hétfői Napló állandóan felszínen tartott és hűen, az igazságnak meg­felelően meg is irt. Harc a bicsérdyzmus ellen 1924. november 24-én jelent meg Székely Béla hirlapíró nagy feltűnést keltő cikke Bicsérdy Béla marosvásár­­helyi előadásáról. Székely Béla nagy alapossággal mutatta ki cikkében a bicsérdyzmus tanainak céltalanságát, éles kritikáját adva Bicsérdy maros­vásárhelyi előadásának. E naptól kezdve az akkoriban rendkívül terjedő bicsér­­dysta mozgalom káros hatásai ellen fejtett ki a lap hatalmas felvilágosító propagandát. Közben még egy nagy szenzációt pattintottunk ki, megírtuk, hogy a vágóhídon szamarakat vágtak. Akkoriban minden ember azzal a szálló­igévé vált mondással köszöntötte egy­mást, amely a Hétfői Naplóban a kér­­déses cikk címeként megjelent: — Mondja kérem evett-e már sza­­már­húst ? A bicsérdizmus elleni küzdelmünk­ben karácsonyi számunkban facsimilé­ben közöltük Bicsérdy Béla levelét Fülöp Dénes itteni ügyvédhez, aki 21 napi böjtölés után halt meg. Valóságos tetemrehivás volt ez és nyíltan kuruzs­­lással vádoltuk meg Bicsérdy Bélát, a hatóságok beavatkozását kérve a ve­szedelmes kuruzsló ellen. Nemsokára újév után írtuk meg azt az abszurdi­tást, hogy a Bicsérdyt hirdető tanokat felhúzták a vásárhelyi hirdetőoszlo­pokra, amiből épen a Hétfői Hírek azt a vádat kovácsolta ellenünk, hogy a magyar szó ellen indítottunk hadjára­tot. Fölényesen mutattuk ki, hogy nincs egyébről szó mint konkurrens lap td maddidról, amely azonban egy csep­pet sem ártott a Hétfői Napló egyre növekvő népszerűségének. Hat oldalon... Az iparosok és kereskedők ügyeivel már megindulása óta foglalkozott a lap és mikor megszületett a hatoldalas Hétfői Napló, teljes két oldalon át ön­zetlenül állott a kereskedelmi és ipari érdekek szolgálatában. Ekkor lett a lap a Magyar Iparos Egylet és Kereskedő Társulat hivatalos orgánuma és ezzel egy­idejűleg indítottuk meg akciónkat, mely lapunk kiterjesztését a Székelyföldre is célozta. Rövidesen a Székelyföld összes városaiban épolyan olvasott lap lett a Hétfői Napló, mint Marosvásárhelyen. Székelyöldi tudósí­aink és munkatár­saink ebben a lapban írhatták meg szabadon azokat az atrocitásokat, ame­lyeket a székelyvidék basai elkövettek. Rócáék, a háromszéki kiskirályok ügyeit számtalanszor feltártuk, akciót indítot­tunk a Mah­­d forrás jogtalan elvétele ügyében, lelepleztük a gyergyószent­­miklósi kórházban uralkodó tarthatat­lan állapotokat, egyszóval szolgálatába állítottuk lapunkat a Székelyföld kívá­nalmainak is és itt is gyors népszerű­séget szerzett magának a Hétfői Napló. Székelyföldi munkatársaink: dr. Ko­­vásznay Gábor, Antos Béla, Kósa La­jos, Simon Lajos, Vadász József és Rend László voltak, illetve jelenleg is gyakran keresik fel írásaikkal lapunk hasábjait. Kü­lömböző események körben e sorok írója katonai ügyek miatt akadályozva lett a lap felelős szerkesztésének ellátásában és ezen idő alatt a lap szerkesztésében tevékeny és buzgó munkásságával résztvett Tamásy György volt főszolgabíró, ismert pub­licista. Ugyanekkor Orbán Balázs is vezércikkírója lett a lapnak, úgyhogy a felelős szerkesztő távolléte alatt — tagadhatatlan nehézségekkel — de mé­gis a régi tartalommal meg tudott jelenni a lap. Ugyanez év augusztusában a Bánátra, Arad és Temesvárra is kiter­jeszkedett a lap, tekintettel arra, hogy egyetlen hétfői lapként jelent meg egész Erdély területén. Aradi munkatársunk Marosy Rudolf hírlapíró nagy szenzá­ciót keltő cikkében leplezte le Simio­­necu törvényszéki elnök dolgait, ki emiatt öt évi börtönnel fenyegette meg az újságírót és midőn ezt Marosy meg­írta az aradi ügyész elkobozta a Hétfői Naplót. Feltünést keltő cikkek A lap életében ekkor változás történt, mert e sorok írójának katonai szolgá­latra kellett bevonulnia és erre az időre dr. Boncz Gyula ügyvéd vette át a fe­­lelős szerkesztést. Boncz Gyula huza­mosabb időn keresztül lelkiismeretesen tett eleget ennek a tisztjének. Az 1926-os év a lap történetében sok érdekes és szenzációs cikkel szerepel. Városszerte élénk feltűnést keltett az a sorozatos leleplezés, amelyekben a titkos prostitú­ció burjánzására mutattunk rá és a ha­tósággal együtt törtük azt le. Feltünést­keltő cikkeink voltak, a marosvásárhelyi álhirlapírók dzsungeljéből című cikk, a Háromszék megyei adminisztráció rej­telmeinek feltárása, majd midőn 1926 február 22-én megírtuk a székely kör­­vasuton történt nagyszabású zsidóelle­nes atrocitást. A marosludasi kéjgyil­kosságról kiküldött tudósítőnk számolt be és ezzel mintegy biztos nyomot ad­tunk a hatóságok kezébe. Ezenkívül számos olyan kérdésben foglaltunk ál­lást, amely a közönség legteljesebb tetszésével találkozott. A szerkesztőség egyre bővült, úgy­hogy csakhamar annyi munkatárssal rendelkezett a lap, amilyennel egyetlen­egy vidéki hetilap sem. Dolgoztak a a lapban a már említetteken kívül: dr. T­urnovsky Sándor, Bencel Béla, Kárpáti Miklós, Kara Ákos, Ambrózy Zoltán, Vértes Imre, Farkas László, Radó Imre, Hasberg Sándor, úgyhogy mindegyik száma eleven, élénk, változatos volt. Az 1927... év Napról-napra mélyebb gyökeret vert a lap nemcsak Marosvásárhelyen, de az egész Székelyföldön. 1927 február­jában e sorok írója ismét átvette a lap felelős szerkesztését. Az 1927-ik évben különösen a földgáz kérdést igyekezett a lap teljes erejéből propagálni és azon dolgozott, hogy Marosvásárhely végre hozzájusson ehez a természeti kincs­hez. A szerkesztőség közben húsvétkor igen fényesen sikerült Hétfői Napló matinét rendezett, amely kiemelkedő eseménye volt a tavaszi szezonnak, igen fontos akciója volt a lapnak a Marosvásárhelyen mindinkább burjánzó uzsora elleni küzdelem beindítása, amely­nek során valóságos harcot folytatott a számos egzisztenciát veszélyeztető uzsora ellen és nem egy esetet ada­tokkal alátámasztva hozott felszínre. Felhívásának során számosan jelentkez­tek a kiuzsorázottak közül, akik feltár­ták panaszaikat a lap hasábjain. Sze­rénytelenség nélkül mondhatjuk el, hogy cikkeinknek meg volt a kellő hatása, mert akkoriban igen sok uzsorás inkább lemondott követeléséről, mintsem a köl­csönt igénybevevő általunk nyilvános­ságra hozza üzelmeit. Fontos akciót in­dított be a lap a marosvásárhelyi magyar színház érdekében, amelynek erős támo­gatója volt az elmúlt év teljes folyamán. A jelenlegi Hétfői Napló október 18-án indult meg a Maros napilap és a Hétfői Napló ezután mint a Maros hétfői kiadása jelent meg. Továbbra is azokon az alapokon ha­lad és azt a hivatást igyekszik betöl­teni, amit eddig különös súlyt helyez a lap olyan érdekességek megírására, amelyek a napisajtó lázas, lüktető éle­tében nem nyerhetnek kellő kifejezést és amelyeket itt kap meg az olvasó. A Hétfői Napló minden egyes száma érdekli a közönséget és ma hatalmas előfizető és olvasótáborral a hátán mö­­gött, büszkén mondhatom el, hogy a Ékszert ajándékul csak ERDÉLYI ékszerésztől vásároljon. — Ezüst készletek, dísztárgyak, minden­fajta ékszer, órák és optikai áruk nagy választékban!! Ékszerbaváltás ! — Órajavítás!

Next