Hétfői Napló, 1928 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1928-01-02 / 1. szám

.lampt .7261 1928 JANUÁR HÓ 2 HÉTFŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal Targu- Mures, Strada Calarasilor 19 sz. Telefon 177. Sürgönyeim: Maros, Targu Mures. Hirdetések o o o felvétele díjszabás szerint. © ® 00., A „MAROS“ POLITIKAI NAPILAP HÉTFŐI KIADÁSA FELELŐS SZERKESZTŐ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ J1 ÁRA 4 LEJÉV. ÉVF. 1. SZÁM Előfizetési ára: egész évre 200 lej, aMaró 80 napilappal együtt: havonta 61 lej, negyedévre 180 félévre 350, egész évre 670 lej, éop Külföldre duplája: 0 ° AZ ÖTÉVES HÉTFŐI NAPLÓ Írta: Sebestyén László Öt év az emberi életben vajmi kevésnek tűnik fel és szinte nyomtalanul telik el. Nemígy van azonban egy újság életében, ahol — tegyük hozzá — ez az öt év kisebbségi helyzetünkben telt el. Most, hogy a Hétfői Napló ötödik évfolyamába lép, úgy érzem, nem mehetek el anélkül, hogy ennél a számomra fontos dátumnál meg ne álljak és röviden rá ne mutassak azokra az állomásokra, amelyek a lap életében döntőek voltak és amelyek azt bizonyítják, hogy beváltotta azokat az ígéreteket, amelyeket megindulásakor tett, inkább olyan háziünnepség féle ez, mely nem akar magának országraszóló jelentőséget tulajdonítani, de aki ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel az erdélyi kisebbségi újságírásnak ma meg kell küzdenie, át tudja érezni a tény fontosságát, hogy immár félévtizedes múltra tekinthet vissza ez a lap. A háború előtti időkben talán nem jelentett volna annyit, amennyit ma ez a körülmény, de hangsúlyozom, kisebbségi sorban indult és ért meg öt esztendőt a Hétfői Napló. Tegyük még azt is hozzá, hogy a marosvásárhelyi mostoha sajtóviszonyok közö itt, a marosvásárhelyi terméketlen ugaron indult, virágzott fel ez a lap és öt éves múltja alatt számos közérdekű kérdésben foglalt el gerinces és meg nem alkuvó álláspontot, akkor meg tudjuk érteni, ha a határkőnél egy pillanatra visszanézek a múltba és filmszerűen fsilvetítem ennek az öt évnek néhány legfontosabb, legkiemelkedőbb mozzanatát, amely egyben grafikonszerűen mutatja ennek a lapnak ívelését és magasba lendülését. A kezdet 1924 húsvét hétfőjén jelent meg első száma a Hétfői Naplónak. Két oldalon, de teljesen újszerűséget jelentve jött ki ez a lap a marosvásárhelyi utcára és a közönség a várvavárt példányokat csakhamar az utolsó darabig szétkapkodta. A lapot az akkori Bólyai Nyomda R. T.-nál készítették és hogy annak tartalmához a külső alakja is oly harmonikusan simult — itt meg kell említenem — nagy része volt Tollas Árpádnak a Bólyai nyomda vezetőjének, aki lelkes ambícióval, a maga szaktudásával sietett a lap segítségére. Nem adott a lap frázisokkal teli programmot, de kihangsúlyozta, hogy jó, eleven és fürge lapot kívánunk adni a közönség kezébe. Programmjában még a következők foglaltattak: „Becsületes eszközökkel kívánunk dolgozni és mindazok előtt kiken bármely jogtalanság, vagy sérelem esett, nyitva állanak a Hátfői Napló hasábjai“. Örömmel és jóleső elégtétellel állapíthatom meg, hogy ezt a programmot a lap mindvégig betartotta és ennek az elvnek szolgálatában futotta be ötéves pályáját. Midőn a Hétfői Napló megindult, volt Marosvásárhelyen egy másik hétfői lap is a Hétfői Hírek, amely természetesen nem nézte jó szemmel a friss szellemű, mindinkább hódító lap megjelenését és ezért több ízben igyekezett elgáncsolni annak működését. Erre majd később lesz alkalmam rátérni, most csak annyit kívánok megjegyezni, hogy amint azt az események bebizonyították, a Hétfői Napló maradt felül és, a másik lapnak meg kellett szűnnie. Érdekes, hogy az emberek nem nagy jövőt jósoltak a lapnak. Még most is fülembe cseng egy úr kijelentése, aki midőn meglátta a lap plakátjait, igy szólt: — Kiváncsi vagyok, hogy várjon a huszadik szám után is fognak e még plakátkozni ? Íme a lap megéri, mert a közönség osztatlanul csakhamar mellé állt és ma már megtarthatjuk az első jubileumot is • • • • Négy oldalon ... Néhány szám jelent meg a két oldalas Hétfői Naplóból és a közönség figyelme rövidesen az új lapra terelődött. Az első nagyobb akció a Mittelmann ügy titkainak napfényrehozása volt és következetesen majd minden számában igyekezett ennek a titokzatos ügynek minden fázisát megvilágítani, illetve az igazság kiderítésének a segítségére menni. A nyár egyhangúsága után az ősz hozott változást a lap életében. Október 13-án bejelentette, hogy az eddigi keretek szűknek bizonyultak és négy oldal terjedelemben fog megjelenni a jövőben. Csakugyan október 27-én már megjelent az első négyoldalas szám, amelyben az eddigiektől eltérően részletesebben, adatszerűbben és terjedelmesebben lehetett foglalkozni az eseményekkel, egyszóval a keretek bővülni kezdtek és a fejlődés útvonala teljes határozottságot mutatott. Ekkor csatlakozott a lap szerkesztőségéhez Molter Károly a kiváló író, aki ezután rendszeres vezércikkírója és munkatársa lett a lapnak. Ha nem írt vezércikket, szellemes krokijaiban mutatott rá a hét egy-egy kiemelkedő eseményére, sok gyönyörűséget szerezve írásaival az olvasónak. A négyoldalas szám fokozottabb tetszésre talált a közönség körében és igen sokra ment azok száma, akik azért várták a hétfői nap eljövetelét, mert nélkülözhetetlenné vált, hogy a Hétfői Naplóból tudják meg az eseményeknek a napilapok által elhallgatott, meg nem irt részleteit, melyeket a Hétfői Napló állandóan felszínen tartott és hűen, az igazságnak megfelelően meg is irt. Harc a bicsérdyzmus ellen 1924. november 24-én jelent meg Székely Béla hirlapíró nagy feltűnést keltő cikke Bicsérdy Béla marosvásárhelyi előadásáról. Székely Béla nagy alapossággal mutatta ki cikkében a bicsérdyzmus tanainak céltalanságát, éles kritikáját adva Bicsérdy marosvásárhelyi előadásának. E naptól kezdve az akkoriban rendkívül terjedő bicsérdysta mozgalom káros hatásai ellen fejtett ki a lap hatalmas felvilágosító propagandát. Közben még egy nagy szenzációt pattintottunk ki, megírtuk, hogy a vágóhídon szamarakat vágtak. Akkoriban minden ember azzal a szállóigévé vált mondással köszöntötte egymást, amely a Hétfői Naplóban a kérdéses cikk címeként megjelent: — Mondja kérem evett-e már szamárhúst ? A bicsérdizmus elleni küzdelmünkben karácsonyi számunkban facsimilében közöltük Bicsérdy Béla levelét Fülöp Dénes itteni ügyvédhez, aki 21 napi böjtölés után halt meg. Valóságos tetemrehivás volt ez és nyíltan kuruzslással vádoltuk meg Bicsérdy Bélát, a hatóságok beavatkozását kérve a veszedelmes kuruzsló ellen. Nemsokára újév után írtuk meg azt az abszurditást, hogy a Bicsérdyt hirdető tanokat felhúzták a vásárhelyi hirdetőoszlopokra, amiből épen a Hétfői Hírek azt a vádat kovácsolta ellenünk, hogy a magyar szó ellen indítottunk hadjáratot. Fölényesen mutattuk ki, hogy nincs egyébről szó mint konkurrens lap td maddidról, amely azonban egy cseppet sem ártott a Hétfői Napló egyre növekvő népszerűségének. Hat oldalon... Az iparosok és kereskedők ügyeivel már megindulása óta foglalkozott a lap és mikor megszületett a hatoldalas Hétfői Napló, teljes két oldalon át önzetlenül állott a kereskedelmi és ipari érdekek szolgálatában. Ekkor lett a lap a Magyar Iparos Egylet és Kereskedő Társulat hivatalos orgánuma és ezzel egyidejűleg indítottuk meg akciónkat, mely lapunk kiterjesztését a Székelyföldre is célozta. Rövidesen a Székelyföld összes városaiban épolyan olvasott lap lett a Hétfői Napló, mint Marosvásárhelyen. Székelyöldi tudósíaink és munkatársaink ebben a lapban írhatták meg szabadon azokat az atrocitásokat, amelyeket a székelyvidék basai elkövettek. Rócáék, a háromszéki kiskirályok ügyeit számtalanszor feltártuk, akciót indítottunk a Mahd forrás jogtalan elvétele ügyében, lelepleztük a gyergyószentmiklósi kórházban uralkodó tarthatatlan állapotokat, egyszóval szolgálatába állítottuk lapunkat a Székelyföld kívánalmainak is és itt is gyors népszerűséget szerzett magának a Hétfői Napló. Székelyföldi munkatársaink: dr. Kovásznay Gábor, Antos Béla, Kósa Lajos, Simon Lajos, Vadász József és Rend László voltak, illetve jelenleg is gyakran keresik fel írásaikkal lapunk hasábjait. Külömböző események körben e sorok írója katonai ügyek miatt akadályozva lett a lap felelős szerkesztésének ellátásában és ezen idő alatt a lap szerkesztésében tevékeny és buzgó munkásságával résztvett Tamásy György volt főszolgabíró, ismert publicista. Ugyanekkor Orbán Balázs is vezércikkírója lett a lapnak, úgyhogy a felelős szerkesztő távolléte alatt — tagadhatatlan nehézségekkel — de mégis a régi tartalommal meg tudott jelenni a lap. Ugyanez év augusztusában a Bánátra, Arad és Temesvárra is kiterjeszkedett a lap, tekintettel arra, hogy egyetlen hétfői lapként jelent meg egész Erdély területén. Aradi munkatársunk Marosy Rudolf hírlapíró nagy szenzációt keltő cikkében leplezte le Simionecu törvényszéki elnök dolgait, ki emiatt öt évi börtönnel fenyegette meg az újságírót és midőn ezt Marosy megírta az aradi ügyész elkobozta a Hétfői Naplót. Feltünést keltő cikkek A lap életében ekkor változás történt, mert e sorok írójának katonai szolgálatra kellett bevonulnia és erre az időre dr. Boncz Gyula ügyvéd vette át a felelős szerkesztést. Boncz Gyula huzamosabb időn keresztül lelkiismeretesen tett eleget ennek a tisztjének. Az 1926-os év a lap történetében sok érdekes és szenzációs cikkel szerepel. Városszerte élénk feltűnést keltett az a sorozatos leleplezés, amelyekben a titkos prostitúció burjánzására mutattunk rá és a hatósággal együtt törtük azt le. Feltünéstkeltő cikkeink voltak, a marosvásárhelyi álhirlapírók dzsungeljéből című cikk, a Háromszék megyei adminisztráció rejtelmeinek feltárása, majd midőn 1926 február 22-én megírtuk a székely körvasuton történt nagyszabású zsidóellenes atrocitást. A marosludasi kéjgyilkosságról kiküldött tudósítőnk számolt be és ezzel mintegy biztos nyomot adtunk a hatóságok kezébe. Ezenkívül számos olyan kérdésben foglaltunk állást, amely a közönség legteljesebb tetszésével találkozott. A szerkesztőség egyre bővült, úgyhogy csakhamar annyi munkatárssal rendelkezett a lap, amilyennel egyetlenegy vidéki hetilap sem. Dolgoztak a a lapban a már említetteken kívül: dr. Turnovsky Sándor, Bencel Béla, Kárpáti Miklós, Kara Ákos, Ambrózy Zoltán, Vértes Imre, Farkas László, Radó Imre, Hasberg Sándor, úgyhogy mindegyik száma eleven, élénk, változatos volt. Az 1927... év Napról-napra mélyebb gyökeret vert a lap nemcsak Marosvásárhelyen, de az egész Székelyföldön. 1927 februárjában e sorok írója ismét átvette a lap felelős szerkesztését. Az 1927-ik évben különösen a földgáz kérdést igyekezett a lap teljes erejéből propagálni és azon dolgozott, hogy Marosvásárhely végre hozzájusson ehez a természeti kincshez. A szerkesztőség közben húsvétkor igen fényesen sikerült Hétfői Napló matinét rendezett, amely kiemelkedő eseménye volt a tavaszi szezonnak, igen fontos akciója volt a lapnak a Marosvásárhelyen mindinkább burjánzó uzsora elleni küzdelem beindítása, amelynek során valóságos harcot folytatott a számos egzisztenciát veszélyeztető uzsora ellen és nem egy esetet adatokkal alátámasztva hozott felszínre. Felhívásának során számosan jelentkeztek a kiuzsorázottak közül, akik feltárták panaszaikat a lap hasábjain. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk el, hogy cikkeinknek meg volt a kellő hatása, mert akkoriban igen sok uzsorás inkább lemondott követeléséről, mintsem a kölcsönt igénybevevő általunk nyilvánosságra hozza üzelmeit. Fontos akciót indított be a lap a marosvásárhelyi magyar színház érdekében, amelynek erős támogatója volt az elmúlt év teljes folyamán. A jelenlegi Hétfői Napló október 18-án indult meg a Maros napilap és a Hétfői Napló ezután mint a Maros hétfői kiadása jelent meg. Továbbra is azokon az alapokon halad és azt a hivatást igyekszik betölteni, amit eddig különös súlyt helyez a lap olyan érdekességek megírására, amelyek a napisajtó lázas, lüktető életében nem nyerhetnek kellő kifejezést és amelyeket itt kap meg az olvasó. A Hétfői Napló minden egyes száma érdekli a közönséget és ma hatalmas előfizető és olvasótáborral a hátán mögött, büszkén mondhatom el, hogy a Ékszert ajándékul csak ERDÉLYI ékszerésztől vásároljon. — Ezüst készletek, dísztárgyak, mindenfajta ékszer, órák és optikai áruk nagy választékban!! Ékszerbaváltás ! — Órajavítás!