Hétfői Napló, 1929 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1929-01-07 / 1. szám
■uiu Szerkesztőség és kiadóhivatal) ■■■■■■ Targu-Mures, Piata Reg Perdinand 11 szám alatt Telefon 177- Sürgönyeim: „Maros“ Targu-Mures ■ ■ Hirdetések felvétele díjszabás szerint ■■ 111. Murai 1. szál ♦ Ara 4 lel ♦ Háttá, 1929. IttDíj 1. ■um FELELŐS SZERKESZTŐ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ Előfizetési árai egész tors 200 lej, a „Maros“ napilappal negyedévre 180, félévre Durva bicskával hasította fel ereit a csendes őrült, állásnélküli vásárhelyi mérnök, akinek tragédiája nem egyéni, de kollektív tünet (A Hétfői Napló tudósítójától). A Maros már hír adott arról, hogy Cdik Lajos marosvásárhelyi bányamérnök öngyilkossági szándékból felvágta ereit a helyi városi fürdőben. Az öngyilkosság mögött mély korszerű tragédia húzódik mg, mely rávilágít a mai intellektueli nyomorra és arra a tényre, hogy a nagy dolgok mennyire a kis emberek életébe kerülnek. Csendbs örült volt... Cdik Lajos évek óta bukomán ágban szenvedett. Idegbaja a kenyér kereseti gondokkal napról napra súlyosbodott, ugyannyira, hogy egy napon kitört rajta a téboly. Be kellett szálltani a dicsőszentmártoni elmekórházba, ahol több hónapi kezelés után az orvosok megállapították, hogy közveszélye nőtt,mire szabadon bocsájtották. Dedi Lajos hazajött, azonban betegségére való tekintettel semminemü munkát nem kapott. A legsötétebb nyomor köszöntött a diplomás ember Családjára. Az ötven éves embert nagyon elkeserítette a helyzet és nem talált más mgoldást, mint a rettenetes gondok elől a Dalaiba menekülői... Durva kacérral szart magába. Vasárnap reggel elment a helyi fürdőbe... Akkor még nem látszott rajta semmi, a fürdőszermélyzet nem is tudta, hogy mire készülhet az egyébként normálisnak látszó vendég. A mérnök levetkőzött, beleült a fürdőkádba, de csak néhány percig fürödhetett, mert alig hogy bement jajkiáltást hallott a fürdőszemélyzet. A bezárt ajtót feltörik és berohantak a szobába. A fürdőkád vize már piros volt az elfolyt vértől. A mérnök még akkor is bicskájával döfködte, szurkába kezeli az ereket és szinte önkívületi állapotban nyakába is belevágott a nagy durva bicskávi A fürdőszemélyzetnek alig sikerült megékezni a dühöngő embert, akinekzéből kivették a bicskát, majd mentőké telefonáltak és a vérében fetrengően eszméletét vesztett öngyilkost beszámolták a kórházba. Itt azonnal kimosták és bekötötték sebeit miután a birkával nem artériáit, hanem mellékereket vágott el, állapota egyáltalán nem volt veszélyes. A kórházban... A szegény szerencsétlen jobb sorsra érdemes diplomás ennel öven éves fejjel a kórházi ágyba kerül". Hogy mennyi tragikum van Cedik Lajos sorsában, azt csak azok tudják megérteni akiknek agyában már többször felvetődött az öngyilkosság gondolata, akiknek helyzete nem kitönb Cedik Lajosénál. Mert Cedik Lajos esete nem szimpla öngyilkosság, de a kisebbségi intellektuális réteg tragédiáját fogalja magában. Cedik Lajos esete egy korsemptomi, egy megodist mód a könyörtelen sors eben mely oly durván belevágott a kissebbségire életébe. Cedik Lajos már túl van a veszélyen t de elképzelhető lehet sorsa, amol Owen éves fejjel zsebében tiz bizonyítványal, diplomával, gyakorlattal sz képzettséggel, házról-házra kell járnia, hogy valami munkát kaphasson, hogy caládja ne halljon éhen. Cedik Lajos tragédiája egy sor a kisebbségi tragédiák történelmében, egy szimpla sor mely egyre gyűll és mely mellé egyre sorakoznak a szürke tragédiák. Érdekes megemlíteni, hogy a lapok azt írták, hogy Cedik Lajos asztales lett öngyilkos Ez a hír onnan származott, hogy Cedik egyik fia a Székely és Réti bútorgyárban asztalos. (* *.) Nyomtatványokat legmodernebb kivitelben olcsón készit az „ilPOLLO"-KÖKYVHYOnDH Targu-Mures - Marosvásárhely Főtér 9 szám *»♦ Telefon 305 i 500.000 lej úszott el Vásárhelyen szilveszter éjszakáján, amikor nagy mértékben tombolt a mámor és a jókedv a város minden társadalmi rétegében (A Hétfői Napló tudósítójától). Soha olyan iíg és mámoros szilveszter éjszakája nem volt Marosvásárhelynek mint az idei. Valósággal tombolt a mámor szilveszter-éjszakáján Marosvásárhelyen, amikor szegény-gazdag egyaránt a maga módjával mámorosra itta magát és igyekezett elfeledni min-dent, amit az elmúlt, jónak semmiképen nem nevezhető év hozott. Már a kora esti órákban nagy sürgés-forgás volt az utcákon. Az emberek készültek a sztveszterre és ki butéliás bort, ki pálinkát, ki rumot vitt haza családjának, csakhogy az elkövetkezendő esztendőben ne lássák meg józanon az első hajnalt. A tulajdonképeni mulatás már este 11 órakor kezdetét vette. A kávéházak, korcsmák, vendéglők zsúfolásig telve voltak, de magánházakban is égett a lámpa. Sok család nem ment szórakozó helyre, hanem összejöttek a háznál, úgy vélekedve, hogy az otthoni szilveszter legalább kevesebbe kerül. Ennek dacára a szórakozó helyiségekben egymás hegyénhátán voltak az emberek. Éjfél felé a hangulat már izzóvá vált. A jobb helyeken durrogtak a pezsgősüvegek, tust húzott a cigány, míg végre éjfél felé, amikor az egész város felett egy egész percre elaludt a villany, mély lélegzetvisszafojtott csend állott be, csak a harangok zúgtak és a gyárak szirénái szóltak néhány percig: 1929. január . Amint a villany ismét felgyulladt, a hangulat tetőpontra hágott. A kávéházakban, korcsmákban táncra perdült idegen férfi, idegen asszony, és valósággal patakokban ömlött a pezsgő és a bor és múltak ki számos kis malacok. A vigalom és jókedv csak két óráig tartott a polgáriasabb családoknál. Két óra felé egyszerre megnépesültek az utcák és a polgári párok, jobbára a mámortól dülöngöző férfi és a spitztől jókedvű asszony csendesen ballagtak hazafelé. Kettőtől-háromig valóságos nappal volt Vásárhelyen, annyira forgalmassá váltak az uccák, míg végre hazamentek a párok. Ekkor szünet állt be és négy óráig ismét alig járt az uccákon, csak a szórakozóhelyekről hangzott ki a hideg januári éjszakába a jókedv és zene. Négy órakor már végkép oszladozni kezdett a jókedv. Az embereket megcsapta a hajnali hideg, valami kijózanodás fele vett erőt a mulatozókon és mind sűrűbben kezdtek hazabotorkálni. Közben mulatságos jelenetek játszódtak le, a részeg emberek legtöbbje alig tudott hazamenni saját libán és egy társaság, amelynek tagjai mind egy mázsán felüliek voltak, miután két kocsira sem fértek fel az egyik kövér családtagot a konflislóra ültették fel, amely összerogyott a rettenetes, eszméletlen teher alatt. A szegény ló a kövér illető alá került és kis hijja, hogy ki nem adta a jobb sorsra érdemes páráját Egy másik hasonló komikus eset a Kossuth Lajos utcában történt, ahol egy család számszerint férj feleség és nyolc gyermek igyekeznek hazafelé. A szegény papa azonban aki a szilveszter örömére teljesen részegre itta magát, nem tudott saját kissé sovány lábain menni. Erre a legnagyobbik lány és az egyik fiú megfogták a papát. Kezét lábát és úgy vitték haza. Sok mulatságos eset játszódott le még, de sok verekedés is. Ha csak hozzávetőleges statisztikát akarunk készíteni a szilveszterkor elfogyasztott konkrét és absztrakt dolgokról megállapíthatjuk, hogy elfogyott. Minimálisan félmillió lej, ebből az emberek megittak 230 üveg pezsgőt, 456 butelia bort, 1000 csésze fekete kávét, 1345 kis malacot, 34.078 fánkot, 38.000 kéményseprőt, legalább 1.000 tonna jókedvet, néhány millió mázsa reményt és még számtalan olyan egyéb dolgot amely nem tartozik nyilvánosság elé. Más lapra tartozik, az, hogy miért is ittak volna akképen az emberek, mi okozta ezt a hihetetlen jókedvet, holott jelenlegi helyzetünkben erre semmi okunk nincsen. Erre nézve az a felelet, hogy az embereket élteti a remény, mely hitet és tápot ad, még a legszegényebbnek is. Az emberek, a keserűség és szenvedés dacára is még mindig Úsznék az uj esztendőben, melynek mindenid számára el káll hozza azt amit kivin. (h. n.) ■HHHHKBaBSMBÓini Jajj a családok ! Mert januárban jönnek a cselédek — úgy szeretem én ezt a hónapot *— a cselédek oly finomak, oly szépek, hol kicsinyek, hol olyan jó nagy erc, de mindannyian mindig angyalok. Éa úgy látszik, hogy soha meg nem értem az én drágalátos feleségem, aki a sodrából mindég kimászik — és állandóan cselédet szikrázik. Az újévben még alig voltam otthon, mindennap cseléd van a porondon s ha hazatérek becses nőm dalol, más cselédet keríts a föld alól ! — Julis szólott, ő reggel csak teázik de estére befőttet vacsorázik. — Marisnak kicsi volt nagyon a konyha ésranda* volt az ur ahogy ő mondta, Katus a nőmet mert Katinak hivta •— a sárga földig össze vissza szidta. Rózsi csekély 800-at kért havonta, s hogy nem kapott hát része • ketett a kontya. Jött is ment is a Teri drága, 20 törött tányér sirdogált utánna. Biri sóból csinálta a galuskát, s a kolbászt amit töltött, be kellett a rendőrségnek szolgáltatni mint a puskát Erzsit kitűnő vacsorával vártuk s reggelre mégis hűlt helyét találtuk. És satöbbi, satöbbi, satöbbi — a ■ nem egyikkel sem tudott kijönni. Egy hónap óta gyengén megy sorom, a húst a fát, a vizet mind én hordom, és feltörölöm reggel a szobákat, úgy dolgozom mint legalább 6 állat — oly szép az Élet mint egy tündérálom — HÁZIASSZONYOK FIGYELMÉBE!! Megérkezett a nagy fűszer- és gyarmatáru szállítmányom, úgyszintén a legfőbb minőségű bánáti lisztek, amelyet a legolcsóbban árusítok FRITSCH IZIDOR -nál (Főtér 12) Telefon 482