Hétfői Új Hírek, 1948 (2. évfolyam, 2-44. szám)
1948-08-02 / 39. szám
Ragyogóan tiszta ég kéklik Budapest felett ezen az augusztusi reggelen. Az uccákon zászlóerdők alatt, színes, telika csoportok vonulEnnek a megünneplésére készül ma reggel lelkesen, boldogan a főváros minden dolgozója. Már a kora reggeli órákban emberek ezrei állnak a hídfők körül a zölden hullámzó Duna két partján. Budapest lakói simogatják tekintetükkel a karcsún ívelő, zászlódíszbe öltözött, újjászületett büszke hidat. Tíz óra. A csoportok fel ég nincs 11 óra, amikor az emelvény előtti hatalmas teret már megtöltik a pesti dolgozók színes tízezrei. Egyszerre hatalmas taps orkán csattan fel: a dísztribünön megjelenik a hídépítő miniszter, Gerő Ernő. A taps perceken át súg, az ünneplősereg köszönti a csodálatos nap elsőszámú hősét. Ezután sorra érkeznek meg a magyar dolgozók vezérei és a kormány tagjai. Hatalmas taps fogadja Rákosi Mátyást, Szakasos Árpádot, Dinnyés Lajost, Rajk Lászlót, Bognár Józsefet és a politikai élet többi vezetőjét. Most elhalkult a taps, Fa György, a hídépítők vezetője áll a mikrofon elé. A hídépítő munkásiök nevében üdvözli a megjelent vezetőket és a főváros ünneplő közönségét. — Ismét bizonyságot tettünk az egész világ előtt a magyar dolgozók hatalmas munkateljesítményéről. Büszke öntudattal ünneplünk ma, amikor az újjáépített Margit hídat átadjuk - nak, itt-ott ütemes kiáltás hallatszik, a fővárosi dolgozók a szállóigét szavalják a pesti utcáikon: „Éljen Gerő, a hídverő..“ vonulása a Lukács-kertben felállított díszemelvény elé egyre tart- A téren zászlóerdők és táblák alatt hullámzik az ünneplő sereg. A díszemelvényen Lenin, Sztálin, Rákosi, Gerő, Szakasits, Rajk és Kádár képei. A szelíd augusztusi szél lobogtatja a zászlókat a forró napsütésben. Pompás, színes a képe a forgalomnak. Nem pihenünk azonban határainkon, hanem ezen a hatalmas eredményen felbuzdulva, mi, hidapítőmunkások, tovább folytatjuk munkánkat! A Magyar Dolgozók Pártja utat mutatott egy új társadalmi rend felé. ígérjük Gerő Ernő minisztter úrnak, — fejezte be beszédét a hídépítők vezetője —, hogy továbbra is úgy fogunk dolgozni, mint ahogyan a Margit hídon dolgoztunk. „Miniszter úr, boldogan jelentem“ Fa, György beszédét tapsvihar kíséri, a közönség lelkesen élteti a nap hőseit: a hídmunkásokat és Gerő Ernőt. ,Dr Szécsi Károly a hídépítő-osztály vezetője ismerteti a másfk év alatt elvégzett munka eredményeit. — Miniszter úr — fordult a szónok beszéde végéig Gerő Ernő felé — büszkén és boldogan jelentem, hogy a Margithidat a hároméves terv első évfordulójának napján elkészítettük és átadjuk rendeltetésének. Szűnni nem akaró taps— A hároméves terv első évfordulóján, a munkaverseny első szakaszának végén összegyűltünk, hogy átvegyük a teljesen fölépített Margithdat. Azt a hidat, amelyet a fasiszta gonosztevők elushítottak négy esztendővel ezelőtt. 1916 őszén ígéretet tettünk arra, hogy a híd második felét is hamarosan felépítjük. A hídépítő munkások megtartották szavukat. A határidőt augusztus á6-ra tűztük ki, de jóval a kitűzött határidő előtt teljesen felépítettük a Margit hídat. A munka nehéznek látszott eleinte, de közben sok minden történt, ami a hídépítők erejét megsokszorozta. Így az, hogy létrejött a munkásosztály egysége megalakult a Magyar Dolgozók Pártja.' Államosítottuk a száznál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok^ és a bankokat, államosítuk az iskolákat. Megindítottuk az üzemek közti hatalmas munkaversenyt, mely máris nagy eredményeket hozott az életszínvonal emelésében. — A kitűzött idő előtt, születésnapi ajándékul készítettük el a Margit hídat, kiemelkedő vihar és éljenzés után Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter áll a mikrofon elé, példájául annak, mire képesek a magyar dolgozók, akik látják, hogy már van miért dolgozniuk. — Hol vannak már a reakciós kuvikmadarak? Az imperialisták szemétdombjain, ahonnét becsillérlik a népi demokrácia eredményeit, ócsárolják munkánkat, elárulják hazánkat, de dolgozni soha nem tudtak. Ellenségeink zsoldosai hiába áskálódnak, mert már mindenki láthatja az ország gazdasági és politikai megszilárdulását, nemzetközi tekintélyünk növekedését. Államvédelmi szerveink éberen őrködnek demokráciánk felett. De ez nemcsak az ő, hanem minden magyar dolgozó feladata: éberen őrködni munkánk felett, hogy senki se zavarja békés építőmunkánkat. — Nem magyar az —, folytatja a hídépítő miniszter —, aki eladja hazáját, függetlenségét és szabadságát, s aki kívánja a Marshall-féle rabszolgaságot. Öt hónap alatt 120 millió dollárnak megfelelő összeget fordítunk beruházásra, ez mindennél többet mond. Haladunk előre az úton s becsület és büszkeség olyan állam polgára lenni, mint a népi demokrácia Magyarországon, nevében köszönti a Margit híd dolgozóit és az új hidat, amely ezután összeköti Pestet Budával. — Meg kell fogadnunk — mondja beszéde végén a polgármester, — hogy az öntudatra ébredt dolgozók egységeben szolgálják ezt a politikai rendszert. A közönség, a demokrácia politikai vezetőivel az élen, elindul a Margithíd felé. A hídon lévő szalagot Dinnyés Lajos miniszterelnök vágja el és ezzel az újjáépített Margithíd megnyílt Pest és Buda között. Ütemes léptek koppannak a híd betonján, a közönség elindul Budáról a pesti hídfő felé. 1944-ben a Dunába zuhant, — 1948-ban elrobog a Margithídon A budai hídfőnél a sínpáron most egy villamosszerelvény tűnik fel. Az első kocsin tábla: „Amikor a fasiszták a hidat felrobbantották, ez a szerelvény a Dunába zuhant. A hároméves terv keretében újjáépítették a Beszkárt dolgozói“. A szerelvényt Kerényi András, vezeti. Utoljára falis őszén vezette ugyanezt a kocsit, amikor a fasiszta téboly pusztításának következtében felrobbant a híd. Kerényi akkor súlyosan megsérült, a villamoskocsik összetörtek és a híd pilléreivel együtt zuhantak a Duna habjai közé. Ma, 1948 augusztus 1-én, amikor a magyar hídépítő munkások a kész Margit hidat átadták a forgalomnak, ez a villamoskocsi robog át elsőnek az újonnan lefektetett síneken, hogy ezzel is hirdesse az újjáépítés diadalát. Demeter Imre Hídavatásra készül a város. A hároméves terv első évfordulójának napján teljes szélességében készen áll a Margit híd! A híd hőse a hídon Jeerő Ernő beszél — De nem volnánk szabad és független állam — emeli fel hangját Gerő Ernő — ha a hatalmas szocialista Szovjet Unió, élén Sztálin generalisszimusszal nem segítette volna olyan mértékben a magyar népi demokráciát, mint amilyenben segítette. Erőnk gyarapodni fog, népünk önmagára talált. A békeszerető népek tábora erősebb, mint az imperialista hatalmak tábora! Bátran és büszkén haladunk előre a magyar népi demokrácia, a szocializmus megvalósítása útján! Az ünnepi ősereg hatalmas tapsvihara és éljenzése köszönti Gerő Ernő minisztert amikor beszédét befejezi. Bognár József polgármester, a főváros közönsége Budapest lakosságának ujjongó lelkesedése közben avatta fel vasárnap délben Gerő Ernő, a ».hídépítő miniszter“ az újjáépített Margithídat, a magyar dolgozók áldozatikész munkájának ezt az újabb diadalmas eredményét. A Margithíd ismét áll, szebben és szélesebben, mint valaha s hirdeti a magyar népi demokrácia hatalmas erejét. (Fallus felvétele) A balatonfüredi Grand Hotel a kiskeresekedőké, Balatonfüred igazgatósága megállapodott a KIKOSZ bútorszakosztályával abban, hogy a bútorszakosztály 10 évre bérbevétel a Grand Hotelt,amelynek berenderezését a átvonuló rtác hadsereg annak idején az utolsó szögig elhurcolta.