Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)
1989-03-11 / 1. szám
■наш Különös módon gazdagította Buda város címerét az 1526—40 közötti években János király. Az 1533-ban kiállított oklevél, amelynek fogalmazója Werbőczy István volt, a város hűségét, bátorságát, lakói katonai erényét hangsúlyozza. Történeti és heraldikai érdekességű ez a dokumentum, hiszen, mint Bertényi Iván Kis magyar címertan című kötetében olvashatjuk, értelmezi is az új motívumokat, ezzel pedig a középkor sokak számárakülönös, ismeretlen, jelképek nyelvén beszélő világához visz közelebb. A címerbe került fehér liliom Buda lakóinak tiszta lelkét, a vörös rózsa a királyért, a hazáért ontott vért, az oroszlán a bátorságukat jelképezi. Az állat lábával három emberfejet tart, ezek a letiport ellenfél szimbólumai, a negyedik lábbal tartott vörös zászló arra az álhatatosságra utal, amellyel az új címer tulajdonosai vérük hullásakor is kiálltak János király mellett. E motívumok 1533-ban újak voltak a város címerében — amely azonban már az 1500-as évek elején is komoly múltra tekinthetett vissza. — Buda nagypecsétje 1292. évi példányának egy oldalán ott a háromtornyú vár — magyarázza Bertényi Iván —, a másikon hétszer vágott pajzsmezőt látunk. Körben mindkét oldalon szőlőleveles indák töltik ki a teret, a pajzs felső részén szintén szőlőlevelek látszanak. Hamarosan felbukkan az a megoldás, hogy a tornyok közül a két szélső szerepel, a XVI. század elején például a kéttornyú vár egy kőbe vésett címerábrázolás fölső részére került, az első részben pedig a sorozat kapott helyet. — Hogyan értelmezhetőek a címer motívumai? — A vörössel és ezüsttel többször vágott pajzs mintegy azt fejezi ki: „a király városa vagyok", a tornyok egyrészt topografikus, a tényleges látványra való utalásként értelmezhetők, másrészt, például Kubinyi András feltételezése szerint, a megyeszékhelyeket jelképezik. — A budai három, illetve a pesti egy torony szerepel a következő évszázad címerein. Mikor jelenik meg a Duna? — A városok egyesítése után. Ekkoriban a címer fölső részén megjelent a korona is. 1945 után viszont általában eltiltják a kommunális címerhasználatot, az állami címert szerepeltetik. A városi címerek 1960., majd főleg az 1970-es és Buda és Pest címere 1974-es rendelet, illetve minisztertanácsi határozat után kaptak újra polgárjogot. Az újrakezdés azonban, mint számos heraldikai hiba jelzi a különböző városok címereiben, nem ment valami könnyen. Sok a rosszul alkalmazott vagy semmitmondó motívum, a fölöslegesen újrarajzolt, „modernné" stilizált ábra, a rossz színhasználat. Budapest modern címerének kidolgozásakor például a heraldikusok két variációt javasoltak. Az egyik teljesen megegyezett volna az 1873—74-es címerábrával, a másik, amely mellett végül a Fővárosi Tanács dönt A legtöbbnek volt címere, így például Kispestnek, Újpestnek, Nagytéténynek. Budatett, a tornyok közötti ezüst sávba helyezi el a vörös csillagot. Heraldikailag nem hibás az ezüst mezőbe helyezett vörös jel, ha azonban arra gondolunk, hogy a csillag a folyóban úszik . .. — Mi a helyzet a Buda és Pest körül fekvő, mára a fővároshoz csatolt településekkel? soknak s persze volt Óbudának is, amely azonban nem került be az egyesítés utáni közös címerbe. A helytörténészek mindenesetre kutatják, megőrzik ezeket az értékeket a legtöbb helyen, munkájukkal segíthetik a jövő címeralkotását. Hiszen a címerek a helyi öntudatot, a hagyományokat fejezik ki, valamikor nemcsak a városoknak, de az egyes céheknek, falvaknak is volt címerük, s ezek értéket jelentenek akkor is, ha motívumuk „csak" egy ekevas, szőlőfürt, a mesterség valamilyen eszköze. — Végül is: milyen elvek alapján készül, készülhet a jó, „modern” címer? — A címer akkor jó, ha régi. Régisége nem a reakció jele, hanem annak bizonyítéka, hogy a helynek hagyományai vannak, a címert sokan ismerik, tisztelik. Az új címereket a címertan szabályai szerint kell megalkotni — jellemző, hogy míg külföldön a heraldikusok tanácsait kérték, Angliában például működik a címerkirály hivatala, nálunk a közelmúltig a képző- és iparművészeti lektorátus véleményét kellett kikérni címerügyben. A helyzet azonban, a hagyományok iránti érdeklődés megélénkülésével, manapság egyre biztatóbb. (p. sz. c.) ^шявшвшяш mmm „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára..." Három Habsburg Budapesten Nos, ha nem is uralkodóként és megváltozott történelmi körülmények között, dr. Otto von Habsburg, a strasbourgi Európa Parlament bajor CSU-képviselője és a nemzetközi Páneurópa Unió elnöke, minden fórumon megragadja a lehetőséget, hogy felemelje szavát a szabad, független egyesített Európa mellett. „Magyar vagyok” — állítja Otto von Habsburg, amikor korrekt magyarnyelv-használata és ápolt szókincse megőrzése iránt érdeklődünk. Természetesnek tartja, hogy a gyerekkorában anyanyelvként tanult magyar nyelvet szinte teljesen hibátlanul, a nyelv mai modern formájában használja. „Ugyanakkor osztrák is vagyok és német is vagyok — mondja. — Európaivá igazán az Amerikai Egyesült Államokban lettem, amikor rájöttem, hogy milyen jelentéktelenek azok a különbségek, amelyek, például elválasztanak egy angolt egy dántól, s milyen lényegesek azok a közös gyökerek, amelyek bennünket, európaiakat, egymással összekötnek.” Otto von Habsburg ennek az összekötő kapocsnak a szorosabbra fűzéséért jött tárgyalni az Európa Parlament delegációjával Magyarországra. Vezető politikusokkal folytatott hivatalos megbeszélései után megtekintette az Isten akaratából című filmet, amelyet róla készített Bokor Péter. Találkozott történészekkel, filmszakemberekkel, és keresztapaságot vállalt egy fiatal magyar házaspár háromhónapos bébijének keresztelőjén. A Rajk László Kollégiumban és a Zsidó Kulturális Közösségben tett látogatása után arról kérdeztük, hogyan látja Magyarország lehetőségeit, helyzetét Európában. A tárgyalások ismét meggyőztek arról, hogy a felmerülő nehézségek ellenére is, magyar részről megvan az akarat és a jó szándék, és ez döntő a siker elérése érdekében! — Mire alapozza optimizmusát? Mi az oka annak, hogy Magyarország jelenlegi fejlődésével kapcsolatban az ön megítélése egyértelműen pozitív, holott talán mi sokkal kritikusabban, keményebben ítéljük meg sokszor saját helyzetünket? — Önök a hétköznapok szokásos eseményében, változásában természetesen jobban láthatják a nehézségeket, mint én, aki első, tavaly júniusi látogatásom óta nagyon nagy változást, komoly fejlődést tapasztalok. De a folyamatok kifejezetten reménykeltőek! — Létezik egyáltalán olyan jelenlegi magyarországi fejlemény, amivel ön elégedetlen, amit elutasít? — Igen, már az Európa Parlament delegációjának elnöke is kifejtette a Parlamentben, hogy nem ért egyet Bős—Nagymaros építésével. Én személy szerint is elettől fogva ellenzem ezt a tervet. Nagy hiba, hogy az osztrák kormány olyan témában támogatja Magyarországot, amit az osztrák nép saját hazájában meg tudott gátolni. A wackersdorfi fejlemények ellen sem fogok mindaddig protestálni, amíg Ausztria támogatja Nagymarost! Otto von Habsburg a Rajk László Kollégiumban igen nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Magyarország helye a mai Európában címmel. — Még mindig sokan gondolják úgy, hogy demokrácia kell, de pluralizmus, az nem! Igazi demokrácia csak ott létezik, ahol a politikában békés eszközökkel mindent kérdőre lehet vonni. Ennek előfeltétele minden államban az egyéni szabadság. Sokan ellenzik, hogy az emberi jogokról beszélünk. Tudjuk, hogy az az ország, amelyik elismeri és nap nap után a gyakorlatban is megvalósítja az emberi jogokat, csak békés állam lehet — mondotta többek között. Az emberi jogok kérdése kapcsán azt is szóba hozta, hogy a világon ma még sok helyütt lábbal tiporják az emberi jogokat. „A világ közvéleménye azonban hatással lehet a zsarnok rendszerekre" — hangsúlyozta. Otto von Habsburg megemlítette, hogy Románia már csak azért sem lehet a Közös Piac tagja, mert egyre inkább távolodik a demokrácia eszméitől. Hazánkról szólva kiemelte, hogy országunknak sok barátja van külföldön is. A szimpátiának több okát is látja: a nyugati világ örül a Magyarországon tapasztalható liberalizálódásnak. Szimpátiát ébreszt a magyar kultúra számtalan, múlhatatlan emléke és értéke, az ország nemzetiségi politikája és az, hogy minden megkülönböztetés nélkül befogadja a romániai menekülteket. Magyarország ily módon is hozzájárul a népek közötti megértés építéséhez. Otto von Habsburg nincs egyedül Magyarországot támogató érzületével. Fia, a 27 éves Karl, a Páneurópa Unió osztrák szervezetének elnöke. Aktív politikus, és a családból egyébként az első, aki az elmúlt év tavaszán egy osztrák diákcsoport tagjaként Magyarországon járt. Hogy emlékszik vissza budapesti és dunántúli élményeire? „Természetes volt, hogy nálunk a családban egyformán beszéltek Ausztriáról és Magyarországról. Amikor végre elkerülhettem azokra a helyszínekre, amelyeket hallomásból már ismertem, az volt az érzésem, hogy már régóta ismerem őket.” Kari egyik idősebb nővére, Walburga, ugyancsak politikus. Édesapja kíséretében így mesélt most Budapesten emlékeiről: „Még alig voltam ötéves, amikor elhatároztam, hogy segíteni fogok apámnak, automatikusan nőttem bele a politikai munkába. Úgy gondolom, ha valaki egy olyan fontos eszme hordozója, mint a közös és békés Európa, annak az embernek segítségre van szüksége. Számomra Európa ugyanolyan fontos ügy, mint apám számára”. Walburga tanulmányairól beszélgetve, az 1848-as szabadságharcra terelődött a szó. „Természetes, hogy ezzel foglalkozott a családunk, hiszen a forradalmat és a szabadságharc leverését követő események végül is a dualizmushoz vezettek Ausztriában. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy tanulmányaimat zömmel Németországban végeztem, ahol a tankönyvek még a francia forradalmat is csak igen hézagosan, röviden intézték el. Ha apámat kérdeztem, ő azokra az érzelmi kötődésekre emlékeztetett, amelyek nála Petőfi Sándorral kapcsolatosak. Hiszen ő magyar tankönyvekből szerezte ismereteit.” Walburga két, magyarországi látogatásának benyomásait így összegezte: „A két utazást nem lehet egymással összehasonlítani. Az első teljesen privát volt, az utcán egyszerű emberekkel is beszélgettünk. Csak az idősebbek ismerték fel apámat. A mostani látogatás a politika jegyében folyt. Ami azonban érzelmileg a legjobban megfogott, az a magyar címer változtatásával kapcsolatos javaslat. Mit mondjak? Ha engem kérdeznének, • természetes, hogy én e koronás címer mellett adnám le szavazatomat. Meséljek arról, hogy milyen élmény volt megállni a szent korona, a nemzet szimbóluma előtt a Nemzeti Múzeumban? Elszorult a torkom, hiszen végül is nagyapám fején volt utoljára a szent korona. Engem mindenesetre arra a korra emlékeztetett, mikor Magyarország és Ausztria oly közel álltak egymáshoz.” — Hozzátette még, hogy kisgyerek korában apja néha azzal a dallal altatta el: „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára ..." Reviczky Katalin Amikor Otto von Habsburg 1912-ben megszületett, ezt írta egy korabeli lap: ..Károly császár és Zita császárné elsőszülöttje olyan uralkodó lesz, aki Európát békésebb élet felé fogja kormányozni, mint amilyen korszakot jelenleg Európa élni kénytelen SZERDA 1989. MÁRCIUS 15. 9КНЯ 9.03 Műsorismertetés 9.05 Képújság 9.10 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.15 Árgyilus és Tündér Ilona 10.05 STÚDIÓ ’89 A Televízió kulturális hetilapja 10.50 Március 15-e, nemzeti ünnep Kb. 12.00 Képújság Kb. 12.05 Műsorzárás 13.32 VERS MINDENKINEK 13.36 Műsorismertetés 13.40 Jogot az embernek, most! 16.40 Hírek 16.35 Déli videóújság A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55 Keoma 18.30 Reklám 18.35 Szabadságharcok katonája Beszélgetés Somogyi Győzővel 19.10 Esti mese Zöld Péter Magyar rajzfilm 19.20 Reklám 19.25 Közlemények. Műsorajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.15 A költő visszatér Rockopera 22.15 Reklám 22.20 A rövidfilmstúdiók műhelyéből 23.10 HÍRADÓ 3. 17.00 Képújság 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek 19.00 Képek 20.23 Tv2 20.55 Real Madrid—PSV Eindhoven. BEK-mérkőzés 22.45—23.20 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 9.15: Kicsinyek műsora 9.55: Angol tévéfilm (ism.) 10.45: Portréfilm (ism.) 12.20: Orvosi tanácsok 16.10: Az ökológiáról 16.40: Süketek tv-klubja 17.00: A nap percei 17.10: A szocialista országok életéből 17.35: Jegyzetfüzet 17.50: Csehszlovákia felszámolása (dokumentumfilm) 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A Daubner bankház (tévéjáték) 21.15: Műkorcsolya vb 2. műsor 16.00: Népi szokások 16.30: Iskolások műsora 16.50: Publicisztikai műsor a sportról 17.20: Zeman őrnagy (tévésorozat) 18.30: Fiatalok magazinja 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szlovák dokumentumfilmek FF 20.40: Ilyenek vagyunk... (zenés műsor) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kotlós (tévéjáték) JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: A szuper-nagymama (gyerekműsor) 9.00: Iskolai program 10.30: Hírek 10.35: Iskolatelevízió 12.30: Hírek 12.35: Műsorismertetés 15.10: Hírek 15.15: Éjszakai program (ism.) 16.30: Magyar nyelvű híradó 16.45: Oktatóműsor 17.17: Tv-napló 17.35: Gyerekműsor 18.05: Számok és betűk (vetélkedő) 18.25: Dokumentumműsor 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv-napló - A mai sport 20.00: Filmest 22.35: Tv-napló 22.55: Éjszakai program 0.55: Hírek 2. műsor 17.40: Műsorismertetés 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek 18.00: Bjelovari, gospiói, karlováci, sziszeki és varasdi krónika 18.45: A nap műsora 19.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.30: Hírek 3. műsor 17.30: Zágrábi program SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismertetés 6.35: Cigánykórusok versenye 7.20: Megalázó helyzetben (film) 8.50: Hírek 9.10: Világjárók klubja 13.30: Hírek 13.45: Dokumentumfilm 14.15: A Szovjet Állami Kamarazenekar koncertje 14.55: Hírek 15.00: Gyerekek órája 16.00: Nemzetiségi kapcsolatok, történelmi tapasztalatok és gondok 16.45: Világhíradó 17.00: A. Nyikonov akadémikus felszólalása 17.15: Írország nemzeti ünnepe elé 19.00: Híradó 19.50: Lírai koncert 20.20: Maja Pliszeckaja 21.50: Világhíradó 22.05: Idegenek itt nem járnak (film) 23.18: Hírek 23.23: Régi románcok 0.23: Mahmud Eszanbajev színháza HETI BUDAPEST 5