Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)

1989-03-11 / 1. szám

■наш Különös módon gazdagította Buda város címerét az 1526—40 közötti években János király. Az 1533-ban kiállított oklevél, amelynek fogalmazója Werbő­czy István volt, a város hűsé­gét, bátorságát, lakói katonai erényét hangsúlyozza. Törté­neti és heraldikai érdekességű ez a dokumentum, hiszen, mint Bertényi Iván Kis ma­gyar címertan című kötetében olvashatjuk, értelmezi is az új motívumokat, ezzel pedig a kö­zépkor sokak számára­­különös, ismeretlen, jelképek nyelvén beszélő világához visz köze­lebb. A cím­erbe került fehér lili­om Buda lakóinak tiszta lel­két, a vörös rózsa a királyért, a hazáért ontott vért, az orosz­lán a bátorságukat jelképezi. Az állat lábával három ember­fejet tart, ezek a letiport el­lenfél szimbólumai, a negye­dik lábbal tartott vörös zászló arra az álhatatosságra utal, amellyel az új címer tulajdo­nosai vérük hullásakor is ki­álltak János király mellett. E motívumok 1533-ban újak voltak a város címerében — amely azonban már az 1500-as évek elején is komoly múltra tekinthetett vissza. — Buda nagypecsétje 1292. évi példányának egy oldalán ott a háromtornyú vár — ma­gyarázza Bertényi Iván —, a másikon hétszer vágott pajzs­mezőt látunk. Körben mindkét oldalon szőlőleveles indák töl­tik ki a teret, a pajzs felső ré­szén szintén szőlőlevelek lát­szanak. Hamarosan felbukkan az a megoldás, hogy a tornyok közül a két szélső szerepel, a XVI. század elején például a kéttornyú vár egy kőbe vésett címerábrázolás fölső részére került, az első részben pedig a sorozat kapott helyet. — Hogyan értelmezhetőek a címer motívumai? — A vörössel és ezüsttel többször vágott pajzs mintegy azt fejezi ki: „a király városa vagyok", a tornyok egyrészt topografikus, a tényleges lát­ványra való utalásként értel­mezhetők, másrészt, például Kubinyi András feltételezése szerint, a megyeszékhelyeket jelképezik. — A budai három, illetve a pesti egy torony szerepel a kö­vetkező évszázad címerein. Mikor jelenik meg a Duna? — A városok egyesítése után. Ekkoriban a címer fölső részén megjelent a korona is. 1945 után viszont általában el­tiltják a kommunális címer­használatot, az állami címert szerepeltetik. A városi címerek 1960., majd főleg az 1970-es és Buda és Pest címere 1974-es rendelet, illetve mi­nisztertanácsi határozat után kaptak újra polgárjogot. Az újrakezdés azonban, mint szá­mos heraldikai hiba jelzi a kü­lönböző városok címereiben, nem ment valami könnyen. Sok a rosszul alkalmazott vagy semmitmondó motívum, a fö­löslegesen újrarajzolt, „mo­dernné" stilizált ábra, a rossz színhasználat. Budapest mo­dern címerének kidolgozása­kor például a heraldikusok két variációt javasoltak. Az egyik teljesen megegyezett volna az 1873—74-es címeráb­rával, a másik, amely mellett végül a Fővárosi Tanács dön­t A legtöbbnek volt címe­re, így például Kispestnek, Új­pestnek, Nagytéténynek. Buda­tett, a tornyok közötti ezüst sávba helyezi el a vörös csil­lagot. Heraldikailag nem hibás az ezüst mezőbe helyezett vö­rös jel, ha azonban arra gon­dolunk, hogy a csillag a folyó­ban úszik . .. — Mi a helyzet a Buda és Pest körül fekvő, mára a fő­városhoz csatolt települések­kel? soknak s persze volt Óbudá­nak is, amely azonban nem ke­rült be az egyesítés utáni kö­zös címerbe. A helytörténé­szek mindenesetre kutatják, megőrzik ezeket az értékeket a legtöbb helyen, munkájukkal segíthetik a jövő címeralkotá­sát. Hiszen a címerek a helyi öntudatot, a hagyományokat fejezik ki, valamikor nemcsak a városoknak, de az egyes cé­heknek, falvaknak is volt cí­merük, s ezek értéket jelente­nek akkor is, ha motívumuk „csak" egy ekevas, szőlőfürt, a mesterség valamilyen eszköze. — Végül is: milyen elvek alapján készül, készülhet a jó, „modern” címer? — A címer akkor jó, ha régi. Régisége nem a reakció jele, hanem annak bizonyítéka, hogy a helynek hagyományai vannak, a címert sokan isme­rik, tisztelik. Az új címereket a címertan szabályai szerint kell megalkotni — jellemző, hogy míg külföldön a heraldi­kusok tanácsait kérték, Ang­liában például működik a cí­merkirály hivatala, nálunk a közelmúltig a képző- és ipar­­művészeti lektorátus vélemé­nyét kellett kikérni címerügy­ben. A helyzet azonban, a ha­gyományok iránti érdeklődés megélénkülésével, manapság egyre biztatóbb. (p. sz. c.) ^шявшвшяш mmm „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára..." Három Habsburg Budapesten Nos, ha nem is uralkodó­ként és megváltozott történel­mi körülmények között, dr. Otto von Habsburg, a stras­­bourgi Európa Parlament ba­jor CSU-képviselője és a nemzetközi Páneurópa Unió elnöke, minden fórumon meg­ragadja a lehetőséget, hogy felemelje szavát a szabad, független egyesített Európa mellett. „Magyar vagyok” — állítja Otto von Habsburg, amikor korrekt magyarnyelv-haszná­­lata és ápolt szókincse meg­őrzése iránt érdeklődünk. Természetesnek tartja, hogy a gyerekkorában anyanyelv­­ként tanult magyar nyelvet szinte teljesen hibátlanul, a nyelv mai modern formájá­ban használja. „Ugyanakkor osztrák is vagyok és német is vagyok — mondja. — Euró­paivá igazán az Amerikai Egyesült Államokban lettem, amikor rájöttem, hogy mi­lyen jelentéktelenek azok a különbségek, amelyek, pél­dául elválasztanak egy an­golt egy dántól, s milyen lé­nyegesek azok a közös gyöke­rek, amelyek bennünket, euró­paiakat, egymással összeköt­nek.” Otto von Habsburg ennek az összekötő kapocsnak a szo­rosabbra fűzéséért jött tár­gyalni az Európa Parlament delegációjával Magyarország­ra. Vezető politikusokkal foly­tatott hivatalos megbeszélései után megtekintette az Isten akaratából című filmet, ame­lyet róla készített Bokor Pé­ter. Találkozott történészek­kel, filmszakemberekkel, és keresztapaságot vállalt egy fiatal magyar házaspár három­hónapos bébijének keresztelő­jén. A Rajk László Kollégium­ban és a Zsidó Kulturális Közösségben tett látogatása után arról kérdeztük, hogyan látja Magyarország lehetősé­geit, helyzetét Európában.­­ A tárgyalások ismét meggyőztek arról, hogy a felmerülő nehézségek ellenére is, magyar részről megvan az akarat és a jó szándék, és ez döntő a siker elérése érdeké­ben! — Mire alapozza optimiz­musát? Mi az oka annak, hogy Magyarország jelenlegi fejlődésével kapcsolatban az ön megítélése egyértelműen pozitív, holott talán mi sok­kal kritikusabban, keményeb­ben ítéljük meg sokszor sa­ját helyzetünket? — Önök a hétköznapok szo­kásos eseményében, változá­sában természetesen jobban láthatják a nehézségeket, mint én, aki első, tavaly júniusi látogatásom óta nagyon nagy változást, komoly fejlődést tapasztalok. De a folyamatok kifejezetten reménykeltőek! — Létezik egyáltalán olyan jelenlegi magyarországi fejle­mény, amivel ön elégedetlen, amit elutasít? — Igen, már az Európa Parlament delegációjának el­nöke is kifejtette a Parla­mentben, hogy nem ért egyet Bős—Nagymaros építésével. Én személy szerint is elettől fogva ellenzem ezt a tervet. Nagy hiba, hogy az osztrák kormány olyan témában tá­mogatja Magyarországot, amit az osztrák nép saját hazájában meg tudott gátol­ni. A wackersdorfi fejlemé­nyek ellen sem fogok mind­addig protestálni, amíg Auszt­ria támogatja Nagymarost! Otto von Habsburg a Rajk László Kollégiumban igen nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott Magyarország helye a mai Európában cím­mel. — Még mindig sokan gon­dolják úgy, hogy demokrácia kell, de pluralizmus, az nem! Igazi demokrácia csak ott lé­tezik, ahol a politikában bé­kés eszközökkel mindent kér­dőre lehet vonni. Ennek elő­feltétele minden államban az egyéni szabadság. Sokan el­lenzik, hogy az emberi jogok­ról beszélünk. Tudjuk, hogy az az ország, amelyik elis­meri és nap nap után a gya­korlatban is megvalósítja az emberi jogokat, csak békés állam lehet — mondotta töb­bek között. Az emberi jogok kérdése kapcsán azt is szóba hozta, hogy a világon ma még sok helyütt lábbal tiporják az emberi jogokat. „A világ köz­véleménye azonban hatással lehet a zsarnok rendszerekre" — hangsúlyozta. Otto von Habsburg megem­lítette, hogy Románia már csak azért sem lehet a Közös Piac tagja, mert egyre inkább távolodik a demokrácia esz­méitől. Hazánkról szólva ki­emelte, hogy országunknak sok barátja van külföldön is. A szimpátiának több okát is látja: a nyugati világ örül a Magyarországon tapasztalható liberalizálódásnak. Szimpátiát ébreszt a magyar kultúra számtalan, múlhatatlan emlé­ke és értéke, az ország nem­zetiségi politikája és az, hogy minden megkülönböztetés nél­kül befogadja a romániai me­nekülteket. Magyarország ily módon is hozzájárul a népek közötti megértés építéséhez. Otto von Habsburg nincs egyedül Magyarországot tá­mogató érzületével. Fia, a 27 éves Karl, a Páneurópa Unió osztrák szervezetének elnöke. Aktív politikus, és a család­ból egyébként az első, aki az elmúlt év tavaszán egy oszt­rák diákcsoport tagjaként Magyarországon járt. Hogy emlékszik vissza budapesti és dunántúli élményeire? „Ter­mészetes volt, hogy nálunk a családban egyformán beszél­tek Ausztriáról és Magyaror­szágról. Amikor végre elke­rülhettem azokra a helyszí­nekre, amelyeket hallomásból már ismertem, az volt az ér­zésem, hogy már régóta is­merem őket.” Kari egyik idősebb nővére, Walburga, ugyancsak politi­kus. Édesapja kíséretében így mesélt most Budapesten em­lékeiről: „Még alig voltam ötéves, amikor elhatároztam, hogy segíteni fogok apámnak, automatikusan nőttem bele a politikai munkába. Úgy gon­dolom, ha valaki egy­ olyan fontos eszme hordozója, mint a közös és békés Európa, an­nak az embernek segítségre van szüksége. Számomra Európa ugyanolyan fontos ügy, mint apám számára”. Walburga tanulmányairól beszélgetve, az 1848-as sza­badságharcra terelődött a szó. „Természetes, hogy ezzel fog­lalkozott a családunk, hiszen a forradalmat és a szabad­ságharc leverését követő ese­mények végül is a dualiz­mushoz vezettek Ausztriában. Ugyanakkor meg kell jegyez­nem, hogy tanulmányaimat zömmel Németországban vé­geztem, ahol a tankönyvek még a francia forradalmat is csak igen hézagosan, röviden intézték el. Ha apámat kér­deztem, ő azokra az érzelmi kötődésekre emlékeztetett, amelyek nála Petőfi Sándor­ral kapcsolatosak. Hiszen ő magyar tankönyvekből sze­rezte ismereteit.” Walburga két, magyaror­szági látogatásának benyomá­sait így összegezte: „A két utazást nem lehet egymással összehasonlítani. Az első tel­jesen privát volt, az utcán egyszerű emberekkel is be­szélgettünk. Csak az időseb­bek ismerték fel apámat. A mostani látogatás a politika jegyében folyt. Ami azonban érzelmileg a legjobban meg­fogott, az a magyar címer változtatásával kapcsolatos javaslat. Mit mondjak? Ha engem kérdeznének, • termé­szetes, hogy én e­ koronás címer mellett adnám le sza­vazatomat. Meséljek arról, hogy milyen élmény volt megállni a szent korona, a nemzet szimbóluma előtt a Nemzeti Múzeumban? Elszo­rult a torkom, hiszen végül is nagyapám fején volt utol­jára a szent korona. Engem mindenesetre arra a korra emlékeztetett, mikor Magyar­­ország és Ausztria oly közel álltak egymáshoz.” — Hozzá­tette még, hogy kisgyerek ko­rában apja néha azzal a dal­lal altatta el: „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára ..." Reviczky Katalin Amikor Otto von Habsburg 1912-ben megszüle­tett, ezt írta egy korabeli lap: ..Károly császár és Zita császárné elsőszülöttje olyan uralkodó lesz, aki Európát békésebb élet felé fogja kor­mányozni, mint amilyen korszakot jelenleg Európa élni kénytelen SZERDA 1989. MÁRCIUS 15. 9КНЯ 9.03 Műsorismertetés 9.05 Képújság 9.10 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.15 Árgyilus és Tündér Ilona 10.05 STÚDIÓ ’89 A Televízió kulturális hetilapja 10.50 Március 15-e, nemzeti ünnep Kb. 12.00 Képújság Kb. 12.05 Műsorzárás 13.32 VERS MINDENKINEK 13.36 Műsorismertetés 13.40 Jogot az embernek, most! 16.40 Hírek 16.35 Déli videóújság A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55 Keoma 18.30 Reklám 18.35 Szabadságharcok katonája Beszélgetés Somogyi Győzővel 19.10 Esti mese Zöld Péter Magyar rajzfilm 19.20 Reklám 19.25 Közlemények. Műsor­­ajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.15 A költő visszatér Rockopera 22.15 Reklám 22.20 A rövidfilmstúdiók műhelyéből 23.10 HÍRADÓ 3.­ 17.00 Képújság 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek 19.00 Képek 20.23 Tv2 20.55 Real Madrid—PSV Eindho­ven. BEK-mérkőzés 22.45—23.20 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 9.15: Kicsinyek műsora 9.55: Angol tévéfilm (ism.) 10.45: Portréfilm (ism.) 12.20: Orvosi tanácsok 16.10: Az ökológiáról 16.40: Süke­tek tv-klubja 17.00: A nap percei 17.10: A szocialista országok életé­ből 17.35: Jegyzetfüzet 17.50: Csehszlovákia felszámolása (doku­mentumfilm) 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A Daubner bankház (tévéjáték) 21.15: Műkorcsolya vb 2. műsor 16.00: Népi szokások 16.30: Iskolások műsora 16.50: Publicisztikai műsor a sportról 17.20: Zeman őrnagy (tévésorozat) 18.30: Fiatalok magazinja 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Hír­adó 20.00: Szlovák dokumentumfil­mek FF 20.40: Ilyenek vagyunk... (zenés műsor) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kotlós (té­véjáték) JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: A szu­per-nagymama (gyerekműsor) 9.00: Iskolai program 10.30: Hírek 10.35: Iskolatelevízió 12.30: Hírek 12.35: Műsorismertetés 15.10: Hí­rek 15.15: Éjszakai program (ism.) 16.30: Magyar nyelvű híradó 16.45: Oktatóműsor 17.17: Tv-napló 17.35: Gyerekműsor 18.05: Szá­mok és betűk (vetélkedő) 18.25: Dokumentumműsor 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv-napló - A mai sport 20.00: Filmest 22.35: Tv-napló 22.55: Éjszakai program 0.55: Hírek 2. műsor 17.40: Műsorismertetés 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek 18.00: Bjelovari, gospiói, karlováci, sziszeki és varasdi krónika 18.45: A nap műsora 19.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.30: Hírek 3. műsor 17.30: Zágrábi program SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismerte­tés 6.35: Cigánykórusok versenye 7.20: Megalázó helyzetben (film) 8.50: Hírek 9.10: Világjárók klubja 13.30: Hírek 13.45: Dokumentum­film 14.15: A Szovjet Állami Kama­razenekar koncertje 14.55: Hírek 15.00: Gyerekek órája 16.00: Nem­zetiségi kapcsolatok, történelmi ta­pasztalatok és gondok 16.45: Világ­híradó 17.00: A. Nyikonov akadémikus felszólalása 17.15: Írország nemzeti ünnepe elé 19.00: Híradó 19.50: Lírai koncert 20.20: Maja Pliszeckaja 21.50: Világhíra­dó 22.05: Idegenek itt nem járnak (film) 23.18: Hírek 23.23: Régi ro­máncok 0.23: Mahmud Eszanbajev színháza HETI BUDAPEST 5

Next