Heti Budapest, 1990. július-december (2. évfolyam, 25-50. szám)

1990-07-06 / 25. szám

Elkezdődött Elkezdődött tehát! Az esztendő huszonhatodik hetében­­ a drasztikus áremelések, a harminc­­harmincnégy legnagyobb, reménytelen helyzetű vállalat elleni csődeljárás meg­kezdésének bejelentésével, harminc jól menő állami vállalat értékpapírokon ke­resztül történő magánkézbe adásának meghirdetésével, a vállalkozók privati­zációját segítő bank tervének nyilvános­ságra hozatalával, a mezőgazdasági üze­meknek, az élelmiszerkereskedelemnek, a költségvetési intézményeknek, a mű­szaki fejlesztési alapokra juttatott támo­gatások összesen tízmilliárd forint körüli csökkentésének kilátásba helyezésével, a kiskereskedelmi egységek magánkéz­be adásának felgyorsítási tervével­­ el­kezdődött a tényleges rendszerváltás. z elképzelések jó részét persze még a Parlamentnek is szen­tesítenie kell. Ma már azonban semmi kétség aziránt, hogy az Antall-kormány késznek látszik teljes határozottsággal nekilátni a saját fel­fogása szerinti rendcsináláshoz. Félreér­tés ne essék - ez mindenképpen pozití­vum. Ilyen formán Antall Józsefb­ől im­már ellenfelei is el kell hogy ismerjék: nem csak hangzatos jelszavakra képes, de elszántság is van benne a tettekre. Azokra a tettekre, amelyek kényszerűen súlyos helyzet elé állítják a családok többségét F­igyelemre méltó, hogy ehhez a gazdasági váltáshoz gyorsu­ló külpolitikai irányváltás (Je­szenszky külügyminiszter láto­gatása a NATO székhelyén, a Keresz­ténydemokrata Internacionálé soros ülé­sének Budapesten való megrendezé­se...) társul. És folyik a küzdelem a tel­kekért is, amely az iskolai hitoktatásról zajló viták döntésében egy egyre erősza­kosabb akarat jelenlétét sejteti. Erőszak. Amikor az erőskezű politikust kezd­­i látni Antall Józsefben, mindjárt azt is kell írjuk: reméljük, nem erőszakosat. Sajnos vannak jelei annak, hogy a kor­mánykoalíció egyes tagjai, a vezető pár­tok némely képviselői készek akár erő­szakkal is elérni céljaikat. Ezen az sem változtat, hogy a művelődési és a köz­oktatási miniszter egy bécsi konferen­cián vádaskodásnak minősítette, hogy az MDF bolsevik módszerekkel akarna keresztény ideológiát kényszeríteni a társadalomra. Mert vannak más jelek is a­z önkormányzati törvénynek a huszonhatodik héten közzétett és az ezen a héten a kormány által a Parlament elé terjesztett koncepciója sokakban azt a gyanút éb­resztette, mintha a helyi hatalmat ismét csak maroknyi ember kezébe szeretnék juttatni. Már készülnek a tervek, ame­lyek szerint az önkormányzatú vállala­tok csak akkor alakulhatnának társa­sággá, ha előbb államigazgatási felügye­let alá kerülnének. Ez a felügyelet pedig lényegében MDF-felügyeletet jelentene. A tanácsok után megkezdődött az is­kolaigazgatók elleni hecckampány is. A Parlament viszont, amelynek meg kel­lene testesítenie a társadalmi kontrollt, huszadrangú kérdések fölötti perpatva­rok színhelyévé kezd válni Az átlagember figyelmét a parttalan vitákkal, vagy az olyan kérdésekkel, mint a terrorista Carnos ügye, akarva­­akaratlanul elterelik a lényegi folyama­tokról, amelyek között immár bizonyos koncepciós indítékú perek is kezdenek felsejteni. És erre sajnos, csak azt mond­hatja az ember az egyik honatya monda­tával: nem ezt ígérték, nem ezt­ várjuk el tőlük. - DOMOKOS -­ A HÉTRŐL HÉTRE A Heti Budapest kezdeménye­zésére az elmúlt hét péntekjén harminc polgári-társadalmi szervezet ötven vezetője találkozott egymással, hogy tájékozódjék a most formálódó szervezetek helyzetéről és az őket leginkább foglalkoztató várospolitikai kérdésekről A szerkesztőség vezetői ezúttal is felajánlották: a Heti Budapest kész fórumként szolgálni a pártoktól jórészt független polgári egyesületek számára. A megbeszélésen a legnagyobb ér­deklődést az önkormányzati törvény ter­vezete váltotta ki. Az e körben is tapasz­talható információhiányt Balázs István, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatója, Horváth M. Tamás (SZDSZ) és Maróti László Ferenc (MDF) beveze­tői és kérdésekre adott válaszai próbál­ták enyhíteni. Az önszerveződő polgári körök veze­tői többször adtak hangot aggodalmuk­nak amiatt, hogy úgy tűnik, a törvény­­tervezet - különösen a fővárosban - túl­ságosan épít a pártokra, s nem ad teret a pártokon kívüli lokálpatrióták számára ahhoz, hogy a leendő önkormányzati testületekben fejthessék ki tevékenysé­güket. A készülő törvény fővárosi részével kapcsolatban az a vélemény alakult ki: a részletes fővárosi szabályokat az Or­szággyűlés által elfogadott törvénynek kellene meghatároznia. A fővárosi kerü­leteken belül lehetővé kell tenni elöljá­róságok létrehozását, amelyeknek némi pénz fölött is rendelkezniük kellene. A főváros kerületi beosztását szintén az Országgyűlés határozza meg, és a hely­­hatósági választást már ennek alapján rendezzék - hangsúlyozták a polgári kö­rök vezetői BUDAPEST KIADÓ KT. A FŐVÁROSIAK LAPJA HU ISSN­ 0239-1524 A SZERKESZTŐSÉG CÍME: 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA 62-64. Ügyvezető igazgató­­főszerkesztő: Domokos Lajos Főszerkesztő-helyettesek: Búza Péter, Oszlay István Tervezőszerkesztő: Vara Tibor Rovatvezetők: Braun Ágoston­­ Jelenidő Dutka Judit - Családszolgálat Föld S. Péter - Hepi Budapest Harmati János - Fotó Szémann Béla - Művész és világ A társadalmi szerkesztőbi­zottság elnöke: Ráday Mihály­­ A bizottság tagjai: dr. Galambos Sándor, dr. Huszti András,­­ Katona Áron, Lipp László, Pálvölgyi Péter, Pándy Tamás, Zsigmond Attila Titkársági telefon: 118-14-14, 118-39-33/27 és 39. mellék Szerkesztők: 117-38-55 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hónapkézbesítő postahivatalokban. Megrendelhető a lapban található szelvényen. Előfizetési díj egy évre: 1014 forint, fél évre 507 forint, negyedévre 253,50 forint, egy hónapra 84,50 forint. A számítógépes kiadvány­­szerkesztés Apple Macintosh gépeken készült Balogh Illés vezetésével Telefon: 111-4323 Nyomda: Pannon Nyomda Veszprém Őrház utca 38.8200 Igazgató: Fekete István Lapunk a Fővárosi Tanács és a Világkiállítás Szervező Bizottságának támogatásával készül.

Next