Heti Budapest, 1991. január-március (3. évfolyam, 1-9. szám)

1991-01-01 / Különszám

KULONSZÁM HETI BUDAPEST 4 FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESEK MARSCHALL MIKLÓS SCHNELLER ISTVÁN 1953-ban Rajkán született. Nős, két gyermeke van. 1971-ben Pan­nonhalmán, a bencés gimnázium­ban érettségizett, majd a közgazda­ságtudományi egyetemen szerzett diplomát. Tíz éve dolgozik a Mű­velődéskutató Intézetben. Kutatási területe: a kultúra finanszírozási kérdései. Ösztöndíjasként egy évet töltött az USA-beli Yale Egyete­men. Társszerzője a Nemzeti Kul­turális alap néven emlegetett új kultúrfinanszírozási koncepció­nak. Gyenge pontjaként említi, hogy nincs igazgatási tapasztalata. Személyes ízlését magánügynek tekinti, azt tartja fontosnak, hogy a művésztársadalom felől érkező kezdeményezések mindegyikét segíthesse. Véleménye szerint a rendelkezésre álló pénzeket nyil­vános pályázatok útján kell el­osztani. Ezen belül szét kell válasz­tani az intézmény-, illetve a prog­ramfinanszírozást. Budapestet kö­zép-európai kulturális központ­ként szeretné látni. Egyetért a sza­badiskolaalapítási joggal, az iskola önállóbb pénzügyi menedzselésé­vel az állam alapvető felelősségé­nek fenntartása mellett. Főpolgár­mester-helyettesként a kulturális és az oktatási ügyek tartoznak hozzá. 1949-ben született. Nős, két gyer­meke van. A Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1975-től dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet­ben. 1983-1986 között a Műszaki Egyetemen tudományos ösztön­díjasként kutatómunkával foglal­kozott. Itt kezdte meg disszertációjának írását, amit már tavaly májusban benyújtott, de megvédésére ez­után kerül sor. Kutatási területe az építészetesztétika tárgyköre. Bu­dapesttel kapcsolatos építészeti elképzeléseiben első helyen szere­pel a ránk hagyományozott érté­kek megőrzése, új értékek terem­tése. Véleménye szerint olyan új, általános rendezési tervet kell ké­szíteni, amely elsősorban a fő szer­kezeti elemeket és a leglénye­gesebb problémákat tartalmazza. Rögzíteni kell a városfejlesztésre vonatkozó alapelveket, például a zöldterület csökkenésének meg­akadályozását, az eklektikus építé­szeti stílusú városmag megőrzését. Szeretne jó viszonyt kialakítani a kerületekkel, s tenni akar azért, hogy zöldterületi gyűrű vegye kö­rül Budapestet. Célja az is, hogy el­lenőrizhetővé váljanak az agglo­merációt ma jellemző kaotikus környezeti-építészeti folyamatok.­ SZÉKELY GÁBOR 1948-ban született Egerben. Közgazdasági Egyetemet végzett, jogból abszolvált. 1972-ben, az egyetem elvégzése után a közigaz­gatással foglalkozott. A Pest­ me­gyei Tanács Költségvetési Cso­portja Budai Eljárási Hivatalának pénzügyi osztályán, illetve Buda­pest Főváros VII. kerületi Tanácsá­nak pénzügyi osztályán dolgozott. 1985-ben lett kisvállalkozó. Nős, két gyerekes családapa. Semmi­lyen pártnak nem volt és jelenleg sem tagja. Soha nem akart jogász­ként dolgozni, mindig pénzügyes közgazdásznak vallotta magát. Mégis sokat segít munkájában, hogy vannak jogi ismeretei. Ez a közigazgatási feladatok ellátásánál jelent komoly segítséget, de a mun­ka más területein is hasznosíthatja tanulmányait. Legnehezebb fel­adatának, mint főpolgármester-he­lyettes, az 1991. évi fővárosi költ­ségvetés megalkotását tartja. Na­gyon nagy munka lesz, ugyanis ne­héz év áll előttük, mert sok pénz hiányzik még és nehéz találni for­rásokat. Távlati tervei? Megint csak az 1991-es költségvetés. Ezenkívül természetesen a beruházások kér­dése és a külföldi befektetőkkel kapcsolatos feladatok tartoznak hozzá. „Mindig pénzügyes közgaz­dásznak vallotta magát.” „Személyes ízlését magánügy­nek tekinti” „Kutatási területe az építészet­­esztétika tárgyköre.”

Next