Heti Hírnök, 1989. július-december (1. évfolyam, 12-37. szám)

1989-07-05 / 12. szám

A hozzánk érkezett különböző információk­ból tudjuk, hogy kedves olvasóink figyelemmel kísérték az UNIÓ Maf­fia Maffia UNIÓ? című cikksorozatunkat. A Hajdú Gábor tollából közölt leleplező írások a miskolci UNIÓ ÁFÉSZ- nél tapasztalható visz­ MEGNYERTÜ szásságokat, visszaélése­ket tárták fel. Emiatt a miskolci UNIÓ ÁFÉSZ sajtó-helyreigazítási pert indított a B.-A.-Z. Megyei Bíróság előtt a Heti Hírnök ellen. Az 1989. június 28-i tárgyaláson dr. Imregh Géza tanácsa az ÁFÉSZ keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy A NÉGY TÖBB, VAGY KEVESEBB, MINT EGY? A fordulatot hónapok óta vártuk és sürgették a reform­kommunisták. A személycse­­rélkekt, a markáns(abb), pártszerű(bb) program ki­dolgozását is. A füst - hosszú vita után - fölszállt ugyan, ám sokak megelégedésére, még többek meglepetésére nem történt érdemi személy­­csere. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden ma­radt a régiben az MSZMP ve­zetésében. A Kádár János nyugdíjazása óta üres pártel­nöki székét Nyers Rezső kap­ta. A kommüniké és a tévé­­nyilatkozatok szerint a funk­ció nem csupán protokollá­ris, mert tényleges feladato­kat és hatáskört jelent, válla­lást a hajdani főtitkári tevé­kenységkörből is. Grósz Károly maradt főtit­kár, konkrét és az előzőnél szűkebbnek tűnő hatáskör­rel, amennyiben ezután csak a párt belső, szervezési ügyeit viszi. Sokakban meg­lepetést, az ellenzéki pártok­ból ellenérzést váltott ki az a tény, hogy Németh Miklós miniszterelnök is tagja lett a négytagú pártvezetésnek. Ha most jelző a párt és az állam különválása, akkor ez a for­dulat mindenképpen vissza­lépésnek tűnik, az előző álla­pothoz képest. Pozsgay Imre jelenlétét az MSZMP legszűkebb vezető­gárdájában mindenki a re­form gondolat és szárny megerősödéseként értékeli. Nyers és Pozsgay ilyen jel­legű feladatvállalását úgy is értékelik, hogy ezzel elhárí­tották (elodázták) a pártsza­kadást. Más vélemények sze­rint ez csak amolyan a „nyári vezetés”, átmenet az őszi kongresszusig. SZÓT KÉR: A TOKAJI TANÁCSELNÖK! A TÖRVÉNYESSÉG LEGFŐBB ŐRE SEM VOLT MINDIG SZABÁLYOS.... ✓u­gy hiszem, kevés olyan ügy volt az elmúlt év­ben, mint a volt tokaji vb-tit­­kár esete, amely meglehető­sen nagy port vert fel az or­szágos sajtóban. Már szinte tengeri kígyóvá növekedett irodalma van az ügynek. A számtalan megjelent írásban megszólalt a lakosság, a pártbizottság titkára, a párt­­bizottság politikai munka­társa, a volt vb-titkár - pro és kontra - csak egy valaki nem nyilvánított eddig véle­ményt, pedig jócskán érintett az ügyben­ a tokaji tanácsel­nök. Lapunknak mondta el először álláspontját e folyon­­dáros ügyről, melynek nyúl­ványai őt is magukkal akar­ták rántani. Májer János ta­nácselnök leszögezte, helyte­len a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, volt vb-titkár mun­kahelyi vitájából politikai ügyet akarnak kovácsolni. Igaz, ez ma divatos. A tények ilyen elferdítése azonban semmiképpen sem igaz. - Ki és miért ragaszkodott Maczó Ágnes személyéhez 1987-ben? - Első alkalommal a me­gyei tanácson hallottam dr. Maczó Ágnesről. Elismerően nyilatkoztak munkájáról, s miután a tokaji vb-titkári ál­lás megüresedett, megkeres­tük őt, a pártbizottság titká­rával. Nagyon jó benyomást tett rám, éreztem benne a tenni akarást. Örültem, ami­kor elvállalta az állást. Olyan jellemzést kapott a beiktató tanácsülésen, hogy ő maga is zavarban volt a sok dicséret­tel. - Mikor kezdődött az első konfliktus? Dr. Maczó Ágnes azt nyilatkozta lapunknak, hogy őt ellenzékinek tekin­tették, mert a szobortábor avatására Pozsgay Imrét (ak­kor még) a HNF főtitkárát kérte fel. . . - Ugyan már, micsoda ba­darság ez! Pozsgay Imrével nekem sokkal régebbi a kap­csolatom, hiszen a HNF to­kaji titkára voltam, mielőtt megválasztottak tanácsel­nöknek. Pozsgay azelőtt is és azóta is többször járt Tokaj­ban. Nem az ő személye okozta a konfliktust, hanem az, hogy csak az állhatott ki a szobortáborban, aki a vb-tit­­kár baráti társaságához tar­tozott. Azt hangoztatta, hogy majd ő teremt művészeti életet a városban. Csakhogy nálunk mindig pezsgő volt a művészeti élet, hiszen itt al­kot Papp Miklós és Tenkács Tibor, évente nálunk van az írótábor, s a Művésztábor. Messzemenően megsértette ezzel a véleménnyel az itt élő művészeket, akik már sokat tettek a városért. Ráadásul becsapott bennünket, mert azt ígérte, hogy az itt kiállító szobrászok mindegyike ado­mányoz a városnak egy-egy szobrot. Ez nem így történt.­­A fölmondás indoklásá­ban szerepel az összeférhe­tetlenség, de konkrét esete­ket sehol nem olvashatunk még. Kivel és miért volt összeférhetetlen a vb-titkár? - Itt egy kicsit részleteseb­ben kell a körülményekre ki­térnem. Maczó Ágnes férje költő, szabad szellemi foglal­kozású, ezért aztán a vb-tit­­kár több hónapon keresztül jóformán semmi mással nem foglalkozott, minthogy a fér­jének biztos egzisztenciát teremtsen. Létrehozták a Partium irodalmi társaságot, melyet a tokaji tanácson a hatósági osztályvezetővel akartak bejegyeztetni. Az osztályvezető ezt nem tette meg, mert szabálytalanságot vélt felfedezni benne. A szakhatóságok sem támogat­ták. Ezért aztán nem állha­tott meg előtte többé. Egyéb­ként azt hangoztatta, hogy ő volt a törvényesség legfőbb őre, s közben vb-titkári mi­ „TOKAJNAK NEM BOTRÁNY 1989. július 5.

Next