Heti Válasz, 2001. április-június (1. évfolyam, 1-12. szám)
2001-04-20 / 2. szám
lapunk érdeklődésére Erdélyi István igazgatóhelyettes. A hivatal úgy tudja, hogy Ukrajnában százezer ázsiai menekült vár arra, hogy Nyugatra utazhasson tovább. Egyes határőr tisztek félmilliós számot emlegetnek, de a két és fél milliós adat is elhangzik egyes szakfórumok folyosói beszélgetésein. Egy ilyen szakmai konferencián vetették fel nemrég Nagy-Britanniában, hogy Magyarországon - európai uniós pénzkeretből - százezres menekülttábort kellene kialakítani, s ennek felállításától kezdve az összes, Európába érkező migránst ide kellene szállítani, és itt időztetni addig, amíg befogadásukról más országokban nem döntenek. A javaslat brit szakemberek körében sikert aratott, idehaza azonban Erdélyi István mosollyal és legyintéssel kommentálta az erről szóló hírt. Mint elmondta: már a kilencvenes évek első felében is előállt ezzel az indítvánnyal az egyik Benelux ország, de Budapest akkor is határozottan elutasította a kezdeményezést. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a menekültügyi eljárásban bevett fogalom a „harmadik biztonságos ország" kategóriája. Ez azt jelenti, ha tagja leszünk az Európai Uniónak és a schengeni egyezmény közösségének, akkor nálunk kell elbírálni azon migránsok menedékkérelmét, akik itt léptek először az unió területére. E szabály más keretek között ma is hatályos: ha valaki hozzánk Szlovákiából jön át, mivel északi szomszédunkat mi biztonságos országnak tekintjük, a migráns kérelmét nem bíráljuk el, hanem visszaküldjük Szlovákiába. Jelen pillanatban, mivel nem vagyunk EU-tagállam, a Németországban elfogott migránst például Ausztriába toloncolhatják vissza, Magyarországra - ezeket a szabályokat figyelembe véve - közvetlenül nem. Más kérdés, hogy mind Ausztriával, mind Németországgal hazánk már megkötötte a toloncegyezményt, s ez alapján a bizonyíthatóan Magyarországról az adott EU-tagállamokba jutott migránsokat elvben kötelesek vagyunk visszafogadni. Ha a hivatal menekültként ismer el egy migránst, azt ettől kezdve gyakorlatilag „magyar állampolgárnak" kell tekinteni. Tavaly egyébként a menedékjogot kérelmezők közül 6324 ember érkezett illegálisan hazánkba. A törvénysértően hazánkba érkezettek tömege ennek többszöröse. Az a mintegy negyven migráns tehát, akiket „Árvízvédelem" feliratú teherkocsi igyekezett becsempészni az országba a Nyírségben a tiszai árvíz idején, nem feltétlenül kéri menekültté nyilvánítását. Ez utóbbi esetben kitoloncolásuk könnyebb. Ha a migráns bevándorlásra kap jogot - ehhez háromévi folyamatos magyarországi tartózkodás, megfelelő egzisztenciális háttér és lakóingatlan szükséges -, már külön munkavállalói engedély nélkül is állást vállalhat, sőt a helyhatósági választáson is részt vehet. A hadkötelezettség nem vonatkozik ilyen személyre. A bevándorlási engedély megszerzésének dátumától számított nyolc év elteltével kérheti az állampolgárságot a külföldi - közölte érdeklődésünkre Gelicz Józsefné, a BÁH főosztályvezetője. Kivételek természetesen akadnak. Az áttelepült állampolgárnak már a hadkötelezettségnek is eleget kell tennie, s a hivatal tapasztalata szerint például a Jugoszláviából átjövő fiatalok ki is fejezik, hogy a Magyar Honvédségnél szívesen letöltik a szolgálatot. A magyar állampolgárságot kérők aránya húsz éve nem változik - mondta Parrag Mária, a BÁH megbízott igazgatója. Tavaly 7538 ember kapott magyar állampolgárságot a köztársasági elnök döntése alapján. E szám az utóbbi esztendőkben 9663 és 6066 között változott. Csaknem négyszáz kérelmet utasítottak el a múlt évben. Az állampolgárságot elnyert emberek túlnyomó része magyar származású. Emellett a kérelem indokaként - ha az ügy nem „alapeset" - szerepel, hogy magyar a házastársa, kiskorú gyermeke magyar állampolgár, magyar állampolgár fogadta örökbe a feltehetően kiskorút. Tavaly harminc menekült nyert el magyar állampolgárságot, visszahonosítás pedig 1245 esetben volt. Évente mintegy ezren mondanak le magyar állampolgárságukról. Tavaly 955-en tettek ilyen nyilatkozatot. Indokuk az, hogy az adott országban, ahová kivándoroltak, nem lehetnek kettős állampolgárok - noha ők túlnyomórészt a magyar állampolgárságot is szeretnék megtartani. A „megélhetési állampolgárság" nagyrészt Németországhoz és Ausztriához köti a magyarokat, de érkeznek nyilatkozatok Hollandiából, Svédországból is. E kérdésben a hivatal ellenőrzi: van-e adótartozása a kérelmezőnek, folyik-e ellene hatósági eljárás, van-e más állam részéről ígérete új állampolgárság megszerzésére, s külföldön lakik-e már. Legfeljebb fél év szükséges ahhoz, hogy valakit elbocsássanak magyar állampolgárságából. Molnár Pál A Magyarországról kiutasított jogsértő külföldiek száma (2000-ben) A Magyarországra menekülök érkezésük módja szerint (2000-ben) CIVIL HÍREK Költségvetési támogatás___________ Az Országgyűlés társadalmi bizottsága azt javasolja, hogy az idén 1619 civil szervezet kapjon állami támogatást. Az országos vagy legalább megyei szinten tevékenykedő egészségügyi-karitatív, ifjúsági, környezetvédelmi, kulturális, valamint egyéb közérdekű feladatot ellátó civil szervezetek között ebben az évben összesen 348,1 millió forint - a tavalyihoz azonos összegű költségvetési támogatást osztanak szét. Ha az Országgyűlés megszavazza az indítványt, akkor az egészségügyi és karitatív feladatokat ellátó szervezetek közül 432-nek járulna hozzá a működési költségéhez ez az anyagi segítség. A legnagyobb összeget -1,1 millió forintot a Magyar Karitász a Caritas Hungarica Alapitány kapná. A támogatásra javasolt szervezetek közül 513 foglalkozik kulturális, 253 ifjúsági, 135 környezetvédelmi, 286 pedig egyéb közérdekű feladatokkal. Ezek közül legalább egymilliós támogatást kap a Magyar Cserkész Szövetség, a Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Föld napi rendezvények a fővárosban A Föld napját 1970 óta április 22-én rendezik világszerte. Április 21-én vetélkedőt rendez a Fővárosi Állatkertben a Hulladék Munkaszövetség. Másnap játszóház várja a kicsiket a Kultiplexben (volt Blue Box mozi). Ide érkezik az a kerékpáros menet is a Hősök teréről. Délután ugyanitt a globalizációval, városiasodással, Csernobillal kapcsolatos filmeket vetítenek. E napon erdőtakarítás is lesz. A környezetvédelemnek, ökológiának szenteli e napon műsorait a Kossuth rádió is. Tiltakozás a perlitbánya ellen A Jövő Nemzedékek Képviselete tiltakozik a Zemplén szívében, Bázsva határában létesülő külszíni perlitbánya ellen, mely a tájvédelmi körzettől harminc méterre található. A szomszédos településen, Pálházán évtizedek óta termel ilyen bánya, azóta a környéket vastag szürke por borítja. A szervezet a zempléni Hegyköz lakóinak fő jövedelmi forrását a vendégforgalomban és az erdőgazdálkodásban látja. A bánya ügyvezetője arra hivatkozott, hogy a vállalkozás munkahelyeket teremt, s hogy bevételük öt százalékát a természet rehabilitálására fordítják. Konferencia a társadalmi szervezetekről A civil szektor mint alternatíva az új évezredben címmel tart előadást Tölgyessy Péter országgyűlési képviselő 26-án Budapesten, a IX. kerületi Dési Huber Művelődési Házban az Alternatívák című konferencián. A kétnapos rendezvény előkészítésében többek között a Magyar Pedagógiai Társaság, az MH Líceum Alapítvány, az Iskolai Esélyegyenlőségért Egyesület és a Párbeszéd Egyesület vesz részt. Adomány a pécsi gyermekklinikának_ A Tiszta Szívvel a Beteg Gyermekekért Alapítvány egymillió forintot érő infúziós pumpákat adományozott a Pécsi Tudományegyetem Perinatális Intenzív Központjának. Ezekkel az eszközökkel táplálék és gyógyszer juttatható a betegek szervezetébe. Az alapítvány beteg vagy sérült gyermekeket otthon ápoló, nevelő családokat is támogat. Környezetvédők országos találkozója A környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XI. országos találkozóját április 28.—május 1. között rendezi Vácott a Göncöl Szövetség. A találkozó négy témája: az agrárium jövője környezetvédő szemmel, Magyarország térszerkezeti térképe, „a víz háborúja" és a globális éghajlatváltozás. 2001/04/20 heti Válasz 13