Heves Megyei Építők Lapja, 1978 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Ajánlások a munkaversenyvállalásokhoz Februárban létrejön a megállapodás a vállalat és a dolgozók között: ekkor döntenek a brigádok, hogy a munkaverseny melyik formáját választják az idén. A szocialista munkaverseny iránt a január 1-én életbe lépett minisztertanácsi határozat nyomán, az eddiginél is nagyobb az érdeklődés. Célunk: minőségileg magasabb fokra emelni a mozgalmat. A siker elsősorban a brigádokon, a vállalásokat megvalósító dolgozókon múlik. Vállalásaikhoz szeretnénk az alábbiakban néhány ajánlást tenni: A HATÉKONYSÁG KÖZÜGY A legfontosabbnak tarjuk, hogy a hatékonyság további javításával, jobb minőségű munkával járuljunk hozzá az idei tervek maradéktalan teljesítéséhez. Amint arról olvasóink lapunk más helyén értesülhetnek, a legaktívabb brigádok még ennél is többet akarnak: idei lakásépítési tervünk november végi teljesítésére vállalkoztak. A hatékonysági követelmények megvalósítása közvetett feladat, amely további ésszerűséget és korszerűséget feltételez a vállalati gazdaságpolitika irányítóitól is. Nem rejtjük véka alá, hogy a hatékonyság nemcsak a fizikai dolgozók ügye; a vezetési munka színvonalát is állandóan emelni kell. A siker tehát elsősorban azon múlik, hogy célkitűzéseink mennyire válnak vállalati közüggyé. A munkaverseny-mozgalmat szeretnénk kiterjeszteni a terveket kidolgozó, és azok műszaki-gazdasági előkészítését végző szakemberekre is. Vállalatunknál rossz az újítási kedv. Hosszú az újítás elfogadásának, bevezetésének átfutási ideje. Azt szeretnénk, hogy a brigádok a vállalat vezetőinek intézkedése nyomán újra kedvet kapjanak az ésszerűsítésre, újításra. Rangos lenne, ha az országos Alkotó Ifjúság pályázaton helyezést érnénk el. Úgy véljük az újítómozgalom továbbfejlesztése a legnagyobb hatással van a hatékonyság növelésére. A munkaverseny idei célkitűzései között kiemelkedő a lakásprogram megvalósítása, a minőség javítása. A minőségi bérezés minden bizonnyal ösztönözni fogja a brigádokat a színvonalasabb munkára. Ugyanekkor felhívjuk a termelésirányítók figyelmét: ne alkudjanak a minőség rovására, ne legyenek „szép fiúk” a munkák minősítésénél. Ahol a brigádok és a munkahelyi termelésirányítók szorosan együttműködnek a mennyiségi és a minőségi mutatók teljesítéséért, jórészt megszűnnek a minőségi hibák forrásai, szervezettebbé, folyamatosabbá válik a munka. A munkahelyi kollektívák és a szocialista brigádok az eddiginél is határozottabban lépjenek fel a munkafegyelem megszilárdítására — ez a hatékonyság növekedésének másik fontos feltétele. A TARTALOM A FONTOS A vállalatvezetés számára a brigádok munkájának tartalma a fontos, nem pedig a versenyvállalás formális megszövegezése. A brigádnapló vezetésére, az önértékelő lapok kitöltésére természetesen szükség van a továbbiakban is, de feleslegesnek tartjuk a naplók öncélú dekorálását, a hasztalan adminisztrálást, a bürokráciát. A kezdeményező kedvet, az alkotó-teremtő munkát tartjuk a brigádélet értelmének. Váljanak meghatározóvá a termelékenységet, a hatékonyságot előmozdító törekvések. A munkaverseny-vállalásoknak a vállalati célokkal összhangban álló munkahelyi feladatokra kell irányulnia. A feltételek ehhez a munkához nem mindenütt egyformák, de mindenütt vannak tartalékok. A belső tartalékok jobb kihasználása ne csak beszédtéma legyen. A brigádok tapasztalhatják elsősorban: ahol magas színvonalú a szervezettség, rend és fegyelem van, ahol folyamatosan tudnak dolgozni, ott nincs baj a munkahelyi közérzettel. Sajnos, van rá példa, hogy hiányoznak a folyamatos munka legszükségesebb feltételei, sok az állásidő. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a munkahelyeken rendszeres a hajrámunka, a túlórázás. Egyszóval : rossz az emberek közérzete. A TÖBBLETEREDMÉNY KULCSA A korábbi években mi is kettéválasztottuk a munkát és a munkaversenyt. A gazdasági vezetők szervezték a munkát, a szakszervezeti aktivisták pedig a munkaversenyt. Ez helytelen gyakorlat volt, ma már csak elvétve tapasztaljuk, hogy a termelésirányítók „hátat fordítanak” a munkaverseny szervezésének. Ahol ez mégis előfordul, jelezzék a brigádok a vállalat vezetőinek. Szeretnénk, ha a munkahelyi vezetők — munkaköri kötelességüknek megfelelően — mindenütt tájékoztatnák a brigádokat, hogy milyen többleteredményt várnak tőlük. Teljesítés esetén részesítsék a kollektívákat erkölcsi és anyagi elismerésben. A brigádok ismerjék meg munkájuk célját, fontosságát, a velük szemben támasztott követelményeket. A kollektívák és az egyének olyan önkéntes kezdeményezéseit és törekvéseit ismerjük el munkaversenytevékenységként, amelyek meghaladják vállalatunk átlagos színvonalú munkáját, s így a vállalati célok a munkahelyi programok megvalósítását segítik. A brigádok tekintsék egyik legfontosabb feladatunknak a pályakezdő fiatalok és az új, kezdő dolgozók befogadását a munkahelyi közösségekbe. A munkaverseny-szerződés írásos vállalásokat és a teljesítéshez szükséges feltételeket tartalmazza. A munkaverseny lényege azonban nem szűkíthető le az írásos anyagra: számos ötlet és kezdeményezés a munkavégzés során születik. Természetes, hogy azokat nem lehet előre felajánlásként írásban rögzíteni. A brigádnaplóban rögzítsék eseményszerűen a vállalásokat és teljesítéseket. Nem elhanyagolható a brigádtagokkal való foglalkozás. Hiszen a dolgozók magatartása többnyire aszerint alakul, hogy vezetőik megtalálják-e azt a bánásmódot, ami megbecsülésük jele. A munkaverseny, az üzemi demokrácia és a termelésszervezés egymástól elválaszthatatlan. Iparkodjunk annak megvalósításán, hogy a vezetők és beosztottak munkakapcsolata „szocialista töltésű” legyen. Ez a többleteredmény kulcsa. 60 ezer forint a nagycsaládosoknak Vállalatunk szakszervezeti bizottsága tavaly sem feledkezett meg a nagycsaládos dolgozókról: mintegy 110-en, összesen 60 ezer forintot kaptak az ünnepek előtt. A 14 éven aluli gyermekekre átlagban 200 forintot költött a szakszervezeti bizottság. A segélyben részesülők között volt Burai Pál és Tomik Balázs kubikos, erdőtelki lakosok is; az előbbinek 8, az utóbbinak 7 gyermeke osztozott a kisebb fizetésnek is beillő segélyen. Beszéljük meg... Kaphatnak-e felmentést a brigádok? Sokasodnak szerkesztőségünk postájában a munkaverseny értékelése iránt érdeklődő, kíváncsiskodó levelek. A levélírók biztos nem tanulmányozták a vállalat szocialista munkaverseny-szabályzatát, mert lapunktól kérdezik: mire számíthatnak balesettel, fegyelemsértéssel a nyakukban. Egyik-másik levélből olybá tűnik, mintha a január elsejével életbe lépett minisztertanácsi határozat „megvonná a jogot” a korábban megszerzett szocialista címek viselésére. Erről szó sincs! Jogosnak tartjuk viszont levélíróink aggodalmát a vitatott kérdésekben. Elöljáróban emlékeztetünk rá: a szocialista címet vállalatunknál sem adják ingyen! A szocialista cím mércéje a hármas jelszó követelményeinek teljesítése. No, ezt nem elvontan akarjuk megvalósítani: figyeljük, hogy az előző évekhez képest a brigádok jobbat, többet nyújtottak-e, megtettek-e mindent amire az erejükből futja. A közösségeket tehát önmagukhoz mérten is értékeljük. NE IGYUNK A MEDVE BŐRÉRE! Mi a szocialista cím mércéje? Mitől brigád a szocialista brigád? A téma közérdeklődésre számot tartó volta miatt, lapunkban válaszolunk a kérdezőknek. A szocialista cím nem örökség, a kitüntetésért minden évben meg kell dolgozni. Berzenkedett a közelmúltban néhány brigád, mert „kiejtették” őket a címre jogosultak közül. Mint mondták, hiába végeztek száz százalékon felüli munkát, a szocialista címre nem őket javasolták... Ennek az érvelésnek csak az egyik fele igaz. A termelésben iparkodtak ugyan a brigádok, de nem szocialista módon. Mint az értékelők megállapították: a kollektívák gyakran összesereglettek a sarki kiskocsmában, hogy „áldomást” igyanak a délelőtt végzett munka eredményére. A művezetőket ilyenkor azzal vigasztalták: „Majd ráhajtunk holnap”. Másnap valóban a szokásosnál is jobban dolgoztak, de tisztesség ne essék szólván : gyanús volt az igyekezetük. A kapkodásnak a ‘.minőség látta kárát ! Az ütemes munka — áldomás nélkül — biztos eredményesebb volna. A BRIGÁD NEM AUTOMATA - A brigád is szervezett, ahol rendnek, fegyelemnek, szervezettségnek kell lenni. Ha nem az, akkor a legkevésbé sem nevezheti magát szocialista brigádnak. A cím birtokosai képesek megújulni, már akkor kijavítják hibáikat, mikor arról még tudomása sincs a munkahelyi vezetőknek. A jó közösség keretet ad a tagok társadalmi tevékenységének, felismeri és egyezteti a közös érdeket. Ezenkívül segíti és irányítja is a brigádtagok magán- és közéletét. Mondhatjuk úgy is, a jó közszellemet alakítja és ellenőrzi. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a brigádok gyakran leegyszerűsítik a brigádnak, mint alkotó közösségnek a fogalmát. Ahol egymás élete, munkája iránt még csak nem is érdeklődnek a tagok; ahol hajcsár a brigadéros ahelyett, hogy a kollektíva felelős irányítója, barátja lenne, ott a brigádélet csak formális, „kényszerházasság”. Hol van itt az öntevékenység, az együttgondolkodás, az egymásért cselekvés? Hol van a brigád önkormányzata, demokráciája? A brigád azonban nem az a kávéautomata, amibe a vállalat cukor formájában prémiumot dobhat, hogy megkapja a zamatos kávét. Magyarán: a kedvükre való termelési eredményt. Mert, ha az adagolás nem okos, szervezett, akkor a kávé cukorral is ihatatlan. A brigád tehát prémiummal megtűzve is eredménytelen. Hiszen a brigád eleven emberekből áll, akiknek van értékrendjük, magatartási normájuk. Doppingolhatok és visszafoghatok. Egyik szocialista brigádunk a közelmúltban kizárta a soraiból renitens tagját: a dolgozót elragadták az indulatai. Kenyerespajtását tenyerével akarta „jobb belátásra bírni”. Az eredmény: a felháborodott csapat kizárta a brigádból az önbíráskodót, majd a vállalat is elbocsátotta. A döntést csak helyeselni lehet. De kényszeredetten valljuk meg: a bajkeverő magatartása miatt a brigád fegyelmén is folt esett. Attól brigád a brigád, hogy közösséggé szerveződve ne kerülhessen sor ilyen sajnálatos esetre. Idézet az új, módosított szocialista munkaversenyszerződésből : „Arany brigádérem megszerzésénél a legenyhébb fegyelmi büntetés is kizáró tényező. A szigorú megrovás vagy ennél súlyosabb büntetés az ezüst brigádéremtől, az ennél súlyosabb büntetés pedig még a bronz brigádérem adományozásának lehetőségétől is megfosztja a brigádokat”. A legfontosabb tehát a nevelőmunka, amely sok türelmet, fáradozást igényel, de kamatozik. 250000 kilométer balesetmentesen Immár megszokott látvány Egerben a hattonnás ZIL Mester István gépkocsivezető lakása előtt. Pedig Nagyváradi úti otthona szomszédságában van a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egyik szerelőcsarnoka. — Hat éve vezetem ezt a járgányt — mondja jókedvűen a gépkocsivezető. — Annak idején az Eger völgye Termelőszövetkezettől vette meg a cég. Akkor még rozoga volt, fújtatott, mint a ló, leállt a motorja a rakománnyal. De nem azért vásároltuk meg, hogy a rozsdatemetőbe vigyük! Amióta új motorral cseréltük fel a régit, azóta hűségesen fogyasztja a kilométereket. Eddig 250 ezer kilométert hagytam magam mögött balesetmentesen. — Miért nem megy be a kocsijával a garázsba? — Mert nemcsak vezetni szeretek, de „bütykölni” is. Alkalmasint lecserélem az önindítót, meghúzom a csavarokat a sebváltón, megjavítom a karburátort. Hegesztő az egyik szakmám, de elboldogulok az autószereléssel is. — Eszerint ön csaknem mindig vezet és szerel. Nem fárasztó? — Amit az ember istenigazából szeret, abban örömét leli. — Mi a véleménye a fekete fuvarozásról? — Az elkövetőket meg kell szigorúan büntetni. De azokat az embereket is felelősségre kell vonni, akik szemet hunynak a maszekolás fölött. Van már nálunk példa erre is ; nem vagyok köszönő viszonyban a jómadarakkal. Korábban néhányan azt mondták, hogy azért feketéznek, mert keveset keresnek... Én két embert ismerek: rendes embert és senki embert. A becsületes ember minden forintért megdolgozik. — Tetten ért üzemi szarkát? — Nem is egyet! Kizártuk őket a szakszervezetből is, mert lopták az üzemanyagot. Mit gondol, megharagudtak? Röhögtek a markukba, hogy többé nem kell fizetniük a bélyeget. Béremeléskor, jutalom- és prémiumkifizetésnél persze elgörbül a szájuk... — ön szerint a közlekedésben mi a legártalmasabb? — Az idegesség, az agresszivitás, az önzés. Budapestről egyik alkalommal vascsöveket szállítottam az egri megyei kórház építkezésére. Gödöllő környékén nem adta meg nekem az elsőbbséget egy bérautóbusz. Lejtős úton rohant volna belém, a hajam szála az égnek állt! Megálltam, hogy kifújjam magam, de a szabálytalankodó vitát provokált... — Véleménye szerint rossz a közlekedési morál? — Nem szabad általánosítani. A gépkocsivezetők többnyire udvariasak. A segítőkészség nem rossz befektetés. Az óvatosság, a türelem kamatostul megtérül.. . — Elégedett az átlagos napi teljesítményével? — Ezt nem mondhatom. .. Sok az állásidő, a munkahelyen gyakran nem tudnak folyamatos munkát biztosítani. — Ilyenkor mit csinál? — Keresek magamnak máshol munkát. De megkövetelem, hogy ne látszatfuvart adjanak, mert bennünket, gépkocsivezetőket a rakott tonna kilométer után fizetnek. — Mi a tanácsa a gépjárművek jobb kihasználására? — Legyen összehangoltabb a szállítás és a munkahelyek programja. S a rakodómunkások ne időbérbe, hanem teljesítménybérbe dolgozzanak. .. M. I. Verseny a lakásépítési terv túlteljesítéséért gépgyári munkások felhívásához és tovább folytatják a munkaversenyt az idei év tervfeladatainak sikeres teljesítéséért. A vállalat kollektívája Bereczki Bertalan kőműves aranykoszorús szocialista brigádja kezdeményezésére vállalta: egy hónappal a szerződéses határidő előtt teljesítik az idei lakásépítési tervet, s így 505 otthont adnak át jó minőségben november végére. Nagy szükség is van az alkotó energiát serkentő versenyre a vállalatnál, hiszen az idén a tavalyihoz képest mintegy 100 millió forinttal növelni kell a termelési értéket. A célfeladat megvalósítása egyben azt is jelenti: a vállalat 1978-ban nyereségesen gazdálkodik. Nem vitás, hogy a versenyző brigádok — a feltételek biztosítása esetén — teljesíteni fogják vállalásaikat. Egerben az új megyei kórház építésén 95 millió forint értékű megbízást kell teljesíteni; a Csebokszári városrészben pedig a 400 új otthon építése mellett, szeptemberig, át kell adniuk a 160 személyes óvoda-, bölcsőde-komplexumot. Gyöngyösön a város új művelődési házát, Hatvanban pedig az alagútzsalus technológiával épülő lakásokat kell tető alá hozni az év végére. A felhíváshoz elsőként a gépgazdálkodási osztály aranykoszorús szocialista brigádja csatlakozott, s nyomban új kezdeményezéssel állt elő: a vállalat dolgozói végezzenek 700 perc társadalmi munkát az idei 700 millió forintos termelési érték teljesítése érdekében. A munkaakcióhoz eddig 68 brigád az összlétszámnak több mint a fele jelentette be csatlakozását. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói brigádgyűléseken határozták el, hogy csatlakoznak a Láng IPITSIK LAPJA