Heves Megyei Építők Lapja, 1979 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
2. Tartalékunk a termelés-Inrf, term előkészítés javítása Vállalati szakemberek ma már nem vitatják, hogy a termelés minél nagyobb felfutása helyett a fő cél a hatékonyság növelése. Közgazdászok, mérnökök, technikusok, alkalmazotti és fizikai dolgozók keresik azokat a módszereket, amelyekkel lehetővé teszik a hatékonyság növelését. A közfelfogás szerint a hatékonyság növelésének elsődleges módszere a munkahelyek jobb megszervezése. Ez így általánosságban igaz, de lényegesen nehezebb. Ritkábban kerül szóba a hatékonyságnak termeléselőkészítéssel történő javítása. A termeléselőkészítési módszerek kialakítása semmivel sem könnyebb feladat, mint a munkahelyi szervezés esetében. Véleményem szerint vállalatunknál a hatékonyság növelésének egyik legnagyobb lehetősége a termeléselőkészítés módszeres javításában rejlik. Ez annál inkább igaz, mivel a munkahelyi szervezés javítása enélkül nehezen oldható meg. Sokan ma még azt a szervezést értékelik, amelyik látványos és amellyel rövid időn belül számszerű eredmény is elérhető. A rendszerszervezés megvalósítása mindig hosszabb időt igényel és a legtöbb esetben az eredmény közvetlenül nem számszerűsíthető, annak ellenére, hogy a vállalati eredményre hatást gyakorol. Ilyen jellegű szervezést igényel a termeléselőkészítés javítása is. Tekintettel arra, hogy a termeléselőkészítés többféleképpen megközelíthető, ezért célszerű kitérni annak tartalmára. KOMPLEX VÁLLALATI SZINTŰ TERMELÉSELŐKÉSZÍTÉS Vállalatunknál a termeléselőkészítés két szinten történik, mégpedig vállalati szinten és a termelőegységeknél (főépítésvezetőség, főüzem). A két szinten végzett előkészítés egymással szorosan összefügg, a termelőegységeknél végzett termeléselőkészítés (gyártáselőkészítés) a vállalati szinten végzett előkészítésre épül. A tevékenységek közös voniása, hogy mindkettő a létesítmények határidőre és gazdaságosan történő átadásának a feltétel biztosítására irányul. Az eltérés az előkészítés mélységéből adódik. A komplex vállalati szintű termeléselőkészítés célja : — meghatározni az éves pénzgazdálkodáshoz szükséges árbevételi tervet — biztosítani a vállalati szintű jövedelmezőséget — meghatározni a gazdaságos termelésfelfutás mértékét — biztosítani a termelési terv műszaki megalapozottságát (műszaki normák kidolgozása) — előírni a tárgyév termelési feladatainak időrendjét (vállalati szintű termelési program összeállítása) — egyértelműen előírni az önelszámoló gazdálkodási egységek (főépítésvezetőség, főüzem, építésvezetőség, üzem) részére a termelési feladatokat. — meghatározni a vállalati szintű létszám és eszközkapacitások ■ leggazdaságosabb felhasználásának módját (létszám-, eszközkapacitás-terhelési mérleg, szűk keresztmetszetek meghatározása, zsalu ütemterv kidolgozása, nagygép ütemterv összeállítása, anyagfelhasználási ütemterv készítése) — biztosítani az operatív termeléseirányítás koordinálhatóságát műszaki-gazdasági oldalról (ipari termelés a generál termelés határidős összhangjának biztosítása, különböző technológiai szakaszok időrendi összhangjának biztosítása, gépláncok átcsoportosításának megtervezése) — meghatározni a végrehajtás feltételeit és az ösztönzés módját. A vállalati szintű termeléselőkészítés a központi szakirányú szervezetek és a termelőegységek összehangolt munkáját igényli. TERMELŐEGYSÉGEK TERMELÉSELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA) — meghatározni a vállalati termelési program végrehajtásának időrendjét az illetékes termelőegységre vonatkozóan (részletezett kiviteli ütemtervek kidolgozása) — meghatározni az építésvezetőségek, üzemek havi és negyedéves szintű leterheltségét, meghatározni a szűk keresztmetszeteket — átfogóan ellenőrizni a termelés beindításának feltételeit (munkaterület, vezérgép, dokumentáció, árak, műszaki normák, alvállalkozók, stb.) — elkészíteni az anyagütemterveket. A termeléselőkészítés alapvető jellemzője, hogy egymástól elválaszthatalan, egymásra épülő műszaki-gazdasági tevékenységek láncolata. Ezért a hatékonyság növekedés csak abban az esetben érhető el, ha javítjuk a tevékenységek összhangját. Uhrig László szervezési osztályvezető Könyvespolc Kun László: A MAGYAR SPORT VILÁGA Pártunk politikájában és a KISZ legutóbbi kongresszusán jelentős helyet kapott a magyarországi sportmozgalom fellendítése. A szerző ismerteti azokat a körülményeket, sportpolitikai elgondolásokat, feltételeket, amelyek között a hazai sportmozgalom az elmúlt 30 évben fejlődött, s amelyek elemzése elősegíti jelenlegi feladataink helyes értelmezését. A történelmi áttekintés a sportmozgalom egészét, a tömegsport, a testkultúra fejlődését állítja középpontba, elemezi ennek összefüggéseit a társadalmi viszonyok változásával, s így jut el napjaink szocialista testkultúrájának tárgyalásáig, az edzett ifjúságért mozgalom feladatainak ismertetéséig. Nemcsak a sportrajongók, hanem a társadalmi kérdések iránt érdeklődők körében is olvasókra találhat e könyv. Janikovszky Éva—Réber László: A LEMEZ KÉT OLDALA E humoros lemezgyűjtemény a tv Családi Kör adásában vált népszerűvé a „Kedvenc lemezeim” sorozatban. Most kiegészítve néhány új számmal, könyv alakban is megnevetteti az olvasókat, akik gyakran saját kedvenc lemezük szövegére ismernek. E lemezgyűjtemény zene nélküli, pusztán szövegekből áll, és sokszor lejátszásra kerül. Ezeket társadalmi, vagy egyéni életünk egy egy gyakran terítékre kerülő kérdésére alkalmazzuk. Mint például : hogyan értelmezzük az egyenjogúságot; miként mérlegeljük reálisan gyermekeink képességeit; mi a véleményünk a szexuális felvilágosításról, a fiatalok divatjáról, a diákok társadalmi munkájáról; okos dolog-e, ha kis fizetésű dolgozó autót vesz; milyen legyen a családon belüli munkamegosztás ; hogyan kell bánni a férfiakkal; mi az álláspontunk a válást illetően ... és még sok egyébről, amiről megvan a határozai véleményünk, néha kettő is: egy ha rólunk, magunkról van szó, és egy, ha másról. A szerzők és a kiadó reméli, hogy az olvasók a nevetés mellett elgondolkodnak azon, hogy melyik lemezt volna érdemes levenniük saját „slágerlistájukról”. A KÁRPÁTOKON ÁT. A Grescsenko műve mintegy háromnegyed év eseményeiről ad számot, 1944 nyarától 1945 tavaszáig, Prága felszabadításáig. Ekkor a Szovjetunió területéről a német agresszorokat már lényegében kiverte a szovjet hadsereg, de hátra volt még a fontos feladat: a további megszállt országok felszabadítása, a német katonai erő teljes megsemmisítése. Grescsenko behatóan foglalkozik a Csehszlovákia felszabadítására irányuló hadműveletekkel a Kárpátok előhegységeiben folytatott harcoktól a Kárpátokon való átkelésen, az úgynevezett Árpád-vonal áttörésén keresztül egészen a kitörésig a magyar Alföldre. A szovjet alakulatok hősiességének méltatásakor nem feledkezik meg a szovjet hadsereggel együttműködő alakulatok és partizánok érdemeiről sem. MUNKÁSOK, ÉRDEKEK, ÜZEMI DEMOKRÁCIA. A szerző elemzésük középpontjába egy nagy fontosságú és időszerű problémát állítanak: az üzemeken belüli érdekviszonyokat és az érdekek összeegyeztetésének azt a folyamatát, amely az üzemi kollektívákat a közös cél szolgálatára képes mozgósítani. Az elemzés alapjául egy építőipari munkáskollektíva tevékenységének vizsgálata szolgál. Hírek Továbbképzés középvezetőknek. A munkájukhoz szükséges szakmai, politikai és közgazdasági tudnivalókkal ismerkedtek a vállalat középvezetői. A tanfolyam sikeres volt. ★ Nagy András számviteli osztályvezető hosszú ideje az Egri Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársa. Eredményes munkájáért a közelmúltban fejezte ki köszönetét a testület. ★ Munkavédelmi vizsgán adtak számot tudásukról és felkészültségükről a brigádvezetők és a műszaki beosztású dolgozók. ★ Elkezdődött Egerben az M—1. jelű épület pevaöntése. A nyolcvan lakás szerkezetét Simon János brigádja építi. Újabb óvodákat építünk az idén. A megyeszékhely Grónay úti és lajosvárosi gyermekintézményét a Friedrich István által irányított építésvezetőség hozza tető alá. ★ Labdarúgó kerestetik. Az idén részt veszünk az Eger városi kispályás labdarúgóbajnokságon. Akik szeretik kergetni a labdát, jelentkezzenek a vállalat központjában Szűcs János sporttársnál. Új gépek munkában. Januárban három földkotróval gyarapodott gépállományunk. A TY—45-ös nehézgépeket az egri építésvezetőségen állítottuk munkába. A négy villástargonca ugyanakkor a közonti tranzitraktárban és az egri telephelyen könnyíti meg anyagmozgatóink munkáját. ★ ★ Küldött volt a békekongresszuson Káposztás György ácsnak, vajon miért van szüksége, hogy a családján kívül másokkal is törődjön? A brigádjával óvodákat, intézményeket patronál, részt vesz Gyöngyös város csinosításában, emlékművek helyreállításában. A Hazafias Népfront aktivistája. Csendesen, megfontoltan beszélt: — Mikor küldöttnek jelöltek a XI. magyar békekongresszusra, ismerőseim is megkérdezték: hogyan esett rám a választás? Hát nem azért, mert a békéről papoltam! Építőmunkás vagyok, a háromszoros aranykoszorús szocialista brigád vezetője. Több mint tíz éve formálódik a brigádom. Előbb megtanultunk egymásnak segíteni a munkában és a tanulásban, aztán elhatároztuk, hogy csinálunk „valamit” műszak után. Amikor összekovácsolódott a kis közösség — 1971-ben — megkaptuk a szocialista címet. Ekkor már a rangunk kötelezett bennünket a társadalmi munkára. KISZ-klubot építettünk a vállalatnak és örültünk, hogy a fiatalok jól érzik magukat ott. — Tehát építsen aki békét akar? — Teremtsünk jobb életet, humánus emberi kapcsolatokat. Persze szükséges a cselekvő agitáció is, mert nagyon fontos tudni, hogy voltaképpen mi történik a világban. Mindenekelőtt azért iparkodjunk, hogy környezetünkben békésen szolidárisan éljenek az emberek. — Milyen hatással volt rád a kongresszus? — Először jártam az Országházban, az egykori főrendiház üléstermében. Megcsodáltam az épületet. Engem különösen megragadott Romesh Chandrának a Béke-világtanács elnökének a felhívása: „Megmenteni és jó irányba megváltoztatni a világot!” Indiában és másutt — hangoztatta a szónok — milliók halnak éhen — békében. Ezért kell megváltoztatni a világot. Káposztás György vezetésével az ácsbrigád több száz óra társadalmi munkát végzett az elmúlt évben is. Munkáját az Országos Béketanács emlékplakettel jutalmazta. Nemcsak óhajtja a békét, dolgozik is érte. 1979. január Hatvanéves az ifjúsági mozgalom A közelmúltban emlékeztünk meg a magyar forradalmi ** munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának hatvan évvel ezelőtti megalakulásáról. Néhány héttel később a kommunista ifjúsági mozgalom 60. születésnapját ünnepeltük. 1918. december 30-án született meg hazánkban a kommunista ifjúsági mozgalom. A kommunisták ifjabb nemzedékének csapata történelmi útján mindig együtt menetelt a párttal. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége megalakulása után csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Ez a kapcsolat rendíthetetlen alapokra, a marxi-lemii elvekre, az emberhez méltó társadalom megteremtésének hitére és igényére, hazánk és népünk felemelkedéséért folytatott szüntelen munkára és küzdelemre épült. A kommunista ifjúsági mozgalom hat évtizedes múltja a párt múltja is, népünk történetének egy fejezete. Az ifjúkommunisták küzdelme, áldozatos helytállása értelmet nyer, testet ölt szocialista vívmányainkban, amelyeket jövőnk letéteményese, az ifjúság büszkén vallhat magáénak. A párt fennállásának egész ideje alatt nevelte és soraiba hívta az ifjúkommunisták legjobbjait, az ifjúsági szövetségből kapta természetes utánpótlását. A munkásosztály, dolgozó népünk a kapitalista rendszer megdöntéséért vívott történelmi harcaiban mindenkor támaszkodhatott az ifjúsági szövetségre, a haladó fiatalokra, így részesei voltak a munkáshatalom megteremtésének és megvédésének is. Népünk a szocialista társadalom építésének kezdetétől fogva a gazdasági és kulturális építőmunkában, a szocialista vívmányok fejlesztésében mindig számíthatott az ifjúsági szövetségre, a fiatalokra. Az ifjúkommunisták munkájukkal, tetteikkel igazolták, hogy méltóak a bizalomra. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ma is így tölti be a párt ifjúsági szervezetének, egyben az ifjúság tömegszervezetének szerepét és nélkülözhetetlen pillére hazánk, a Magyar Népköztársaság politikai rendszerének. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség feladata tagságunk nevelése, szervezése, a magyar ifjúság képviselete, érdekeinek védelme. Az ifjúsági szövetségünk fogja össze a fiatalok széles tömegeit. Idősebb és fiatalabb kommunisták, népünk és ifjúságunk közös dolga most, a gazdálkodás nehezebb, külső és belső feltételei közepette, hogy megvédjük és megszilárdítsuk elért eredményeinket, a körülményekhez igazítsuk lépteinket és erőfeszítéseinket, s erőt gyűjtve haladjunk tovább a több évtizedes, megkezdett úton. Kádár János elvtárs mondotta a KISZ IX. kongresszusán: „A világ helyzetét, a tényleges erőviszonyokat tekintve úgy látjuk, közeledik az az idő, amikor — amint klasszikusaink megfogalmazták — az emberiség a szükségszerűség korszakából a szabadság korszakába léphet, önökön és a világ egész haladó ifjúságán múlik, hogy az emberiség belátható időn belül ebbe az új szakaszba lépjen, és hogy a világon a szabadság, a szocializmus, a béke győzzön”. Jogsegélyszolgálat Bővült az érdekvédelem A szakszervezeti jogsegélyszolgálat tevékenységét a tapasztalatok ismeretében igen sok szerv segíti. A legfontosabbak: a SZOT elnökségének irányelvei, útmutatásai, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöksége, illetve a különböző kollégiumainak állásfoglalásai. Segítséget nyújtanak a jogsegélyszolgálat tevékenységéhez a szakszervezetek megyei tanácsainál létrehozott jogsegélyszolgálati bizottságok, akik egyúttal irányító szerepet is töltenek be, továbbá a tanácsi szervek, határozataik ismertetésével, s azzal, hogy a dolgozók képviseletében élen járó bizottsági tagok által előadói témákban gyors intézkedéseket tesznek, fogadónapokon kívül is foglalkoznak az ügyekkel. Az újabb állásfoglalás alapján a következő időben sorra kerül a jogsegélyszolgálat tevékenységének bővítése, illetve ezen intézmény továbbfejlesztése. Mindezeket figyelembe véve szükséges, hogy a jogsegélyszolgálat tevékenységében, működésében részt vevő bizottsági tagok megismerjék a jogsegélyszolgálat célját, feladatát, elsajátítsák azokat az alapvető ismereteket, amelyek munkájukat elősegíthetik. Ennek érdekében már 1977. évben egyhetes tanfolyamon vettek részt a jogsegélyszolgálat vezetői. 1978. októberétől kezdve pedig a bizottsági tagoknak kötelező tanfolyamon kellett részt venniük. Ehhez nyújtott segítséget az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézete, melynek során a bizottságban működő jogászok részére 63 órás, a nem jogász bizottsági tagok részére 36 órás, az ügyvitelt ellátó dolgozók részére 15 órás tanfolyamot szerveztek. Jelenleg is folyik 12 órás képzés a jogsegélyszolgálatot irányító szb-titkárok részére. A tanfolyamokon ismertették a jogsegélyszolgálat célját, feladatait, az eddigi tapasztalatokat, s azokat a teendőket, amelyeket el kell látni e fontos munka keretében. Különböző jogágazatokból tartottak előadásokat, így többek között polgári jogi, családjogi, államigazgatási, társadalombiztosítási jogi, munkajogi, büntetőjogi témákban. Az előadásokat konzultációk követték. A hallgatók elmondták tapasztalatukat, s megfelelő választ kaptak a felvetett kérdésekre. Hasznosnak bizonyult a továbbképzés, hiszen a nem jogász bizottsági tagok részére is sokat nyújtott a jogszabályok megismertetésében, s azok alkalmazásában. A tanfolyamok előadói: a Magyar Tudományos Akadémia, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, a Pénzügyminisztérium, az Építők Szakszervezetének elnöksége, valamint a Megyei Főügyészség munkatársai voltak. A közelmúltban a szakszervezet megyei tanácsának képviselője vállalatunknál is vizsgálta , hogyan, milyen formában kapják meg a dolgozók a jogi segítséget, különösen munkajogi témában. Az a tapasztalat, hogy ebben a körben keresik fel legtöbben a jogsegélyszolgálatot. Ismeretes az is, hogy a jogsegélyszolgálat tagjai főállásban a vállalatnál vannak és ezért a dolgozókat munkaügyi vitában nem képviselhetik a döntőbizottságnál, illetve egyéb szerveknél. Megállapodás született a Tanácsi Építőipari Vállalat jogsegélyszolgálatával, hogy ellenérdek esetén dolgozóink ügyeit ennél a vállalatnál is képviselheti a jogsegélyszolgálat. Felhívjuk dolgozóink figyelmét, hogy ilyen esetben is keressék meg vállalatunk jogsegélyszolgálatát, ahol megfelelő tanácsot kaphatnak ügyes-bajos gondjaik intézésére. Dr. Gyetvai Sándor