Heves Megyei Építők Lapja, 1980 (15-16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
2 OLDAL a tervek jó minőségű teljesítését ígérik a termelőegységek (Folytatás az 1. oldalról.) SZERELŐIPARI FŐÜZEM: Koncentrált munka-és üzemszervezés A szerelőipari főüzemben a tavalyi év kezdetén már tudták a brigádok, hogy milyen feladatokat kell megoldaniuk 1979-ben. Sőt, azzal is tisztában voltak, hogy hol és melyik munkahelyen kell eleget tenniük a vállalásoknak. — Nálunk már hagyomány — mondja Jaros János a főüzem vezetője —, hogy év elején ismertetjük a dolgozókkal az előttünk álló teendőket. Erre a célra jól megfelelnek az üzemi demokrácia fórumai. Nem a brigádok hibája volt a kapkodás a tavalyi év elején. Mi, gazdasági vezetők határoztunk úgy, hogy minden munkahelyen karikacsapásként haladjon a munka. Ez önmagában jó kezdeményezés volt, de ... nem voltak meg a munka feltételei. A szervezetlenség miatt sok, jogos bírálat ért bennünket. Koncentrálni kellett a munkát, hogy előbbre lépjünk. Az esztendő második felében kedvezőre fordult a helyzetünk. Ekkor ugyanis az átadások meggyorsítására összpontosítottunk. Kispesten, Bélapátfalván, a Kékesen határidő előtt elkészítettük a központi fűtést és az automatikus vezérlést is. A jó szervezés eredményeként 20 millióval többet termeltünk, mint az azt megelőző első félévben. Végeredményben sikeres évet zárt a főüzem. Az idén is megvizsgáltuk tevékenységünket. Javítani kell a munkaidő-kihasználást, az anyagellátást, és általában a munka feltételeit. GYÖNGYÖSI TERÜLETI FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉG : Adósság helyett — tervteljesítés — Nem éppen szerencsés dolog, hogy a főépítésvezetőség eredeti lakásátadási tervét tavaly módosítani kellett. — Mi sem tartjuk szerencsésnek ezt a helyzetet, hiszen Hatvanban új otthonok átadásával maradtunk adósok — magyarázza a terület gazdája, Garai János. — Főleg személyi, szakmai gondok hátráltatták az ütemes munkát. Ezeken kívül az ácsok, a lakatosok munkahelyi átcsoportosítását sem oldhattuk meg a munkaerőhiány miatt. Az eredeti határidőket Gödöllőn sem tartottuk. Egyszóval van mit törleszteni... ---- Hogyan tovább? — Kispesten az idén 196 házgyári lakást szerelünk össze. Ezen a munkahelyen már van mivel büszkélkedni: 116 lakást építettünk, jó minőségben. Az idei évben Gödöllőn is befejezzük a még ránk váró munkákat, ugyanekkor a gyöngyösi 2000 vagonos gabonasilónál olyan feltételeket teremtsünk, hogy lehetővé váljon a próbaüzem. — A kékesi tv-torony építése egy országrész érdeklődésének előterében áll. — A tervezettnél itt gyorsabban halad a munka. Az együttműködési megállapodás ránk eső részét jó minőségben hajtjuk végre. Közeleg a moszkvai olimpia!!! SZAKIPARI FŐÜZEM: Javítjuk a technológiai fegyelmet — Hogyan zárták az elmúlt gazdasági évet? — kérdezem Fucskó János szakipari főüzemvezetőt. — Tizenhat százalékkal túlteljesítettük a termelési tervünket, jók a termelékenységi és a nyereségi mutatóink. Tavaly csak az esztendő második felében vált lehetővé a szervezettebb munka. Elhúzódtak a lakásátadások. Ennek következtében a IV. negyedévben összesen mintegy 490 lakásban végeztünk szakipari munkákat. Éves tervünk 65 százalékát! ... Eredményeinkhez jelentősen hozzájárultak a kongresszusi munkaversenyben dolgozó brigádok. Kiemelkedően dolgoztak Vígh Miklós festő, Csontos János burkoló, Tóth István tetőfedő, Molnár Gábor festő, Májzik Sándor festő, Ludányi Tibor üveges, Fuxreiter László burkoló, Balyi László műanyagburkoló és Bakos László vezetésével. Javítanunk kell a munkaszervezést és a technológiai fegyelmet. Erre annál is inkább szükségünk van, mert idei termelési tervünk 115 millió forint, amely 23 millióval több, a tavalyihoz képest. Mika István Kérdezték—válaszolunk Gyakran hallhatunk, olvashatunk olyan országos vagy megyei jellegű intézkedésekről, amelyek érdeklődésre tartanak számot vállalatunknál is. Egy-egy párt és állami esemény beszédtéma a munkahelyeken. Előfordul azonban, hogy dolgozóink csak késve vagy egyáltalán nem kapnak információt az őket is érdeklő fontosabb kérdésekben. Ezt a hiányt szeretné részben pótolni most induló rovatunk. Célunk továbbá, hogy közérdekű gondokat, panaszokat tolmácsoljunk a vállalat illetékes vezetőihez a szerkesztőbizottságnak címzett levelek alapján. Azt reméljük, hogy üzeneteinkkel is hozzájárulunk a színvonalas tájékoztatás, a jó munkahelyi közérzet kialakításához. Tóth Károly kőműves, Eger. Olvasónk a módosított Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről érdeklődik. Igaz-e — kérdezi —, hogy szemben az eddigi gyakorlattal, az áthelyezés és az elbocsátás végrehajtását nem lehet felfüggeszteni. A Munkaügyi Közlöny ide vonatkozó fejezete szerint, a két legszigorúbb fegyelmi büntetés — az áthelyezés és az elbocsátás végrehajtását valóban nem lehet többé felfüggeszteni, mert különben a felelősségre vonás figyelmeztető jellegűvé válnék. A gyakorlat bebizonyította: a legsúlyosabb vétségek elkövetőivel szemben a rosszallás e legenyhébb módozata nem megfelelő eszköz. S másokat sem int a fegyelem megtartására. És mi a helyzet az enyhébb fegyelmi büntetésekkel? — érdeklődik olvasónk. Indokolt esetben a munkáltatók, de a munkaügyi döntőbizottságok és a bíróságok is, gyakrabban alkalmazhatják majd az anyagi hátrányt is okozó büntetéseket. Az új jogszabályok ezt kifejezetten lehetővé teszik, szélesítik a személyi alapbércsökkentés lehetőségét. Ezentúl ugyanis azoknak a dogozóknak a keresete is csökkenthető — mégpedig legfeljebb egy évre, s öthúsz százalékkal —, akik fizetésüket kizárólag teljesítményük szerint kapják. Célunk: a legjobban dolgozók többet keressenek Az idei évben termelésünket 1—l százalékkal növeljük, változatlan létszámmal. A megnövekedett feladatok jó minőségű elvégzéséhez előtérbe kell állítani munkánk szervezettségének javítását, a szerződéses fegyelem megtartását. Ésszerűen kell takarékoskodni a vállalatnál. A tervelőirányzatok az idei gazdasági évben nagyobb feladatokat állítanak a termelőegységek elé, jobbat és többet igényelnek a dolgozóktól. Munkánk minőségétől és hatékonyságától függ a tervezett 2—4 százalékos bérfejlesztés végrehajtása. A végzett munkával, teljesítménnyel arányosan kell a havonkénti differenciált bérezést megvalósítani. El kell érni, hogy a minőségileg jobb és fegyelmezett munka bérben és más jövedelemben is — az eddigieknél nagyobb — elismerést nyerjen. A termeléssel, a munka termelékenységével egyező tényleges munkabér igazságos felhasználását segítsék elő hatáskörükben a szakszervezeti bizalmiak. Szerezzenek érvényt bérezésünk szocialista elve érvényesülésének, a munka szerinti elosztásnak. Dolgozóink 82 százaléka teljesítménybérben kerül elszámolásra. Ezért vállalatunk egész kollektívája érdekeit szolgálja a differenciált bérezés megvalósítása. Minden munkahelyen meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Az 1979. évi tapasztalatok kedvezőtlenek, az éves rendelkezésre álló munkaidőalap 17 százaléka elvész. Indokolatlanul magas az igazolatlan hiányzások, a fizetés nélküli szabadságok és a munkaidő alatt tartott rendezvények miatt kiesett munkanapok száma. A munkarenden belüli útidők száma növekedett, amely munkaszervezési, szállításszervezési hiányosságokat takar. Előfordul a munkarenden belül a késői munkakezdés, a rossz munkaelőkészítés miatti állásidő, a munkahely idő előtti elhagyása. A veszteségidők, a nem munkával töltött idők növekedése a munkahelyi fegyelem lazulását mutatja. A termelést irányító építésvezető, a művezető mulasztásai visszatükröződnek a szervezetlen munkában, a munkahelyi fegyelemben. Ezek viszont minősítik vezetői alkalmasságukat, munkaköri feladataiknak rossz ellátását. A konkrét esetekben a mért veszteségidők nagysága alapján csökkentjük az érintett vezetők jövedelmét, az alkalmatlanokat más munkaterületre fogjuk irányítani. Az 1980. évi Kollektív Szerződés módosításával egyidőben olyan intézkedéseket kezdeményezünk, amely növeli a munkahelyek vezetőinek felelősségét, bünteti a fegyelmezetlen munkavállalókat erkölcsileg és anyagilag. Adminisztratív eszközökkel is biztosítani kell a munkahelyi rendet és fegyelmet. Ezt a célt szolgálja a már megkezdett összes vállalati dolgozóra kiterjedő létszám és munkaköri alkalmasság felülvizsgálata. A vállalatvezetés joga és kötelessége, hogy a tervfeladatként megfogalmazott, azzal azonos létszámot foglalkoztassa és alkalmazza. Intézkedésünk összhangban van szocialista elvünkkel: mindenki képességei szerint olyan munkakörben és munkahelyen dolgozzon, ahol alkalmassága ezt indokolja. A vezetés és a végrehajtás szintjén kívánunk ennek érvényt szerezni. Az 1980. évi lakásátadási tervünk teljesítése: politikai és gazdasági cél. Kiemelt feladatunk a több mint 900 lakás átadása. A megye lakáshelyzetének javítása, az igények kielégítése pártunk életszínvonal politikájának szerves része. Heves megye politikai és állami vezetése olyan követelményeket támaszt vállalatunkkal szemben, hogy tervszerűen végezzük a lakások építését, átadását. Ezt várják a lakásigénylők is. Vállalatunk dolgozói tudják, hogy az érintett családoknak nem közömbös, hogy a HÁÉV milyen minőségben és mikor adja át beköltözhetően a lakásokat. A lakásátadási tervünk maradéktalan teljesítése érdekében olyan erkölcsi és anyagi ösztönző rendszert alkalmazunk, amely megakadályozza az 1979. évi helyzethez hasonló kedvezőtlen ütemű tervteljesítést. dr. Zsíros István gazdasági igazgatók. Az irányelvek jobb munkára ösztönöznek Megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei, hogy az ország elé tárják a párt vezető szervének értékelését az 1975-ös XI. kongresszus óta eltelt időszak tetteiről, azok hatásáról, továbbá ismertessék azokat az elveket, amelyeket politikájában alkalmazni kíván az elkövetkező fél évtizedben, illetve amelyeknek megvalósítását javasolja az országnak. Az irányelvek publikálása jóval a márciusi kongresszus előtt azért történt, hogy minél szélesebb tömegek ismerjék meg, hiszen ez nemcsak a párt ügye, hanem az egész népé, mert az ország sorsáról van szó. Valóban, a megjelenés óta eltelt hetekben nálunk is többen olvassák, alaposabban tanulmányozzák, mint a megelőző kongresszusok irányelveit. Oka ennek kettős: mivel tovább erősödött a nép és a párt egysége, a dolgozók még inkább hisznek abban, hogy a kongresszuson hozandó határozatok megegyeznek saját törekvéseikkel. A fokozott érdeklődésnek az is magyarázata, hogy a jelen helyzetben, amikor olyan sok a gazdasági gond és ezekből keletkező kétség, várják a világos helyzetelemzést és útmutatást a cselekvéshez. Ezért a hét részből álló irányelvekből a III. fejezettel foglalkoznak a legtöbbet, azzal, amelyik a gazdasági építőmunka feladatairól szól. Ebben fogalmazzák meg, hogy a gazdaságpolitikának a VI. ötéves terv időszakában a valóságos helyzetből kiindulva és a változó feltételekhez igazodva kell biztosítania a népgazdaság tervszerű és kiegyensúlyozott fejlődését. A gazdasági tevékenységet a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelésére kell összpontosítani. Következetesebben kell folytatni a termelés és termékszerkezet adottságainak korszerűsítését, a termelés népgazdasági jövedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlődjön — tűzi ki célul a párt. Szakmánk, hivatásunk az építőipar jelentőségének megfelelően szerepel az irányelvekben, mint olyan, amelynek jó munkájával sokat kell tennie a jövő érdekében. „A nemzeti jövedelem növelése — mondja az irányelv —, a termelés korszerűsítése, az élet- és munkakörülmények javítása megköveteli, hogy továbbra is jelentős anyagi eszközöket fordítsunk beruházásokra. A népgazdaság termelő alapjainak műszaki fejlesztését, a beruházások korábbinál mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani... A beruházási tevékenységben minden eddiginél nagyobb tervszerűségre van szükség. Fokozottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazdasági célok, valamint a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruházási kapacitások között. Minden beruházásnál érvényesüljön a célszerűség és a takarékosság ...” A termelést szolgáló beruházások, a lakás- és kommunális építkezések mellett az építőipar kiemelt feladata lesz az ország épületvagyonának megóvása, felújítása és korszerűsítése. Biztos, hogy minden becsületes dolgozó egyetértésével találkozik majd az a bér- és jövedelempolitika, amely az irányelvek javaslata szerint az eddiginél eredményesebben ösztönöz a társadalom számára hasznos, jobb minőségű munkára és csökkenteni kívánja a végzett munkával nem arányos jövedelmeket. További intézkedéseket sürgetnek az irányelvek a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására is. A párt az életkörülmények javítását szolgáló intézkedések közé vette a VI. ötéves terv időszakában az ötnapos munkahét bevezetését. Az irányelvek közreadásával a pártnak nemcsak az volt a célja, hogy azt a közvélemény megismerje, hanem, hogy vitázzon róla, véleményt alkosson, javaslatokkal kiegészítse. Kommunistáink taggyűléseken, pártértekezleteken vitatják meg a dokumentumot, de kikérik a pártonkívüliek véleményét is. Így hát módunk van mindnyájunknak hozzászólni a kongresszusi irányelvekhez. Tegyük is meg, hogy a XII. kongresszus határozatában majd mindnyájunk szándéka, elhatározása és tettvágya fogalmazódjék meg! íj nemzetközi mértékrendszer Ismeretes : Magyarországon 1980. január 1-től az egységes új nemzetközi mértékrendszert, a SI-t használják. (SI=Systheme Internationale.) Január 1-től az erő mértékegysége a newton. A régi kilopond megszűnik. Az alapmennyiség : 1 kilopond (kp) : 9,80655 N. Az energia egységei: a munkáé a kilopondméter, a hőmennyiségé a kalória egyaránt ezentúl joule. 1 kilopondméter (kpm) = 9,80665 J; 1 kilokalória pedig = 4,1868 joule. A lóerő teljesítményt felváltja a watt. Konkrétan: 1 LE = 735,498 W. Az új esztendő első napjától a hőmérsékleti Celsius-fokot kelvinnel (K) mérik. 1 Celsiusfok — 273,14 K. Azonban a Celsius-skála használatát — mivel a hőmérséklet változásának mértéke a kétféle skálán számérzékileg ugyanakkora — továbbra is megengedték. A sebesség Sl-beli egysége a méter per másodperc (m/s). A kilométer per óra (km/h) ugyan nem SI- egység, de továbbra is használható. ÉPÍTŐK LAPJA Őszintén a radarmozgalomról Radar. Lexikonok, szótárak szerint elektromágneses hullámok visszaverődésén alapuló berendezés, amely a tárgyak helyének, sebességének meghatározására szolgál. Hét esztendeje azonban átvitt jelentése is van e szónak. Csak lassan kattan be tudatunkba, hogy ez valamilyen KISZ-es mozgalom. Vajon mi az oka, hogy ilyen nehezen kap életre? A vállalatnál is még csak most van megalakulóban és nem tudni, mennyire váltja be a hozzáfűzött reményeket. De tulajdonképpen mi is a radarmozgalom célja? A hibákat kijavítani, a továbbjutás lehetőségeit kutatni. A fiataloknak szól: „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg”! Csakhogy — s ezt mindenki a saját bőrén , tapasztalja —, nem olyan könnyű a hibákat szóvá tenni. Mert az okozatot ok előzte meg, tehát mindenek előtt azt kell megtalálni, aki a munkaköri kötelességét hanyagul látta el. De ez a legnehezebb. Pedig a hiányosságok felett nem lehet és nem szabad szemet hunyni, mert különben a legjobban dolgozó munkájának értéke is csökken, sőt a vállalat és az egész gazdaság kevesebb eredményt mutat fel. Kudarcba fulladhat a mozgalom akkor is, ha például a fiatalok olyan feladatok megoldására vállalkoznak, amelyhez kevés a szakértelmük. Nem lehet kacsalábon forgó palotát, légvárat építeni. A jobbítani, széppé tenni akarás csak az ésszerűség határain belül mozoghat. Mert különben ellenkező hatást válthat ki. Éppen ezért a KISZ-szervezetnek a vállalattal szorosan együttműködve, egyeztetett program alapján kell végeznie munkáját. Döntő fontosságú, hogy akik a feladatokat közvetlenül ellátják, s akik őket irányítják, egyet akarjanak. Ha a gazdasági vezetés és a KISZ között jó a kapcsolat, valamint a vállalat vezetői komolyan veszik a KISZ- radart, akkor jól működhet, eredményt érhet el a mozgalom. Természetesen a fiatalok aktivitásán múlik a radar jövője. Ezért minden lehetséges eszközt és fórumot ki kell használni az ifjúság mozgósítására. Elsősorban az anyagtakarékosság, az állóeszközök jobb kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása és a balesetelhárítás terén várnak javaslatokat. De már előre megemlítjük, hogy ne felejtsék el az üzem- és munkaszervezésit. Tehát olyan hiányosságokra kell felhívni a figyelmet, amelyeknek rendbetételéhez közösségi érdek fűződik. A közérdekű bejelentést, javaslatot, a panaszt a KISZ- tag a radarfelelős révén a KISZ-bizottsághoz juttatja, amelynek kötelessége ezt jelezni a négyszög üléseken (esetleg az üzemi demokrácia egyéb fórumain). Az itt elhangzott bejelentést meg kell vizsgálni, arról dönteni kell, intézkedni a végrehajtásról, s ennek feltételeit is biztosítani szükséges. A radar a fiatalok nevelésének nagyon fontos eszköze. Különösen alkalmas arra, hogy a fiatalok szakmai, gazdasági tudását, szemléletmódját fejlessze és ezzel együtt növelje felelősségtudatukat. De ehhez segítés, megértés, bizalom kell. Önmagunk és a jövő érdekében. Csőke Jolán