A Nap, 1994. március (1. évfolyam, 1-14. szám)

1994-03-16 / 1. szám

9! A­MAP Jelképesen újra birtokba vesszük a szabadságjogokat (Folytatás az 1. oldalról) így nincs kiszolgáltatva, aláren­delve idegen érdekeknek. Végül - vélte a szónok, - ilyen­kor ünnepeljük az egyén szabad­ságát is, azt, hogy az ember maga alakíthatja maga sorsát, gondola­tait szabadon kifejtheti, bármilyen hivatást betölthet, szabadon mo­zoghat az országban, sőt, ha akarja el is hagyhatja azt.­­ Március 15-én mintegy jel­képesen újra birtokba vehetjük ezeket a szabadságjogokat, újra megélhetjük azt az élményt, ami­kor egy társadalom, egy ország, egy nemzet és az egyén felsza­badul — mondta befejezésül Ba­lás István . A megemlékezés ezt követően a Petőfi-szobornál folytatódott: a belváros utcáin keresztül sokan sé­táltak át a Petőfi térre, illetve az azt övező parkba, ahol az önkor­mányzat, a pártok és szervezetek, valamint az iskolák képviselői he­lyezték el virágaikat, koszorúikat a szobor talapzatánál. A lelkész március idusáról Mit jelent Kádár Zsoltnak, az Egri Református Egyház lelkipásztorának március 15.? Hogyan ünne­pel e jeles napon az az ember, aki nemcsak pap, de szülő is, emellett megfontoltságáról híres személyi­ség. - Március idusa olyan ünnep, melyről hiszem, hogy szebbé tudja tenni életünket, meg tudja áldani hétköznapjainkat, munkánkat. Azt a pluszt adja szá­munkra, melynek lényege: nekünk nem széthúzva, hanem összefogva kell tennünk a hazáért. Egykoron, 1848-ban ébredt rá a magyarság a világ történelmi hivatására. Ez nem lokális ügy volt. Elődeink iszonyú terheket vállaltak a szabadság érdekében. - Felfedezhetők-e párhuzamosságok az akkori és a jelenlegi helyzet között? - Szinte minden mozzanatban találhatók ilyenek. Elég, ha csak a sajtóra utalok. A márciusi ifjak először is elfoglalták a Landerer-nyomdát. Ugye, már akkor is kulcskérdésnek számított a nyilvánosság, a tömeg­kommunikáció kérdése. A helyzet azóta sem válto­zott.­­ Mi adja meg ennek az ünnepnek az immár 146 éve tartó fennköltségét, titkát? - Az, hogy a szabadságért küzdöttek, de erre azért volt szükségük, hogy szolgálhassanak. Életüket, vé­rüket, mindenüket odaadták, így lett naggyá a ma­gyarság nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is. Amikor 1990-ben Washingtonban megfordultam a Parlament épületében, a Szabadság Hősei Csarno­kában láthattam, hogy Garibaldi mellett a második szobor a Kossuthé. Vendéglátóim szemében még én is nőttem ezáltal, hogy olyan kis népnek, mint a miénk, ott van a fia a világ legnagyobb szabad­sághősei között. — Szülőként és papként mit tart ilyenkor fontos­nak? - Mint lelkész büszke vagyok arra, hogy azidő tájt a protestáns kollégiumok melegágyai lettek a haladás esz­méjének. Kossuth Lajos például Sárospatakon kapott egy olyan bibliás töltést, amely egész életét meghatá­rozta. Ennek lényege: Jézus is mindig az elnyomottak oldalán állt. Meghatottan keresem fel azokat a helyeket, ahol a szabadságharc hőseinek az emlékével találkoz­­hatom. Fontosnak éreztem, hogy gyermekeimet - né­hány évvel ezelőtt - elvigyem Monokra, Kossuth szü­lőházához. Minden szülőnek legalább egyszer meg kell ezt tennie,ha szeretné, hogy utódai ráérezzenek arra, mi az a nemzettudat. Homa János Egyidős a demokráciával... FOTÓ: GÁL GÁBOR Társadalmi kontroll nélkül működik a sajtó A polgármester beszélt Gyönyösön A mátraalji városban járt Petőfi is, ott fogadta Kossuth Lajos Gör­gey Artúrt, de nem egyértelmű a kép, hiszen megfordult ott Win­­dischgrätz, sőt még egy éjszakát is eltöltött a településen Paszkievics herceg - tudtuk meg az ottani ün­nepségen, ahol a koszorúzás után Keresztes György polgármester beszélt, aki így kezdte: A magya­rok Istene nekünk megadta a sza­badság érzését, de még elkelnek az 1848-as buzdító szavak. A város első embere a legfon­tosabbnak azt tartotta, hogy a for­radalom és a szabadságharc ellent­mondásait feloldjuk, ám ezt szerinte szinte lehetetlen. Ezután hosszasan ostorozta az egykori MSZMP-t, majd a rendszerváltás történeti áttekintése után sajnála­tosnak tartotta, hogy az 1989-es lelkesedés lanyhul és így a „kislel­­kűek” kétkedése egyre erősebbé válik. Keresztes a szabad sajtó ün­nepén szólt a magyar újságírásról is. - Annak idején is azt követelték a reformerek, hogy jöjjön létre a célszerű törvényekkel körülvett sajtószabadság - mondta. - Most is gondot okoz, hogy társadalmi kontroll nélkül működhet az írott és az elektronikus sajtó. Végezetül demokráciánkról ki­fejtette, hogy az fiatal és lendüle­tes, ám, hogy ez ilyen is maradjon, ahhoz szükséges, hogy a polgárok aktívabban vegyenek részt a közé­letben. Keresztes György: lanyhul a lelkesedés FOTÓ: KONCZ JÁNOS Tisztelt Vásárlóink! Új vezetéssel olcsóbb árakkal megnyitottuk nyugati autóalkatrész boltunkat Gyöngyösön, a volt Mátra Mobil KFT. helyén, a bíróság mellett, a Kossuth út 46/1. alatt Szerelőknek, viszonteladóknak, taxisoknak, gépjármű-oktatóknak 20 % engedmény! Nyitvatartás: hétfő-péntek 8-17-ig szombat 8-13-ig Tel: 37/311-029 ÜNNEPI TÜKOR Nekünk szakma „Az­ én ünnepem is március tizenötödike, mint állampolgár magamban én is ünnepelek, de hadd ne beszéljek erről többet, azt hiszem, megértheti.” Dr. Far­kas Sándor, Eger város rendőr­­kapitánya mondja ezt, mindjárt beszélgetésünk elején.­­ Nem politizálok, nem poli­tizálhatok, ez nekünk előírás. De őszintén szólva könnyebb is így a munkánk, nem terheli az agyonpolitizáltság, mint koráb­ban — vélekedik a rendőri mun­kával kapcsolatos kötöttségekről a kapitány. - Szakmai szempontból mit je­lent önöknek tizenötödike? - Természetesen szakmailag sem olyan mint régen, hiszen nincs akkora biztosítás, viszont mint minden más ünnepünkön, nyilván nagyobb figyelemmel kell lennünk a biztonságra, a nyugalomra. Nemrég tartotta ka­pitányságunk szokásos évi érté­kelését, itt volt az országos főka­pitány is, nekünk ez mindig meg­határozóan fontos esemény. Jó minősítést kaptunk. Úgy értékel­ték, hogy Eger közbiztonsági szempontból az ország egyik legnyugodtabb pontja. Úgy hi­szem, terjedőben van az a mun­kastílus, amit „polgárbarát" jel­zővel lehet illetni.­­ Azért a skinhead-ek, cigá­nyok torzsalkodásai vagy a nép­kerti rablótámadások... — Mindezekkel együtt is érvé­nyesnek hiszem, amit az előbb állítottam. Ha a tendenciát néz­zük, ma már mindenképpen jobb a helyzetünk. Nem teszünk kü­lönbséget, ha valaki szabálysér­tést vagy bűncselekményt követ el, egyformán bíráljuk, bármi­lyen hosszú is a haja. Ami pedig az esetek gyakoriságát illeti, tényleg nem több mint az ország­ban másutt, sőt... H.S. Fodor: aktuális az első pont - Ma is aktuális az első, az 1848-as tizenkét pontból - jelen­tette ki tegnap este a gyöngyöstar­­jáni ünnepségen Fodor Gábor. - A Magyar Rádióban tisztogatnak, s ennek a nyilvánvaló politikai cenzúra az oka. A politikus 1848 legfontosabb üzenetének azt tartotta, hogy ak­kor nemzet és demokrácia párhu­zamos fogalmak voltak, ma pedig néhány szélsőséges politikai erő megpróbálja szembeállítani eze­ket. Fodor szerint az ilyen nézete­ket valló szervezetek ellenállnak a magyarországi fejlődésnek.­­ A forradalomnak volt egy par­lamentáris vetülete is­­ folytatta.­­ Nem csak a radikális fiatalokon múlt az, ami akkoriban történt, ha­nem az országgyűlés 1832-ben kezdődő munkáján is. Fodor végezetül rendkívül fon­tosnak tartotta a kisebbségi jogo­kat, s elmondta, hogy az 1848-as vezetők nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget. Részben emiatt is bukott el a szabadságharc. 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA Kívánjuk a sajtó szabadságát... Kisebb-nagyobb kokárdák a szív fe­lett. Szinte minden­kin, aki az egri ünn­­nepségen megjelent. Néhány emberen apró kék szalagocska is, ugyanott. A rádiós elbocsátások miatt. A szónok a sza­badságról beszél. A szabadság megjele­nései formáiról. Megható. A sajtószabad­ságról nem esik szó. Aztán a kulturális műsor részt­vevői lepik el a Bazilika előtti te­ret. Szórólapokat osztogatnak, közben innen is, onnan is hallat­szik harsány hangjuk, hogy ’’Fele­lős minisztériumot Buda­ Pesten,, meg, hogy ”A politikai státusfog­lyok szabadon bocsáttassanak... Azt, hogy kívánjuk a sajtó sza­badságát, nem hallani. Pereg a korabeli dokumentumok alapján szerkesztett műsor. - Mit kíván a ma­gyar nemzet? - kér­dezi teli torokból az egyik szereplő. A nap során ekkor hangzik fel először: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cen­zúra eltörlését!” Mert ahogy az egykori gondolatokat kom­mentálják a színpa­don lévők: ez a társa­dalomnak életadó eleme. Ez örök éber őr a népek érdeke fölött Egyetlen soha el nem pusztuló fegyvere a szabadságnak. Ez az ellenőre mindazok eljárásának, akik a nép közjavával foglalkoz­nak, így gondolták akkor Petőfiék. H.J. Azért nem töltem fel az idén kokárdát... - Miért nincs rajtad kokárda? - nézem ismerősöm szokatlanul üres kabátfelhajtóját. Állunk a Pe­tőfi-szobornál, szól a méltóságtel­jes zene, koszorúkat tesznek a köl­tő szobrához. Ismerősöm csak áll, és furcsa kifejezés ül ki az arcára. Nem értem, nézem a kokárda üres helyét a felöltőjén, arca furcsa fin­torait, és látom rajta, próbálkozik a válaszadással, de valahogy ne­hezen bukkannak elő a mondatok. A koszorúzók jönnek, ahogy a hangosbemondó szólítja őket Ép­pen a Nemzeti Ifjak nevében két lány és egy fiú lép a talapzathoz virágcsokorral. Fölül pici haj, alul nagy bakancs, középen bomber­­dzseki, bal karján széles nemzeti­színű szalag. A megemlékezés virágait a töb­bi párt és szervezet koszorúi közé helyezik, mint ahogyan ez már megszokottá vált az utóbbi évek­ben. E jelenetet hátulról taps és él­jenzés fogadja a kis számú, de lel­kes nemzeti ifjak köréből. Fotó is készül, a kamera annak a lánynak a kezében van, akire a minap a bíróság ítéletet mondott, s ugyanez a bíró javaslatot tett e szervezet betiltására is. A háttérben az ifjak csoportjában éljenzett annak a fi­únak az apja is, aki az ítélet miatt egy pár évig nem vehet részt sem­milyen ünnepségen. - Ezért nem tettem föl az idén kokárdát, és míg ez így lesz, addig nem is fogok. Még akkor sem, ha mindig nagyon tiszteltem ezt az ünnepet - fakadt ki kokárdátlan be­szélgetőpartnerem. - Újabban ilyen és ehhez hasonló szélsőséges elemek sajátítják ki ezt az ünnepet, s én ezekkel nem vállalatok közös­séget. A nemzeti érzelmű ifjak piros virágai a költő lábai előtt hever­nek, majd szép rendben odakerül melléjük a a szocialistáké, a sza­baddemokratáké, a lokálpatriótá­ké, a városszépítőké, a borászoké. Mindenki koszorúzott, aki számít Egerben... (sárközi) Torgyán: nyomorúság a lelkekben A szokásos óriási tömeg fogadta tegnap este Hatvanban, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökét, Torgyán Józsefet, aki szinte közvetlenül Innsbruckból érkezett. Útjáról mesélve elmondta, hogy látott egy biogázzal működő égetőművet, amelyet ott gyártottak, s rövidesen az amerikai elnök feleségének iskolájában működik majd. Torgyán sajnálta, hogy hazánkban ilyenek nincsenek, ám okát is adta ennek: — 1989-től tönkretették az országot, az ipart, a kereskedelmet, s nyomorúság van a lelkekben - mondta többek között az éjszakába nyúló eseményen. Hatvanban hagyomány a szabad választások óta, hogy ezen a nemzeti ünnepen a megemlékezésen nem állítanak szónokot, ugyanis még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy esetleg valamely politikai erő maga mellett kampányol. Minden esztendőben egy-egy iskola mutat be zenés irodalmi műsort, az idén a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanulói léptek fel.

Next