A Nap, 1994. augusztus (1. évfolyam, 116-141. szám)

1994-08-01 / 116. szám

ALAPÍTVA 1994-BIÁRA: 14,20 FT 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ EVES MEGYEI NAPILAP I. ÉVFOLYAM 116. SZÁM Nem vigyázunk magunkra a kánikulában Nem vigyázunk eléggé magunkra és egymásra a kánikulában -összegez­te a nap tapasztalatait vasárnap dél­után Rostás Anna doktornő, az Or­szágos Mentőszolgálat ügyeletes főorvosa. Szombathoz hasonlóan vasárnap is sok rosszul­léthez hívták ki a mentőket, halálesetek, illetve több olyan tömeges közlekedési bal­eset történt, amely összefüggésbe hozható a hőséggel. A nagy meleggel kapcsolatos egészségügyi panaszok és tragédiák valószínűleg azzal is magyarázha­tók, hogy az emberek nem mindig tudják, mire kell vigyázniuk ilyen­kor- mondta a doktornő. Az ügyelet információi szerint vasárnap a kora délutáni fákig három tömeges, 4 sérültnél is többet követelő baleset történt az országban. A fővárosi lakásokba vasárnap délutánig 134 alkalommal hívták ki a mentőket rosszullét miatt Három­négy volt az olyan haláleset, amelyet biztosan a meleg idézett elő. Ilyen esetek a szombati nap folyamán is előfordultak, amikor százéves re­kordot döntött a meleg Budapes­ten és az országban.­­ Sok esetben nem bizonyítható, hogy az esetleg végzetes kimene­telű rosszul­létet a meleg idézte elő. Az azonban bizonyos, hogy sok betegséget a hőség súlyosbíthat, és a gyenge egészségűek nem mindig vigyáznak eléggé magukra. A hét végén például sok esetben­­ árazott halált a szívbetegség és az agyvér­zés. Az orvos tanácsolja, hogy a strandokon se maradjunk egy órá­nál többet a napon, és lehetőleg viseljünk kalapot, mert így meg­előzhetjük a hőgutát, a napszúrást, a leégést. Javíthat a közérzeten és az egészségi állapoton is, ha napköz­ben sokat fürdünk, borogatjuk a karunkat, mellkasunkat. Többek közt a magas vérnyomással küsz­ködjenek ajánlható, hogy sűrűn vizezzék be a hajukat. Sokat igyunk, és lehetőleg fogyasszunk olyan dolgokat is, amelyek pótol­ják az izzadás során elvesztett só­kat Rekordhőség Szombaton mérték az utóbbi sebe éttel június 30-a legmagasabb hőmérsékletét Elképzelhető, hogy a valamii napon újabb rekord dől meg . Szombat előtt a Irgmigtrisch himméklrtri az évnek ezen a napján 1921-ben mérték, Debrecenben: a kiméri akkor 37,6 fokot mutatott Az idei év július 30-án Nagykátán 38­ fokot mértek, s az ország több pontján, például Komáromban 38 fok körül volt a cirálmr Hillfl A szombati napon egyébként a korábbi budapesti százéves rekord is a másdik helyre rutott vissza. A fővárosban 1917-ben 34,7 fokos csúcsot regisztráltak, 1994. június 3-án viszont jelentősen többet, 36,5 fokot is jelzett a hőmérő. Nyári csúcsidény a mentősöknél Részegség, hőguta — napi 380 kiszállás Híreinkben nap mint nap szerepelnek a különböző balesetek, jó esetben csak figyelmetlenségből adódó koc­canásokról, ám legtöbbször súlyos személyi sérülésekkel járó ütközé­sekről kell beszámolnunk. Ez persze nem lehet véletlen - gondoltuk, és a Heves Megyei Mentőszervezet ve­zető főorvosával, dr. Kozma József­fel folytatott beszélgetés után ez bi­zonyossá vált Megtudtuk ugyanis, hogy a nyári hónapokban közel 25 százalékkal növekszik a riasztások száma - naponta 380 esetben hív­ják a mentőautót­­ , ezen belül átlagban nyolc-tíz alkalommal kell közterületi részegség miatt a helyszínre sietniük, ugyanilyen arányban nő a keringési betegségek­ben szenvedők rosszuléteinek szá­ma, sokan kapnak „természetesen” hőgutát, és mindennaposak a már említett közúti balesetek is, me­lyek jelentős része a 3-as és a 33-as út kereszteződésében és újabban a 3-as út andornaktályai keresztező­désében történik. Persze az már nem Heves megye, mondhatnánk, de a mentőszolgálatnál nem léte­zik me­­gyehatár, aki közelebb van az „esethez”, az vonul ki a hely­színre. A jelenleg 200 fős kivonuló állománnyal rendelkező me­gyénk­beli mentőszolgálat tavaly 87 000 beteget és sérültet szállított, összesen 2 280 000 km távolsá­gon, vagyis mentőseink majd 51 alkalommal kerülték volna meg a Földet az Egyenlítő mentén autóz­va. Nyáro­n ráadásul közülük is so­kan elmennek szabadságra, így az előírt havi 168 óra helyett néme­lyikük 210-230 órát is szolgálat­ban tölt TM Nem érkezett módosító indítvány az Országgyűlés új házszabálya Egyelőre nem érkezett képviselői módosító indítvány az Ország­gyűlés új házszabálytervezetéhez, amelyet a közelmúltban postáztak a nyári szabadságukat töltő honatyák­nak. A Parlament tisztikara azt sze­retné, ha a képviselőe augusztus 22- ig eljuttatnák a házszabállyal kapcsolatos észrevételeiket, módo­sító javaslataikat az alkotmányügyi bizottsághoz, így a tervek szerint a jövő hónap végén összeülő törvény­­hozás az elsők között határozhatna a Ház működését szabályozó jog­szabálycsomagról, és szeptembertől már alkalmazhatnák is az új házsza­bályt Bár a honatyáknak csaknem egy hónap áll még rendelkezésükre mó­dosító indítványaik megfogalmazá­sára, várhatóan kevés ilyen jellegű javaslat érkezik majd, miután a ház­szabálycsomag tervezetének ügyé­ben­­ csaknem négyéves előkészítő munka gyümölcseként - hatpárti konszenzus alakult ki. Az új házszabálytervezet legfon­tosabb céljának kormánypárti és el­lenzéki politikai érve egyaránt azt tartják, hogy segítségével gyorsab­bá, hatékonyabbá válik a törvényke­zés. A jogszabálycsomag emellett fontos garanciákat is tartalmaz a Par­lament demokratikus működésé­nek szavatolására. A tervezet mindenekelőtt rögzíti a képvisel­ő működésének szabad­ságát, amikor kimondja: a képvise­lők tevékenységüket a köz érdeké­ben végzik, és ebbéli működésükben nem utasíhatóak. Ugyanakkor a szervezett, hatékony működés érdekében a tervezet ko­moly biztosítékokat tartalmaz a frakciók­­ körülbástyázására”, így például megemeli a frakcióalapítás limitjét. Míg jelenleg legalább 10 képviselő alakíthat állandó képvi­selőcsoportot, addig az új szabá­lyozás szerint 15, ugyanazon párt­hoz tartozó honatya állhat össze frakcióvá Mivel a Parlament elő­ző ciklusában számos probléma adódott a felbomló, újonnan ala­kuló frakciók miatt, a tervezet most szabályozza a képviselőcso­portból kiváló honatyák lehetősé­geit. A javasolt rendelkezések nem érintik a frakciót elhagyó képvise­lő mandátumát, tehát nem veszi figyelembe azokat a felvetéseket, amelyek különösen a listán meg­választott képviselőktől megköve­telték volna, hogy mondjanak le mandátumukról, ha távoznak a frakcióból. Halálos ütközés Szarvaskőnél Vasárnap délben Szarvaskő előtt, a tárd­asi sporttábornál történt halálos baleset Egy háromgyermekes család Nagyba­rcár­ól indult strandolni Egerbe Wartburg gépkocsijával, amikor egy Audi áttért a menet­irány szerinti bal oldalra. A frontális ütközést már nem tudták kikerülni, s az árokba borultak. A baleset következtében a vétlen 37 éves gépkocsivezető a helyszínen életét vesztette, míg feleségét és három kiskorú gyermekét súlyos sérülésekkel szállították az egri kórházba. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. EJTÖ SZÁNTÓ GYÖRGY Horn találkozik Sólyom Lászlóval Horn Gyula miniszterelnök ma fel­keresi hivatalában Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét Mint a korm­ányprogramból is­mert, a kormány méltányolja az Al­kotmánybíróság szerepét a jogálla­miság megteremtésében, valamint fenntartásában, és a testületet a jövő­ben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti. A ta­lálkozón minden bszonnyal szóba kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és az új alkot­mánybírák megválasztásának kérdé- Külügyminiszter a Dunánál Kovács László a szigetközi önkormányzatok képviselőivel találkozott Kovács László külügyminiszter- aki a kormánytól kapott megbízást, hogy a különböző tárcák érdekeit Bős kér­désében koordinálja - a szigetközi önkormányzatok és a Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat ve­zetőivel, valamint a térség vízügyi szakembereivel folytatott megbeszé­lést vasárnap Győrött a Szigetköz sorsáról, a Duna szlovák elterelése miatt ugyanis katasztofális vízhi­ánnyal küzd a térség. A vélemény­­csere hozzájárult a magyar tárgyalási pozíció kialakításához az augusz­tus 5-i Horn Gyula-Moravcik kor­mányfői találkozóra, Pozsonyban ugyanis a hősi kérdés is terítékre kerül - mondta el a magyar diplo­mácia vezetője a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Tárgyalópartne­rei erősen nehezményezték - kö­zölte -, hogy az elmúlt években az ő véleményük gyakorlatilag nem kapott hangot a tömegtájékozta­tásban, a sajtóban lényegében csak a Vargha János vezette Duna Kör álláspontja, amely köztudottan né­hány száz ember véleménye, ka­pott publicitást Az eszmecsere ta­nulságaként kiemelte: a kormány kö­telessége megoldani Szigetköz prob­lémáját, megakadályozni az ökológiai katasztrófát. A külügyi tár­ca első embere úgy vélekedett a po­litikának olyan légkört kell teremte­nie, amelyben a szakemberek előítéletektől mentesen kereshetik az optimális műszaki megoldást A találkozón a helyiek részére elhangzott: a jelenleg folyó dízel­szivattyúzás - amelyről az előző parlament döntött - nem pótolja a hiányzó vizet a hullámtéri mellék­ágakba, emellett drága és súlyosan károsítja a környezetet, mivel za­jos és levegőszennyező. A fenékkü­szöböt az előzőnél valamivel jobb megoldásnak tartják - mondotta a miniszter, majd hozzátette: a szi­getköziek helyeselnék a dunakiliti tározó részleges feltöltését. Ehhez a megoldáshoz a magyar parla­ment hozzájárulása kell - mutatott rá a miniszter -, mivel ez a lépés a jelenleg érvényes parlamenti ha­tározattal ellentétes lenne. Nem a tehetség hiányzik a sikerhez Megnyitották a XX. Egri Filmművészeti Nyári Egyetemet Jubileumot ünnepel az egri mo­ziszerető közönség: huszadik al­kalommal rendeznek a városban filmművészeti nyári egyetemet, nemzetközi hallgatóság részvé­telével. A július 30-ától augusz­tus 5-éig tartó kurzus szombati nyitónapján Habis László egri al­polgármester köszöntötte a je­lenlévő belga, francia, görög, né­met, török és magyar vendégeket. Többek között hangsúlyozta: reméli, hogy a jö­vőben a politikának minél keve­sebb lehetősége lesz beleszólni a filmalkotás folyamatába. A megnyitón jelen volt a vi­lághírű egri származású opera­tőr, Illés György is, aki lapunk kérdésére elmondta: a honi fil­mes szakembergárda tudása bár­hol megállja a helyét, tehát nem a tehetség hiányában kell keresni a magyar film versenyképessé­gének csökkenését. Más kérdés, hogy a filmkészí­téshez szükséges technikai eszkö­zök, lámpák, kamerák, vágópultok talán nem mindig a legkorszerűb­bek, és ez gátolhatja az előrehala­dást A nyári egyetem megnyitóján Féjja Sándor filmtörténész mu­tatta be a közönségnek az Inkey Tibor fotóművész munkáiból ké­szült tárlatot az idős alkotó jelen­létében. Kiss Lajos, az Egri Nyári Egyetemet szervező Agriafilm Kft. ügyvezetője elmondta: cél­juk, hogy az idei 25. magyar filmszemle életműdíjasainak Fábri Zoltánnak, Illés György­nek, Jancsó Miklósnak, Makk Károlynak, Nemeskürty István­nak, Törőcsik Marinak és Szőts Istvánnak a munkáiból is bemu­tassanak néhányat: például az Emberek a havason, a Körhinta, a Ház a sziklák alatt, az Egri csil­lagok, az Oldás és kötés című filmeket A résztvevők a fiatalabb gene­ráció műveivel is megismerked­hetnek az egyhetes kurzus során. (Nem a tehetség... Folytatás a 3. oldalon) ’’Sun” Guide — „Sonnen’-Schau Idegenforgalmi összeállításunk a 6-7. oldalon található Barlangászbaleset Désnél Tizenkét méter mély aknába zu­hant a Veszprém megyei Dés kö­zelében lévő barlangban egy bar­langászcsoport egyik tagja szombaton délután - tájékoztatta az MTI-t Sándor József főhad­nagy, a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányság ügyeletese. Tegnap felszínre hozták a bar­langbaleset áldozatát: a 28 éves hölgy csupán nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett de megfigyelésre kórházba szállí­tották. A balesetről - amely a Zirc és Várpalota között elhelyezkedő Tés község Csőszpuszta nevű ré­szén történt - szombaton este hét óra után érkezett bejelentés a ren­dőrségre. Barlangászok felfelé tar­tottak egy barlang 15 méter mély aknájából, amikor a csoport egyik tagja ötméteres magasságból visszazuhant. Hogy a mélységből felszínre segítsék, Budapestről ér­keztek helikopterrel barlangi men­tők. A barlangásznót több órás mun­kával sikerült kiszabadítaniuk.

Next