Heves Megyei Nap, 1994. szeptember (1. évfolyam, 142-167. szám)
1994-09-01 / 142. szám
MOSZKVA - A tegnapelőtt Magyarországon leleplezett, vélhetően Oroszországból illegálisan hasadóanyagot csempésző banda egy gyorsan fejlődő bűnözési ághoz tartozik. A közép-oroszországi Tambov városának egyik vegyi üzeméből ismeretlen tettesek elloptak egy cézium-137-es izotópot tartalmazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. Az Interfax szerdai jelentése szerint a tettesek kibontották a vegyi üzem raktárának falát és így jutottak a hasadóanyaghoz. Oroszországban az elmúlt két hét alatt most harmadszor került nyilvánosságra hasadóanyagügy. Az orosz belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évben tizenegyszer loptak hasadóanyagot Oroszországban, ezekből azonban az atomenergetikai minisztérium csak hármat ismer el egyértelműen bizonyítottnak. POZSONY - Két évvel ezelőtt, szeptember elsején - még Csehszlovákia fennállása idején - fogadták el a négy hónappal később önállóvá váló Szlovák Köztársaság alkotmányát. PÁRIZS - A Folembrayben kényszerlakhelyre utasítottak a francia hatóságok 26 feltételezett FIS-szimpatizánst. Közülük húsz ellen még szerdán végrehajtják a kiutasítási végzést - jelentette be szerdán a francia belügyminisztérium. Az algériai Iszlám Üdvfronttal (FIS) feltételezetten kapcsolatban álló másik hat személyt pedig a közrend biztosítása érdekében megfelelő „felügyelet” alá helyezik - mutat rá a szűkszavú közlemény. BÉCS - Az osztrák alkotmánybíróság elutasította az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott népszavazás ellen benyújtott folyamodványt. A népszavazás bírálói panaszukban formai érveken kívül azt vetették fel, hogy a hatóságok jogellenesen egyoldalúan pozitív propagandát folytattak Ausztriának az EU- hoz való csatlakozása mellett. Ezáltal szabaddá vált az út Ausztria EU-tagsága felé. nuu uu Iinn KIVONULT AZ UTOLSÓ OROSZ KATONA NÉMETORSZÁGBÓL Új szakasz kezdődik Európa politikai életében Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A közel öt évtizedig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei kezdetén a német kancellár katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott orosz csapatok utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően a kivonulása Németországból befejeződött. Jelcin elnök az előzetes programtól eltérve rövid beszédet rögtönzött, melyben még egyszer hangsúlyozta, hogy mindkét kormány betartotta ígéretét. A kivonulást a megállapodásoknak megfelelően hajtották végre és Bonn is kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. Ezt követően a berlini Schauspielhausban megtartott ünnepélyen Roman Herzog német szövetségi elnök és a bonni kormány valamennyi tagja jelenlétében Kohl kancellár és Jelcin elnök tartott beszédet. A német kormányfő Európa háború utáni történelmének kiemelkedő eseményeként méltatta a csapatkivonulás befejezését és hangsúlyozta: a német egyesülés nem valósulhatott volna meg a szovjet, majd az orosz vezetés közreműködése nélkül. „Mi, németek mindig hálával fogunk gondolni erre.” Borisz Jelcin a várakozásoknak megfelelően beszédét a Vörös Hadsereg katonáinak hősiességének és áldozatvállalásának kiemelésével kezdte. Egyúttal kiemelte, hogy nem csak a szovjet katonák voltak részesei a hitleri Németország feletti győzelemnek, hanem a nyugati szövetséges csapatok, az ellenállómozgalmak, a partizánok, és a német antifasiszták is. Az orosz elnök szorgalmazta annak a szerinte értelmetlen vitának a befejezését, hogy ki nyerte meg a hidegháborút, a Kelet vagy a Nyugat. Az európai együttműködésre vonatkozó elképzelés, a demokratikus elvek győztek. Jelcin szerint az európai biztonsági és együttműködési folyamat decemberi budapesti csúcstalálkozóján ebből kifolyólag olyan elvi döntésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a kontinens népeinek lényegesen szélesebb körű együttműködését, s amelyek biztosítják, hogy Európa félelem nélkül, reménykedve kezdje a következő évszázadot. Ezután Jelcin és Kohl Berlin-Treptow-ban közösen koszorúzta meg a szovjet hősök monumentális emlékművét, melyet 1949-ben a berlini csatában elesett több mint húszezer szovjet katona emlékére állítottak. A berlini ünnepségekkel egyidőben befejezték a kivonulást a balti államokból is az orosz csapatok. Noha a menetrendnek megfelelően szerda délben az utolsó katona is elhagyta Lett- és Észtországot - Litvániában már egy évvel ezelőtt befejeződött a csapatkivonás - valószínűnek tűnik, hogy lesznek még összeütközések a fiatal balti államok és Moszkva között. Elsősorban a volt szovjet tagköztársaságokban élő nagyszámú orosz kisebbség helyzete aggasztja a Kreml vezetését - az európai grémiumok által is diszkriminatívnak minősített állampolgársági törvények miatt sokáig kétséges volt, hogy időben befejeződhet-e a csapatkivonás. Balti részről azonban attól tartanak, hogy noha véget ért az orosz katonai jelenlét, Moszkvában még mindig sokan vannak, akik nem nyugodnak bele az 1721-től húszéves megszakítással az orosz birodalomhoz tartozó területek elvesztésébe. További problémát jelent az orosz csapatok távozása után hátramaradt természeti károsodások felszámolásának kérdése. Moszkva elhárít magától minden felelősséget és ellenkövetelést támaszt az elhagyott katonai létesítmények fejében. A nehézségek ellenére biztos, hogy csütörtökön és pénteken Rigában és Tallinnban önfeledten fognak ünnepelni. "A kivonult csapatoknál az erkölcsi állapot kifogástalan, készek az új feladatok teljesítésére" - jelenti Burlakov tábornok MAGYAR—CSEH KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Közös cél az integráció Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó partnerei legyenek egymásnak - így foglalta össze szerdán 24 órás prágai látogatásának benyomásait Kovács László külügyminiszter, aki a délelőti órákban cseh kollégájával, Josef Zieleneccel a Cemin-palotában áttekinette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regionális együttműködés kérdéseit. A magyar külpolitika első embere fontos összekötő kapocsnak nevezte, hogy a magyar és a cseh külpolitikának egyaránt stratégiai célja az európai integráció, ,,s mindkét fél úgy látja, hogy az Európai Unióba való bejutásunk esélyeit növeli, ha ezt nem egymással rivalizálva, hanem erőfeszítéseinket összehangolva tesszük. Fontos körülmény még - tette hozzá -, hogy mindkét ország számára szükségszerűség a regionális együttműködés, amely nem merülhet ki formalitásokban.” Josef Zieleniec elmondta: megállapodtak a csehszlovákmagyar szerződések jogutódlásának rendezéséről, s arról, hogy a gazdasági együttműködés számára kedvező feltételeket kell kialakítani. Kovács László ígéretet tett arra, hogy gyorsított eljárásban a parlament elé terjeszti ratifikálásra a beruházások kölcsönös védelméről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. Kovács László részletesen kifejtette az új magyar kormány Szlovákiával kapcsolatos politikáját. Arra a kérdésre, hogy a közelgő szlovákiai választásokról volt-e szó a tárgyalásokon, Kovács elmondta: tájékoztatta cseh partnerét Horn Gyula miniszterelnök pozsonyi tárgyalásairól, amelynek eredményei érezhető elmozdulást hoztak a szlovák-magyar viszonyban. A szlovákiai választásokról azonban nem esett szó - jelentette ki, aláhúzva ugyanakkor, hogy a magyar kormány természetesen azzal a szlovák kormánnyal kész együttműködni, amely kormány választók bizalmából Szlovákiát kormányozni fogja. A határon túli magyar kisebbségek helyzetével, illetve a benesi dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontot feszegető kérdésre, a külügyminiszter elmondta, hogy a magyar külpolitika három fő cselekvési iránya Magyarország bekapcsolódása az euro-atlanti integrációs folyamatba, a térség országaihoz fűződő viszony rendezése - beleértve a kibékülést egyes szomszédokkal is -, valamint a határon túli magyarság támogatása, mégpedig annak érdekében, hogy kisebbségi jogaik az európai és nemzetközi dokumentumok szellemében nyerjenek elismerést, kapjanak garanciákat s jogaik érvényesüljenek a gyakorlatban. Az új kormány külpolitikájának talán egyik legfontosabb eleme - mutatott rá -, hogy e három cselekvési irányt összefüggéseiben próbálja érvényesíteni; egyiket sem kívánja a másiknak alárendelni. Hogy mik vannak? Csaknem három napot töltött egy asszony véletlenül Calcutta egyik bankjának páncéltermében. Az 52 éves nő szombaton értékmegőrző rekeszéhez indult, amikor hirtelen kialudt a fény és becsukódott mögötte a páncélterem ajtaja. A bank nem csak vasárnap, hanem egy hindu vallásos ünnep miatt hétfőn is zárva tartott, így a szerencsétlenül járt asszonyt csak kedden reggel találta meg az egyik alkalmazott, miután furcsa hangokra lett figyelmes. A hölgy összesen 68 órát töltött étlen-szomjan a sötét páncélteremben. Ezalatt felváltva zokogott, őrjöngött és vallásos dalokat énekelt. A calcuttai rendőrség hanyagság vádja miatt őrizetbe vette a bank igazgatóját . Újabb valutaláz tört ki Ukrajnában, miután a karbovanyec árfolyama sohasem látott mélyégekbe zuhant: szerdán már 58-60 ezret kellett adni egy dollárért a kereskedelmi bankokban, míg egy hete csak 43-44 ezret.Újabb valutaláz tört ki Ukrajnában, miután a karbovanyec árfolyama sohasem látott mélyégekbe zuhant: szerdán már 58-60 ezret kellett adni egy dollárért a kereskedelmi bankokban, míg egy hete csak 43- 44 ezret. 1 gy4. SZtH I HMBbH 1CSÜTÖRTÖK IRA-FEGYVERLETÉTEL Bombamerénylet után békejobb Az Észak-Írország Nagy-Britanniától való elszállításáért küzdő katolikus terrorszervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől teljes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint tűzszüneti intézkedése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegű. Kedd este az észak-írországi Tyrone megyében még egy 200 kilós távirányítású pokolgépet hatástalanítottak a biztonsági erők, egy másik pokolgép pedig Belfastban felrobbant a brit hadsereg egyik laktanyája közelében. Sérülés azonban nem volt. Az IRA közleménye szerint az észak-írországi fejlemények történelmi fordulóponthoz érkeztek és a helyzet magában hordozza a béke lehetőségét. A szervezet átfogó tárgyalásokat követelt. Az IRA fedőpártjának számító Sinn Fein párt vezére, Gerry Adams azt mondta, hogy a fegyveresek elkötelezték magukat a béke mellett és a brit kormány hibázna, ha eltékozolná ezt a lehetőséget. Követelte a cenzúra felfüggesztését, a Sinn Fein demokratikus mandátumának elismerését Az észak-írországi protestáns többség nevében tevékenykedő, a brit koronához hű úgynevezett unionista pártok vezetői szerdán félelmüknek adtak hangot, hogy az IRA becsapja a brit kormányt, és brit-ír-amerikai összeesküvés bontakozik ki a tartomány átjátszására az Ír Köztársaságnak. A brit kormány igen óvatosan fogadta az IRA nyilatkozatát. A John Major brit kormányfő nevében kiadott állásfoglalás szerint még világossá kell válnia annak, hogy vajon az erőszak állandó jellegű, vagyis örökös megszüntetéséről van-e szó. A brit kormány álláspontja az, hogy legalább három hónapnak kell eltelnie békében, mielőtt a fegyveresek, illetve képviselőik bekapcsolódhatnak a tervezett észak-írországi rendezési tárgyalásokba. „Ha az IRA visszafordíthatatlanul elkötelezte magát, hogy a jövőben csak és kizárólag békés és demokratikus módszereket alkalmaz, akkor sok lehetőség nyílik meg és pozitívan fogunk válaszolni”- szólt a brit kormányközlemény. MIKOR UTAZIK A PÁPA SZARAJEVÓBA? Milosevic újabb engedményt tett Ki tudja hányadszor, ismét mozgás tapasztalható a boszniai viszály megoldásának kérdésében. Slobodan Milosevic szerb elnök - kezdeti vonakodás után - talán mégiscsak hajlandó a Nyugat óhajának megfelelően engedélyezni külföldi megfigyelők állomásoztatását a boszniai szerbekkel való határterületeken. Erről szerdán a belgrádi Borba című lap számolt be orosz diplomatákra hivatkozva. A Hírt eddig hivatalosan nem erősítették meg. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Németország és Oroszország képviselőiből álló összekötő csoport elképzelése szerint nemzetközi megfigyelőnek kellene ellenőrizniük a Belgrád által a boszniai szerbekkel szemben életbe léptetett gazdasági zárlat betartását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az utóbbi napokban ismételten szorgalmazta, hogy Belgrád békekészségét a nemzetközi büntetőintézkedések lazításával kellene elismerni. Kozirevnek ez a kezdeményezése, amelyet a múlt hét végén belgrádi látogatása alkalmával terjesztett elő, zavart okozott a nemzetközi összekötő csoport körében, mivel nem terveztek előre ilyen csereüzletet. Az orosz diplomácia vezetője azonban nyomás alatt áll, mivel Moszkvában hagyományosan erős azoknak a tábora, akik Szerbiát támogatják és már régóta sürgetik az embargó megszüntetését Az összekötő csoporton belüli nézetkülönbségek még inkább elmélyülhetnek, ha Washington, betartva ígéretét, október közepe után indítványozza a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását. Milosevic feltételként szabta - véli tudni a Borba -, hogy Horvátország Boszniával közös határára, az Una folyóhoz is küldjenek megfigyelőket. Egy másik belgrádi újság - a Telegraf című hetilap - szerint Milosevic csak ahhoz járult hozzá, hogy a boszniai szerbekkel szembeni blokád ellenőrzése végett 400 nemzetközi megfigyelőt állomásoztassanak a Drina mentén akik Oroszországból, Görögországból és „más baráti államokból,, érkeznek és tevékenységüket nem egyenruhában fejtik ki. * Továbbra sem dőlt el, hogy mikor látogat a pápa Szarajevóba. Feltehetően a biztonsági problémák miatt késik II. János Pál döntése a szarajevói utazásról. A pápa a múlt hét végén - rövid nyári szabadságának befejezésekor - nyilvánosságra hozta, hogy mindenképpen szeretné felkeresni a boszniai fővárost, mivel azonban szinte lehetetlen a katolikus egyház fejét az orvlövészektől megvédeni nincs végleges döntés az időpontra vonatkozóan - nyilatkozta Joaquin Navarro Valls pápai szóvivő szerdán a Vatikánban tartott sajtóértekezletén. A szóvivő bejelentése ellentmondásban áll Alija Izetbegovic boszniai elnök szavaival. Izetbegovic kedden már kész tényként közölte a pápa látogatását.