Heves Megyei Nap, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

Utak és utak A Horn-kormány gaz­­daságpolitkája elhibázott, a nemzet jövőjét veszélyezte­ti - hangzott el a KDNP egyik szombati tanácskozá­sán, ahol Kopátsy Sándor, az ismert magyar közgaz­dász kifejtette: rossz úton jár a miniszterelnök... 3. oldal Szerencsés horgász A napokban 12 kilós tó­pontyot fogott az ecsédi ta­von egy szerencsés hor­gász. A hatalmas állat nem bizonyult olyan türelmes­­­­nek, mint a pecás, aki a jó végső harcot hamar feladó­­ pontyot mindössze 15 per­­c­ig fárasztotta... 5. oldal Kurusta „pecsételt” Püspökladányban Az Egri KC NB I/B-s­­ férfi kézilabdacsapata im­­­­­­ponáló győzelmet aratott­­ Püspökladányban. A mér­­­­­­kőzésről szóló tudósítást a í­ sportoldalunkon olvashat­­­ I­ják. 9. oldal Tarnamérán nincs A pénz új óvodára tarnamérai iskola é I épülete közel százéves, s­­ már szinte a kezdetektől­­ szűkösnek bizonyult. Az­­ önkormányzat most utána i i­s számolt, s azt a szomorú­­ tényt állapította meg, hogy­­ egy új óvoda „felhúzása” 5 52 millió forintot vinne el. 12. oldal Az egri érsek szentelte föl Parádóhuta templomát Alapkövét idén áprilisban rakták le Tegnap fölszentelték a 240 lel­kes kisközség, Parádóhuta temp­lomát, amelynek alapkövét idén áprilisban rakták le. Nagy Oszkár parádi polgármester ünnepi be­széde után dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar el­nöke áldotta meg az épületet. Beszédében az érsek hangsú­lyozta: minden templom az Is­­tenhez igyekvő élet forrása, és most forrás fakad a Parádé­­hután élő emberek számára. An­nak érdekében, hogy a templom be tudja majd tölteni áldásos sze­repét, közös imádkozásra szólí­totta föl a nagy számban megje­lent híveket. A templom felszen­telése előtt végezetül azt mondot­ta: abban a tudatban kell élnünk, hogy velünk van az Isten. A templom plébánosa Szörényi Lász­­ló parádi főesperes, aki minden ünnep- és vasárnapon misét ce­lebrál majd az óhutai templom­ban. A templom építését egyéb­ként nagyobbrészt az egyházme­gye, az érsekség finanszírozta, de a költségekhez önzetlenül hozzá­járultak a helybeliek is. Áprilisban rakták le a templom —■--­alapkövet n. **---------- ~ _ . ■ . — __ r „■ . . ur. seregeiy tsnran Tetszened az epet etet FOTÓ GÁL GÁBOR Gyöngyösön és Égőben: ki felel a, ,közösért?” D.J. Egerben nincsenek lerobbant állapotban a volt önkormány­zati bérlakások, így az új tár­sasházi tulajdonosoknak nem kell nagyobb költségeket ter­vezniük a felújításokra — mondta kérdésünkre Várko­­nyi György, az egri Vagyonke­zelő és Távfűtő Rész­vénytársaság igazgatója. Hozzátette, hogy a város költségvetéséből az év vé­gére mindenhol befeje­ződnek a szükséges tető­­felújítások, ennek terheit még nem az új tulajdono­sok vállalták. (Gyongyoson... folytatás a 3. oldalon) A szokásos por az Agria Bútorgyárban A sugárszintet nem mérte az ÁNTSZ ___________R­­M.___________­­Az eddigi adatok szerint a szo­kásos eredményt hozták az Ag­ria Bútorgyárban végzett vizs­gálatok - mondta a Heves Me­gyei Nap érdeklődésére dr. Kása Ilona, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének tisztiorvosa. (A szokásos... folytatás a 3. oldalon) Páter Kiss Szalézra emlékeztek a Mátraalján Márványtábla a ferences kolostor falán T. BOKROS MARI* Sorstársak, hozzátartozók, bará­tok gyűltek össze szombat déle­lőtt a gyöngyösi ferences temp­lomban, hogy egykori gyónta­tó­jukra, lelki vezetőjükre, Páter Kiss Szalézra emlékezzenek. Gyöngyösön 1946-ban szovjet állambiztonsági szervek a a magyar államrendőrség segítsé­gével több mint félszáz fiatal gimnazistát, mezőgazdász tanu­lót, egyetemistát tartóztattak le. Legtöbben az Amerikát is meg­járt ferences misszionárius, a fia­talság szervezője, Páter Kis Szá­lé­­ köréhez tartoztak. - A szovjet katonai hadbíró­ság ítélete után a Conti utcai szovjet katonai börtönben ma­radtunk 1946 őszén. Vártuk to­vábbi sorsunkat, valamennyien testileg meggyötörve, lelkileg megalázva, tehetetlen belenyug­vással - emlékezett vissza az egyik túlélő. A koncepciós per következ­ménye, hogy Kiss Szaléz atyát és három 17 éves társát halálra, a többieket, a Szovjetunióban le­töltendő hosszú börtönre ítélték. A néhány túlélő csak 1953-56 között térhetett vissza hazájába. A szombati szentmisén Páter Szita Teofil rendházfőnök emlé­kezett az ártatlan áldozatokra és a vértanú ferences atyára. A ki­végzettek és a Gulágon elpusz­tultak emlékét a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezeté­nek elnöke, Menczer Gusztáv idézte fel. Mester László alelnök, a Gyöngyösről elhurcoltak egyike, a ferences kolostor falán leleple­zett emléktábla előtt arról be­szélt, milyen szörnyű dolgokat éltek át tizenévesen. - Mégsem maradt bennünk gyűlölet és bosszúvágy. Egy halálos gázbaleset történt tavaly SIKE Nyakunkon a hideg. Akik olajjal fűtenek, még nem iga­zán tudják, mi vár rájuk az anyagiak terén, a vegyestüze­­lésűeket meg különösebben nem rázza meg semmi. Úgy tűnik, legjobban azok jártak, akiknek módjuk volt átállni a gázfűtésre. Kényelmes, prak­tikus, tiszta és gazdaságos. - A gázfűtésnek is van hátránya - mondja Marosvöl­gyi György, a Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Ké­ményseprő Vállalkozó Kft. ügyvezető igazgatója. - Tör­ténetesen az, hogy fokozot­tan veszélyes lehet, amen­­­nyiben a színtelen és szagta­lan szénmonoxid vissza­áramlik a kémény elzáródás miatt. Ilyen esetekben halá­los következménye is lehet ennek a tüzelési módnak. (Est halálos­, folytatás a 3. oldalon) Túl sok az önálló önkormányzat? A számvevőszék vizsgálata III. Nyár végére befejeződött a helyi önkormányzatok szervezeti és gazdálkodási rendjét elemző ál­lami számvevőszéki vizsgálat. Az ÁSZ ennek eredményeként ja­vasolja a kormánynak, hogy - államháztartási reform kereté­ben - tegyen lépéseket a helyi önkormányzatok integrációja irányába, elsősorban azért, hogy az anyagi erőforrások túlzott el­­aprózását elkerülje. —Az Állami Számvevőszék elem­zését felfoghatjuk úgy is, hogy túl ma­gasnak tartják a polgármesterek és jegyzők számát ma Magyarországon? — tettük fel a kérdést dr. Vass Gé­zának, a Heves megyei önkor­mányzat főjegyzőjének.­­ Az 1990-es önkormányzati törvény elfogadása óta - mondta - a településeknek alkotmányos joga az önálló önkormányzás. A rendszerváltást követően ala­nyi joga volt egy községnek, hogy társ- vagy székhelyköz­ségi státusát megszüntesse. Hevesben harmincegy társ­község létezett 1990 előtt. Az érzelmi szempontokat is fi­­gyelmbe véve nem csoda, hogy szabadultak ettől az át­alakuló helyhatóságok.­­Az egymással határos telepü­lések körjegyzőségeket alakíthat­tak, de csak kevesen éltek a lehető­séggel. Ez idő szerint a megyében nyolc körjegyzőség található, a köz­­igazgatási szakember szerint szá­muk növelése - egy államháztar­tási reform keretében - lehetsé­ges, sőt kívánatos lenne.­­ A költ­ségvetési politika a kormány ré­széről ösztönözhetné ezt, de fe­lülről a helyi önkormányzatok­ra nem lesz oktrojálható - mondta a megyei főjegyző. Hogyan lehetünk fest­és vagyonőrök? A jogszabályok megváltoztak Új szabályok soro­lja elő, hogyan válhat valaki vagyonőrré vagy testőrré. Azok tehát, akik erre a pályára szándékoznak lépni, nem árt, ha előtte tájékozódnak: melyik az a cég, ahol elfogadható áron készítik fel őket a kötelező állami vizsgára, szem előtt tartva az új követelményeket. Ezekhez az infor­mációkhoz szeretné hozzásegíteni a leendő tanfolyamok hallgatóit dr. Lantos Bálint megyei főkapitány, dr. Nagy Károly ezredes, az ORFK koordinációs és információs iro­dájának a munkatársa, dr. Farkas Sándor városi rendőrka­pitány és dr. Jónás Pál, a Magyar Detektívszövetség tagja, akik az újságírókat tájékoztatták a változásokról. (Cikkünk a 3. oldalon) Szüreti felvonulások a megyében Szüreti felvonulást rendeztek tegnap Felnémeten és Verpere­­ten. Felnémeten népi iparművé­szek kirakodóvására és játékos vetélkedők tarkították a progra­mot, a szüreti felvonulás után pedig hagyományőrző csopor­tok mutatkoztak be. A napot szüreti bál zárta. Verpeléten szintén rendeztek kirakodóvá­sárt, amelyen kosárfonók, tűzzo­máncosok, fafaragók és bőrtízm­ű­­vesek álltották ki munkákat. A szü­reti fehénikék között ott maszoztak Sírok, Poroszló, Besenyőtelek, Kis­­nána, Egerszalók és Verpelét ha­gyományőrző együttesei Rajtuk kí­­vül feltűnik a heves zeneiskola fú­­vószenekara és mazsoretcsoportp, valamint a helyi általános iskola diáksága és a művelődési ház mazsorettcsapata. „l,.ti..... a ,<n_„1­j»f__■_ • g_ ■» _ i, _ M­l­m * Ml rCivuiun­oK nepviseietben. a verpoldi cikkek is őrzik a Hogyom­dnyi FOTÓ: GÁL GÁBOR Határozott fellépést ígér a hegyőrség Csapatokban lopják az egri szőlőt KOWCZ Sajnálatosan elszaporodtak Eger környékén a szőlőlopá­­sok. Ráadásul a tolvajok már nem titokban dézsmálják az ültetvényeket, mint régen, hanem gyakran fényes nap­pal, teherautóval érkeznek, és otthonosan nekiállnak a más földjén szüretelni. Ha a tulajdonos netán fel­bukkanna, és szóvá tenné a tolvajlást, még néhány nagy pofonra is számíthatna. Érthető tehát, hogy a kö­zelmúltban megalakult egri hegyközség egyik első intéz­kedése a hegyőri szolgálat megszervezése volt. A hegy­községi választmány első ülé­sén bírálták el a beérkezett pályázatokat, és a testület vé­gül Szűcs Andrást bízta meg a szolgálat megszervezésével és irányításával. Mint Dula Bence hegybí­rótól megtudtuk, a hegyő­rök a mezőőrökkel azonos jogosítványokkal rendelkez­nek, önvédelmi fegyvert vi­selnek, párosan, kiképzett kutyákkal őrjáratoznak majd, és a törvényes előírá­sokat betartva, de igen hatá­rozottan és keményen fel­lépnek majd a tolvajokkal szemben. (Határozott... folytatás a 3. oldalon)

Next