Heves Megyei Nap, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
2 HEVES MEfiEI NAP Belgrád - A boszniai parlament szerdán elfogadta Hasan Muratovic kijelölt miniszterelnök programját, a politikust hivatalosan is kinevezte a bosnyák kormány élére, s jóváhagyta a kabinettagok névsorát. A kormányban egy szerb nemzetiségű politikus, Dragoljub Stojanic kapott helyet tárcanélküli miniszterként. A kormányprogram elsőbbséget biztosít Bosznia- Hercegovina gazdasági fellendítésének. Nyilvánosságra hozták a boszniai muzulmánhorvát föderáció kormányának összetételét is. A muzulmán nemzetiségű Szudin Kapelanovic vezette kabinetben 13 miniszter - hét muzulmán, öt horvát és egy szerb politikus - kapott helyet. Colombo - Robbanóanyaggal megrakott, háromkerekű teherrobogóval öngyilkos merénylők felrobbantották szerdán a Srí Lanka-i központi bank épületét. Egyes jelentések szerint 42, mások szerint 55 halálos áldozata van a terrorcselekménynek. A robbanások idején rengeteg járókelő volt a környező utcákon. A colombói kórházak szerint ezernél is több a sebesültek száma. Sokan a leomlott, lángokban álló épületek romjai alatt rekedtek. Egyelőre senki nem vállalta a merénylet elkövetését. Bécs - Légből kapott állításnak, spekulációnak minősítette Günter Woratsch, a bécsi tartományi büntetőbíróság elnöke a SME című szlovák lap aznap közölt értesülését, miszerint tavaly augusztus 31 -én - az eddigi hírekkel ellentétben - nem a szlovák-osztrák, hanem a magyar-osztrák határon csempészték át ismeretlen tettesek ifjabb Michal Kovácot Ausztriába. New York - Nyolcvanegy éves korában elhunyt Jerry Siegel, a Superman egyik megalkotója. A művész szívelégtelenségben hunyt el vasárnap Los Angeles-i otthonában. Joseph Shuster, aki a képregényeknek a Siegel által írt szövegéhez a képeket megrajzolta, 1992-ben halt meg. 1934-ben született meg kettejük között a fantasztikus képregény ötlete, és négy évvel később sikerült kiadatniuk a regényt. A hetvenes évek elején nagysikerű játékfilmsorozat készült a Supermanből. Csak jövőre fizetünk Ausztriában A tervezett időpontnál fél évvel később, csak 1997. január elsejétől vezetik be Ausztriában az autópályadíjat, illetve az éves használatra jogosító címkét. Az eddigi elképzelések szerint személyautóknak az egy évre szóló címke 390 schillingbe kerül majd, a tehergépkocsik üzemeltetőinek pedig nagyság- és környezetvédelmi kategóriák szerint 5 ezer és 13 ezer schilling közötti összeget kell jövő évtől fizetniük az úthasználatért. A kormányzat azt reméli, hogy évente 2 milliárd schillinges bevételre számíthat, amit csak az utak építésére és korszerűsítésére akar felhasználni. KÜLPOLITIKA ZÁSZLÓHÁBORÚ - HADIHAJÓKKAL SÚLYOSBÍTVA Enyhült a görög-török válság Enyhült az Égei-tenger egyik lakatlan szigete körül kirobbant görög-török válság: washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam megkezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter közlése szerint a két fél megegyezett abban, hogy fokozatosan kivonják katonai egységeiket a térségből, s a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. A megállapodás azt követően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezetése, Bill Clinton elnökkel az élen az éjszaka folyamán telefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Deniz Baykal török külügyminiszter viszont cáfolta a megállapodás tényét. Megerősítette a két ország katonáinak elvonulását, de hangsúlyozta, hogy az nem megállapodás következménye, mint ahogy azt a görög kormány állította.A nyílt konfliktus veszélye a szerdára virradó éjszaka érte el csúcspontját, előzőleg ugyanis mindkét ország hadihajókat vezényelt a török partoktól mindössze hat kilométerre lévő sziklás szigethez, amelyet a görögök Imiának, a törökök Kardaknak neveznek. A krízis a múlt héten csütörtökön kezdődött a „zászlók háborújával”, amikor a néhány száz négyzetméter kiterjedésű szirten a közeli görög sziget, Kalümnosz polgármestere kitűzte a görög zászlót. A Hürriyet című nacionalista török lap újságírói ezt követően török lobogót helyeztek a görög helyébe, s Athén ekkor döntött úgy, hogy hadihajót küld a görög zászló visszaállítására. A két ország keddre egyenként mintegy tíz hajót, köztük fregattokat és tengeralattjárókat irányított a térségbe, fegyveres erejüket pedig riadókészültségbe helyezték. Athén szerint Imiát Görögországnak engedte át Olaszország - Dodekanézoszi szigetcsoport többi tagjával együtt - az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében. Ankara viszont magának követeli Kardakot az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. Ezt a görög fregattot már kivonták a sziget közeléből GORE ÉS CSERNOMIRGYIN SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington támogatja az orosz átalakulást Al Gore amerikai alelnök szerint az Egyesült Államok töretlenül támogatja az orosz gazdasági átalakulás folyamatát, annál is inkább, mert a reformok első eredményei mind jobban megmutatkoznak. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a támogatás nem „egyéneknek, hanem elveknek szól”. Az alelnök azon a sajtóértekezleten beszélt, amelyen Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel együtt beszámolt a három éve alakult gazdasági-technológiai együttműködési vegyes bizottság kétnapos üléséről. Az általuk irányított vegyes bizottság ülésén több egyezmény is született. A többi között megállapodtak a kisvállalkozások közötti kapcsolatok előmozdításáról, az orosz rakétaindítóállásoknak az amerikai kereskedelmi piacon való értékesítéséről, a titkos nemzetbiztonsági jelentéseknek és a műholdas felvételeknek a környezetvédelem érdekében történő kölcsönös cseréjéről, az orosz faipar korszerűsítését célzó amerikai szállítások, illetve repülőgép-ipari együttműködés finanszírozásáról. Bejelentették, hogy az egyre bővülő űrkutatási kooperáció keretében közös amerikaiorosz legénység fogja először elfoglalni a hamarosan megépítésre kerülő nemzetközi űrbázist. Ünnepélyes okmánycsere Washingtonban A NATO-főtitkár köszönete Javier Solana, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete főtitkára levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. A levélben a főtitkár köszönetét fejezi ki azért a kiemelkedően értékes támogatásért, amelyet Magyarország az ENSZ által bevezetett bosznai-hercegovinai repülési tilalmi övezet biztosítását szolgáló NATO-misszió érdekében nyújtott. Solana örömmel fogadta, hogy megszületett a magyar alakulat IFOR-ba történő bevonásáról szóló megállapodás, s köszönetét fejezte ki az IFOR számára nyújtott széles körű magyar logisztikai támogatásért is. Amint a főtitkár levelében megállapítja, „ez nemcsak a térség stabilitásához járul hozzá, hanem újabb jele Magyarország és a NATO egyre szorosabb kapcsolatának”. A főtitkár a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott szerdai interjúban kifejtette, hogy nagy fontosságot tulajdonít a keleteurópai országokhoz fűződő viszony alakításának, s személyesen kívánja irányítani ezt a területet. A december óta hivatalban lévő Solana közölte, hogy a szövetség tagállamainak meglátogatása után a békepartnerségi együttműködésben részt vevő országokat is felkeresi. Nincs vétó, de... A Kreml nem él vétóval a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatban, de érdekeinek védelmében fog cselekedni - jelentette ki Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter újságíróknak Minszkben, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalásait követően. „Nem mondtuk, hogy jogunk van a vétóra” - fogalmazott az orosz diplomácia új vezetője. „Nincs hidegháború. De senki sem kérheti tőlünk, hogy egyetértsünk olyan lépésekkel, amelyek ellenkeznek érdekeinkkel.” A NATO-csatlakozás kérdése felmerült az orosz törvényhozás, a duma ülésén is, amelyen bizonytalan időre elhalasztották a START-2 szerződés ratifikálását, miután a honatyák nem voltak hajlandók kitűzni ennek konkrét időpontját. A kommunisták vezetője, Gennagyij Zjuganov a hét elején fenntartásait hangoztatta START-2 szerződés kapcsán, a mondván: a NATO tervezett bővítése új biztonságpolitikai helyzetet teremtene, s kérdésessé tenné a megállapodás jóváhagyását. Vlagyimir Zsirivszkij pedig élesen ellenezte a jóváhagyást, mert szerinte ez „másodosztályú országgá alacsonyítaná” Oroszországot. Magyar-román tárgyalások Szerdán a román külügyi szóvivő heti sajtóértekezletén ismertették a február elején sorra kerülő románmagyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására február 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, a magyar külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A megbeszélések keretében eszmecserére kerül sor a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról, mielőtt a szakértők szintjén megkezdődnének a tárgyalások - közölte Sorin Ducaru szóvivő. Hozzáfűzte, hogy Somogyi Ferenc látogatásakor kitűzik a Románia és Magyarország közötti megbékélés keretében aláírandó dokumentumokról szóló tárgyalások időpontjait is. Csütörtökön és pénteken román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995 márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Ezen a külügyminisztériumok területi főosztályainak felelősei vesznek részt. 1996. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK MÉLTATJÁK A MAGYAR EREDMÉNYEKET Horn-interjú a Le Figaróban Magyarországon kétségkívül fennáll a veszély, hogy a nemrég életbe léptetett megszorító gazdasági intézkedések társadalmi robbanást provokálnak: a piacgazdaságnak vannak nyertesei és vesztesei, s ez számos társadalmi feszültséget gerjeszt. Ugyanakkor az országnak nincs más választása: vagy meghozzuk ezeket az intézkedéseket, vagy pedig az alulfejlettség útjára csúszunk - jelentette ki a Le Figaro című francia napilapban szerdán megjelent interjújában Horn Gyula miniszterelnök. Horn leszögezte: az elmúlt 18 hónapban Magyarország ismét a reformok élcsapatába került, s ezt tények bizonyítják: a térségben beruházott külföldi tőke 60 százaléka hozzánk került, s Magyarország az, ahol a legmélyrehatóbbak a reformok. Arra az újságírói véleményre válaszolva, hogy szocialista politikus létére liberális reformokat kell végrehajtania, Horn úgy vélekedett, hogy neki pragmatikusnak kell lennie. Hozzátette, hogy miközben jobboldali politika végrehajtásával vádolják, valójában arról van szó, hogy vállalt egy olyan kihívást, amellyel még jobboldali elődei sem mertek szembenézni: a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, az oktatás reformját. A miniszterelnök cáfolta azt a véleményt, hogy a magyarországi reformokat Nemzetközi Valutaalap igényei, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei magyaráznák. - Ha nem lennénk meggyőződve róla, hogy saját érdekünk e reformok végrehajtása, akkor nem hajtanánk végre ezeket - szögezte le. A legtekintélyesebb francia jobboldali napilap az interjú mellett rendkívül dicsérő hangvételű cikket közölt Magyarországról szerdai számában. A párizsi kormányhoz közel álló újság szerint Magyarországon mélyreható reformok zajlanak, s ez, valamint a politikai stabilitás megnyugtatja a külföldi üzleti köröket. A pozitív kép egyetlen árnyoldalaként a Le Figaro a szociális helyzetet említi. BELGA LAP A RATIFIKÁLÁSRÓL Bírálják a pozsonyi huzavonát Ján Figel, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselője a szlovák parlament új ülésszakának kezdete előtt azt mondta, hogy az alapszerződés ratifikálásának halogatásával „Szlovákia rossz pontokat szerez, és fokozza a két ország közti feszültséget, hasonlóképpen a Szlovákián belüli etnikai feszültséget is”. A parlament nem tűzte az ülésszak napirendjére a ratifikálást. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Farkas Pál szerint a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részéről a ratifikálás feltételként kialkudott törvények, így a köztársaság védelméről és a mozgósításról tervezett törvény, nemkülönben a már elfogadott nyelvtörvény egyértelműen a szlovákiai magyar kisebbség jogainak korlátozását célozzák. A mozgalom szerdai sajtókonferenciáján Farkas leszögezte, egyelőre nyitott kérdés: ha Pozsony egyszer mégis ratifikálja a magyarszlovák alapszerződést, vajon ugyanazt a dokumentumot ratifikálja-e majd, mint amelyiket a magyar parlament szentesített. Az alapszerződés körüli pozsonyi huzavonával szerdai számában foglalkozott a tekintélyes belga lap, a La Libre Belgique is. A cikk megállapítja: a jelek szerint egy évvel az aláírás után sem lesz megerősítve a magyarszlovák alapszerződés, miközben Budapesten a szocialista kormány növekvő aggodalommal figyeli a késlekedést. A magyarok nem értik, miként beszélhetnek Pozsonyban „elszakadási” és „irredenta” törekvésekről azután, hogy Magyarország kész volt szerződésben elismerni a két ország közötti határok sérthetetlenségét - írja egyebek között a cikk. Új gyorsvonat Japánban A West Japan Railway vasúttársaság szerdán sikerrel próbált ki egy minden eddiginél sebesebb japán gyorsvonatot. Az új sinkanzen 200 utassal óránként 230 kilométeres sebességgel száguldott végig Kjúsú-sziget egyik vasútvonalán. A vonat két új jellemzője, a szuperszonikus repülőgépekre emlékeztető karcsú orr és a szigetelés osztatlan elismerést aratott. Február végén még nagyobb sebességű próbát hajtanak majd végre, mielőtt a vonatot menetrend szerinti forgalomba helyezik. Az új vonat máris 13 perccel hamarabb képes Oszakából Hakatába érkezni, mint az eddigi rekorder, a Nozomi: a mintegy ötszáz kilométeres távot két óra és 19 perc alatt teszi