Heves Megyei Nap, 1996. október (3. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Brüsszel - Az EU nem akarja elszigetelni Törökországot, de a jelenlegi körülmények között nem könnyű elmélyítenie kapcsolatait Ankarával - fejtette ki Hans van den Broek újságíróknak nyilatkozva, miután New Yorkban, az ENSZ közgyűlés színhelyén megbeszélést folytatott Tansu Ciller török külügyminiszterrel. A találkozón elhangzottakról, illetve az Európai Bizottság külpolitikai biztosának értékeléséről a brüsszeli Agence Europe legfrissebb kiadása számolt be. Az Európai Parlament múlt héten nagy többséggel az ellen szavazott, hogy megkezdjék a mediterrán EU-segélyezési politika részeként - az Ankarának szánt összegek folyósítását az emberi jogok megsértése, valamint a ciprusi török közösség által a közelmúltban kezdeményezett incidensek miatt. Róma - Az „Európai kulturális örökség napja” alkalmából vasárnap Olaszország legtöbb múzeumát, kiállítótermét, emlékművét ingyenesen lehetett megtekinteni. A kezdeményezés teljes sikerrel járt: valamennyi itáliai múzeum rekordszámú látogatót fogadott. A legtöbben természetesen a legnevezetesebb kiállításokat, műemlékeket keresték fel. Rómában a legnépszerűbbnek az Angyalvár bizonyult, amelyet a szokásos napi háromezer látogató helyett most majd húszezer ember keresett fel. Egész nap „telt ház” volt a Colosseumban, a Forum Romanumon, a Vatikáni Múzeumokban. Hasonlóan ostrom alá vették a látogatók Firenzében az Uffizi-képtárt, a Boboli-kertet, a Pitti-palotát. Az ingyenes múzeumok nagy sikerét elősorban az magyarázza, hogy meglehetősen drágák a múzeumi belépők. Bonn - Az Európai Unió még nagyon messze van az elengedhetetlenül szükséges közös kül- és biztonságpolitika kialakításától - állapította meg Klaus Kinkel a német Die Welt című lap hétfői számában megjelent cikkében. Kinkel úgy vélekedik, hogy a maastrichti szerződés végrehajtásában ugyan nagy eredményeket sikerült elérni, de számos területen nagyon lassú a fejlődés az unióban. A délszláv válság eddigi története és a legutóbbi iraki válság arról tanúskodik, hogy közös kül- és biztonságpolitikáról egyáltalán nem beszélhetünk - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy az unió messze elmarad a kívánatos szinttől a bel- és igazságügyi együttműködésben is. Belgrád - A választási győzelem után elfogadom a szövetségi miniszterelnöki posztot, s miután rendbe tettem az országot, visszatérek korábbi helyemre, a központi bank elnöki székébe - jelentette ki Dragoslav Amamovic, aki vasárnap hivatalosan is beleegyezett abba, hogy a november 3-ai választásokon ő álljon az „Együtt” (Zajedno) pártszövetségbe tömörült szerbiai ellenzéki pártok választási listáinak az élén. A Nasa Borba című belgrádi napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatban Avramovic hangsúlyozta: első és egyetlen célja, hogy Jugoszlávia visszatérjen Európába, s úgy tűnik, hogy erre csak akkor nyílik lehetőség, ha sikerül megszerezni valamennyi demokratikus erő támogatását. KÜLPOLITIKA A SEMMITTEVÉS VALÓS VESZÉLYEI Halasztást szenved a washingtoni csúcs? A The New York Times hétfői elemzése szerint önmagában az a tény is jelzi az izraeli-palesztin ellentétek elsimítására kezdett amerikai erőfeszítésekkel együtt járó diplomáciai és politikai kockázatokat, hogy a tervezett csúcstalálkozó helyszíne Washington, nem pedig a közel-keleti térség. A lap úgy tudja, hogy az eredeti amerikai elképzelés más volt. Jelzésértékű az is, hogy a napirenddel kapcsolatos véleménykülönbségeket előzetesen nem sikerült áthidalni, és a jelenlegi tervek szerint az amerikai fél - személyesen Bill Clinton elnök is, de jobbára Warren Christopher külügyminiszter - külön-külön fog konzultálni az izraeli és a palesztin küldöttséggel. Bár Mike McCurry fehér házi szóvivő reményét fejezte ki, hogy az eszmecserék egy pontján sor kerül majd Benjamin Netanjahu és Jasszer Arafat közvetlen találkozójára is”, biztosat azonban nem tudott mondani. A The New York Times kormányforrásokat idézve azt írta, hogy Washington a tanácskozás összehívásával kénytelen volt vállalni az elkerülhetetlen kockázatokat, mert a „semmittevés még nagyobb kockázatokkal és veszélyekkel járt volna a közel-keleti békefolyamat legfőbb védnökére nézve”. Ezzel a sokatmondó arckifejezéssel jelentette be az elnök, hogy Netanjahu, Arafat és Huszein találkozni fog Washingtonban EGYSÉGHIRDETÉS - KÉTSÉGEK KÖZÖTT A Labour-kongresszus első napja Az egység hirdetésének jegyében, mégis kétségek közepette vágott bele az általános választások előtti utolsó országos kongresszusába a brit parlamenti ellenzék vezető ereje, a tizenhét éve ellenzékben politizáló Munkáspárt. A hétfőn kezdődött blackpooli rendezvényen azért lenne életfontosságú a maradéktalan pártegység sikeres demonstrálása, mert a kormányzó konzervatívok szavazótábora éppen az évek óta húzódó belső szekértábor-villongások miatt morzsolódott le, s a Labour tudatosan igyekszik teljes kontrasztba állítani a saját, szorosra vont sorairól festett képet a toryk zilált belső állapotával. Éppen hétfőn került azonban nyilvánosságra az a Gallup-felmérés, amelyből kiderül: a választóknak immár alig 29 százaléka hiszi úgy, hogy a Munkáspárt egységes politikai szerveződés. Ez súlyos presztízsveszteséget tükröz, hiszen a januárban megejtett hasonló közvéleménykutatás szerint a polgároknak akkor még az 55 százaléka látott egységes, kézben tartott pártot a Labourben. A toryk ugyanakkor jelenleg 27 százalékos népszerűséget könyvelhetnek el, ami 1,5 százalékponttal magasabb az augusztus végén mért szintnél, vagyis a két fő rivális párt közötti támogatottsági különbség négy hét alatt hat százalékponttal szűkült. A Labour berkeiben észlelhető ellentétek oka változatlanul a fiatal pártvezér, Tony Blair nevével fémjelzett radikális reformfolyamat, amelynek elsődleges célja annak bebizonyítása, hogy a párt nem a szakszervezetek egyik nyúlványa csupán, hanem olyan politikai szerveződés, amelytől az üzlet világának sincs tartanivalója. Blair a tervek szerint a blackpooli kongresszust is arra használja majd fel, hogy az ellentétek és belső viták ellenére megerősítse a reformista irányvonalat, s nyolc hónappal a választások lehetséges legutolsó időpontja előtt megpróbáljon ismét egységes képet festeni a Munkáspártról. Tony Blair pártelnök és helyettese, John Prescott az elnökségben ZIELENEC ELŐKÉSZÍTENE NATO-orosz egyezményterv A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok is részt vehessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. Jozef Zielenec, aki a New York-i ENSZ-közgyűlésre utazott, még vasárnap Prágában kifejtette: a NATO-tagjelölteket nem szabad kirekeszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészítéséből. A NATO-nak „tekintetbe kell vennie a közép-európai államok álláspontját eme átfogó, a kelet-nyugati kapcsolatokat hosszú távra meghatározó szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon” - idézte az ITAR-TASZSZ Zielenecet, aki rámutatott: a szövetség és Oroszország közötti stratégiai partnerség útjainak kutatása független ugyan a NATO bővítésétől, „mégis nemcsak a NATO-tagok számára fontos kérdés, hanem számunkra is, ennélfogva nekünk is aktív részeseivé kell válnunk a tárgyalásoknak”. GYORSHAJTÁSÉRT Korbács A malajziai rendőrség azt fontolgatja, hogy megkorbácsolással bünteti a száguldozó gépkocsivezetőket és motorkerékpárosokat. Azt remélik, hogy a szigorú büntetés következtében csökken a halálos közúti balesetek száma. Rahim Nór főfelügyelő hétfőn elmondta, hogy a közlekedési rendőrség jelentést készít, amelyben a szigorúbb büntetések bevezetését tanácsolja. A főfelügyelő szavai szerint úgy tapasztalják, hogy a közvélemény is a szigorítás mellett áll. Malajziában korbácsolással büntetik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, az emberrablást, a fegyveres rablást és a nemi erőszakot. Gyorshajtásért jelenleg 80-200 dollárig terjedő bírságot szabnak ki. Korábban naponta 12-13 személy vesztette életét az utakon, mostanra a halálos balesetek száma már elérte a napi 16-ot - hangsúlyozta Rahim. 1996. OKTÓBER 1., KEDD MANAPSÁG ALIG HALLATJA A HANGJÁT Göncz Svédországba utazik Göncz Árpád kedden kezdődő háromnapos hivatalos svédországi látogatása előtt a Svenska Dagbladet című napilap cikket közöl a köztársasági elnökről és a magyarországi politikai helyzetről. A szerző ismerteti a magyar államfő életútját Párhuzamot von Václav Havel cseh elnök és Göncz Árpád között, s kiemeli, hogy mindketten börtönben ültek a kommunista uralom idején. Míg azonban Havel szinte jelképévé vált a változásoknak, Göncz Árpád 1963. évi kiszabadulása után szinte eltűnt az ismeretlenségben az akkori Magyarországon - folytatódik a cikk. A szerző utal azokra az ellentétekre, amelyek a média körüli vitában feszültek az első szabadon választott magyarországi konzervatív kormány és a köztársasági elnök között, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a mostani szocialista kormányzat alatt Göncz Árpád alig hallatja hangját. Megemlíti, hogy Horn Gyula miniszterelnök 1956-ban kommunistaként az orosz megszálló csapatok oldalán harcolt. Kormányában most a szabaddemokraták koalíciós partnerként vesznek részt és Göncz Árpád is ehhez a párthoz tartozik. A cikk szerint a magyar kormány az európai demokratikusan választott kormányok közül a legerősebb, míg a jobboldali ellenzék megosztottsága miatt nem jelentős politikai tényező. Jacques Santer rendet csinál az Európai Bizottságban Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke annak érdekében, hogy hatékonyabbá és népszerűbbé tegye a vezetése alatt álló testületet átható reformokat, köztük biztosok menesztését fontolgatja - derül ki hétfői brüsszeli sajtójelentésekből. A luxemburgi politikus a Financial Times című brit gazdasági-politikai napilap kontinentális kiadása szerint egyebek mellett felülvizsgálná azt a rendszert, hogy minden EU-tagország rendelkezzen bizottsági (lényegében EU- miniszteri) poszttal, és a tagállam saját joga legyen a biztos jelölése. A European Voice című hetilap pedig arról ír, hogy Santer vezető döntéshozó szervvé kívánja emelni a bizottságot, amelynek mozgástere jelenleg jócskán függ a tagországok minisztereit magában foglaló tanácstól és az Európai Parlamenttől. Az egyik legfontosabb reformelképzelés szerint a bizottság éves munkaprogramja politikai tartalommal töltődne fel, és a jövőben mintegy EU-kormányprogramként működne, így Santer és munkatársai szerint megteremthetnék az összhangot az EU jelenleg meglehetősen laza szálakkal kötődő vezető szervei között, biztosíthatnák, hogy a bizottság a jelenlegi 40 százaléknál jóval nagyobb arányban teljesítse célkitűzéseit, és javíthatnának a testület, illetve vele együtt az „egyesült Európa” megítélésén is. Santert jelenleg az is bosszantja, hogy biztosai sok esetben saját - illetve nemzeti kormányuk - feje után mennek, ezzel is bomlasztva az EU rendjét. A Financial Times értesülései szerint a testületben a kereskedelmi kérdésekért felelős brit Sir S^eon Brittan és az ipari biztos német Martin Bangemann meglehetősen önálló tevékenysége gyakorta vált ki bírálatokat - az első belső vizsgálatok alanyai alighanem ők lesznek. Jacques Santer az elnöklő John Bruton ír miniszterelnök társaságában Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnököt fogadta EDU-tanácskozás Bukarestben - kisebbségek, KDNPP Az Európai Demokratikus Unió (EDU) 1. számú bizottságának vasárnap és hétfőn Bukarestben megtartott tanácskozásán döntés született arról, hogy a kisebbségek helyzetével foglalkozó munkacsoportot hoznak létre, illetve ajánlani fogják a már jelenleg is tag RMDSZ mellett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP), a legnagyobb ellenzéki román párt felvételét is az EDU-pártvezetők 1998-ban esedékes legközelebbi találkozójának. Az EDU 32 európai konzervatív pártot, számos kormányon lévő politikai erőt tömörít. Az 1978-ban Margaret Thatcher és Helmuth Kohl kezdeményezésére létrehozott pártszövetség az Európai Parlament egyik meghatározó ereje. Az EDU tanácskozásáról az RMDSZ által összehívott hétfői sajtóértekezleten Sir Geoffrey Pattie, a brit Konzervatív Párt alelnöke, a norvég Karl Kullman-Five asszony, az EDU alelnöke, Szabó Károly, az RMDSZ szenátora és mások tájékoztatták az újságírókat. Sir Geoffrey Pattié elmondta, hogy a román-magyar alapszerződésről is eszmecserére került sor a bizottságban, amely az európai politika és a tagfelvétel kérdéseivel foglalkozik. Meghallgatták az RMDSZ képviselője által adott tájékoztatást, amely a szerződés jelentőségével kapcsolatos értékelés mellett tartalmazta a szövetségnek a végrehajtással kapcsolatos aggodalmait is. Rabbani „felszabadításra” készül Burhanuddin Rabbani afgán elnök kijelentette egy hétfőn közölt nyilatkozatában, hogy bár ellenségei elűzték Kabulból, továbbra is törvényes elnöknek tekinti magát, hazája „felszabadítására” készül, és Pakisztánt vádolta a tálib „invázió” megszervezésével. Közben a Kabult uraló tálibok bejelentették, hogy tovább folyósítják a fizetést minden nőnek, akit vallási okokból mozdítottak el állásából. Erről legfőbb vezetőjük, Mohammed Omár adott ki rendeletet hétfőn a mozgalom főhadiszállásán, Kandahár városában.