Heves Megyei Nap, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

HEVESI OLOMUGY Negyven vagy kétszáz ingatlan szennyezett? GOTTSCHALK - Sajnos az már 1995-ben, az ólomszennyezés első ütemben végrehajtott kármentesítése után is látszott, hogy nem egy­szerűen megoldható feladat elé állították a helyi illegális akku­mulátor-feldolgozók az önkor­mányzatot és az illetékes szakha­tóságokat - közölte lapunkkal Kontra Gyula, Heves város pol­gármestere.­­ A napokban napvilágot lá­tott híradásból úgy tűnhet a he­vesi emberek számára, hogy már csak negyven portát kell kár­mentesíteni, ehhez pedig ren­delkezésre is áll a Területfejlesz­tési Minisztériumtól kapott ti­zenötmillió forint. Az igazság vi­szont az, hogy ez csak becsült adat, és amíg pontos felmérés nem történik, addig továbbra sem lehet tudni, hogy valójá­ban hány porta szennyezett, és ott milyen mélységben, mi­lyen eljárással kell a szennye­ződést eltávolítani. Az önkor­mányzat 1995 novemberében kezdeményezte a további ku­tatást és kárelhárítást, ám ak­kor az érintettek egyike sem tudta ezt finanszírozni, ezért fordultunk közösen az ÁNTSZ-szal, a Környezetvé­delmi Hatósággal és a Kisebb­ségi Önkormányzattal a nép­jóléti miniszterhez, hogy a kormány a szükséges forráso­kat biztosítsa. Júniusban kormányszintű határozati javaslat készült, amely 201 ingatlan megvizsgálását irá­nyozta elő, erre huszonkétmillió forintot biztosítva, a kármentesí­tésre pedig hatvanötöt. En­nek ellenére érdemi döntés a mai napig nem született. To­vábbi személyes közbenjárás­ra sikerült tizenötmillió forin­tot erre a célra megnyerni, de ez az összeg csak arra lesz elég, hogy a teljes érintett te­rület műszeres vizsgálatát, fel­­térképezését elvégezzék és ki­dolgozzák azokat a terveket, amelyekkel az ólomfertőzés megszüntethető.­­ Ma egy dolog biztos — folytatta a polgármester -, ne­vezetesen az, hogy senki nem tudja, milyen mértékű Heve­sen a szennyezés, és az, hogy a szennyezés megszüntetésé­re biztosan kevés a jelenleg rendelkezésre álló tizenötmil­lió forint. ■ [UNK]pM MA: Az „elúszott” sarokház A tehenészeti telepet­­ üresen, őrizet nélkül hagy­ták, aminek eredménye­­­­ként először a nagy értékű elektromos berendezése­­­­ket, gépalkatrészeket vit­­­­ték el, mára pedig a nyílás­zárók és az épületgépészeti elemek elhordásánál tarta­nak az ismeretlen tettesek, 7. oldal Díjátadás a Vajdahunyad várban A hét végén hivatalosan is véget ért az idei autós gyorsasági bajnokság. A megyénkbeli El István Dómján Kázmérral a má­sodik helyen végzett. 10. oldal Mentőhalászat a Tisza-tavon Intézkedéseket hoztak a leendő zsákmány bizto­sabb átteleltetése érdeké­­­­ben. 12. oldal I Pusztaszikszón kivonult az „ellenzék” A Fauna Rt. is vadászterületet alakított R.M. Több mint hat órán át tar­tott szombaton Füzesabony- Pusztaszikszón az a rendez­vény, amelyet a Fauna Rt. hívott össze a célból, hogy a jelenlévő földtulajdonosok önálló vadászterületet hoz­zanak létre. Amint arról már nem egy­szer hírt adtunk, a cég hosszú évek óta vadásztat a megye al­földi részén, az általa kezelt körülbelül negyvenezer hek­táros területen, ám amikor az új vadászati törvény életbe lé­pett, az elsődlegesen a földtu­lajdonosokra ruházta a vadá­szati jogot. (Pusztaszikszón kivonult... folytatás a 3. oldalon) Az Európai Unió támogatja a MÁL-klubot Az elmúlt hét végén került sor az Európai Unió Phare Demokrácia Programjának keretében támogatott új ma­gyarországi mikro­ projektek ünnepélyes bejelentésére. Az ez alkalomból a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia dísztermében rendezett fogadás díszvendégeként részt vett és beszédet mon­dott Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, és Ed­ward McMillan-Scott, az Eu­rópa Parlament képviselője, a Phare-programok szellemi atyja. (Az Európai Unió... folytatás a 3. oldalon) Farkas Gabriella az MDNP országos elnökségében Heves megye Szabó Ivánra voksolt Dr. Farkas Gabriellát, Heves megye MDNP-s országgyűlési képviselőjét a párt országos elnökségi tagjává választották a Magyar Demokrata Nép­párt szombaton megrende­zett első országos küldöttgyű­lésén. A politikus asszony a NAP-nak elmondotta: „a gyű­lés derűs, optimista hangulat­ban zajlott, s ha termé­szetesen voltak is viták, azok nem fajultak veszekedéssé, mert egy jól összeszokott csa­pat dolgozott együtt”. A tanácskozáson egyéb­ként a kilenc hónapja ala­kult párt 2 ezer tagjának képviseletében 158 küldött vett részt, s választott új el­nököt, elnökséget, valamint etikai és számvizsgáló bizott­ságot. Mint ismeretes, a küldött­­gyűlés dr. Szabó Ivánt válasz­totta meg a párt elnökévé. Dr. Pusztai Erzsébet ellenében őt támogatták a Heves me­gyei küldöttek is. Megújult a farmosi templom Érseki szentelő rekonstrukció után TRÉBA ÁKOS Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke szentelte újra szombaton a 750 lakosú Egerfarmos teljes rekonstrukción átesett római katolikus templomát. Mint a főpap a szentmisén elmond­ta: a község lakóinak tettre­készségét dicséri a templom megújulása. Az egerfarmosiak áldozatvállalásukkal minden­ki számára bizonyították, hogy mi, magyarok, talpra tu­dunk állni. Az egri érsek vé­gül Isten áldását kérte a templomra, a falu lakóira, egész népünkre és minden emberre. A XVIII. század elején épült kicsiny templom állaga az utóbbi évtizedekben olyan­­­nyira leromlott, hogy éppen csak a falait nem kellett kicse­rélni. Az 1992 óta tartó re­konstrukció során új tornyot, ablakokat, ajtókat, csatornát, fűtésrendszert és külső-belső burkolatot kapott az épület. A felújítás 2,4 millió forintos költségének egy részét a köz­ség 580 katolikus híve fedez­te, és hozzájárultak az építke­zéshez német katolikus se­gélyszervezetek, valamint a falu önkormányzata is. A templom megújulása a községbeliek tettrekészségét dicséri - mondta Seregély István egri érsek a szentmisén fotó: gal gabor BALOLDALI POLITIKUSOK TALÁLKOZÓJA: Erősebb lobbyzást kívánnak a szocialisták K.ZS. - A dél-hevesi régió, ezen belül a térség idegenforgalmának fejlesztésére fórumot rende­zünk a Tisza-tó mellett, már csak azért is ott, mert a Tisza­­tó gondjainak komplex keze­léséről is szót kell ejteni. Dél- Heves területfejlesztésének érdekében hasznos volna, ha kialakítanánk egy felzárkózta­tási programot, és létrehoz­nánk egy regionális fejlesztési tanácsot, természetesen a Me­gyei Területfejlesztési Ta­náccsal együttműködve hangoztatta Korózs Lajos szo­­­cialista honatya azon a pénte­ki, egri fórumon, amelyet me­gyénk baloldali politikusai és polgármesterei, önkormány­zati tisztségviselői számára rendezett a Megyei Művelő­dési Központban az MSZP Te­rületi Szövetsége és a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) Heves megyei elnöksége. A rendezvény céljáról szól­va Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kifejtette: a ciklus fél­idejében arról kell eszmét cse­rélni, hogy „hogyan tovább”, vagyis meg kell kezdeni a fel­készülést az 1997-98-ban ese­dékes feladatokra. A megyei közgyűlések munkájával kap­csolatban leszögezte: a testü­letek nehéz helyzetben van­nak, hiszen a közigazgatási rendszer sokszor „lázas álla­potban” működik. Hozzátet­te: az illetékeseknek célszerű volna összehangoltabban lobbyzniuk a megye érdeké­ben. (Erősebb lobbyzást... folytatás a 3. oldalon) Új vezető a nyomozóhivatal élén A Heves Megyei Főügyészség nyomozóhivatala élén dolgo­zó dr. Vékony Tibor munkavi­szonya szeptember 1-jén megszűnt, tájékoztatta lapun­kat dr. Román Gyula főügyész. A megüresedett állásra belső pályázatot írt ki, s ezek beér­kezése után dr. Hajdú Tamást javasolta a hivatal élére, ame­lyet a legfőbb ügyész megerő­sített. A frissen kinevezett hi­vatalvezető 1990 óta dolgozik ügyészként, s ez évben nyo­mozásfelügyeletet ellátó ügyészként tevékenykedett a főügyészségen. Kalapot emelnek a színháznak? A terveket a vállalkozók az előadás után láthatták SÁRKÖZI JUDIT Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház nézőterét pénteken este vállalkozók töltötték meg a Segítsd a királyt! előadásán. Beke Sándor igazgató-főrende­ző új kezdeményezése során ebben az évadban létrehozták a Vállalkozói bérletet. A színidirektor úgy véli, hogy a megyei gazdasági élet irányítói és résztvevői - akik mindig időzavarban szenvednek - ezen alkal­makkor a kikapcsolódás mellett a szünetekben nem­csak a darabról, hanem a gazdasági kérdésekről is ki­cserélhetik gondolataikat. És a színházhoz is közelebb kerülhetnek: feltehetően épületét új köntösbe öltöztessék, és így megújulva adja át tíz év múl­va a következő igazgatónak. Az épület átöltöztetésének terveit Csémy Olivér tervező rajzolta meg, aki elmondta, hogy egy speci­ális „kalapot” emelnének az épület­re, amely úgy nézne ki mint egy kagylóhéj, s benne az eredeti ház igazgyöngyként ülne. (Kalapot emelnek... folytatás a 3. oldalon) ezért láthatták ők először azo­kat a terveket, pénteken este az előadás után rendezett állófogadáson, amelyek az épület átépíté­séről készül­tek. Mint Beke színidirektor a publikumnak elmondta, cél­ja, hogy a város legcsúnyább kagylóhéj alá bújtatnák a betonépületet

Next