Heves Megyei Nap, 1998. augusztus (5. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Colombo - Lényegében teljes kudarccal zárult tegnap Pakisz­tán és India colombói párbeszé­de, amely hosszan tartó viszá­lyok rendezésének nyitánya le­hetett volna. „Lehetetlen volt egyezségre jutni - jelentette ki Tarik Altaf pakisztáni szóvivő. - Nincs alap a tárgyalások felújí­tására.” Altaf merev és rugal­matlan hozzáállással vádolta In­diát a béke és biztonság kérdé­seiben, valamint Kasmír kap­csán. Navaz Sarif pakisztáni kormányfő egy pénteki lapnyi­latkozatában nullának nevezte colombói megbeszéléseinek eredményét a béketárgyalások felújításáról. Az indiai kormány nem kommentálta rögtön a megbeszéléseket. Peking­­ 16 évi börtön­­büntetésre ítélték Csen Hszi-tun­­got, Peking egykori polgármes­terét a fővárosnak 2,2 milliárd dollárnyi kárt okozott korrupci­óban viselt felelősségéért. A je­lenleg 68 éves Csen 1983 és 1993 között a kínai főváros pol­gármestere, majd 1995-ben tör­tént leváltásáig a Kínai Kommu­nista Párt pekingi első titkára volt. Az elsősorban ingatlanügy­letekre kiterjedő korrupció 40 magas rangú pekingi tisztségvise­lőt érintett. A vesztegetéseknek részese volt Csen fia, és szemé­lyi titkára is, valamint helyette­se, aki az ügy kipattanásakor öngyilkos lett. Bogotá - Ismeretlen fegy­veresek támadást hajtottak vég­re csütörtökön egy aranybánya ellen a kolumbiai Antioquia tar­tományban. A támadók elvittek 12,5 kilogramm aranyat, meg­rongálták a bánya berendezése­it, és a viszavonulásukkor kiala­kult tűzharcban öt ember halá­lát okozták. A halottak között van a bánya igazgatója, három alkalmazottja és az egyik mun­kás felesége. Megsebesült to­vábbi két munkás és egy kisgye­rek. A kolumbiai hadsereg szó­vivője szerint a kolumbiai Nem­zeti Felszabadító Hadsereg (ELN) tagjai voltak a támadók. Moszkva - Tíz rab kitört pénteken az orosz Távol-Kele­ten lévő börtönéből. Eközben megöltek egy fegyőrt, és fegyve­reket zsákmányoltak. 23 gép­pisztolyt, egy géppuskát, 32 pisztolyt, sok-sok lőszert és go­lyóálló mellényeket vittek ma­gukkal. Szökés közben két kato­nai teherautót is elkötöttek. Az eset Szibéria északkeleti részén, a Csukcs-félsziget északi partvi­dékén történt. A fegyencek a Schmidt-fokon lévő fegyintézet­ből oldottak kereket. Antalya - A dél-törökor­szági tengerpart közelében ös­­­szeütközött az Egyesült Államok légihaderejének két harci repü­lőgépe. Az egyik pilóta életét vesztette, a másik megsérült. Az összeütközés után az egyik re­pülőgépnek még sikerült leszáll­nia az anyahajón, a másik a ten­gerbe zuhant. ___________K.CS.___________ KÜLPOLITIKA TELJES JOGÚ PARTNERSÉGET Orbán Viktor nyíltan beszél A European Voice című, EU-ügyekkel foglalkozó brüsszeli hetilap szerint Orbán Viktor úgy véli, Magyarország immár nem érdekelt abban, hogy diplomáciai udvariaskodásokba bonyolódjon az Európai Unióval. Egyszerűen csak a felvételéről akar tárgyalni, szóvirágok és hátsó gondolatok nélkül. A kormányfő múlt heti brüsszeli látogatása során nyilatkozott a hetilapnak, amely tegnap megje­lent számában közölt részleteket a beszélgetésből. Orbán hangsú­lyozta, hogy Magyarország nem ideológiai megfontolásokból kí­ván csatlakozni az EU-hoz, ezért számít az Unió pénzügyi hozzá­járulására például az olyan terü­leteken, mint a határok ellenőr­zése és az idegenrendészet. „Az EU-hoz való csatlakozás a mun­kaerő szabad áramlását is jelen­ti. Ha erről az EU-nak más el­képzelései vannak, akkor fejtse ki azokat a tárgyalóasztalnál” - idézte a miniszterelnököt a European Voice. Orbán szerint elmúltak azok az idők, amikor az Unió úgy kezelhette a felvételre váró or­szágokat, mint a gyerekeket, azt is elismerte azonban, hogy a két fél közötti párbeszéd pilla­natnyi állapotáért részben ez utóbbiak is felelősek. E tekintet­ben üdvözlendő változást hozott Wolfgang Schüssel osztrák kül­ügyminiszter közelmúltbeli bu­dapesti látogatása - fűzte hozzá Orbán, aki szerint az EU minisz­teri tanácsának soros elnöke „egyenesen és nyíltan beszélt, nem kerülte meg a kényes kér­déseket”. A lap idézi a minisz­terelnöknek azt a - brüsszeli nemzetközi sajtóértekezletén is elhangzott - megállapítását, amely szerint „világos különbsé­get teszünk az EU és Európa kö­zött. Európának már részei va­gyunk. Most az EU-hoz szeret­nénk csatlakozni, amely egy in­tézmény. Feltett szándékunk, hogy megvédjük érdekeinket, és teljes jogú partnerként fogadtat­juk el magunkat.” AMERIKAI INTELMEK TOKIÓNAK Obucsi merész lesz Obucsi Keidzo, az új japán mi­niszterelnök tegnapi első sajtó­­értekezletén merészséget és gyorsaságot ígért - éppen azt, amit a piac eddig a legkevésbé várt tőle - mert, mint mondta, az új kormány legfontosabb feladata meglendíteni a gazda­ságot. A külpolitikában az Oroszországgal 2000-ben kö­tendő békeszerződést nevezte a legfontosabbnak. Megerősítette, hogy jövőre 6 billió jen értékű állandó adó­­csökkentés lesz - amelyet köt­vénykibocsátásból fedeznek -, megreformálják, nemzetközi szabványhoz igazítva, az egész adórendszert, újra megígérte a 10 billió jenes költségvetési élénkítő programot, és az ad­minisztratív reform gyorsítását is hangsúlyozta. Úgy vélte, két éven belül magához tér és föl­lendül a gazdaság. Megismétel­te, hogy kitűnő döntés volt tőle Mijadzava Kiicsi kinevezése pénzügyminiszterré, mert Mijad­zava már korábban vezető sze­repet vállalt a bankszanálási terv kidolgozásában. Robert Rubin amerikai pénz­ügyminiszter és Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter szinte parancsoló hang­nemű felszólításokkal üdvözöl­te az új japán kormányt. Rubin Washingtonból, Albright Syd­neyből üzente, hogy a japán vezetésnek nem csak hazai, ha­­nem erős nemzetközi felelőssé­ge is a gazdaság élénkítése, mégpedig saját erőből. - Minél később intézkednek, annál rosszabb - mondta Rubin. - Azt hiszem, nincs sok idejük. Nagyon odafigyelünk - így Albright. Korrupcióval vádolják a volt orosz minisztert Az orosz katonai főügyészség vádemelési javaslattal zárta a Konsztantyin Kobec hadsereg­tábornok, volt védelmi mi­niszter ellen indított nyomo­zását. Kobec ártatlannak vall­ja magát mindhárom vád­pontban, a kenőpénzek elfo­gadásában, hivatali hatalom­mal való visszaélésben és ille­gális fegyvertartásban is. A befolyásos főtisztet Lev Rohlin tábornok a parlament alsóházában 1996-ban vádolta meg korrupcióval. A katonai ügyészség által indított vizsgá­lat eredményeként Kobecet 1997 májusától 1998 február­jáig a lefortovói börtönben tartották előzetes letartóztatás­ban, de súlyos egészségi problémái miatt feltételesen szabadlábra helyezték. Való­színűleg ősszel indítják meg a bírósági eljárást. Az ügy érdekessége, hogy - Pavel Gracsovot leszámítva - Konsztantyin Kobec állt a leg­közelebb Borisz Jelcinhez. Az elnök számára legkritikusabb, 1991 augusztusi és 1993 októ­beri események idején teljes mellszélességgel kiállt Jelcin mellett, amit védelmi minisz­teri, majd miniszterhelyettesi rangban a fegyveres erők főszemlézőjének a tisztségével honorált az államfő. Kobec a Kommerszant Daily nevű napilap pénteki számában cáfolta, hogy Moszkva közeli 300 ezer dol­­­lár értékűre becsült házát ke­nőpénzekből építette volna fel. Az 59 esztendős tábornok tagadja azt is, hogy visszaélt hivatali hatalmával, illetve hogy illegálisan tartott magá­nál fegyvert. Kutyahőstett Három ember életét men­tette meg egy 21 hónapos újfundlandi terrier, de erejéből arra már nem fu­totta, hogy maga is partra ússzon, s a vízbe fulladt. Mauit tegnap nemzeti hősként ünnepelte a fran­cia sajtó. Pascal Brockly kutyájával, Mauival stran­dolt éppen Korzikán, amikor észlelték, hogy a parttól mintegy 150 mé­terre, magas hullámok között veszélybe került három ember. A kutya és gazdája együtt indult a fuldoklók mentésére. Mauinak sikerült is a part közelébe vonszolni szörföt, amelybe a három a kétségbeesett fürdőző ka­paszkodott. A part men­tén zajló erős hullámzás­ban az embereket kimen­tették a közben megérke­zett tűzoltók, de a bátor kutya vízbe fulladt. IRÁNYÍTOTT, SZÁNDÉKOS KAMPÁNY Markó Béla nyilatkozata A román koalíció vezetése felismerte, amit az egész koalíciónak fel kellene ismernie, nevezetesen azt, hogy Románia számára rendkívül fontos a rendszerváltás sikerei folytán felértékelő­dött Magyarországgal való viszony - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Maros megyei Népújság pénteki számában megjelent terjedelmes interjújában. Ugyanakkor legalábbis furcsa azt tapasztalni, hogy egyesek szándékosan próbálják megron­tani ezt a viszonyt - mondta Markó az Orbán Viktor romániai látogatását követő „agresszív saj­tókampányt” kommentálva A szövetségi elnök kiemelte: Orbán Viktor nyomatékkal hangsúlyozta, hogy Magyaror­szágnak érdeke Románia minél gyorsabb euroatlanti integráció­ja, és az is, hogy a két kormány­zat között minél közvetlenebb, külsőségekkel nem terhelt, ol­dott munkaviszony honosodjon meg. „Ezek fontos üzenetek. A román politikai elit észrevehette volna, hogy ismét alkalom nyílik a térség számára is kiemelt kap­csolatok építésére a két ország között.” Markó szerint irányított, szándékos sajtókampány bonta­kozott ki. „Mindez azt jelenti, hogy vannak Romániában és valószínűleg Románián kívül olyan erők, amelyek félnek a két ország közötti jó viszonytól” - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Koszovói menekültek végveszélyben A koszovói harcok elől elme­nekült polgári személyek tízez­reit katasztrófa fenyegeti. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságának (UNHCR) adatai sze­rint a szerb offenzíva megindu­lása óta több mint százezren nem tudtak eljutni Macedóniá­ba vagy Albániába, s kisebb­­nagyobb csoportokban, fedél és élelem nélkül az erdőkben bujkálnak. Mint Kris Janowski, az UNHCR szóvivője tegnap Genfben elmondta, a Főbiztos­ság megpróbál segíteni a me­nekülteken, de a probléma az, hogy nincs hová menniük. Nem fognak visszatérni lán­gokban álló, a jugoszláv hadse­reg által ellenőrzött falvaikba, Albániába pedig nem tudnak eljutni. Valószínűleg kénytele­nek lesznek ott meghúzódni, ahol most rejtőznek. Az albán televízió Koszovó albán népessége nevében felhí­vást sugárzott a nemzetközi kö­zösséghez, hogy mielőbb nyis­sanak egy folyosót, és indítsák meg rajta az emberiességi szál­lítmányokat a legutóbbi szerb offenzíva elől elmenekültek számára. Az Európai Unió trojkájá­nak magas rangú diplomatái szerdán járták be Koszovót. „Csoportunk elé mindenütt döbbenetes kép tárult - jelen­tette ki Wolfgang Ischinger né­met diplomata. - Több mint három órán át hajtottunk végig falvakon, városokon, de nem láttunk egyetlen albán polgári személyt sem. Amit láttunk, ki­ürült ország, pusztaság­­ és rengeteg romba dőlt ház.” „Győzni fogunk” - Koszovói albán kisfiú a genfi ENSZ-pa­­lota előtti tüntetésen ÁZSIA állt az érdeklődés elő­terében a héten. Miközben a helyzetet próbálta értékelni a térség országainak legfontosabb szervezete, az ASEAN, Japán­ban új miniszterelnököt válasz­tottak, s azzal bízták meg, hogy próbálja kivezetni az országot az egyre súlyosbodó gazdasági válságból. T­anácskozott egy­mással a két­­ magát immár atomhatalomnak tekintő szomszéd: India és Pakisztán ve­­­zetője, de ezúttal sem tudtak semmiféle megállapodásra jut­ni. Választásokat tartottak Kam­bodzsában - úgy tűnik, nyuga­lomban és érdemleges változá­sok nélkül. S bár a kontinens s egyben a világ legnépesebb ál­lamából, Kínából a héten jósze­rével csak természeti katasztró­fákról érkeztek hírek, a világsaj­tóban egyre több és több olyan cikk látott napvilágot, amely ar­ra figyelmeztet: a kontinens jö­vője immár nem az Egyesült Ál­lamok és Japán, hanem Wa­shington és Peking együttműkö­désének függvénye. Kína képes lehet arra, hogy a Felkelő Nap Or­szága helyett átvegye a gaz­dasági vezető szerepet a térség­ben, s az Egyesült Államokkal, részben pedig Oroszországgal kialakított politikai együttműkö­dése még jobban megszilárdít­hatja ezt a szerepet. Lassan már közhellyé válik, hogy az ázsiai gazdaság válsága az egész világon érezteti hatá­sát, a kontinens stabilitása más földrészekre is kihat. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright mostanában több időt tölt a csendes-óceáni térségben, mint Európában, egyre többet látogat oda orosz kollégája, Jevgenyij Primakov is. De az ottani fejleményekre az olyan távoli országoknak is oda kell figyelniük, mint Magyaror­szág. Gazdasági és politikai kap­csolataink ugyan korlátozottak, de nem lényegtelenek, válság világméretű kihatásai bennün­ket is érintenek, ezért Magya­rországnak is érdeke, hogy azt sikerüljön időben megfékezni. EURÓPA számára to­vábbra is a koszovói válság je­lenti a megoldásra váró leg­sürgősebb tennivalót. Nem­csak arról van szó, hogy meg kell akadályozni annak tovább­­terjedését, például Albániára vagy Macedóniára, hanem ha­ladéktalanul véget kell vetni a vérontásnak, a pusztulásnak, a szenvedésnek, s ki kell kény­szeríteni a békés rendezést. Csupán csak halvány reményt ad erre a belgrádi vezetésnek az a friss ígérete, hogy véget vet a szerb fegyveres erők of­­fenzívájának, vagy a koszovói albánoknak az a próbálkozása, hogy saját soraik rendezésével megfékezzék a fegyveres har­cot. További nyomásra van azonban szükség ahhoz, hogy az ilyen kísérletek eredményre vezessenek. A világ egy hete 1998. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT Embercsempészek Egy nemzetközi embercsem­­pész-hálózat 21 tagját vette őri­zetbe a német rendőrség. A jól szervezett banda négy hó­nap alatt mintegy ezer embert juttatott illegálisan Németor­szágba. A nyomozás szerint 45 tagú hálózat német, cseh és albán állampolgárokból állt. Vezető­ik Csehországból szervezték az üzletet, a végrehajtók többsé­ge pénzzavarba került vagy kábítószerfüggő cseh fiatal volt. Fejenként 3000 dollárért többségükben afgán és koszo­vói menekülteket csempésztek át a cseh-német határon. Egy tavaly decemberi balul sike­rült akció vezette a csempé­szek nyomára a rendőröket, akik április közepéig figyelték a banda rendkívül alaposan megszervezett tevékenységét. Ken A német rendőrség pénte­előzetes letartóztatásba helyezte azt az egy német és két cseh állampolgárt, akik hét határsértő csütörtöki haláláért felelősek. Mint tegnapi szá­munkban jelentettük, a két cseh fiatalember 27 személyt akart Németországba csem­pészni. Amikor a határőrök el­lenőrizni akarták a gyanús jár­művet, a vezető nagy sebes­séggel elhajtott, de nem tudott bevenni egy kanyart, s előbb egy fának, majd egy falnak üt­között. A 18 éves sofőr - bár maga is súlyosan megsebesült - elmenekült a helyszínről, 15 órás üldözés után sikerült el­fogni. A béke új követe Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtökön a „béke követé­nek” rangjára emelte Michael Douglast, a világhírű hollywoo­di filmszínészt. Douglas el­mondta, hogy új tisztségét az atomfegyverek megsemmisíté­sének elősegítésére és a kézi­fegyverek elterjedésének meg­akadályozására szeretné fel­használni. Azt mondta, hogy új szerepe többet jelent számá­ra, mint két Oscar-díja. Annan korábban már a „béke követé­nek” nyert meg két világhírű énekest, Enrico Maciast és Luciano Pavarottit továbbá Elit Wiesel írót és Earvin „Magic” Johnsont, az amerikai kosárlabdasport csillagát. A tisztség egyik jövőbeli váromá­nyosa többek között Muhammad Ali volt ökölvívó­világbajnok.

Next