Heves Megyei Nap, 1998. december (5. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

2 Washington/ Atlanta Irak, leszerelési kötelezettségeit megszegve, májusban megpró­bált rakétairányító rendszert vá­sárolni Romániában - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. A NewsStand című vasárnap esti műsor szerint az iraki rakéta­szakértők titkosügynökök kísé­retében utaztak Bukarestbe, ahol nagy hatótávolságú, ballisz­­tikus rakétákhoz használatos irá­nyítórendszer vásárlásáról kezd­tek tárgyalást egy román lég­ügyi társaság volt tisztségviselői­vel. Az iraki ügylet egyhetes tár­gyalások után hiúsult meg, miu­tán az amerikai, izraeli és ro­mán titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. Tel-Aviv - A szíriai kor­mány amerikai keresztül küldött összekötőkön üzeneteiben biztosította Izraelt, hogy rendet teremt a dél-libanoni határon, ha az izraeli hadsereg kivonul a Golán-fennsíkról. A Háárec cí­mű tel-avivi napilap értesülése szerint az izraeli vezetőség az utóbbi négy hétben két ilyen ér­telmű üzenetet kapott az ameri­kai összekötők és Háfez Asszad szíriai elnök megbeszélései után. Az amerikai tárgyalók a damaszkuszi ajánlatról Bill Clinton amerikai elnököt szintén tájékoztatták. A Háárec hétfői beszámolóját ismertető német hírügynökség megjegyezte, hogy Szíria gyakorlatilag „protektorá­tusaként” irányítja Libanont. Madrid - Növekszik a fe­szültség a chilei hadsereg köré­ben a londoni lord bírók dönté­se miatt, miszerint Agusto Pino­chet nem élvezheti a diplomáci­ai mentességet - írja a hétfői spanyol sajtó. Az El País helyi katonai és kormányforrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a hadsereg soraiban egyre nő a „frusztráció és a felháborodott­­ság”. A feszültség oka az, hogy sikertelenül végződött Eduardo Frei kormányának minden ed­digi akciója Pinochet védelmé­ben. A lap tudósítója megemlíti, hogy Pinochetet a chilei hadse­regben hősnek tekintik. Az El País értékelése szerint „a chilei hadsereg az utóbbi hetekben új­fent politikai szerepet követelt magának, és ez nem felel meg a demokratikus államrendnek”. KÜLPOLITIKA AZ OCALAN-ÜGY A HÁTTÉRBEN Orosz-olasz megbeszélés A Moszkvában hétfőn megtartott orosz-olasz külügyminiszteri tárgyalásokon „téma volt” Abdullah Öcalan kurd vezető ügye is, aki Oroszországból érkezett Rómába, s kért politikai menedékjogot - jelentette ki Igor Ivanov orosz és Lamberto Dini olasz külügyminiszter megbeszéléseik befejeztével. Dini vasárnap este érkezett rö­vid munkalátogatásra Moszk­vába, elsősorban azért, hogy a Borisz Jelcin elnök betegeske­dése miatt elhalasztott olasz államfői látogatás időpontját egyeztesse, és kétoldalú gaz­dasági kérdéseket is megvitas­son. Dini és Ivanov megbeszé­lése alkalmából több kétolda­lú megállapodást is aláírtak Moszkvában, egyebek között a kettős adóztatás elkerülésé­ről, illetve olasz kulturális köz­pont moszkvai létesítéséről. Az olasz külügyminiszter jelezte, hogy a kurd vezető ügyét is megvitatták, noha nem az Öcalannal kapcsolatos kérdések voltak moszkvai láto­gatásának fő témái. A Kurd Munkáspárt vezetője előzőleg Moszkvában is politikai mene­dékjogot kért, és az Állami Duma külön felhívásban kérte Jelcint arra, hogy Oroszország fogadja be a kurd nép vezető­jét. Abdullah Öcalant - amennyiben Rómában nem kap politikai meneékjogot - visszatoloncolhatják Moszkvá­ba, s ekkor már az orosz ható­ságok kerülnek válaszút elé, hiszen Ankara az általa terro­ristának tekintett Öcalan ki­adatását követeli. Dini hétfőn Moszkvában találkozik Jevgenyij Primakov kormányfővel, aki - legalább­is Öcalan állítása szerint - meghatározó szerepet játszott abban, hogy Moszkva nem adott eddig menedéket a kurd vezetőnek, mert nem akarta megkockáztatni, hogy az ügy miatt feszültség alakul­jon ki az orosz-török kapcso­latokban. Dini és Ivanov Magyarországra látogat a román miniszterelnök Kétnapos hivatalos látogatásra december 6-án Magyarország­ra érkezik Radu Vasile román miniszterelnök - tájékoztatta hétfőn a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája az MTI-t. A román kormányfő Orbán Viktor meghívásának tesz ele­get. Radu Vasile vendéglátóján kívül találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével. Vidéki programja kereté­ben a román miniszterelnök Szegeden megbeszélést folytat a Tisza-Maros Együttműködésben Regionális résztvevő vezetőkkel. Gyulán találkozik a helyi önkormányzat vezetői­vel, valamint a magyarországi román nemzeti kisebbség kép­viselőivel. Orbán Viktor és Radu Vasile a tervek szerint jövő hétfőn Budapesten közös nyi­latkozatot ír alá, mely áttekin­ti a kétoldalú kapcsolatok leg­fontosabb kérdéseit, s meg­jelöli a főbb tennivalókat. A magyar-román kapcsola­tok egészéről legutóbb 1997 októberében Bukarestben írt alá közös dokumentumot a két kormányfő, Horn Gyula és Victor Ciorbea. Az akkori 12 pontos emlékeztetőben felso­rolt pontok többségéről várha­tóan a mostani budapesti tár­gyalásokon is szó lesz. az Az MTI információi szerint Orbán Viktor és Radu Vasile által aláírandó közös dokumentumban szerepel majd a romániai magyar egye­tem ügye, a Budapestet Buka­resttel összekötő autópálya kér­dése (a nyomvonal kijelölésé­nek témája), valamint a romá­niai reformfolyamatok, illetve integrációs törekvések számára nyújtandó magyar támogatás megerősítése. Kurd tüntetés Moszkvában Mintegy ötven kurd tüntetett hétfőn Moszkvában az Egye­sült Államok nagykövetsége előtt, azt követelve, hogy Wa­shington ne támogassa a vezetőjük, Abdullah Öcalan „fizi­kai megsemmisítésére” irányuló török terveke. A tüntetők röplapokat oszto­gattak, amelyeken „rendkívül súlyos következményeket” he­lyeztek kilátásba arra az esetre, ha Öcalannak bántódása esne, mivel „minden haladó szelle­mű kurd akár az életét is felál­dozná vezéréért”. Az éppen Moszkvában tár­gyaló Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter még Rómából va­ló elindulása előtt jelezte: orosz tárgyalópartnereivel igyekszik „megvilágítani azon esemé­nyek részleteit, amelyek ahhoz vezettek, hogy a kurd vezető (Moszkvából) Rómába uta­zott”. Az ITAR-TASZSZ mun­katársának kérdésére a moszk­vai olasz nagykövetségen el­mondták: az olasz törvények értelmében visszatoloncolhat­­ják Oroszországba Öcalant, amennyiben nem kapja meg a politikai menedékjogot Olasz­országban. Egy kép, amely a világ e hetének viszonyait, vitáit tükrözi. A kurd tüntetők Öcalan sorsáért ragadtak táblát, éppen akkor, amikor Dini Moszkvában járt, és vezetőjük Itáliában várta sor­sának jobbra fordulását. A terrorizmus majdnem olyan súlyú vád Öcalan ellen, mint a népirtás Pinochet ellen. Finálé? Lehet, hogy mégiscsak a vé­gét járja Jerry Hall és Mick Jagger húsz esztendős közös élete. A brit bulvársajtó vi­lággá kürtölte szétköltözésü­ket más-más okokkal magya­rázva. Volt ugyan már cáfolat is, de a sajtó legújabb szenzá­ciója szerint a 29 éves Luciana Gimenez brazil mo­dell gyermeket vár Micktől. Eddig sem Jagger, sem Hall nem reagált a The Sun érte­sülésére. A valóban várandós Luciana egyenesen tagadta, hogy Jagger lenne gyermeke apja. A cáfolatok és viszon­cáfolatok immár meglehető­sen kusza szövevényéből an­­­nyi tűnik egyre valószínűbb­nek, hogy „valami mégiscsak lehetett” Jagger és Luciana között. Ami Lucianát illeti, vele a Stones most lezárult világ körüli koncertkörútján ismerkedett össze Jagger. Az ügynek állítólag már vége van, ám - írják az okosok - Jerry Hall haragja nem mú­lik. Annyi biztos, nem nehéz rásütni Jaggerre egy két nő­ügyet, hiszen mindenki tudja róla, hogy a hűség nem erős oldala. Ezért az is valószínű, hogy Hall-lal közös leányuk bevezetése a modellek vilá­gába csak másodlagos kérdés viszályukban. 1098. DECEMBER 1., KEDD NÉMET MEDIA A harmadik világháború „halálhűen” a tévében Mi lett volna, ha a nyolcvanas évek végén, a Közép- és Ke­let-Európában végbement békés átalakulás helyett katonai összetűzésre került volna sor a két szuperhatalom között? Ez a fiktív forgatókönyve a német-amerikai koprodukció­ban készült „A harmadik világháború” című másfél órás filmnek, amelyet december elsején, kedden 20.15 órai kez­dettel sugároz a ZDF német televízió. A forgatókönyv Robert Stone és Ingo Helm írása alapján készült. A filmet szakértői vita követi a televízióban. A film története a következő: A film csak a végén lép ki a 1989 őszén az NDK-ban vég­­képzelet világából és záró kép­be ment békés forradalomnak sora megmutatja, hogy mi is történt a valóságban: ledől a berlini fal, lelkesen találnak egymásra emberek keletről és nyugatról. A film sugárzását követő vi­tában mind keleti, mind pedig nyugati katonai szakértők és politikusok megvitatják, men­­nyire volt, illetve - pontosab­ban és szerencsére - mennyire lett volna élethű (vagy inkább halálhű) a képzeletbeli történé­seken alapuló film, a tévéné­zők pedig telefonon kérdése­ket tehetnek fel a vita részve­vőinek, katonai puccs vet véget, s ezt követően a két nagyhatalom fegyveres összetűzése atomhá­borúba torkollik. A ZDF sze­rint a cselekmény gerince a NATO és a Varsói Szerződés íróasztalfiókokban elfekvő stra­tégiai és taktikai tervein alapul. A képi megjelenítéshez do­kumentációs anyagokat hasz­náltak fel a kelet-nyugati kato­nai szembenállás idejéből, egyebek közt fegyverrendsze­rek kipróbálásáról, amelyek háború esetén bevetésre kerül­tek volna. AZ EGYETÉRTES REMÉNYE Mária-Valéria híd Katona Kálmán magyar közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter, valamint Gabriel Palacka szlovák közlekedési és távközlési miniszter hétfőn Pozsonyban ígéretes megállapo­dásra jutott az Esztergom és Párkány közötti, több mint fél évszázada csonkán álló Mária­ Valéria híd közös újjáépítését célzó lépések egyeztetésében. Katona Kálmán az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Nagyon fontos, hogy hétfőn Pozsony­ban létrejött a két tárca összes kapcsolódó ügyeinek gyors és operatív intézésére hivatott tár­caközi bizottság, amiről memo­randumot is aláírtak. A magyar miniszter várako­záson felülinek nevezte, hogy szlovák kollégájától biztosíté­kot kapott: még december 10. előtt a szlovák fél is aláírja azt a finanszírozási megállapodást, amelyet a magyar fél és az Európai Unió már korábban ratifikált. E dokumentum értel­mében az Európai Bizottság öt­millió ECU-vel kész segíteni a híd újjáépítésének költségeit.­­ December 10-én mindket­ten Brüsszelben leszünk. Jóma­gam Neil Kinnock úrral, az Európai Unió főbiztosával is találkozom, akinek örömmel számolhatok be arról, hogy az ügyeink iránt az Európai Unió részéről megnyilvánuló jóindu­lat - kivált a PHARE-segélyt il­letően - nem volt hiábavaló. Katona Kálmán bízik ben­ne, hogy a most felvett lendület­­ a folyamat végéig, a hídavatás ünnepélyes pillanatáig kitart. „Mindketten azt szeretnénk, ha ezt a hidat még személyesen, kormányaink megbízatásának lejárta előtt átadhatnánk. Bíz­vást így is lesz, hiszen az akarat megkérdőjelezhetetlenül azo­nos” - így a miniszter, aki jelez­te: sem ő, sem szlovák kollegá­ja nem szeretnék, ha a híd ügyét Bős-Nagymarossal össze­függő kérdésként kezelnék. „Ez egy híd, amelyen szeretnénk át­járni, s valahol középen megta­lálni a mindkét fél kedvére va­ló megoldást”. Palacka szerint a cél, az át­járható híd legkésőbb 2002-ig megvalósul. Ismeretes, hogy az előző szlovák kormány a híd újjáépí­tését ellenezte, de az utána hi­vatalba lépett Czunda-kabinet az Esztergom és Párkány kö­zötti „átjárhatóságot” a kor­mány programnyilatkozatában a magyar-szlovák kapcsolatok jobbításának fontos szimbólu­maként jelölte meg. Archív felvétel a Mária Valéria-hídról. Jövőt meghatározó múlt Továbbra sem közvetlen tárgyalások Továbbra sem várható a koszovói válság rendezéséről és a szerbiai tartomány átmeneti autonómiájáról folytatan­dó közvetlen szerb-albán tárgyalások felújítása - erősí­tette meg Fehmi Agani, a hivatalos albán tárgyalócso­port vezetője. Belgrádi sajtóbeszámolók sze­rint Agani a BK tévéállomás­nak nyilatkozva a párbeszéd felújítását sürgette, de ismétel­ten leszögezte: a közvetlen tár­gyalások felújításához előbb a megbeszélések feltételeiről kell megállapodniuk a feleknek. A koszovói albánok a szerb belbiztonsági erők akcióinak leállításán túl egyebek között az albán „politikai” foglyok szabadon bocsátását is követe­lik - fűzik hozzá megfigyelők. Gátolja a közvetlen párbeszéd újrakezdését az is, hogy merő­ben eltérnek az álláspontok a válság rendezésére kidolgozott tervekről is. Az albánok az át­meneti autonómia idejére har­madik jugoszláv köztársasággá alakítanák Koszovót. Ezért el­utasítják az ennél kisebb önál­lóságot előirányzó belgrádi ter­vet, s csak a Christopher Hill amerikai közvetítő nevével fémjelzett változatot fogadják el tárgyalási alapnak. A szerb és jugoszláv vezetés viszont ez utóbbit veti el. A belgrádi el­lenérzéseknek Milovan Bojic a hét végén újfent hangot adott. A szerb kormányfőhelyettes rövidlátónak nevezte a Hill-ter­­vet, mondván, hogy az Koszo­vó Szerbiától és Jugoszláviától történő elszakadásának közve­tett módját jelenti. - A Hill­­terv nem a koszovói feszültség csökkentésére, hanem éppen annak szítására adna alkalmat - hangoztatta Bojic. Az EU lehallgatási terve A nyugat-európai telefontár­saságok és az internet-szolgál­tatók a jövőben kötelesek lesznek megadni a rendőrség­nek bűncselekményekkel kap­csolatban gyanúba került ügy­feleik titkos adatait — írja a Der Spiegel legújabb száma, brüsszeli értesülésre hivatkoz­va. A terv elfogadása esetén a dokumentum arra kötelezné az uniós telefontársaságokat és az internet-szolgáltatókat (on­line cégeket), hogy közöl­jék a rendőrséggel azon ügy­feleik titkos azonosítóit (mo­biltelefon PIN-száma, mail­box kulcsszava, internet kód­ja), akiket a nyomozó szervek bűncselekmény gyanúja miatt meg akarnak figyelni. A szolgáltató cégeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az általuk nyújtott szol­gáltatás műszaki színvonala a lehallgatás alatt is kifogásta­lan maradjon, nehogy a meg­figyelt személy gyanút fogjon: telefonáláskor nem torzulhat a beszédhang, a mobiltelefon kijelzőjén nem tűnhetnek föl a megszokottól eltérő jelek.

Next