Heves Megyei Nap, 1998. december (5. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2 Washington/ Atlanta Irak, leszerelési kötelezettségeit megszegve, májusban megpróbált rakétairányító rendszert vásárolni Romániában - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. A NewsStand című vasárnap esti műsor szerint az iraki rakétaszakértők titkosügynökök kíséretében utaztak Bukarestbe, ahol nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétákhoz használatos irányítórendszer vásárlásáról kezdtek tárgyalást egy román légügyi társaság volt tisztségviselőivel. Az iraki ügylet egyhetes tárgyalások után hiúsult meg, miután az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. Tel-Aviv - A szíriai kormány amerikai keresztül küldött összekötőkön üzeneteiben biztosította Izraelt, hogy rendet teremt a dél-libanoni határon, ha az izraeli hadsereg kivonul a Golán-fennsíkról. A Háárec című tel-avivi napilap értesülése szerint az izraeli vezetőség az utóbbi négy hétben két ilyen értelmű üzenetet kapott az amerikai összekötők és Háfez Asszad szíriai elnök megbeszélései után. Az amerikai tárgyalók a damaszkuszi ajánlatról Bill Clinton amerikai elnököt szintén tájékoztatták. A Háárec hétfői beszámolóját ismertető német hírügynökség megjegyezte, hogy Szíria gyakorlatilag „protektorátusaként” irányítja Libanont. Madrid - Növekszik a feszültség a chilei hadsereg körében a londoni lord bírók döntése miatt, miszerint Agusto Pinochet nem élvezheti a diplomáciai mentességet - írja a hétfői spanyol sajtó. Az El País helyi katonai és kormányforrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a hadsereg soraiban egyre nő a „frusztráció és a felháborodottság”. A feszültség oka az, hogy sikertelenül végződött Eduardo Frei kormányának minden eddigi akciója Pinochet védelmében. A lap tudósítója megemlíti, hogy Pinochetet a chilei hadseregben hősnek tekintik. Az El País értékelése szerint „a chilei hadsereg az utóbbi hetekben újfent politikai szerepet követelt magának, és ez nem felel meg a demokratikus államrendnek”. KÜLPOLITIKA AZ OCALAN-ÜGY A HÁTTÉRBEN Orosz-olasz megbeszélés A Moszkvában hétfőn megtartott orosz-olasz külügyminiszteri tárgyalásokon „téma volt” Abdullah Öcalan kurd vezető ügye is, aki Oroszországból érkezett Rómába, s kért politikai menedékjogot - jelentette ki Igor Ivanov orosz és Lamberto Dini olasz külügyminiszter megbeszéléseik befejeztével. Dini vasárnap este érkezett rövid munkalátogatásra Moszkvába, elsősorban azért, hogy a Borisz Jelcin elnök betegeskedése miatt elhalasztott olasz államfői látogatás időpontját egyeztesse, és kétoldalú gazdasági kérdéseket is megvitasson. Dini és Ivanov megbeszélése alkalmából több kétoldalú megállapodást is aláírtak Moszkvában, egyebek között a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve olasz kulturális központ moszkvai létesítéséről. Az olasz külügyminiszter jelezte, hogy a kurd vezető ügyét is megvitatták, noha nem az Öcalannal kapcsolatos kérdések voltak moszkvai látogatásának fő témái. A Kurd Munkáspárt vezetője előzőleg Moszkvában is politikai menedékjogot kért, és az Állami Duma külön felhívásban kérte Jelcint arra, hogy Oroszország fogadja be a kurd nép vezetőjét. Abdullah Öcalant - amennyiben Rómában nem kap politikai meneékjogot - visszatoloncolhatják Moszkvába, s ekkor már az orosz hatóságok kerülnek válaszút elé, hiszen Ankara az általa terroristának tekintett Öcalan kiadatását követeli. Dini hétfőn Moszkvában találkozik Jevgenyij Primakov kormányfővel, aki - legalábbis Öcalan állítása szerint - meghatározó szerepet játszott abban, hogy Moszkva nem adott eddig menedéket a kurd vezetőnek, mert nem akarta megkockáztatni, hogy az ügy miatt feszültség alakuljon ki az orosz-török kapcsolatokban. Dini és Ivanov Magyarországra látogat a román miniszterelnök Kétnapos hivatalos látogatásra december 6-án Magyarországra érkezik Radu Vasile román miniszterelnök - tájékoztatta hétfőn a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája az MTI-t. A román kormányfő Orbán Viktor meghívásának tesz eleget. Radu Vasile vendéglátóján kívül találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével. Vidéki programja keretében a román miniszterelnök Szegeden megbeszélést folytat a Tisza-Maros Együttműködésben Regionális résztvevő vezetőkkel. Gyulán találkozik a helyi önkormányzat vezetőivel, valamint a magyarországi román nemzeti kisebbség képviselőivel. Orbán Viktor és Radu Vasile a tervek szerint jövő hétfőn Budapesten közös nyilatkozatot ír alá, mely áttekinti a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, s megjelöli a főbb tennivalókat. A magyar-román kapcsolatok egészéről legutóbb 1997 októberében Bukarestben írt alá közös dokumentumot a két kormányfő, Horn Gyula és Victor Ciorbea. Az akkori 12 pontos emlékeztetőben felsorolt pontok többségéről várhatóan a mostani budapesti tárgyalásokon is szó lesz. az Az MTI információi szerint Orbán Viktor és Radu Vasile által aláírandó közös dokumentumban szerepel majd a romániai magyar egyetem ügye, a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya kérdése (a nyomvonal kijelölésének témája), valamint a romániai reformfolyamatok, illetve integrációs törekvések számára nyújtandó magyar támogatás megerősítése. Kurd tüntetés Moszkvában Mintegy ötven kurd tüntetett hétfőn Moszkvában az Egyesült Államok nagykövetsége előtt, azt követelve, hogy Washington ne támogassa a vezetőjük, Abdullah Öcalan „fizikai megsemmisítésére” irányuló török terveke. A tüntetők röplapokat osztogattak, amelyeken „rendkívül súlyos következményeket” helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Öcalannak bántódása esne, mivel „minden haladó szellemű kurd akár az életét is feláldozná vezéréért”. Az éppen Moszkvában tárgyaló Lamberto Dini olasz külügyminiszter még Rómából való elindulása előtt jelezte: orosz tárgyalópartnereivel igyekszik „megvilágítani azon események részleteit, amelyek ahhoz vezettek, hogy a kurd vezető (Moszkvából) Rómába utazott”. Az ITAR-TASZSZ munkatársának kérdésére a moszkvai olasz nagykövetségen elmondták: az olasz törvények értelmében visszatoloncolhatják Oroszországba Öcalant, amennyiben nem kapja meg a politikai menedékjogot Olaszországban. Egy kép, amely a világ e hetének viszonyait, vitáit tükrözi. A kurd tüntetők Öcalan sorsáért ragadtak táblát, éppen akkor, amikor Dini Moszkvában járt, és vezetőjük Itáliában várta sorsának jobbra fordulását. A terrorizmus majdnem olyan súlyú vád Öcalan ellen, mint a népirtás Pinochet ellen. Finálé? Lehet, hogy mégiscsak a végét járja Jerry Hall és Mick Jagger húsz esztendős közös élete. A brit bulvársajtó világgá kürtölte szétköltözésüket más-más okokkal magyarázva. Volt ugyan már cáfolat is, de a sajtó legújabb szenzációja szerint a 29 éves Luciana Gimenez brazil modell gyermeket vár Micktől. Eddig sem Jagger, sem Hall nem reagált a The Sun értesülésére. A valóban várandós Luciana egyenesen tagadta, hogy Jagger lenne gyermeke apja. A cáfolatok és viszoncáfolatok immár meglehetősen kusza szövevényéből annyi tűnik egyre valószínűbbnek, hogy „valami mégiscsak lehetett” Jagger és Luciana között. Ami Lucianát illeti, vele a Stones most lezárult világ körüli koncertkörútján ismerkedett össze Jagger. Az ügynek állítólag már vége van, ám - írják az okosok - Jerry Hall haragja nem múlik. Annyi biztos, nem nehéz rásütni Jaggerre egy két nőügyet, hiszen mindenki tudja róla, hogy a hűség nem erős oldala. Ezért az is valószínű, hogy Hall-lal közös leányuk bevezetése a modellek világába csak másodlagos kérdés viszályukban. 1098. DECEMBER 1., KEDD NÉMET MEDIA A harmadik világháború „halálhűen” a tévében Mi lett volna, ha a nyolcvanas évek végén, a Közép- és Kelet-Európában végbement békés átalakulás helyett katonai összetűzésre került volna sor a két szuperhatalom között? Ez a fiktív forgatókönyve a német-amerikai koprodukcióban készült „A harmadik világháború” című másfél órás filmnek, amelyet december elsején, kedden 20.15 órai kezdettel sugároz a ZDF német televízió. A forgatókönyv Robert Stone és Ingo Helm írása alapján készült. A filmet szakértői vita követi a televízióban. A film története a következő: A film csak a végén lép ki a 1989 őszén az NDK-ban végképzelet világából és záró képbe ment békés forradalomnak sora megmutatja, hogy mi is történt a valóságban: ledől a berlini fal, lelkesen találnak egymásra emberek keletről és nyugatról. A film sugárzását követő vitában mind keleti, mind pedig nyugati katonai szakértők és politikusok megvitatják, mennyire volt, illetve - pontosabban és szerencsére - mennyire lett volna élethű (vagy inkább halálhű) a képzeletbeli történéseken alapuló film, a tévénézők pedig telefonon kérdéseket tehetnek fel a vita részvevőinek, katonai puccs vet véget, s ezt követően a két nagyhatalom fegyveres összetűzése atomháborúba torkollik. A ZDF szerint a cselekmény gerince a NATO és a Varsói Szerződés íróasztalfiókokban elfekvő stratégiai és taktikai tervein alapul. A képi megjelenítéshez dokumentációs anyagokat használtak fel a kelet-nyugati katonai szembenállás idejéből, egyebek közt fegyverrendszerek kipróbálásáról, amelyek háború esetén bevetésre kerültek volna. AZ EGYETÉRTES REMÉNYE Mária-Valéria híd Katona Kálmán magyar közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter, valamint Gabriel Palacka szlovák közlekedési és távközlési miniszter hétfőn Pozsonyban ígéretes megállapodásra jutott az Esztergom és Párkány közötti, több mint fél évszázada csonkán álló Mária Valéria híd közös újjáépítését célzó lépések egyeztetésében. Katona Kálmán az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Nagyon fontos, hogy hétfőn Pozsonyban létrejött a két tárca összes kapcsolódó ügyeinek gyors és operatív intézésére hivatott tárcaközi bizottság, amiről memorandumot is aláírtak. A magyar miniszter várakozáson felülinek nevezte, hogy szlovák kollégájától biztosítékot kapott: még december 10. előtt a szlovák fél is aláírja azt a finanszírozási megállapodást, amelyet a magyar fél és az Európai Unió már korábban ratifikált. E dokumentum értelmében az Európai Bizottság ötmillió ECU-vel kész segíteni a híd újjáépítésének költségeit. December 10-én mindketten Brüsszelben leszünk. Jómagam Neil Kinnock úrral, az Európai Unió főbiztosával is találkozom, akinek örömmel számolhatok be arról, hogy az ügyeink iránt az Európai Unió részéről megnyilvánuló jóindulat - kivált a PHARE-segélyt illetően - nem volt hiábavaló. Katona Kálmán bízik benne, hogy a most felvett lendület a folyamat végéig, a hídavatás ünnepélyes pillanatáig kitart. „Mindketten azt szeretnénk, ha ezt a hidat még személyesen, kormányaink megbízatásának lejárta előtt átadhatnánk. Bízvást így is lesz, hiszen az akarat megkérdőjelezhetetlenül azonos” - így a miniszter, aki jelezte: sem ő, sem szlovák kollegája nem szeretnék, ha a híd ügyét Bős-Nagymarossal összefüggő kérdésként kezelnék. „Ez egy híd, amelyen szeretnénk átjárni, s valahol középen megtalálni a mindkét fél kedvére való megoldást”. Palacka szerint a cél, az átjárható híd legkésőbb 2002-ig megvalósul. Ismeretes, hogy az előző szlovák kormány a híd újjáépítését ellenezte, de az utána hivatalba lépett Czunda-kabinet az Esztergom és Párkány közötti „átjárhatóságot” a kormány programnyilatkozatában a magyar-szlovák kapcsolatok jobbításának fontos szimbólumaként jelölte meg. Archív felvétel a Mária Valéria-hídról. Jövőt meghatározó múlt Továbbra sem közvetlen tárgyalások Továbbra sem várható a koszovói válság rendezéséről és a szerbiai tartomány átmeneti autonómiájáról folytatandó közvetlen szerb-albán tárgyalások felújítása - erősítette meg Fehmi Agani, a hivatalos albán tárgyalócsoport vezetője. Belgrádi sajtóbeszámolók szerint Agani a BK tévéállomásnak nyilatkozva a párbeszéd felújítását sürgette, de ismételten leszögezte: a közvetlen tárgyalások felújításához előbb a megbeszélések feltételeiről kell megállapodniuk a feleknek. A koszovói albánok a szerb belbiztonsági erők akcióinak leállításán túl egyebek között az albán „politikai” foglyok szabadon bocsátását is követelik - fűzik hozzá megfigyelők. Gátolja a közvetlen párbeszéd újrakezdését az is, hogy merőben eltérnek az álláspontok a válság rendezésére kidolgozott tervekről is. Az albánok az átmeneti autonómia idejére harmadik jugoszláv köztársasággá alakítanák Koszovót. Ezért elutasítják az ennél kisebb önállóságot előirányzó belgrádi tervet, s csak a Christopher Hill amerikai közvetítő nevével fémjelzett változatot fogadják el tárgyalási alapnak. A szerb és jugoszláv vezetés viszont ez utóbbit veti el. A belgrádi ellenérzéseknek Milovan Bojic a hét végén újfent hangot adott. A szerb kormányfőhelyettes rövidlátónak nevezte a Hill-tervet, mondván, hogy az Koszovó Szerbiától és Jugoszláviától történő elszakadásának közvetett módját jelenti. - A Hillterv nem a koszovói feszültség csökkentésére, hanem éppen annak szítására adna alkalmat - hangoztatta Bojic. Az EU lehallgatási terve A nyugat-európai telefontársaságok és az internet-szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek megadni a rendőrségnek bűncselekményekkel kapcsolatban gyanúba került ügyfeleik titkos adatait — írja a Der Spiegel legújabb száma, brüsszeli értesülésre hivatkozva. A terv elfogadása esetén a dokumentum arra kötelezné az uniós telefontársaságokat és az internet-szolgáltatókat (online cégeket), hogy közöljék a rendőrséggel azon ügyfeleik titkos azonosítóit (mobiltelefon PIN-száma, mailbox kulcsszava, internet kódja), akiket a nyomozó szervek bűncselekmény gyanúja miatt meg akarnak figyelni. A szolgáltató cégeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás műszaki színvonala a lehallgatás alatt is kifogástalan maradjon, nehogy a megfigyelt személy gyanút fogjon: telefonáláskor nem torzulhat a beszédhang, a mobiltelefon kijelzőjén nem tűnhetnek föl a megszokottól eltérő jelek.