Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2016. január-június (19. évfolyam, 1-23. szám)

2016-01-03 / 1. szám

2016. JANUÁR 3., VASÁRNAP 2030 körül hódítaná meg a NASA a vörös bolygót Indulunk a Marsra? Újabb támogatást kap az ame­rikai űrügynökség, hogy em­bert küldjön a szomszédos pla­nétára. Csakhogy a misszió je­lenleg még álom, hiszen az sem világos, hogyan lehetne biztonságosan hazahozni az űr­hajósokat. Maros László WASHINGTON Jelentős lépésnek tartják az űrkutatás szerelmesei, hogy az Egyesült Államok kong­resszusa az év utolsó napjaiban úgy döntött: 1,3 milliárd dollárral megnöveli a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) 2016- os költségvetését. A közel 380 mil­liárd forintnak megfelelő több­let egy részét már arra kell fordí­tani, hogy a szakemberek előké­szítsék az emberes Mars-misszi­ót, vagyis olyan eszközök építését és kifejlesztését is el kell kezdeni, amelyek elengedhetetlenek lesz­nek ahhoz, hogy Amerika embert küldjön a vörös bolygóra. A részletek szerint a kongres­­­szus 55 millió dollárt (16 milliárd forint) szánt arra, hogy egy űrbéli lakóhelyet is építsenek majd, ahol az asztronauták élhetnek, s ahon­nan elindulnak a Mars felé. Ez utóbbi azért sem felesleges, mert az utazás ideje elképesztően hos­­szú lenne. Akár 18 hónapba is tel­hetne az odaút - tehát a visszaút­nól a küldetés cirka három évig tartana -, vagyis elindulás előtt nem árt némi időt az űrben tölte­ni. Ezen kívül a világűrben beren­dezkedve sokkal kevesebb felsze­relést kellene a startnál magával vinni az űrhajónak. E modul kifej­lesztésére két évet kapott a NASA, s az esztendő felén be kell számol­ni arról is, hogy áll a munka. Összességében a NASA ab­ban reménykedik, hogy a 2020- ban már élesben lehetne tesztel­ni a lakómodult, és 2030-as évek­ben vágnának neki az űrhajósok az emberiség nagy küldetésének. Ám az, hogy el­­ is jutunk bolygó­­szomszédunkra, felettébb kéré­­ses. A szakembereket megosztja a 2030 körüli dátum, pedig nagy­szabású tervek már közel fél év­százada is rendelkezésre álltak. A hidegháború két szuperhatal­ma, az USA és a Szovjetunió a 60- as években még azért versengett, hogy meghódítsa a Holdat. Miu­tán Moszkva ezt a csatát elvesztet­te a Marsra kezdett koncentrálni, s a szakemberek 1972 körül már úgy hitték: a technikai lehetősé­gek adottak ahhoz, hogy meghó­dítsák a vörös bolygót. Csakhogy amint egyre komolyabb lett az el­határozás, úgy derültek ki fokoza­tosan a hiányosságok is. A hosszú, legalább 100 mil­lió kilométeres úton a Mars fe­lé tartva védeni kell az űrhajóso­kat a kozmikus sugárzás és a nap­szél káros hatásaitól - ezek rákot okozhatnak -, márpedig ezt töké­letesen végrehajtani ma még alig­ha lehet. Ezen kívül az is kérdés, hogy mi történik az emberekkel az utazás éveiben. Hiszen a súly­talanság nem csak a test káro­sodásával jár - izomzat leépü­lése, csontritkulás kialakulása, immunrendszer gyengülése -, de a bezártság mentálisan is ko­moly próbatétel az összezárt ván­doroknak. Problémát okozhat az is, hogy a Mars légköre viszony­lag vékony, s arról már nem is be­szélve, hogy az űrhajósokat vis­­­sza is kellene hozni a földre. Már­pedig erre nincs meg a technikai háttért. Mert bár a küldetésre tervezett Orion űrhajó pár éven belül elkészülhet, de a hordozó­rakéta-rendszert még csak ter­vezik, s a visszatérést segítő ra­kéta tervezése gyakorlatilag még gyermekcipőben sem jár. Igaz, voltak olyan elképzelé­sek, miszerint az első marsi te­lepesek bolygószomszédunkon maradnának örökre, s előkészí­tenék a terepet az újabb érke­ző asztronautáknak. Csakhogy a közvélemény aligha pártolna szívvel-lélekkel egy olyan kül­detést, ahol az emberiség legna­gyobb hőseit gyakorlatilag felál­dozzák a tudomány és az űrku­tatás oltárán. Éppen ezért sokan úgy látják, a sikeres Mars-utazás 2050 körül várható. liMina­nt W II |2 3 Óriási pénzt kellene előteremteni Az utazással kapcsolatban az is kérdés, hogy az amerikaiak készek lennének-e finanszíroz­ni egy ilyen küldetést. A becslé­sek szerint 300 milliárd dollár (87 ezermilliárd forint) lenne a teljes kiadás, ám az ilyen vállal­kozásnál azzal is számolni kell, hogy a nem várt költségek miatt ez a duplájára nőhet. Ekkora for­rást a mostani viszonyok között aligha kaphat a NASA. Még ha a költségvetése az eddig megszo­kott ütemben bővül, akkor leg­jobb esetben is csak 2060 körül fog ennyi pénzt kapni erre a cél­ra. Ha viszont mégis nyélbe sze­retnék ütni a küldetést, akkor 2030-ig a mostani büdzséjük többszörösét kellene biztosítani. Nessie-t üldözi a szörnyvadász ABERDEEN Már 25 éve kutatja a Loch Ness-i szörny titkát egy brit férfi, aki ehhez feladta korábbi életét, és a Ness-tó partjára köl­tözött. Steve Feltham névjegy­­kártyáján az áll, hogy „szörnyva­dász”, s idén újabb trükköket fog bevetni, hogy megoldja a rejtélyt. „2016-ban vadonatúj víz alatti kamerát akarok venni, hogy vég­re kiderítsem, mi történik a tó fe­nekén” - mondta az 52 éves férfi, aki egyébként - bármily furcsa is - nem hisz a leghajmeresztőbb le­gendákban. Vagyis nem gondolja, hogy Nessie valamiféle dinoszau­rusz leszármazottja lenne, netán különös mutáns lény, amelyet ra­dioaktív sugárzás növesztett óriá­sira. Sőt, az elmúlt negyed száza­dot többnyire azzal töltötte, hogy a megcáfolja legvadabb elképzelé­sek némelyikét. Felthamnak természetesen van saját elmélete arról, mit is vélnek sokan Loch Ness-i szörnynek Úgy véli, hogy úgy száz éve euró­pai harcsákat telepítettek a tóba Az élénk fantáziájú szemtanúk pedig ezeket az akár négy méte­res harcsákat látják olykor kava­rogni a felszín alatt. Mindenesetre a szörnyva­dásznak jó éve volt, „Nessie” ugyanis tavaly különösen aktív volt. Az elmúlt években mind­össze egy-két bejelentés érke­zett a rejtélyes lényről, 2015- ben viszont ötször is életjelet adott magáról a szörny. VR PANORÁMA 0 Boldog új esélyt! Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu M­ár napok óta gondolkozom azon, hogy mit tudnék kívánni az új esztendőre. Olyan snassz csupán bol­dogságot, némi pénzt, vagy a hőn áhított nyugal­mat óhajtani. Miért? Mert mindenki ilyeneket kíván gépie­sen a másiknak, és én pedig tényleg reménykedem minden év elején, hogy az előttünk álló esztendő valami nagyon kü­lönlegeset tartogat majd. Olyat, amire ha évtizedek múlva gondolunk is, pontosan tudjuk, hogy „abban a bizonyos” év­ben történt. Éppen ezért én esélyt kívánok mindenkinek, és persze az egész országnak. Lehetőségeket, amelyeket saját tehetsé­günk, kitartásunk, elszántságunk alapján használhatunk ki. Olyan sanszokat, amelyek akár a munka, az anyagi helyzet, a család, vagy a magánélet terén hozhatnak pozitív változást az életünkben. És bízom benne, hogy nem is kerülnek el minket a sikerek, mert már most látom az esélyt 2016-ban is. Mint négyévente mindig, most is nagy várakozással tekintek például az olim­piára. Hiszen gondoljanak csak bele! Esélyünk lesz új­ra azt a teljesítményt produ­kálni, mint Londonban 2012- ben! Máig emlékszem azokra a külföldi híradásokra, ame­lyek akkor a legnagyobb elismeréssel adóztak Magyarország és a magyar sportolók előtt, miközben különutas politikánk miatt naponta kerültünk a nyugati lapok hasábjaira nem túl hízelgő írásokban. De ha már a sportnál tartunk, itt a franciaországi Eb kérdé­se is. Végre, harminc év után újra nagy világversenyen szorít­hatunk a magyar focistákért. Tudom, hogy ez a sport ma so­kaknak vörös posztó - egyébként én sem vagyok a labdarúgás nagy szerelmese de az a lényeg, hogy ebben is ott az esély, ami már régóta nem kínálkozott. És hogy akár le is szerepel­hetünk? Ebben is igaza van sokaknak. De ez nem fontos. Az a fontos, hogy ha­ valamit izgalommal várunk, ha valamiben hiszünk, akkor már nem feltétlenül az a lényeg, hogy csaló­dunk-e a végén egy picit. A lényeg az volt, hogy hittünk, és de­rűsen, optimistán tekintettünk a jövőbe. A lényeg, hogy optimistán várjuk a jövőt Sokat dolgozott a királyi család LONDON Bőven akadt tennivaló­ja tavaly is a brit királyi csa­ládnak. A koronás família szá­mos találkozón, látogatáson, hivatalos programon képvi­selte magát, gyakran egy nap több ilyen eseményen is részt vettek. A királyi család aktivitá­sát összegző szokásos statisz­tika szerint az idén 90 esz­tendős II. Erzsébet királynő - aki februárban kezdi uralko­dásának 65. évét - 2015-ben 306 hivatalos eseményen je­lent meg. Egy évvel korábban az uralkodó 393 rendezvényen vett részt. A csökkentéssel az udvar igyekezett valamelyest enyhíteni a királynő munka­­terhén, tekintettel az uralkodó előrehaladott korára. Férje, Fü­löp herceg 2015-ben 217 progra­mon volt jelen az egy évvel ko­rábbi 273 hivatalos megjelenés után. Mint az élces megjegyzé­seiről is elhíresült 95 éves Fü­­löp egy öt évvel ezelőtti interjú­ban mondta: azért vállal keve­sebb feladatot, mert „az ember már lefelé tart fizikailag, szel­lemileg, és általában is jobb ki­szállni még a szavatossági idő lejárta előtt”. De nézve a bő két­száz szereplést, komolyabban nem lassított a tempón. A családból tavaly­­ Károly trónörökös, a királynő és Fülöp herceg 67 esztendős elsőszü­lött fia és húga, Anna herceg­nő, a pár egyetlen leánygyer­meke volt a legszorgalmasabb. Károly 527, Anna 544 hivatalos programot teljesített. VR Az amerikai drogliberalizációval csökken a csempészek bevétele Csapás a drogkereskedőkre MEXIKÓVÁROS Súlyos csapást szen­vedtek el a drogtermesztők és a kereskedők azzal, hogy az Egye­sült Államokban egyre több he­lyen legalizálják a marihuána fo­gyasztását, így törvényesen is be lehet szerezni a füvet. A Los Angeles Times riportja szerint a mexikói Sinaola állam­ban egy kiló alapanyagért a gaz­dák már csak 30 dollárt kapnak (8700 forint), míg egy éve ez az összeg még 100 dollár (29 ezer forint) volt. A lap által megkér­dezett egyik farmer éppen azon kesergett, hogy ezért várhatóan idén vet utoljára kendert. A meg­szólaltatott férfi egyébként nem az egyetlen „pályaelhagyó”, 2010 óta az országban 44 ezer hektár­ról becslések szerint 12 ezerre csökkent az ültetvények területe. A termesztők és a bűnözők helyzetét nehezíti, hogy a legális vásárlással az amerikaiak a jobb minőségű füvet keresik, s így a gyatrábbnak számító mexikói fe­kete import még inkább vissza­szorul. Ez a bűnözési statisztiká­ban is meglátszik. Egy év alatt fe­lére esett az USA-ban marihuá­na miatt letartóztatottak száma, az amerikai-mexikói határon pe­dig harmadannyi füvet foglaltak le, mint 2014-ben. Igaz, ez a drog­­kartelleknek végzetes csapást nem jelent. Bevételük nagy része ugyanis heroin és kokain csempé­széséből származik, s a kemény drogok továbbra is tiltottak. VR A hatóságok a legalizáció miatt egyre kevesebb drogot foglalnak le

Next