Egri Népújság, 1886 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-07 / 1. szám
Tegye kötelességét , gazdag, és szegény, de ne dicsekedjék. Ápoljuk a társadalomban a vallásosságot, szeressük a hazát, tiszteljük a királyt: ezekben van polgári kötelességeink alapja. Mi pedig nem szokásból, hanem igazán szívből kívánunk minden jót, Isten szent áldását a derék magyar népnek. (Az erő átvitele. Az iparban rendkívüli eredményt van kiválva előidézni az a találmány, mely legutóbb a fram’cia akadémiát foglalkoztatta. Az erő átvitele, Deprez Marczel, franczia tudós kísérleti eredménye, az egész társadalom átalakítására van hivatva, melynek befolyása a közművelődés újjászületését fogja maga után vonni. Deprez azon kérdést vetette föl, hogy ha elektromosság által személyes érintkezéseket, beszédeket nagy távolságokból lehet telegráf, illetve telefon útján közvetíteni, vajjon nem lehetne-e a munkaerőt is, ugyancsak elektromos vezetés útján közvetlenül egyik helyről a másikra átszállítani ? Vagyis például a kőszénből a bányában kifejtett erőt nem lehetne-e vezető sodronyok útján távolabb eső helyekre eljuttatni s ott felhasználni? Képzeljünk magunk elé olyan időt, amidőn majd a bányából kihozott kőszenet rögtön tűzbe dobják, az ebből kifejlett hőt erővé változtatják, s az így nyert erőt sodronyok útján mérföldekre elvezetik a kívánt helyekre. Ahelyett tehát, hogy péld. Salgótarjánban a bányákból a kőszenet kocsin és vaspályán több kevesebb idő alatt a budapesti gyárakba juttatják: a salgótarjáni bányák közvetlen szomszédságában ott fog állani az új berendezésű fűtőház, melynek elektromos gépeiből vékony sodronyok el fogják vezetni a kész erőt közvetlenül Budapest összes gyáraiba, melyek nem úgy, mint most, kőszenet, hanem a szükséges mennyiségű munkaerőt fogják Salgótarjánból megrendelni. 8 Íme közel állunk ennek a megvalósításához. Amire ezelőtt néhány évvel még gondolni sem mertek, azt nemrég elméletileg lehetségesnek állították és most Deprez nevű tudós gyakorlatilag is kivihetőnek bizonyítja.Az erőátvitel elmélete nem új, sőt hosszabb idő óta gyakorlati alkalmazásban is van, ámbár csak kis távolságokra. Nagyobb gyárakban mindenütt szemlélhetni a gőzgép mozgató erejének átvitelét szíjak, dobok, kötelek közvetítésével. De van ezen kívül még számos egyéb mód is az erőátvitel eszközlésére, csakhogy ezeknél a távolság igen korlátozott, és az átvitel igen költséges berendezési munkálatokat teszen szükségesekké. Csupán az elektromosság volna az egyedüli mód, amely olcsó erőátvitelt tenne nagyobb távolságokra is lehetővé, ha sikerül vala az eddigi kísérletek folytán felmerült akadályokat kellőképen elhárítani, amely akadályok az átvitt erőt útközben csaknem teljesen fölemésztik. Ez akadályok felsorolásával nem fárasztjuk a t. olvasót, csak annyit említünk, hogy Depreznek 1883. óta folytatott, búvárkodásai folytán végre sikerült a nehézségeket, lehetőleg elhárítani s ma már Paris és heil közt. 58 kilométernyi távolságban egy oly elektromos erőátviteli gépezete van működésben, mely által az erőt már csak 50%-nyi veszteséggel szállítja egyik helyről a másikra. Megemlítjük, hogy e hosszas kísérletek tömérdek költségbe kerültek, melyeket Rotschild Alfonz báró, Herz Kornél s mások teljes készséggel bocsátottak Deprez rendelkezésére. E kísérletek természetesen még nem tekinthetők teljesen befejezetteknek, s az elektromos erőátvitel tökéletes gyakorlati alkalmazása még sok időt, fáradságot, és költséget fog igénybe venni. De Deprez sikeres kísérletei által már be van bizonyítva annak lehetősége, s így már csak idő kérdése az, hogy a természetben naponkint hasznavehetlenül elvesztett erő, mint például a folyók, vízesések, stb. ereje az elektromos erőátvitel útján hasznosittassék; s ma többé már nem oktalan ábránd az a terv, hogy egykor Amerika összes gépeit a Niagara-vízesés ereje fogja mozgásba hozni.