Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-24 / 58. szám

1957. július 24, szerda Gondoskodjunk a jövő évi egészséges burgonya vetőmagról! A burgonyatermelőknek nemcsak rovar, hanem növé­nyi kártevőkkel is számolniuk kell. Ha mostanában a zöld burgonya ültetvények között járunk, egyes bokrok levél­szár- és gyökér részein külön­böző betegségeket figyelhetünk meg. Sokan nem tudják, mi­­­ért vannak az egészséges, üde­zöld bokrok között fejlődésben lemaradt, sodrott levelű, sár­guló és csenevész burgonya­bokrok. Ezek a növényi kárte­vők következményei. Leggyakoribbak a vírus be­tegségek, gyűjtőnév alatt össze­foglalt levélsodrás, levélfodros­­ság, mozai betegség, stb. Is­merjük továbbá a burgonya­vésznek nevezett gombabeteg­séget, valamint a fekete tő­rothadást, baktériumos gyűrűs betegségeket, szártő­penészt, stb. Ezek nemcsak a föld felet­ti részeken, hanem a gumókon is fertőzést okoznak és rotha­dást idéznek elő. E kóros elváltozások főleg annak tudhatók be, hogy a ve­tőgumók az idők folyamán el­­korcsosodnak, mert a gazdák nem helyeznek súlyt a jó téli elraktározásra, a vetés előtti gondos vetőgumó kiválasztásra, vagy jó származású, egészséges vetőgumók beszerzésére, to­vábbá a fertőzött burgonyatö­vek idejében és még zöld álla­potban való kiszelektálására és megsemmisítésére. A burgonyavész ellen egy százalékos bordói leves per­metezései tudunk védekezni, de a vírusos megbetegedés azért veszedelmes, mert a kór­okozó lényege még kevésbé is­meretes és a védekezés is csak közvetett úton történhet. Ezért a káros elváltozásban szenvedő bokrokat leghelye­sebb még most, a tenyészidő alatt, zöld állapotban gumóstól együtt kapával kiszedni, vi­gyázva, hogy a beteg tövek az egészségesekkel ne érintkezze­nek és elásással, vagy elége­téssel meg kell semmisíteni. A beteg bokrok alól kikerülő gu­mókat megfőzve fel lehet ta­­karmányozni. Ennek a kiválogatásnak most van az ideje! Egyúttal el kell távolítani az idegen fajtájú, már virágszínű bokrokat is! Az átválogatást a tenyészidő alatt legalább háromszor el kell végezni. Leghelyesebb az­­ egészséges, fajta azonos bokro­kat veszőkkel megjelölni és csakis ezek gumóit szabad a jövő évi burgonyavetés céljára felhasználni. Irtsuk az Arankát! Heves megyében az aranka — a hereféléknek ez a vesze­delmes élősködő növényi kár­tevője —* ez idén feltűnően el­szaporodott, ezért a termelők­nek sürgősen védekezni kell ellene, mielőtt magja beérne. A védekezés különben is köte­lező! Az aranka életmódjáról tud­ni kell, hogy a földbe került magja közül némelyik elég gyorsan kicsírázik, de sok mag csak évek múlva jön elő. A csírázás után kifejlődő fiatal aranka gyökere csak addig él, amíg szívókorongja a gazdanö­vényt, — tehát a zöldelő ló­herét, vagy lucernát — el nem éri, azután elpusztul. Akkor az aranka cérnavastagságú szára rácsavarodik és valósággal rá­telepszik a herefélék testére, szívókéi behatolnak ezek zöld növényi részébe, tápanyagukat kiszívják és szinte megfojtják a gazdanövényt. Az aranka hajtásai sárga szí­nűek. A kifejlődött arankamag kb. 1 mm nagyságú, gömbölyű, könnyen elkeveredik a herefé­lék magjával, melyből csak elektromágneses magtisztító géppel lehet különválasztani. Ezért nagyon fontos, hogy a termelők mindig államilag, fémzárolt, arankamagtól men­tes lóhere- és lucernamagot vessenek. Az arankamag az állatok bélcsatornáján emész­tetlenül megy keresztül és életképesen jut ki a trágyával a szántóföldre. Ezért arankás takarmányt az arankafoltos te­rületről elvinni és feletetni nem szabad. Az aranka kártétele sárga foltokban mutatkozik. Minél előbb vesszük észre a herefé­lékben, annál könnyebb meg­akadályozni az elterjedését. Az aranka virágzása előtt a folto­kat nagy körben le kell ka­szálni és helyben elégetni. Na­gyon bevált a vegyszeres per­metezés 10­ százalékos Kusz­­kután oldattak 90 liter vízihez 10 kg Kuszkután folyadék keve­rendő. Ára kg-ként 4.96 Ft és a Műtrágya és Növényvédőszer Vállalatnál kapható. Ugyanitt szerezhető be az ún. sárga mé­reg is, melynek két százalékos oldatával szintén jó eredmén­­nyel permetezhetjük az aranka foltokat. A vegyszerek sem a lóherének, sem a lucernának nem ártanak. Ha az aranka már magot kötött, akkor csak égetéssel le­het elpusztítani. Az égetést úgy végezzük, hogy a lekaszált és megfonyadt fertőzött foltokra 20-25 cm vastagságban szal­mát, vagy töveket szórunk, azt petróleummal leöntjük és meg­­gyújtjuk, így az aranka elpusz­tul, de a herefélék kihajtanak. FEHÉR ALADÁR gazdasági felügyelő M £ fŐúAZDA$A&I Jé . NÉPÚJSÁG Eladni vagy venni akar ? HIRDESSEN a Népszabadság­ban és a Népuj­ságban EREDMÉNYES! Népszabadságban apróhirdetés ára: hétköznap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavan­ként 2.— Ft, mindkét lapban szavanként 3.— Ft. Vasárnap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavan­ként 3.— Ft, mindkét lapban 4.50 Ft. Az első szó két szónak számít. Hirdetéseket felvesznek: Budapesten a Magyar hirde­tő fiókjai, vidéken a megyei újságok kiadóhivatalai és a Magyar Hirdető helyi kirendeltségei. Hirdetési díjak: apróhirdetések 10 szóig 10 Ft, ugyan­az keretezve 20 Ft. További szódíj 1 Ft, ugyanez beke­retezve 2 Ft. Az első szó kettőnek számít. Hirdetések postautalvány szelvényen is beküldhetők a fentiek szerint számított összeggel együtt. Eljegyzési, házassági, köszönetnyilvánító, halálozási hí­rek 10 szóig 30 Ft. További szódíj 3 Ft. Nyílttér 10 szóig 40 Ft. Állami vállalatok hirdetései hasáb milliméterenként 2.50 Ft. Hirdetések feladhatók: Népújság Kiadóhiva­talánál Eger, Bajzsy Zsilinszky u. 1. sz. Az Állami Hir­detőnél Eger, Dobó tér 2 sz., Gyöngyösön az Állami Hirdetőnél, Hatvanban az Állami Hirdetőnél. RÁDIÓ MŰSOR SZERDA, JÚLIUS 24. 8.10: Népszerű operarészletek 9: A Rádió nyári szabad egyeteme — 9.30: Népi zene. — 10.10 A Gyermekrádió műsora. 10.30 Furka Gizella zongorázik. — 11 Magyar könnyű zene. — 11.30 Szórakoztató zene. 12.10: Len­gyel zenei hét. — 13: Lányok, asszonyok. — 13.10: Népszerű operettek. — 14: Népi zene. — 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Ifjúsági műsor. — 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.45: Berk­ovits Gyula hegedül. — 16.10: Szív küldi. — 17: Négy évtized távlatából. — 17.15: Rész­letek Weber: „A bűvös vadász“ c. operájából. — 1­8.10: Országos Daloshangversenyek műsorából. — 18.45: Közgazdasági rovat. — 19: Garay György hegedül. — 19.41: Tánczene. — 20.30: Ma­gyarok a VI. Világtalálkozón. — 21.54: A búzamezőkről jelentjük. — 22.20: A Magyar Rádió szim­fonikus zenekarának hangversen­nye. — 23.30: A mikrofon előtt: Vámos Ágnes. — 0.10: A Fővá­rosi népi zenekar játszik. CSÜTÖRTÖK. JÚLIUS 25. 8.10: Vidám ritmusok. — 8.40: Kórusok. — 9: Édes anyanyel­vünk. — 9.15: A Gyermekrádió műsora. — 9.25: Kispajtások hanglemeztára. — 10.10: Rádió­egyetem. — 10.50: Strauss: Bécsi vér — keringő. — 11: Jókai Mór két elbeszélése. — 11.20: Népda­lok. — 12.10: Operarészletek. — 13: Csorba Győző versei. — 13.15 Könnyű­zene. — 14.10: Részlet Newerly: „Egy boldog élet“ című­­ regényéből. — 14.40: Lengyel zenei hét. — 15.25: Az egymillió fontos bankjegy. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.10: Népi ze­ne. — 16.27: Szív küldi. — 17: Látnok Alajos, szerszámkiadó. — 17.10: Kamarazene. — 18.10: Ma- I Régi kupec-dinasztia „hanyatlását“ idézte elő a rendőrség Ifj. Mata b. István és id. Mata b. István, akiknél a családi vonás a lókupeckodás, most egy időre kénytelenek szüneteltetni üzletüket. A be­csapott gazdák sokasága ugyanis annyi levelet, pa­naszt, átiratot küldött az eger­­baktai községi tanácshoz, hogy a rendőrség kezére kel­lett adni a két Matát. Az apa, id. Mata b. István régi szak­ember valamikor lókereskedő volt, de mióta iparát meg­vonták, mint amatőr folytat­ta a kupeckedést. Az utóbbi időben fia túltett rajta is, mert kétszer annyi lovat adott és vett, mint apja. Ifj. Mata K. István ellen 15 gazda emelt panaszt, akiknek több ezer forintos haszonnal adta tovább a beteg lovakat. Ifj. Matának egyik legnagyobb huszárvágása a gyöngyösi vá­sárhoz fűződik, ahol egy lo­vat 3000 forintért vett és még aznap értékesítette 2000 fo­rintos haszonnal, ráadásul a ló beteg is volt. Nem riadt vissza a fiatalabbik Mata az okirat hamisítástól sem, s hogy gyorsabban túladhasson a lovakon, meghamisította a dátumot a marhalevélen. A házkutatáskor három lo­vat találtak náluk, melyek eladásra vártak. Az öregebbik Mata kezén „csak” hét ló fordult meg, s mikor megneszelte, hogy el­járás indul ellene, gyorsan tisztességes megélhetés után nézett, beállt gulyásnak. A fiatalabbik Matát letartóztat­ták. 'WW/WW^ 7 MÉHEK ÉS MÉHÉSZEK Egy kiló méz 20—22 forint. — Nem is , olyan drága, ha meg­gondoljuk, hogy hányan és mennyit dolgoznak ezért. Nézzük csak. Hatvan-nyolcvan ezer méh van egy kaptárban, s nagyon jó a hordás, ha egy nap 10 kiló mézet összehordanak. Egy munkásméh a gyűjtés idején naponta 10—15 kirepülést végez, egy alkalom­mal mintegy 3 kilométert tesz meg és egy kiló mézhez egyszer­re 40—50 ezer méh egyszeri terhe szükséges, hiszen egyszerre csak 20—25 milligramm virágport szállít a kaptárba. Egy kiló méz­hez másfélmillió akácvirágot kell megfosztani a virágportól. De nemcsak a méh, a méhész is dolgozik. gyár­szerzők könnyű zeneestje. — 19.10: Színészgondok, örömök, tervek. — 22.20: A Ritmus­ zene­kar játszik. — 0.10: Magyar nép­dalok. FENTEK, JÚLIUS 20. 8.10: Operettrészletek. — 8.50: Katona-dalok. — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Az óvo­dások műsora. — 10.30: A Bel­ügyminisztérium Központi Együt­tesének fúvószenekara játszik. —1­­ 11: Illés Béla elbeszélése. — 11.30:­­ Dalok. — 12.10: Tánczene. — 13:1 f A belterjes gazdálkodás útján. —j 1 13.15: Népek dalai. — 14.20:­[ Operarészletek. — 15: KönnyűJí melódiák. — 16.10: Olasz köny­ J . m­űzene. — 16.50: Örültek, vágyj­k gazemberek? Egy törvényszéki J­J szakorvos praxisából. — 17: Szívj! küldi. — 18.15: Francia, ír és j ! olasz dalok. — 18.40: Az ifjúság J j fóruma. — 19: Beethoven— Goet-J­u­­he-dalok. — 19.10: EmlékműsorJ Csortos Gyuláról. — 20.30: Ze­nés társasjáték. — 22.20: A ♦ « ezer-­ egyéjszaka meséi. — 22.50: Len­­­gyel zenei hét. — 0.10: Prokof­­­jev: öt melódia. ♦­ ­ Képünkön: Vándorméhészek a Blikkben Pergetik az il­ ««f* latos, friss mé­zet, — most de­rül ki, milyen eredménnyel dolgozott a méh család. Mi újság a kaptárban?

Next