Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
4 NEFÜJSÄG BAJZA JÓZSEF 1804 -1858 JANUÁR 31-ÉN Heves megye egy akkor kis falujában, Szűcsiben született a reformkor jeles költője, nagy kritikusa, a modern történetírás úttörője, a Nemzeti Színház első igazgatója, Kossuth lapjának szerkesztője, az igazi forradalmi demokrata, aki előtt az írás, a nép ügye szent, aki példaképe volt korának, de az kell, hogy legyen a mai nemzedéknek is: Bajza József. Apja földbirtokos nemes, nem él békés családi életet. A családi civódások, apja válása elmélyedő, szomorú fiúvá nevelik Bajza Józsefet. A válás után röviddel, apja Gyöngyösre adja a gimnáziumba. A II. humanitást azonban már Pesten tanulja, majd Pesten és Pozsonyban végzi jogi tanulmányait, azután megkezdte közigazgatási gyakorlatát. Elmélyülő természete és bölcseleti tanulmányai késztetik versírásra. Kisfaludy Károly Bajza: „Esthajnal” című költeménye elolvasása után kijelenti: „Ez a fiatalember egyik elsejévé lesz dalköltőinknek. Ez a festés, ez az érzés, ez a nyelv sokat ígérő, az egész oly egyszerű és megható.’ Ez a dicséret végleg az irodalmi pályán tartja a fiatal költőt. Igaz, rövidesen felismeri költészete fogyatékosságait és egyre ritkábban van kedve költői művek alkotásához, egyre inkább a kritika felé fordul. Gondolkodását nagy mértékben republikánussá teszi az 1825-ös országgyűlés, ahová Földváry alispán országgyűlési írnokul Bajzát magával viszi. A fiatal Bajza itt látja az arisztokrácia gazdagságát és magyartalanságai, az igaz hazafiak hallatlan erőfeszítéseit és eredménytelenségét. Az arisztokráciáról írja: „Ha bennük a hazafi léleknek csak valamely kis szikrája is lobogna, de, fájdalom, ez belőlük teljesen kialudt.” Nemcsak itt lesz igazán republikánussá, de gondolkodásában itt is szilárdul meg ez a vonás, ami haláláig arra bírta, hogy egyenlőséget hirdessen az irodalomban, majd később a társadalmi életben. A nemzeti és társadalmi sérelmek pedig arra ösztönzik, hogy ő is akarja 48,49-et. AZ ÚJ, A HALADÓ irodalom elismert vezető kritikusa már, amikor a híres Conversation-Lexikon perben oly keményen mondja meg haladó pályatársai és az ő véleményét a főrangú gróf, Dessewffy Józsefnek: „Itt (az irodalomban) nem érdem, nem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül és adnak elsőséget, s én ezeknek szoktam, ezeknek tudok térdet és fejet hajtani, nem semmi auctoritásnak, nem semmi grófi méltóságnak”. A Dessewffynek adott válasz elgondolkodtató. Vajon ismerjük-e eléggé Bajza Józsefet és annak ismerjük-e, aki? Sokszor rámondták, hogy nagy tehetségű irodalomszervező, kritikus, stb., aki csendes, békés életet kívánó ember. Az igaz, hogy költészetében sokszor visszavágyik szülőföldjére, a Mátra bércei közé. Énjének ez az egyik és mindig elnyomott része, meg nem valósuló tervekkel. A szó, vers mögött azonban ott a második, a diadalmas, uralkodó én: harc az újért, új, és szebb irodalomért, ahol egyenlőség van, republikánus irodalmat, azért, hogy ezt a társadalmi egyenlőség kövesse. Talán e két törekvés ellentétessége adja élete problémáját és bizonyos fokú kielégítetlenségét is Az új, szebb, erősebb magyar irodalom iránti osthatatlan lelkesedése miatt lesz nemcsak költő, hanem kritikus is. Kritikai munkássága, mint tisztító vihar söpört végig a magyar irodalmon, üldözve onnan a főúri „kiváltságosokat“, a tehetségtelen és szalon írók Ponori Thewrewikjeit, a nemzetietlen Pyrker László érsekeket, akik a nagy nemzeti fellendülés korában németül és Rudolfiásokat mernek írni. Mint költőnek és kritikusnak a legnagyobbak a példaképei: Goethe, Lessing, — őket állítja kortársai elé. MINDENT AKAR, mindenbe belefog és tehetségéhez mérten, híven jól ismert alaposságához, el is végzi a maga elé tűzött feladatokat. Irodalomszervező, lapalapító, maga köré gyűjti a fiatalokat, Vörösmartyval együtt felfedezi Petőfi Sándort, műfordító, az Auróra szerkesztője, az Akadémia tudományos munkatársa. Legjelentékenyebb vállalkozása a „Történeti könyvtár”, melyben Kolb Művelődéstörténetét és Dahlmann Angol forradalmát maga fordítja. Úgy látszik minden, hiányt maga akar pótolni. Igaz, hogy republikánus elképzeléséhez híven, miután megszerezte ügyvédi oklevelét, bérbeadta birtokait és Pestre költözött, egyedül az irodalomból akar megélni, mégis sok és igen nagy erőfeszítést kívánó az a munka, amit végzett. Írói munkásságában a költészetet egyre jobban kiszorítja a novella, dráma, de legfőként a munkásságában oly nagy szerepet kapó, a kezdeti színházi életben oly jelentős színibírálatok. Munkásságánál meg kell még említenünk, hogy ő volt a Nemzeti Színház első és jelentős igazgatója. 1848 előtt és után már ritkán ír verseket, de amikor ír, azok eszmeileg és formailag a legjelentősebbek közé tartoznak. Az európai népek szabadságharca iránt rendkívüli módon érdeklődik. 1834-ben a lengyel néphez írja „Apotheozis“-át. Már ekkor világosan látja a nemzeti szabadságharcok lényegét: „Vad kényt, zsarnok parancsokat, láncot nem tartenek, S Szabadság, te égi szép lény. Érted vérzettének.” 1848-ban következetes marad forradalmi eszméihez, Kossuth mellé áll, a „Kossuth Hírlapja" szerkesztője." A szabadságharc bukása véget vet álmainak, eddigi munkássága kárbavesztét látja benne, életét, a haza sorsát szomorúnak, kietlennek találja, bár korántsem adja fel örökre a reményt Egyszer a győztes forradalomnak el kell jönnie, mondja a jóslatban és a zsarnoknak akár várakban, akár palotákban laknak is, akár az osztrák császárról és magyar arisztokráciáról van is szó, el kell bukniuk. „Kelnek újra forradalmak, Megkezdendők a csatát. Bérencek sok ezre ellen küldve milliók hadát. Megdördül a harci orkán, S büszke várak, paloták. Tornyok omladoznak össze, S vérben úszik egy világ...” A jós igék már beteljesedtek, igaz, hogy jóval a költő halála után. A költőnek először elméje borul el, majd 1858-ban meghal. EMLÉKÉT SZÜLŐFALUJÁBAN iskola, otttüőcsapat,, sőt termelőszövetkezet őrzi. Heves megye területén önképzőkörök, gimnázium és könyvtár viselik a Bajza József nevet. Igaz, Bajza emberi nagysága nagyobb, mint műveinek irodalmi értéke. Ettől függetlenül azonban emléke elevenebben kell, hogy éljen bennünk, mint eddig, hiszen példakép ő mindannyiunk számára, következetes emberi és politikai magatartásával. Varga László 1959. február 1, kedd: 1919. Az Ukrán Tudományos Akadémia megnyitása. 1809-ben született F. Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző. 1859-ben született Hugo Junkers német repülőgépi szerkesztő. W Névnap P Ne feledjük, szerdán: KACHEL — A PEDAGÓGUS Szakszervezet gyöngyösi járási bizottsága február 7-én este 8 órától a városi művelődési ház összes termeiben rendezi hagyományos farsangi pedagógus bálját. A GYÖNGYÖSI járás tsz- és tszcs-elnökei, szakemberei, a községi mezőgazdasági felügyelők és más szervek mezőgazdasági szakemberei közös értekezleten vitatták meg a Központi Vezetőség tsz-fejlesztéssel kapcsolatos határozatát. A VÁMOSGYÖRKI művelődési ház kultúrcsoportja nagy sikerrel mutatta be az elmúlt napokban Gyöngyöspatán a Gazdag feleség című háromfelvonásos színdarabját. Az előadásokból befolyó összegből a kultúrház vezetősége új zongorát vásároL - SZABÁS-VARRÁS tanfolyam indult Nagyfügeden, a nőtanács rendezésében. A tanfolyamra 100 asszony és lány jelentkezett, így két „műszakban” tanulnak. — A PILLANGÓ című színdarabot már 15 esetben mutatta be nagy sikerrel a karácsondi művelődési ház kultúrtílaprtjár Úgy tervezik, hogy a gyöngyösi járás valamennyi községében előadják a színdarabot. ISfjHf műsora: Egerben este fél 8 órakor: MEGPERZSELT LÁNYOK (Arany J. bérlet) (Csak felnőtteknek) Hatvanban este 7 órakor: MAJD A PAPA 1959. február 3., ked« Szikla a ház alatt A szikla ott volt a ház alatt. Ezt onnan lehetett tudni, hogy az operatőr premierplanban fényképezte a házat és a sziklát nem lehetett látni. Akkor csak a ház alatt lehetett. Egyedül. Mert magános szikla volt, olyan egyedüli és magárahagyatott, mint magyar filmben a kisparaszt. Magányos és sötét. Sötét volt a szikla, mert ki látott még világos sziklát szomorú filmben. A szomorú filmben sötét a szikla, sötét az ég, sötét az ember, sötét a lélek és sötét az ég, hogy a ház alatti sziklától nem, messze fényképezett női meztelenség is sötét legyen. Úgy illik, mert akkor csak 80 éven felüliek nézhetnék meg. Másért is sötét a szikla, ami a ház alatt van. Sötét, mert sötét, — mert rosszindulatú, s a film nyelvén a rosszindulat sötét, a jóindulat fehér. S ez a szikla, ott, a ház alatt, ez a sötét szikla az oka mindennek... Nem mondom, ha a ház felett lenne, akkor más lenne a dolog. Akkor csak le kellene lökni onnan valakit, hogy fehér legyen a film, a ház, az ég, és fehér a női test meztelensége. De ez a szikla alattomos, direkt elbújik a ház alatt hogy be lehessen lelökni róla senkit. — Nem is löknek le. Sül az erdész néma, méla lesben, s vár felajzott nyíllal lőt vadat... Ül az operatőr és várja lencséjére sziklát a ház felett, s ül a meztelenség, vár egy kis világosságot... Mindenki ül és vár, mert a szikla elbújt a ház alatt, s így nem gilt igazi jó filmet csinálni, igazi jó, sötét filmet... De a sziklának is van szíve... Úgy látszik, van, mert előbújt a ház alól, csak a sötét színét őrizte meg... S ekkor felujjongott mindenki, akit érintett ez a szikla: felujjongott a gyilkos, hogy lelökhet róla valakit, felujjongott az áldozat, hogy jaj, de jó, lelökhetik onnan, a magasból, felujjongott a meztelenség, hogy jaj, de jó, látni fognak, hogy milyen pucér vagyok... Mindenki ujjongott, és mindenki pénzt kapott... Csak az a fekete szikla nem... mert olyan jól azért nem megy még nálunk sem, hogy már egy sziklának is fizessenek... Nem mondom ha őis vakítóan meztelen lenne! (egri) Győr város képe és műemlékei címmel színes vetítéssel egybekötött előadást tartott csütörtökön este az egri művelődési ház nagytermében Czigány Jenő, a győri Műemlék Bizottság titkára. A győri Műemlék Bizottság célja ezzel az előadással az volt, hogy megismertesse az egriekkel Győr város nevezetességeit, s ezen keresztül szorosabbra kösse a két műemlékben gazdag és nagymúltú város kialakulóban levő baráti kapcsolatát. A nagyszámú érdeklődő elismeréssel nézte és hallgatta meg a nemzetközi képkiállításon arany-, illetve ezüstdíjakat nyert képeket és a sikeresen összeállított előadást. A két város baráti kapcsolatának további mélyítése érdekében a győriek meghívták az egri Műemlék Bizottságot egy hasonló előadás megtartására Győrben, amelyet az egriek örömmel elfogadtak. Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Tari Zsuzsanna, Tóth László, Czibolya János Tibor, Zsólyomi László, Horváth Rozália, Gergely Tibor, Szabó Péter István, Kollár László, Gergő Mihály, Tóth József, Futó Gusztáv, Sántha Ágnes Dubarén, Kolozsi Zsuzsanna) Házasságot kötöttek: Farkas József—Szabó Sarolta, Csontos József —Baráth Janka Mária, Vörös Tibor—Nagy Éva Mária, Horváth Sándor Márton—Sztremem Mária; Pozsár Ferenc—Mészáros Erzsébet; Kovács Rezső—Halász Erzsébet; Mádl András—Nagy Mária. Meghaltak: Oláh Gábor, Hodrle Barróné, Huba Ferenc, Szalmási József, Bakó János, Vasa Endréné, Benus István, Desne István, Molnár Imre, Papp Lászlóné. Nil K 01 U DAS K 13 E V4 (41) Mister Parker minden mozdulata, minden másodperce sok pénzbe került. Személye félmillió dollárt ért és ez az összeg az angol „Dunlop Rubber Company” csődbe juttatása után valószínűleg megkétszereződik. Tehát a milliomos komoly üzleti ügyben járhatott, ha minden más dolgát mellőzve, a Malájföldre utazott. Henry Harwood ugyanis értesítette: az új integrátor felépítését befejezte és be akarja mutatni a gép működését. Sőt Parker a levélből azt is kihámozta, hogy Harwood még nem állapodott meg véglegesem Knips-szel, s akár szakítani is hajlandó vele. Azonnal cselekedni kellett tehát. Ha a milliomosnak a leghalványabb lehetősége lett volna arra, hogy Henry Harwoodot készülékével együtt magához hívja, gondolkozás nélkül megtette volna. Ezt azonban sok egyéb körülmény akadályozta meg. Mindenekelőtt az, hogy Szingapúrban nem kísérletezhettek a feketebőrűekkel, márpedig az új találmány hatását másképp nem lehet megállapítani. Mister Parker a tágas luxusautó sarkában gunny osztva száguldott a dzsungelt átszelő autóúton. Tudta, hogy bármelyik pillanatban rálőhetnek. Pedig ezen a vidéken valahogy mégis fenntartják a rendet. Később, az ötödik őrhely után majd úgyis át kell ülnie a forró és bűzös csapatszállító páncélautóba. ... A milliomosnak még csak sejtelme sem volt arról, hogy ha a körülmények másképp alakulnak, sem a csapatszállító páncélja, sem a tank géppuskái és ágyúi nem biztosíttatták volna az életét. Mert néhány kilométerre Greenhouse-tól, a felrobbantott híd mellett egy tankelhárító ágyú őrködött és Csen, a barnabőrű irányító tüzér csak a parancsra várt, hogy a termitlövedékkel odapörköljön nekik. De a parancsnok nem adott utasítást. S az ellenséges járműoszlop lassan átkúszott az ideiglenes hídon, a gyors hegyi folyócska fölött... A járműoszlop, a tankelhárító ágyú és Greenhouse felett pedig szaggatott rádiójelek repültek, Szingapúrból, a partizáncsapat felé. Ugyancsak izzadhatnak majd az angol és amerikai szakértők, amíg a sifrírozási jelek zűrzavarában eligazodnak. A rejtjeleket ugyanis igen körültekintően válogatták össze. A rádiógramm megfejtése így hangzott: „PARKER GREENHOUSEBA UTAZOTT EGY CSAPATSZÁLLÍTÓ PÁNCÉLAUTÓ ÉS EGY TANK KÍSÉRETÉBEN. MEGSEMMISÍTENI!” A rádióhullámok végigrezegtek az éteren. A szingapúri partizánközpont rádiósa pedig kockára tette a rádióállomást és az életét... De a grafikon szerint ma csak tizenkét órakor kellett a központtal kapcsolatot teremteniük. Mi-Ha-Lo, a „híres rádiós”, nem is nyúlt a vevőkészülékhez. Kunyhójának küszöbén ült, szomorúan nézte a „íimba" valószínűtlenül világoszöld színeit és halig átázott: nem jönnek-e még vissza a hadmozdulatokra rendelt harcosok? Mihail unatkozott. A trópusi táj vonzereje a külföldi barangolás romantikája elenyészett, mihelyt közelebbről megismerkedett vele. Csak Parima iránti szerelme és honvágya maradt éber. Mihail a Szovjetunióban, Ukrajnában született de a Távol-Keleten is dolgozott, járt a sarkvidékeken és Kazahsztánban. Ez azonban mind a szülőhazája volt. Itt nyíltszívű, igaz emberek vették körül. A „rimba” kissé a távol-keleti tajgához hasonlított. Malájföld nyirkos, fullasztó levegője úgy hatott rá, mintha Batumi mellett. hol-EGRI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona EGRI BRODY Ügyetlen kapus EGRI BEKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Naplemente előtt GYÖNGYÖSI PUSKIN A test ördöge HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hajnalodik HATVANI KOSSUTH Régi idők mozija FÜZESABONY Ne várd a májust PÉTERVÁSÁRA Ház a sziklák alatt HEVES "Bátrak csapata hídban lenne. Mégsem érezte jól magát. Hiába, a szíve hazahúzta. De vajon visszatérhet-e még hazájába? . Mihail felugrott. A vevőkészülékhez lépett. Moszkvát ilyenkor nem lehet fogni. Most mégis megpróbálta. Persze, hogy nem hallott semmit... Csak a légköri zavarok zizegését és a jazz-zenekarok féktelen zaját, a hangskála egész terjedelmében. ...Ugyanaznap reggel Scseglov mérnök befejezte az utolsó nyaláb kábel ellenőrzését is és a fáradtságtól szinte elgyengülve, leült a főintegrátor talapzatára. Már napok óta szinte semmit sem pihent. Mert a szétzilált nyalábot rendszerint csak napkelte előtt sikerült megtalálnia és elrendezéséhez. Petersonnal együtt legalább öthat órai munkára volt szükség. Az amerikai először mérgelődött hogy csak egy közönséges laboráns munkáját bízták rá és a váltott műszakot követelve, megtagadta az együttműködést. De aztán elcsendesedett, s most majdnem mindig némán, elgondolkozva dolgozott. Nem, Peterson nem volt rossz mérnök — ezt Scseglov kétségkívül megállapíthatta. Ha lemondott az integrátor helyreállításának vezetéséről, akkor bizonyára fontosabb teendőt eszelt ki! Jack szavai csak megerősítették Scseglov gyanúját. — Nagyon kérem, ne árulja el, hogy a helyreállítási munkákat már majdnem befejeztük. Ez mindkettőnkre nézve veszélyes lenne. Scseglov maga is így gondolta, mégis meglepte Peterson kijelentése: hogyan, hát <s szolga félre akarja vezetni gazdáját? De miért? Vagy talán Jack meg akarja kaparintani az integrátort? Scseglovnak most újra eszébe jutott első találkozásuk. Peterson furcsa viselkedése, az is kijelentése, hogy egy kémgyanús embert veszélyes dolog , becsületesnek” tartani sőt arra a célzásra is visszaemlékezett, hogy az integrátor titkát okvetlenül ki kell szedni Wagnerből — épp ezért most zavarba jött, s nem tudta, milyen álláspontra helyezkedjék? Csak egyet tudott: a Harwood elleni harcban, ha csak átmenetileg is, szövetségesre van szüksége. Másképp nem tisztázhatja a helyzetet. Még Petersonnak sem fogja elmondani, hogy az integrátort már tökéletesen kijavította. Mert mielőtt döntő löpésre határozná el magát, néhány nap gondolkodási időre van szüksége. Scseglov bekapcsolta a gépagregátot, 4 szerkezet hibátlanul működött. Most mégsem örült a sikernek. Azon gondolkodott, hogyan tudná titokban úgy megrongálni az integrátort, így szükség esetén gyorsan ki is javíthassa? A mérnök már a bonyolult rádü évítmény minden porcikáját ismerte. (Folytatjuk.) * 6*15 AI POMSRAC r sAvew#