Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-23 / 276. szám
1960. november 23., szerda népújság A politikai munka hatása A termelőszövetkezetekben végzett politikai munka fontosságáról nem kell különösebb érveket felsorakoztatni, hiszen ismeretes, hogy a gazdasági eredmények jó része abból származik, hogy az emberek megértik, mit miért kell tenniük, abból származik, tudatosan végzik munkájukat. Hatvan város kommunistái is egyik legfontosabb feladatuknak tartják a termelőszövetkezetekben végzett politikai munka javítását. Már a mezőgazdaság átszervezésénél végzett agitációs nevelőmunka is megmutatta, milyen jelentős szerepe van az emberek átnevelésében, a termelőszövetkezetek megszilárdításában a politikai tevékenységnek. Abban az időben a hatvani dolgozó parasztok egy része ugyancsak igénybe vette a propagandisták tudását és türelmét, de azóta bebizonyosodott: meghozta gyümölcsét a felvilágosító munka, s ezek az emberek szorgalmas tagjaivá váltak a szövetkezetnek. Azt, hogy mennyire szükséges a termelőszövetkezetek megszilárdításánál végzett politikai munka, mi sem bizonyítja jobban, hogy a város szövetkezeteiben a tagság nagy része lelkiismeretesen végzi feladatát, de még szép számmal akadnak a Búzakalász, a Béke Tsz-nél, akik távol tartják magukat a munkától. Szalay Imrét emiatt a legutóbbi közgyűlésen a tagság is megbírálta. A szövetkezetben végzett politikai munka szükségességét bizonyítja az is, hogy — bár az egyéni gazdálkodással szakító dolgozó parasztok azzal, hogy szövetkezeti útra tértek, állást foglaltak a párt politikája, a szocializmus építése mellett, még él bennük a bizonytalanság, a jövőtől való félelem, az ingadozás, ami nehezíti a közös munka szervezését, a szövetkezetek megszilárdítását. Ez kötelezi a hatvani kommunistákat arra, hogy időt és erőt nem kímélve állandó, szoros kapcsolatot tartsanak a termelőszövetkezetek vezetőivel, tagjaival, részt vegyenek problémáik intézésében, segítsenek a munkaszervezésben. A felvilágosító munkában igen sokrétű feladat áll a kommunisták előtt a termelőszövetkezetekben. Előfordul még, hogy a legnagyobb munkaidőben különböző akadályok nehezítik a munkát, szervezetlenség uralkodik, hogy az állatállománynak — amely igen örvendetesen szaporodik a hatvani termelőszövetkezetekben — nem biztosítanak kellő mennyiségű takarmányt. Egyik fontos problémája volt a felvilágosító, meggyőző munkát folytató kommunistáknak, hogy egyes szövetkezeti tagok — akik nem dolgoznak rendszeresen, s így kevesebb a jövedelmük — elégedetlenséget szítanak. A Búzakalász Termelőszövetkezetnél a legutóbbi közgyűlésen azok hangoskodtak, akikről kiderült, hogy a legnagyobb dologidőben csak 7— 10 munkanapot dolgoztak, így természetes, kevesebb jövedelemre számíthatnak. A kommunisták bebizonyították, hogy akik lelkiismeretesen részt vesznek a közös munkában — Horváth László, Szikora István, vagy Horváth Vilmos —, októberre mintegy 20 000 forintben részesülnek munkaegységeik után, s ehhez még hozzájön a háztáji gazdaság jövedelme, a hátralevő két hónapban szerzett munkaegység és egyéb juttatások értéke. A hangoskodóknak bebizonyították, hogy egyéni gazda korukban sem rendelkeztek nagyobb jövedelemmel, ha nem végezték munkájukat lelkiismerettel, s nem egynek közülük az elmúlt évekből 8—10 000 forint adótartozása van, ez azt mutatja, hogy akkor is az állam megkárosításával szerezték jövedelmük egy részét Egyre eredményesebben „szerelik le” azokat a véleményeket, amelyek szerint havi ezer forint ,,fizetésért” szívesebben dolgoznának, mint munkaegységre. Erről ma már egyre kevesebben beszélnek, mert például a Búzakalász Tsz-nél is, amikor az elnök felszólította a tagokat, hogy ki hajlandó 1800 forintért a sertésgondozást elvállalni, egyetlen vállakozó sem akadt. Ez is mutatja, hogy a munkaegység arányában kifizetett összeg jóval kedvezőbb a tagság részére, mint a korábban kért „1000 forintos fizetés”. Sikerrel bizonyították a termelőszövetkezetben felvilágosító munkát végző kommunisták, milyen termelési kieséssel, jár a munka elhanyagolása, milyen mértékben csökkenti a jövedelmet a laza munkafegyelem, az, ha a legnagyobb munkaidőben kényelmeskednek, halogatják a sürgős munkákat. Követendő példaként említik, hogy a Petőfi Termelőszövetkezetnél a cukorrépa ásásánál és az egyéb sürgős munkáknál minden vezetőségi tag viszi feleségét, vagy családtagját munkára, s ez igen jó benyomást kelt az emberek előtt. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően a város szövetkezeteiben jelentős részt vállalnak politikai munkából a most megalakuló, vagy mostanában erősödő párt- és tömegszervezetek. A Búzakalász Tsz-nél már létrejött a pártszervezet, a Petőfi és Kossuth tsz-eknél pedig megerősödött. A Béke Termelőszövetkezetnél most van kialakulóban a pártszervezet. A szövetkezetekben működő párt- és tömegszervezeteknek egyik fontos feladata, hogy megszervezzék a termelőszövetkezeti tagok felvilágosítását, téli oktatását, s ebben a munkájukban feltétlenül várják a szövetkezeteket patronáló üzemi párt- és KISZ- szervezetek segítségét. A politikai munka megjavítását célozzák azok a határozatok is, amelyeket nemrégen a városi pártbizottság ülésén fogadtak el, miszerint javasolják, hogy a MÁV kommunistái segítsenek a Béke Termelőszövetkezetben a párt-alapszervezet megalakításában, hozzanak létre pártonkívüli aktívacsoportot, hogy azok a zárszámadási közgyűlés előkészítésébe már bekapcsolódhassanak. A termelőszövetkezeti demokrácia megszilárdítására is újabb határozat született és ez a feladat főleg a termelőszövetkezetek párt-alapszervezeteire vár. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a hatvani termelőszövetkezetekben a Politikai Bizottság határozatát egyes hibáktól eltekintve végrehajtották. Az év hátralevő részében a még meglevő hibák kijavítását tűzték célul a hatvani kommunisták, hogy a termelőszövetkezetekben még eredményesebbé válhasson a politikai, felvilágosító munka és ennek nyomán a gazdasági tevékenység K. E. kelt kimutatásban kért néhány bútordarabot. Viszontszolgálatra mindenkor készen hű barátja és egykori szobatársa. Olvashatatlan aláírás”. De távolról sem kell mindenkinek ilyen levelet írni, így például az iszákos és még hozzá szórakozott emberrel sokkal jobban hat egy egészen más stílus: „Drága Szenya! Alaposan elagyabugyáltuk egymást legutóbb! Bizonyára még most is zúg a fejed tőle! Nem tudom elfelejteni, hogy tanúk jelenlétében 4-szer (négyszer) pofonütöttél. Más már azóta bepanaszolt volna téged a rendőrségnél, én azonban nem tettem ezt, mert annyira sírtál, szenvedtél és megígérted, hogy mindent megteszel értem. Nos hát eljött az ideje, hogy tettekkel is bebizonyíthatod, mennyit ér a szavad, én pedig majd aztán döntöm el, hogy feljelentselek-e vagy sem. Szenya, nagyon kérlek, légy szíves teljesíteni unokanővérem kérését, amit előre is köszönök. Barátod és szesztársad.” Az ilyen leveleket ajánlatos jó cifrán, kacskaringósan aláírni, vagy pedig hivatkozni benne feltétlenül valamilyen közismert személyiségre, akinek egyszerűen kényelmetlen lenne ellentmondani. Tegyük fel, véletlenül olyan helyre kerültünk, ahol a fürdőzési problémák még mindig az előtérben állanak. Itt nem lesz fölösleges az effajta kis levél: „A fürdőigazgatónak! Kérem, utaljon ki e sorok átadójának soron kívül két tussolást és egy kifogástalan, nem lyukas csöbröt. Közelebb a testhez! A higiénia — az egészség záloga! üdvözli Moszkvából.” (Valamilyen színpadi előkelőség aláírása.) Ami pedig a telefonfelhívásokat illeti, itt is döntő jelentőségű az, hogy kinek és kinek a nevében telefonálunk. Az a fiatalasszony, aki valamilyen hiánycikkhez, például egy televízióhoz akar jutni, telefonáljon a vállalat már nem fiatal, régi agglegény igazgatójának, nyilván ilyesfajta beszélgetést fog vele lefolytatni: — Jó napot, igazgató elvtársi Itt Luszja beszél. Mi az, hogy miféle Luszja? Ugyanaz. Majd emlékeztetem: szőke, 23 éves... kissé alacsony, karcsú ... Hát ha nem is egészen karcsú, de nem is telt... Közepesen táplált... Tehát elfelejtett? ... De mindegy, nem vagyok sértődékeny ... Majd találkozunk és rám fog ismerni... Hogy mikor? Nos, bár ma... Kapható önnél televízió készülék? Nekem feltétlenül szükségem van egy „Rubin”-ra. Holnap? Hatkor? ... Hát akkor látjuk egymást. A viszontlátásra!” Az is előfordulhat, hogy valamelyik „dörzsölt” fickó nem akar semmit sem beszerezni, hanem egyszerűen csak be akar jutni valamelyik nagyot felkapott orvos magánrendelőjébe. Akkor így kell telefonálni: — Halló, ezer bocsánat! Kérem a telefonhoz Hepatitisz főorvos urat. Hogy miért? Sürgős, fontos, tudományos ügyben ... Egy kolléga beszél... Egy rendkívül érdekes pácienst akarok hozzá becsempészni ... Hallatlanul ritka betegség, unikum... Az akadémiai tagsága biztosítva lesz... Mikor? Pénteken öttől hétig? Köszönöm... Adja át a főorvos úrnak legszívélyesebb, véredényekben gazdag üdvözletemet! Nos, kérem, hát ennyi az egész. Ezzel előadásom be is fejezhetem. A következő szombaton kezdők részére konzultációval egybekötött bemutató szemináriumot fogunk tartani... Akik ezen részt szándékoznak venni, hozzák el levél- és telefonbeszélgetési tervezeteiket, megtárgyaljuk és véglegesen megszerkesztjük őket, figyelembe véve a konkrét helyzeteket. De bocsánat, éppen most nyújtottak át nekem egy cédulát... Megengedik, hogy ■ felolvassam? (Olvassa): „Mindaz, amit ön itt elmondott, mé■ lyen felháborított. Hol látta ■ ön azt, hogy valaki manapság ■ ismeretséggel, összeköttetéssel ér el valamit? Ez tiszta , rágalom és rosszindulat! Figyelmeztetem, hogy kénytelen leszek ön ellen panaszt emelni a főnökénél, aki nekem nagyon jó ismerősöm.” Nos, kedves elvtársak, úgy gondolom, erre a cédulára nem kell válaszolnom. Minden világos a válaszom nélkül is! Oroszból fordította: Dr. Bihari József 5 Külföldi újságírók az Egri Úttörőházban (Folytatás az 1. oldalról.) A külföldi vendégek — mint már hírül adtuk — azért tartózkodtak Magyarországon, hogy a jövő nyáron Budapesten megrendezésre kerülő négytusa-bajnokság problémáit, a lebonyolítás körülményeit és lehetőségeit megbeszéljék. Ebből az alkalomból az Országos Úttörő Elnökség módot talált arra is, hogy a külföldi újságírók, akik saját országukban úttörőlapoknál, mint újságírók dolgoznak , megismerkedhessenek a magyar úttörőkkel és a magyar úttörők életével. Egerben az úttörőszervezet megyei titkára adott fogadást a vendégek tiszteletére, majd elbeszélgettek a magyar úttörőszervezet néhány formájáról. Különösen érdekelte az újságírókat, hogy hogyan oldják meg a csapat- és rajfoglalkozásokat, milyen hagyományos sportesemények alakultak ki az úttörők között. A fogadás után az V-ös iskola csapatotthonát és egy tornaórát látogattak meg, majd megismerkedtek a város nevelzetességeivel. Végül az úttörőházban hosszasan elidőztek, meglátogattak minden szakkört. A jól felszerelt otthonban ezen a napon minden szakkör együtt volt, hogy be tudják mutatni — mit is csinálnak ebben a nagy házban heteken, hónapokon keresztül — ami csak az övék. Az alagsorban a kis házinyomdában éppen papírszalvétákra nyomatták rá a négy ország úttörőinek jelvényeit, s ezzel kedveskedtek a vendégeknek. A bélyeggyűjtők, szalvétagyűjtők és jelvénygyűjtők is megtalálták a lehetőséget az ajándékozásra, de a csereberére is! Konsztantin Dimov, a Szófiából jött, nagyon érdekesnek találta a varró szakkört, ahol nemcsak hímezni, kézen varrni, hanem a gépelés rejtelmeire is megtanítja a a kis fürge ujjakat a szakkörvezető tanár néni. Az érdeklődés és a feleletek hangzavarában ember legyen a talpán az a tolmács, aki mindent le tudott fordítani! De sikerült, s végül is Konsztantin Dimov mindent megtudott, amit egy ilyen szakkörről tudni lehet. Az előcsarnokban zörgő eyős eszközök adták tudtára a vendégeknek, hogy most próbatétel következik: meg kell kóstolni a gazdasszonykör „munkáját”, a vacsorát. A próbatétel sikerült, mert sikerült a pörkölt, a palacsinta, és sikerült elfogyasztani is. Lassan estébe hajlott az idő i s a ködös novemberi hidegben fázósan léptek ki a vendégek, de szívükben a gyermek iránti szeretet melegével, zsebükben a kis úttörők kedves meglepetésével ültek be a gépkocsikba, hogy visszatérjenek a fővárosba. Barátok között voltak, s barátként mentek el, mert a kicsik szívében is ott él felnőtt barátaik képe, akik olyan szívesen felelgettek kérdéseikre, s annyi címet adtak, akivel majd levelezni lehet. S a jövő-menő levelek pókhálószálai egyre szorosabbra szövik majd a négy ország kispajtásai közötti barátságot. Cs. Ádám Éva (Fotó: Kiss) Kereskedelmünk felkészült a téli forgalomra Felkerestük a megyei tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztályát, hogy tájékoztassuk olvasóinkat: miként készült fel kereskedelmünk a télre? — Az élelmiszerszakma felkészülését, a IV. negyedévben, 1959-hez viszonyítva — mondja Varga József áruforgalmi csoportvezető — az alapvető élelmiszerekből jobbnak mondhatjuk. A IV negyedévben a vásárlók rendelkezésére bocsátott áruk szinte felsorolhatatlan félesége között példaiként megemlítve, a zsír, margarin, étolaj, cukor és rizs megyei keretszámai is magasabbak, mint 1959 hasonló időszakában voltak. Az átszervezett FŰSZERT Vállalat egri fiókjánál a téli felkészülés részben , már megtörtént. A FŰSZERT ■ készleteinek helyes kialakítását segíti a gyöngyösi és a füzesabonyi két új raktár, valamint a régi raktárak átalakítása, amelyek lehetővé teszik jóval nagyobb árukészletek tárolását. Mi a helyzet 1. a konzervek terén? • — A húsos készételeik közül a sertés- és marhapörköltből az ellátás megfelelő lesz. A ri Izses lecsó kolbásszal, rakottakáposzta, csikós tokány, stb. A féleségekből megfelelő választék van raktáron. A tavalyi évihez viszonyítva igen nagy készletek állnak rendelkezésünkre. Például a FÜSZÉRT segri fiókja három vagon üveges zöldborsót, egy vagon zöldibabot raktározott el, s lecsóból kis bőséges készlete van. Olajos ,halkonzervekből is igen gazdag és bő a választék. •f — Rizsből egy vagonnal nagyobb mennyiség áll a vá■sárlók rendelkezésére, mint a múlt évben. A disznóöléshez I szükséges fűszerekből sem lesz • [fennakadás. Fűszerpaprikából, , i borsból, majoránnából és a s ?többi fűszerféleségekből az el■ flátás megfelelő lesz. A sava■ Ingúságból is többet vásárolhatunk majd, mint tavaly. Mi várható . 1 az édesség terén? ’ | — A piros csomagolású szalloncukor kiszállítása zömében !s megtörtént — mondotta Varga 11 elvtárs. — Télapó- és függelék• Zárukból a tavalyihoz viszonyítva 10—15 százalékkal többet , •hoz a kereskedelem az ünnepekre forgalomba. Vásárolhatunk-e 11 déligyümölcsféleségeket? N • Az idén is biztosítani tudja a kereskedelem az e téren mutatkozó igényeket. Az első fügeszállítmányok már megérkeztek a megye területére. Narancsot, mandarint és citromot is vásárolhatunk. Milyen a felkészülés a ruházati szakmában? — A konfekciós áru terén az ellátás jónak mondható — kapom a választ. — A gyermek - és férfiöltönyök terén pedig a tavalyihoz képest javulás várható. A meleg alsóruházati cikkekből, barchetből, flanelből a tavalyi szintű az ellátás. A tréningruhából, bár már a III. negyedév során 30 000 darabot bocsátott forgalomba a nagykereskedelem, de a későbbi hónapok során is megközelítőleg ki tudjuk elégíteni a mutatkozó szükségletet. Említésre méltó, hogy ezzel a ruházati cikkel szemben igen erősen megnőtt a kereslet — ma már nemcsak a gyermekek és sportolók viselik. A megye területén az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteinek felkészülése igen jónak mondható. Mi várható a játékáru vonalán? — Ezen a téren minden zökkenő nélkül ki fogjuk tudni elégíteni az igényeket, amelyek december hónap folyamán fokozott mértékben mutatkoznak meg. A játékoknak nemcsak nagy választéka áll a vásárlók rendelkezésére, hanem nagyszámú új típusú játékféleség is az üzletekbe kerül. Egyébként ezekre az alkalmakra külön alkalmi árusítóhelyeket állít fel a városi kereskedelem, mind Egerben, mind Gyöngyösön és Hatvanban. A karácsonyi fenyőfából is öt százalékkal tudunk többet nyújtani, mint 1959 decemberében. Lesz tehát játékáru, karácsonyfa, élelmiszer, ruhanemű, és sok-sok édesség a téli hónapokra. így ígéri a kereskedelem és reméljük, így lesz, Növényvédelmi tanácsadó gyelemmel, hogy a gabonafutrinka-fertőzést idejében észllelhessük. Kártétel esetén védekezzünk holdanként, 25 kiló HCH porozószer kiszórásával. A prizmázott burgonya és takarmányrépa tételeket kísérjük figyelemmel. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, a prizmákat válogassuk át. A fagyok beállta előtt vastagítsuk meg a prizmák takarórétegét. A gyümölcsösben, az araszoló hernyók ellen kihelyezett hernyófogó-övek gondozását folytassuk. A gyümölcsfák nyugalmi állapotú védekezési munkálatait a téli fatisztogatással kezdjük meg. Minden napot, amely erre alkalmas, használjunk ki, hogy kevesebb munka maradjon tavaszra. Elvégzendők: a koronából az elszáradt, szuháktól, vértetvektől, pajzstetvektől tönkretett, vagy felesleges ágak levágása, a súlyosan beteg, száradófélben levő fák kivágása. A fákról a téli hernyófészkeket, gyümölcsmúmiákat, gyűrés, gyapjaspille tojáscsomóit vágjuk le és égessük el. A fán maradt minden sebfelületet faragjunk simára, vonjuk be valamilyen sebelzáró anyaggal. Nyúlrágás ellen a gyümölcsös kerítését hozzuk rendbe, a fák törzsét tüskés gallyal, dróthálóval kössük körül. A tárolt gyümölcsöt rendszeresen vizsgáljuk át és a romlásnak indulókat távolítsuk el.A permetezőgépeket, kitisztítva, gondosan bezsírozva tároljuk. A zöldségtermesztésben, a zöldségtárolóhelyeken tartott terményeket válogassuk át, a romlottakat távolítsuk el. A tőrothadás, palántadőlés fertőzésének megakadályozása érdekében a palántanevelő szekrényeket, melegágyak farészeit fertőtlenítsük ötszázalékos bordói lével történő alapos, áztatásszerű lepermetezéssel, a fertőzött melegágyi földet cseréljük ki. Növényvédő Állomás, Gyöngyös A szántóföldön: a kukoricaszárat lehetőleg a földközelben vágjuk le, a levágott szárat azonnal silózzuk, ez védelmet nyújt a kukoricamoly ellen. Gabonavetéseinket kísérjük mi Iő az Antarktisz jégtakarója Szovjet és ausztráliai tudósok egybehangzó megállapítása szerint az Antarktisz jégtakarója évenként 1200 köbméterrel nő.