Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

­KOSSUTH 8.20 Csárdások S.29 Romantika pedig nincs. Zenés játék 10.05 Marketing 10.20 C. Ludwig énekel 10.55 Régi naplók nyomában 11.20 Gyermekkórus 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.46 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 L. Warren operafelvételei­ből 14.30 Nőkről nőknek 15.10 A bolgár kultúra hete 15.20 Film és ifjúság 10.05 Beszélgetés a mai Bulgáriá­ról 18.29 Mai témák, mai dalok 10.39 Az élő népdal 17.20 Komlóssy Erzsébet éneke­ 17.30 A Hungária Kupa vízilab­da torna (Magyarország— Szovjetunió) közvetítése 18.25 Zenekari hangverseny 19.25 ufonka Pista dalaiból 19.43 Tücsökzene 20.21 Magnósok, figyelem! 21.09 Visszhang 21.39 Beszélgessünk a zenéről 22.15 Haladó kísérlet Szudánban 22.25 Szimfonikus zene 23 30 Könnyűzene 23.40 Kodály: Triószerenád 0.10 Új dzsesszfelvételeinkből PETŐFI­­ 8.05 Szvit 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Népi zene 12.20 Schumann: Bécsi karnevál 12.40 Falurádió 13.05 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 18.10 Kórusok magyar költők verseire • gazdasági figyelő 18.43 Népi zene 19.00 Ilosfalvy Róbert énekel 19.25 A tanév kezdete előtt 19.40 Tánczene 20.05 Orgonaest 22.00, Verbunkosok, népdalok 22.40 Operettrészletek 23.10 A bolgár kultúra hete 23.40 Tánczene MAGYAR 17.30 A. Magyarország—Szovjet­unió Hungária Kupa vízi­labdamérkőzés közvetítése 18.20 Hírek 18.25 Filmbeszámoló 18.50 Esti mese 19.00 Bolgár rövidfilmek 19.40 Riportműsor *­­ 20.00 Tv-híradó 20.20 Ki volt dr. Sorge? (Magya­rul beszélő francia—olasz­­japán film) 22.30 Tv-híradó POZSONYI 16.50 Zöld évek (katonaműsor) 18.20 Vásári ötletek 19.00 Tv-híradó 19.50 Antigoné­ (közvetítés a plzeni Tyi Színházból) 21.15 Cool­ kapitány nyomában (dokumentumfilm) I. r. 21.45 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete 8 órakor.­­ A tigris EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdete: 1/26 és­­28 órakor. Az én bolondos famíliám EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Granada addiel EGRI BEKE:­­ Mi lesz veled Eszterke? GYÖNGYÖSI PUSKIN: Estély habfürdővel GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ne ingereljétek a mamát GYÖNGYÖSI KERT MOZI: A sah táncosnője HATVANI KOSSUTH: Limonádé Joe V26 és ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gjel 1 óráig­ a Bajcsy-Zslinszky u­ttcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés. gyermekek részére is. Sötétben világító testek EGY ELŐZŐ CIKKBEN (Népújság, 1969. augusztus 15., 5. oldal) már beszélget­tünk a atomokról, pontosab­ban az instabil atommagok sajátságaként létrejövő ra­dioaktivitásról. Ebben az atomok másik fontos alkotó­részeinek,­­az elektronoknak egy érdekes sajátságát is­merjük meg egy pár érdekes tudományos és természeti je­lenségen keresztül. Az atomok felépítésének szemléletes modelljét a Bohr dán fizikus által felállított atommodell szolgáltatja. Az atomok pozitív töltésű atom­magból és az atommag kö­rül keringő, pozitív töltései­nek számával megegyező számú elektronokból épülnek fel. Ezek az elektronok kü­lönböző sugarú gömbpá­­lyán keringenek annak meg­felelően, hogy milyen nagy az energiájuk. Az atommag­hoz közelebbiek kisebb, míg a távolabb keringők nagyobb energiával rendelkeznek. Ha egy elektron energiáját meghatározott mértékben megnöveljük, az egy nagyobb pályára kényszerül, hogy továbbra is egyensúlyban­ maradjon az atommag kö­rül. Ha viszont lecsökken va­lamilyen úton-módon az energiája, akkor egy, az atommaghoz közelebbi pá­lyára kényszerül. Hogy meg­növeljük az elektron kerin­gési pályájának sugarát, va­lamilyen energiát kell közöl­nünk vele (hő-, fény-, vil­lamos energiát.) Ha ez az energiaközlés megszűnik, az elektronok igyekeznek meg­szabadulni ettől a fölösleges energiától és visszatérni a korábbi sugarú pályára. Eközben a korábban közölt energiát le kell adniuk. Leg­­gyakrabb esetben ez fényki­bocsátás közben megy vég­be. Vannak olyan sajátságú anyagok, melyek a felesleges energiát óráikon, napokon keresztül bocsátják ki, van­nak, amelyek a másodperc tört része alatt. Ezt a fény­kibocsátást lumineszcenciá­nak nevezzük. Ez egy gyűjtő­név, ide tartozik a közis­mert foszforeszkálás, fluo­reszkálás, kémiai, biológiai, röntgensugárzás, stb. hatá­sára bekövetkező fénykibo­csátási jelenség. A LEGKÖZISMERTEBB közöttük a foszforeszkálás, vagy foszforeszcencia. Ez a jelenség fényenergia hatásá­ra (megvilágítás) következik be, fényer­ergia gerjesztésé­re nagyobb sugarú pályára kerülnek­ az elektronok, s a gerjesztés megszűnése (sö­tétben) után visszatérnek eredeti pályájukra, de órá­kon, napokon keresztül tud­ják a fény­energiát tárolni, lassú ütemben kisugározni. A nevét — helytelenül — a sárga foszfor azon hasonló tulajdonságáról kapta, hogy levegővel érintkezve oxidá­lódik, és közben halvány, sárgászöldes színben villog. Tehát itt a gerjesztés nem fén­y, hanem kémiai folya­mat hatására következik be. Erről később még lesz szó, ez a kemilumineszcencia. A foszforeszencia ipari al­kalmazása is közismert. Vil­lanykapcsolók gombja, dísz­tárgyak, órák számlapja, mu­tatója készül ilyen anyagok bevonásával. Legismertebb ilyen anyag pl. a cink-szul­­fid, kadmiuim-szulfid stb. A labilis, gerjesztett álla­potú elektronok stabilizáló­dása, eredeti pályára törté­nő visszaugrása bekövetkez­het igen rövid idő alatt: a gerjesztés után kb. millio­mod, ezred másodpercen be­lül megszűnik a fénykibo­csátás. Sok, a természetben előforduló ásvány mutat ilyen sajátságot. Ez a jelen­ség a fluoreszcencia. Nevét a folypátról, a kalcium-fluo­­ridról kapta, de így viselke­dik az urán egyes ásványa, a ritkaföldfémek sói, stb. A JELENSÉGET HASZ­NOSÍTÓ ipari berendezések, kutatóeszközök száma­­ szin­te kimeríthetetlen. Egy pár közismertebb példája. A tv­­készülék képernyője ilyen lu­­mineszkáló anyagkeverékkel (luminotorral) van bevonva, s a képernyőre csapódó elek­tronok fénykibocsátására kényszerítik a fényport. A képernyő adott helyén a fel­villanás erőssége attól függ, hogy ott milyen erősségű a gerjesztés, így áll össze a kép, gyengébben és erőseb­ben lumineszkáló pontok so­kaságából. A röngtensugár­­zást is így lehet láthatóvá tenni. A röntgenkészülék er­nyője hasonlót fényporral van bevonva, s a röntgensu­garak becsapódási helyén annak erősségtől függően világosabb és kevésbé vilá­gos felvillanás jön létre. A fénycsövek, fényreklámok, higanygőzlámpák üvegbur­kolatai is fluoreszkáló fény­­porkeverékkel vannak bevon­­va, s megfelelő anyaggal, úgynevezett aktivátorral ke­verve a kibocsátott fény szin­te tetszőleges módon befo­lyásolható. Fluoreszkáló és foszforeszkáló fényporokat használnak már közúti jelző­táblák bevonására is. Né­mely fluoreszkáló anyag igen híg oldata is már erő­sen világít. A barlangkuta­tók barlangforrások vizeit „színezik” meg a víz nyo­­monkövetése céljából. Ilyen jelzőanyag a fluoreszcein, mely szép halvány-zöld szín­ben világít. A mosószerek többsége is tartalmaz optikai fehérítőszereket, melyek vi­lágoskék színben fluoreszkál­nak. Sok-sok műszert, készü­léket sorolhatnánk még fel, melyeknek nélkülözhetetlen elemei a fluoreszkáló anya­gok, így pl. az oszcilloszkóp, radioaktivitását mérő műsze­rek, radarberendezés, stb. Ásványok kutatására kibányá­­szásának megkönnyítésére is használják. Pl. az uránérc­termelésben nem látható fénnyel világítják meg az ér­cet, s az urántartalomtól függően erősebben, vagy gyengébben fluoreszkál az ásvány. AZ ANYAGOKAT NEM­CSAK látható és nem lát­ható fénnyel leheti fényki­bocsátásra bírni. Egyes anya­gok kémiai reakciók közben lumineszkálnak, hideg fényt bocsátanak ki. Pl. a már em­lített foszfo- oxidációjakor is ilyen jelenség lép fel. Ez a kemilumineszcencia. Vannak olyan kémiai jelzőrenger­sek, indikátorok, amelyek egy-egy kémiai folyamat ideje alatt, teljes lejátszódását mintegy jelezve, világítanak. A zava­ros, vagy színes anyagok ké­miai elemzésénél ezek jól hasznosíthatók. Pl.: a borok borkősav tartalmának meg­állapítása sötétben, egy ilyen világító indikátor segít­ségével történik. Szólni kell még e jelenség­gel kapcsolatban a világító állatokról és növényekről. Ezek az élőlények a kerni- és a biolumineszcenciát együttesen hasznosítják. Anyagcseréjük során, olyan anyagokat termelnek, ame­lyek ha bizonyos kémia reak­ciókon mennek keresztül, fényt bocsátanak ki. A vilá­gító állatok, pl. a szentjános­bogár, bizonyos fajta kagy­lók, medúzák, rákok, stb. vi­lágító szervének sejtjei úgy­nevezett luciferint termel, melyeket különféle enzimek oxidálnak, s közben fényt bocsátanak ki. • LÁTTUK, HOGY MILYEN ÉRDEKES természeti jelen­ségeket okoz a lumineszcen­cia, láttuk, milyen nagy je­lentőségű tudományos beren­dezések nélkülözhetetlen ele­me e jelenség. Hiszen ezek ismerete nélkül nem lenne sem televízió, sem radar, sem fénycső, sem röntgenkészü­lék, stb ... Báder Imre tanársegéd Szovjet bolygófilmjel« hajó leli el ezt a szovjet bolygófigyelő hajót, amely képünkön éppen Halifax kanadai kikötőben látható. (T­elefoto: — AP—MTI—KS) A­ tervszerűtlenség, port­­tosabban a tervek ös­­­sze nem hangolása furcsa eredményre vezet. Erről írt Kalocsai Jenő tanácstag Vá­­m­osgyörkről. A községben régóta vajúdott a kenyérellá­tás ügye, miután Gyöngyösről szállították ide a kenyeret. Baj volt a minőséggel, a szál­lítások idejével. A Kossuth Tsz 1968 végén foglalkozott azzal, hogy kisegítő üzemág­ként kenyérüzemet létesít. A tsz vezetősége elfogadta a ja­vaslatot, munkához láttak és ma már befejezés előtt áll a termelőszövetkezeti kenyér­gyár. Amikor a sütőipar tu­domást szerzett a tsz-vállal­­kozásról­, először a szövetke­zettel kezdtek tárgyalni, hogy mondjanak le erről az üzem­ágról, s mikor ez nem sike­rült, sürgősen cselekedtek. Vásároltak egy házat és meg­kezdték a kenyérgyár felépí­tését. A lakosok örülnek az új kenyérgyárnak, de annak már nem, hogy hirtelen ilyen furcsa konkurrencia támadt. Úgy gondolják, írja levél­írónk, sok olyan község van Heves megyében, ahová sok ezer forintos költséggel szál­lítják ki a kenyeret, jobb lett volna talán, ha a sütőipar azok valamelyikében létesít új kenyérgyárat. Igaz, van versenylehetőség az új gaz­dasági mechanizmusban, de ez talán mégsem jó formája. A termelőszövetkezet saját termékét dolgozná fel az új kenyérgyárban, s amellett, hogy gondoskodna a friss ke­nyérrel való ellátásról, állat­tenyésztése is hasznát látná annak, hogy javul a korpa­ellátás. A tanácstagokat ér­dekelte ez a dolog, megkér­dezték a vb-elnököt, ki és milyen formában adott en­gedélyt a második sütőipari üzem létesítésére? A sütő­ipari üzem önálló üzem és nem kérdeztek semmit a ta­nácstól. Mindenesetre furcsa intézkedés volt, ebben igaza van a tanácstagnak. C­sercsehiből szocialista­­ brigádvezetők tanács­kozásáról számolt be hozzánk írott levelében Barta József. Zsákai János helyett Oplaz­­nik Gusztáv bányamérnök is­mertette, milyen fejlődést je­lentett Egercsehiben tíz év alatt a szocialista brigád­­mozgalom. Míg 1959-ben 2,9 százalékos ráfizetéssel dol­goztak, 68-ban már rentábi­lissá vált a bánya, és jól használták fel a 200 milliós rekonstrukcióra fordítható összeget. Az első szocialista brigád, mely tíz éve alakult, ma már aranykoszorús, és azóta 73 szocialista brigád alakult, közöttük négy arany, hét ezüst, 13 bronz és 25 zöldkoszorús jelvényt kapott már. A szocialista brigádok se­gítségére van most szükség, mert az első félévben vesz­teséggel dolgozott a bán­... Úgy kell dolgozni, hogy ez a veszteség év végére megszűn­­jön, sőt ismét nyereségük le­gyen. Ehhez kért a bánya ve­zetősége a tanácskozáso­t résztvevő szocialista brigád­­vezetőktől hathatós segítsé­get.­ A brigádvezetők el­mondták, hogyan kí­vánják segíteni a termelés, javaslataik is mutatták, hogy felismerték a feladat nagys­á­gát, hozzászólásuk pedig azt bizonyította: számíthat rájuk a bányaüzem vezetősége. Nagy Miklós üzemvezető az Országos Érc- és Ásvány- , bányák Kutató és Termelő­­mű felnémeti üzemének bá­­­nyásznapi ünnepségeiről írt levelet. A bensőséges ünnep­ségen az üzem­­ szb-titkára üdvözölte a részvevőket, majd az ünnepi előadó ismertette a felnémeti mészkőbánya és őrlőüzem húszéves fejlődésé­nek történetét. Kultúrműsor, sportrendezvény gazdagította a bányásznapi műsort. Nagy sikert aratott az üzemi dol­gozókból alakított citeraze­­­­nekar. A bányásznap alkalmával 592 000 Ft hűségjutalmat és­­ több mint 15 ezer forint bá­­­ nyásznapi jutalmat osztottak­­ ki. Tizenketten kapták meg a 15 éves szolgálati érdem­érmet. 1­­i a felelős az elkésett­­ munkáért — tette fel a kérdést egyik olvasónk Be­senyőtelekről. Még augusztus első napjaiban átfúrták az utat, hogy elvezessék a vizet az Egészségházba. Az árkot azóta már félig bemosta az eső, a korlát nincs kivilágít­va, így csak véletlen szeren­cse, hogy balesetet még nem okozott. A községi tanács ki­adta a munkát, a belső sze­relések még az út átfúrása előtt elkészültek, de a víz bekötése még várat magára. A kisiparos, aki a belső sze­relést végezte, nem kötheti be a vizet. De ki az az ille­tékes, aki törődik végre ve­le? — kérdezi olvasónk a besenyőtelkiek nevében. És arra is kíváncsiak, ki szét majd az árak újraásáséért és miért csak a számla kiküldé­sénél fontos a határidő? Dr. Juhász András egri ol­vasónk a Csiky Sándor utcai férfi fodrászüzletben szer­zett rossz tapasztalatairól írt. A fodrászüzlet felett a táb­lán ez olvasható: Kiváló kis­ipari szövetkezet. A felírás igazságát olvasónk nem von­ja kétségbe, de ez az üzlet­rész az aznapi tapasztalatok szerint egyáltalán nem szol­gált rá a kiváló névre. Hit ígér az őszi divat? Ilí lístélyi ruha — nadrágkosztümből iiiijj Döntöttek a nők (?): — mini... Napsütéses, szép nyárutó köszöntött ránk az utóbbi na­pokban, de az ősz már fel­tartóztathatatlanul közeledik. Ezt nemcsak a falevelek las­sú színváltozásán, hanem — a női és férfi divatszalonok­­ban leadott rendeléseken is lemérhetjük. — Milyen kosztümöket, ruhákat rendelnek a nők? — kérdeztük Nagy Gyulánétól, az egri I. számú női divat­szalon vezetőjétől. — A múlt héten vettünk részt Egerből,­­ illetve Heves megyéből többen az OKISZ Labor non stop divatbemu­tatóján Budapesten, a Gel­­lért Szállóban. Reggeltől es­tig — egyfolytában — felvo­nultatták az idei őszi model­lek arzenálját, amelyek kö­zött — nyugodtan mondha­tom — a különböző anyagok­ból és fazonban készített nadrágkosztümök vitték a vezérszólamot. — Egerben is a nadrág­kosztüm uralkodik? , — Feltétlenül. Ugyanis a rendelések több mint fele nadrágkosztüm, közöttük számos az estélyi ruha­ is! — És a mini? — Csak nem megy ki a divatból? — Szó sincs róla. Az emlí­tett pesti non stop bemuta­tón például mindössze egyet­len maxi kosztümöt és ruhát mutattak be, de — a jelen le­vő, főleg férfi közönségnek és a szakembereknek — nem tetszett. Valahogy úgy tűnik, döntöttek a nők (vagy a fér­fiak ...?): marad a mini... A női divatszalon vezető­jétől még azt is megtudtuk: a következő hónapok női di­vatjára jellemző lesz a sok­féle, kockás mintájú szövet, a ruháknál pedig a laza szö­vésű és jersey típusú anya­gok továbbra is tartják ma­gukat. — És mi tetszik a férfiak­nak — érdeklődtünk Németh Lászlótól, az egri, Széchenyi utcai­ férfi divatszalon veze­­tőjétől --------­— Továbbra is divat a kar­csúsított fazon és a hosszab­bított zakós öltöny, s egyre inkább kedvelik a férfiak a testre szabott öltönyöket. (Természetesen nem a száz kilón felüli kedves vásárló­inkra gondolok). Van egy érdekesség, ami azt tanúsít­ja, hogy a férfi divat lénye­gesen lassabban változik, mint a női: rövid „pályafu­tása” után „meghalt” a tra­péznadrág, s újra a párhuza­­mosított nadrág a divat. És még egy: nem divat a mel­lény, s egyre nyíltabb fazo­­núak a zakók, s így „teret engednek” a dekoratív ing­nek és nyakkendőnek. — Szóval, nemcsak a női nem ■ hiú ... ~ • . I., L.1... (faludi) 1969. szeptember 19., szerte

Next