Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
silLAG PROLETÁRJA* EGYEST!*JETEK ) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS NAPIlAPja XXII. évfolyam, 27. szám 1971. február 2., kedd Bírálat, a hírűiről Apróság, mégis, hogy felbosszantja az embert, ha ott ül a presszó, vagy étterem asztalánál és nem szól hozzá senki. Pedig a felszolgáló, a pincér ott ácsorog, s ha hozzá fordul az éhes, vagy szomjas vendég, egy rövidke megjegyzéssel már ki is szolgálják: nem az én asztalom. Semmiség, mégis bosszantó, mert ezzel sem szomjat, sem éhséget nem lehet oltani. De mennyivel bosszantóbb, ha a művezető kezdi el sorolni, mit kellene tenni a munkafegyelem javítása érdekében, ha az igazgató fejtegeti, hogyan lehetne jobban ösztönözni a munkára, ha a brigádvezető ostorozza dörgedelmes hangon a brigád tagjait, mert a betakarítással nem úgy dolgoztak, ahogy elvárta tőlük, ha a hivatali osztályvezető munkaértekezleten „lelkizget” beosztottjaival, mert türelmetlenek, idegesek az ügyfelekkel. Van egy jó magyar mondás: messziről jött ember azt mond, amit akar. De hát a művezető, az igazgató, a brigádvezető és az osztályvezető egy sem jött „messziről”, ott él, ott dolgozik, ott irányít! Miért akkor ez a „kívülről” jött bírálat, miért sorolják ők, mit kellene tenni!? Kinek sorolják ezt, kit „biztatnak" az intézkedésre? A vezető kötelessége — az állam, a párt, a beosztottjai egyaránt ezt várják tőle — hogy ne csak „beszéljen a dolgokról”, hanem intézkedjen is, hárítson *1 minden akadályt, a hatékonyabb munka érdekében. A jelenlegi irányítási rendszer növelte a vezetők önállóságát, erősítették az egyszemélyi vezetést. Mindez természetesen a vezetők felelősségének növekedésével is együtt jár. Nemcsak a nemzeti vagyon millióinak, vagy milliárdjainak óvása, hanem emberek, családok százainak, ezreinek a sorsa, jelene és jövője is függ munkájától. A vezető éppen ezért — legyen az párttag, vagy pártonkívüli — mindenkor felelős az állam és a párt, a kollektíva előtt tevékenységéért, a rábízott emberek munkájáért. A megyei pártértekezlet beszámolójának kiegészítésében a több kedvező tapasztalat felsorolása mellett ezt is olvashatjuk: „...a vezetők egy része elbizakodott, úgy vélte, hogy az átmenet számottevő gondoktól mentes lesz és ebben az illúzióban ringatva magukat nem figyeltek fel számos új jelenségre, nem tették meg a szükséges intézkedéseket...” Ennek hatására csökkent a munkatermelékenység, nagyobb munkaerővándorlás indult meg, a termelés üteme csökkent és ezek természetszerűen kihatottak a jövedelem megalapozottságára, színvonalára. A megye pártszervei és a gazdasági vezetők együttes fellépése nyomán megszűntek ezek a kedvezőtlen jelenségek, s az 1970-es év már kedvező változást hozott. Mindezt azért érdemes visszapergetni, mert egyesek nagyon sokszor csak a kétkezi munkások felelősségét hangsúlyozzák. Megyénk munkásai — ezt többször bizonyították már — érzik és vállalják a felelősséget a szocializmus építésének feladataiért. A gazdasági vezető azonban nem lehet mentesítve az emberek neveléséért, felemelkedéséért érzett felelősségtől. „Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el, a munkásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga részéről viszont biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot” — mondotta Gáspár Sándor kongresszusi felszólalásában.Ez az idézet a vezetők ars poétikája is lehetne és ehhez kapcsolódik a megyei pártértekezlet egyik megállapítása is: „A párt felelős országos és helyi méretekben egyaránt a politika kidolgozásáért és a gyakorlati végrehajtás irányításáért, de nem vállalhatja magára a felelősséget azokban a részkérdésekben, amelyek a politika végrehajtása során a gazdasági, az állami és tömegszervezeti szerveknél jelentkeznek .. .” Ezt a felelősséget kell éreznie minden szinten a vezetőknek és a várt, a társadalmi szervek az egész kollektíva segítségével szolgálnia az adott munkaterületén a párt politikáját. (papp) ervlexikon (3. oldalon) Honnan kapta a nevét Eger városa? (4. oldalon) A felnémeti „lopott lagzi” (5. oldalon) Befejeződött a Vi téli úttörő-olimpia (6. oldalon) Minden kockázatot válalnak M enyien perces késéssel startolt az Apollo 14. WASHINGTON: Magyar idő szerint vasárnap 21 óra 55 perckor felújították az eredeti indítási időpont előtt 8 perc 2 másodperccel felfüggesztett visszaszámlálást, majd az Apolló 14. 41 perces késéssel, magyar idő szerint 22.03 órakor elindult útjára. Alig hagyta el föld körüli parkolópályáját, mindjárt a Hold felé vivő út első szakaszán váratlan technikai nehézségekbe ütközött, amelyek csaknem meghiúsították az egész vállalkozást. A már viszonylag egyszerű rutinműveletnek számító „átsorolási manőver” befejező mozzanata, a parancsnoki anyaűrhajó és a holdkomp összekapcsolása csak negyedszeri próbálkozásra,úgynevezett „kemény dokkolással” sikerült. A houstoni űrközpont az elé a választás elé került, hogy megkockáztassa-e az űrhajósok biztonságát a Holdról majd felemelkedő holdi komp és az anyaűrhajó újbóli összekapcsolásánál, vagy inkább lefújja a Holdraszállást, az egész vállalkozás célját A houstoni központ hétfőn délután a dokkolási mechanizmus további vizsgálatáraadott utasítást. A CBS tudósítója szerint az Apollo 14, hozzávetőlegesen 400 millió dollárba kerülő útjának kimenetelétől olyan nagy mértékben függ az egész Apolloprogram sorsa, hogy jelenleg inkább hajlanak a kockázatok, mint egy újabb sikertelenség vállalására. Az időjárási uszonyok miatt 41 perces késéssel lőtték ki az Apolló 14. űrrakétát Kennedy fokon. (Telefoto — AP—MTI—KS) Munkásőrök ünnepi egységgyűlése Egercsehiben ö ünnepi egységülést tartott vasárnap az egri járási Balázs Ignác munkásőr-zászlóalj az egercsehi kultúrotthonban. Rácz Imre, az egység parancsnoka jelentést adott Pálinkás Ferenc ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, a megyei párt-vb tagjának. A jelenlevőket Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára köszöntötte, majd az egység parancsnoka értékelte az elmúlt esztendő eredményeit. Többek között elmondotta, hogy, zökkenőmentesen, a tervek szerint sikerült megvalósítani az egység tagjainak szakszerű tájékoztatását, mind politikai, mind gazdasági kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrök politikai felkészültségét az is bizonyítja, hogy az újonnan választott pártszervezetek vezetőségében az egység tagjainak 31 százaléka tevékenykedik. Elmondotta azt is, hogy javult a parancsnokok nevelő, irányító tevékenysége. Ennek realizálását elősegítette az országos parancsnokság által szervezett központi parancsnoki iskola, ahol négy alparamcsnok szerzett jó eredménnyel képesítést. A parancsnok ezután részletesen ismertette a kiképzési és szolgálati tevékenységgel kapcsolatos helyzetet, majd az 1971-es esztendő feladatairól beszélt. A parancsnok ezután kitüntetéseket nyújtott át a legeredményesebben tevékenykedő munkásőröknek. Kegyen kapták meg a „RtvX-ló parancsnok” jelvényt; tizenhét munkásőrnek nyújtották át a „Kiváló munkásőr” jelvényt; huszonnégyen kapták meg a tízéves szolgálati érdemérmet; negyvenhárom egységtagot pedig „Munkásőr emlékéremmel” és emléklappal, illetve „Munkásőr emlékjelvén”-nyel és elismerő oklevéllel tüntettek ki. Az ünnepi egységgyűlés részvevőit köszöntötte Pálinkás Ferenc ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, a megyei párt-vb tagja, valamint Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság első titkára. Mindketten nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a „Balázs Ignác” munkásőr zászlóalj az elmúlt évben elért. A Legfelsőbb Bí * Bíróság teljes ülése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn teljes ülést tartott, amely megvitatta a polgári kollégium kétévi működéséről készített beszámolót. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megnyitóbeszédében áttekintést adott a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának az elmúlt időszakban — a X. kongresszus határozatainak szellemében — végzett munkájáról, s arról a fejlődésről, amely a Legfelsőbb Bíróság elvi , irányító tevékenységének módszerei és hatékonysága tekintetében végbement. Felszólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is. Kiemelte a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt időszakban betöltött kiemelkedő jelentőségét. Az új jogszabályok alkalmazása komoly feladatok elé állította a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumát Megelégedéssel állapította meg, hogy a polgári kollégium feladatainak megfelelően eleget tett. Hatékonyan közreműködött a mechanikus jogalkalmazás felszámolásában és a szocialista jogtudat fejlesztésében. Ünnepélyesen megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvénysorozatát . A mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitására hétfőn délelőtt került sor Egerben, a városi tanács nagytanácstermében. A megnyitón megjelent többi között Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és Dancs Lajos, az Egri Városi Tanács vb-elnökhelyettese. A megye, a város és a járások meghívott mezőgazdasági szakemberei előtt Kéri István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági könyvhónap évenkét csak egyszer kerül ugyan megrendezésre, de a mezőgazdasági szakirodalom, a szaktudás terjesztésének ügye nem veszít aktualitásából, jelentőségéből az év folyamán sem. Sőt ellenkezőleg: ezek a szükségletek és igények a gazdasági fejlődéshez kapcsolódóan egyre inkább növekednek. Az eredményesebb, gazdaságosabb mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eszköze a szaktudás. Ez azonban csak akkor érvényesül maradéktalanul a termelés, a kutatás, a tervezés, az irányítás és sok egyéb szakterületen, ha a tudomány, a technika rohamos fejlődésével lépést tart A szakirodalom szerepe mezőgazdaságunk egészének előbbrevitelében közismert. Ennek megfelelően évrőlévre több szakkönyv jelenik meg, ugyanakkor növekszik, a könyvek, szaklapok és egyéb kiadványok példányszáma is. A statisztikai adatok mégis mutatják, hogy a szakpropaganda területén még sok a tennivaló. A mezőgazdaságban dolgozók széles tömegeihez kevésbé jut el egy-egy szakkönyv, vagy szakfolyóirat A felmérések azt mutatják, hogy a magasabb képesítésű szakembereknek is közel fele alig, vagy csak ritkán vásárol szakkönyvet, olvas szakfolyóiratot. Természetesen még nagyobb mértékben vonatkozik ez a szakmunkásokra vagy a szakmai képesítés nélküli dolgozókra. Nagy feladat vár tehát a szakirodalom terjesztőire. A könyvek, a szaklapok beszerzése ugyan anyagi áldozattal jár, de ezek a befektetések az egyén, a mezőgazdasági üzem és a népgazdaság számára többszören megtérülnek, ha gondoskodunk az azokban foglaltak megismertetéséről, elsajátításáról, a mindennapi munkában való hasznosításáról. Sok nagyüzemben van már már kisebb-nagyobb szakkönyvtár, de annak ismeretanyaga általában nem eléggé hozzáférhető a dolgozók számára. Kívánatos tehát, hogy a jövőben a gazdaságok vezetői segítsék elő, hogy a dolgozók minél szélesebb regei m^•g rekedjenek a szakirodalommal. Az ünnepi megnyitó után dr. Kozma Pál akadémikus a kertészeti egyetem rektora tartott előadást a szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről. Ezzel egy időben pedig mezőgazdasági szakkönyvkiállítás és vásár nyílt a nagyterem előtti folyosón. (mentusz) Dr. Kozma Pál akadémikus a Kertészeti Egyetem rektora a magyar szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről tartott elő IlTofco; Kis» fíéte& /