Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Ma A 9­ választókerület képviselőjelöltje (3. oldalon) Választunk és szavazunk (4. oldalon) Tudósítóink jelentik (5. oldalon) Megyénk sportlétesítményeiről (6. oldalon) VILÁG PROLFTíimi m­vT.fT.T­rinT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam 94. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. április 22., csütörtök Kádár rásajtó felszólalása a D­rár Kommunista Párt II. kongresszusán Szerdán reggel folytatta munkáját Szófiában a Bol­gár Komm­un­is­ta Párt X. kongresszusa. A délelőtti ülésen elsőiként Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságainak főtitkára szó­lalt fel Beszédét számtalan­szor szakította meg a kül­döttek tapsvihara, az SZKP és a bolgár—szovjet barátság éltetése. Brezsnyevet bolgár felszó­lalók követték a kongresszu­si emelvényem, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK pártküldöttségének vezetője­­ kapott szót. Edward Gieret a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkára a bolgár kommu­nisták fórumán üdvözlő be­szédében­ jelentős helyet szentelt az SZKP nemrég megtartott XXIV. komgres­­­szusának, s történelmi jelen­tőségűnek nevezte azt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a magyar pártküldött­­ség vezetője lépett ezután a kongresszusi emelvényre. A küldöttek hosszam tartó taps­sal, „örök barátság” kiáltás­sal fogadták az MSZMP első titkárait, aki üdvözlő beszé­dében a következőket mon­datta: Kedves elvtársak! A magyar kommunisták, dolgozó népünk nagy figye­lemmel kíséri a testvéri bol­gár nép életét, munkáját, eredményeit. Küldöttségünk nagyra értékeli és üdvözli központi bizottságuk Todor Zsivkov elvtárs által elmon­dott beszámolóját az előző kongresszus óta elért fejlő­désről, a népük előtt álló nagyszerű távlatokról. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy a Bolgár Népköztársaság alig több, mint negyedszázad alatt hatalmas, forradalmi változáson merít át és kor­szerű iparral, fejlett mező­­gazdasággal rendelkező szo­cialista állammá vált, ahol a hatalom a népé és a nép ér­dekében történik minden. A gazdasági építőmunka a dol­gozók jólétét szolgálja, köz­­kinccsé vált a kultúra és szá­mottevően fejlődött a tudo­mány. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri bolgár nép eddigi nagyszerű eredményeire tá­maszkodva érjen el újabb si­kereket az új ötéves terv tel­jesítésével, a párt program­jának meg­valósí­tásával mi­előbb érje el a történelmi célját, a szocialista társada­lom teljes felépítését. Örömmel tölt el bennün­ket, hogy a Bolgár Kommu­nista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kapcso­latai a marxizmus—leroniz­­mus eszméi alapján egyre «ősödnek és pártjaink kö­zött teljes az egyetértés és az egység minden fontos el­vi és politikai kérdésben. A pártjaink és népeink közötti internacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép év­századokra visszanyúló ba­rátságára épül. Ez a hagyo­mányos barátság akkor vált teljessé, amikor mindkét nép a szocialista forradalom út­jára lépett, és most már több mint negyedszázada az élet minden területén szorosan együttműködik, együttesen harcol a közös célokért. A magyar nép legújabb Jav­ai történelmének legfonto­sabb napja 1945. április 4-e, amikor Magyarország terüle­te teljesen felszabadult a Hitler-fasiszta megszállás aló. Hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, de soha nem feledjük, hogy a magyar nép felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vet­tek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunk és, együttmű­ködésünk számos kézzelfog­ható eredményt hozott az el­múlt 26 év alatt politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A magyar nép a szabadságért elesettek emlé­két is azzal őrzi a leghíveb­ben, hogy eleget tesz szocia­lista kötelezettségeinek, hogy törhetetlenül ragaszkodik a magyar—bolgár barátság ügyéhez. Erős és közös a tö­rekvésünk, hogy az élet min­den területén a jövőben is egyesítjük erőinket a magyar és a bolgár nép javára, a szocializmus és a béke álta­lános érdekei javára. Kádár elvtárs ezután át­tekintést adott népünk szo­cializmust építő munkájáról, a proletár internacionalizmus elveiből fakadó tevékenysé­günkről, majd beszédét így fejezte be: Kedves elvtársakS Bolgár barátaink! Kongresszusuk ismét bizo­nyítja, hogy a Bolgár Kom­munista Párt dicső hagyo­mányaihoz méltóan, maga­biztosan vezeti a bolgár né­pet a szocializmus építésé­nek útján. Meggyőződésünk, hogy a párt és a nép össze­fogásának eredményeként megvalósulnak a kongresszus határozatai és a népi Bulgá­ria a szocialista fejlődés újabb magaslatára érkezik. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók őszinte szívből sok sikert kívánnak a Bolgár Kommunista Párt­nak, a testvéri bolgár nép­nek országépítő, szocialista munkájában. Kádár János beszédét kö­vetően a kongresszus délelőt­ti ülésén, a mongol, az NDK, a csehszlovák és a román testvérpárt­ok küldöttségveze­­tőinek­ felszólalása hangzott el Jumzsagtin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára a marxizmus—leni­ni­zmus tisztaságának védel­mére, a soviii­zmus és a szov­­jetellenesség elutasítására he­lyezte a hangsúlyt. A bolgár pártkongresszus ma folytatja munkáját. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szerdán délután a kongresszus szüne­tében koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak a bolgár és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségének mauzóleumánál, a vörösszegfű-koszorú szalag­ján ez áll: „Georgi Dimitrovnak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége”. Számos más testvérpárt küldöttsége is elhelyezte a megemlékezés koszorúját Di­mitrov mauzóleumánál: KGST-1 tanácskozás a Tisza és a Duna vízgazdálko­dásáról A KGST vízgazdálkodási munkacsoportja szerdán megkezdte tanácskozását Bu­dapesten. A munkacsoport ülésén Bulgária, Csehszlová­kia, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió, továbbá Jugoszlávia küldött­ségei vesznek részt. A mun­kacsoport a KGST végrehaj­tó bizottságának határozata alapján megvizsgálja a Tisza vízgyűjtő területén kifejlesz­tendő nemzetközi vízügyi együttműködés további le­hetőségeit, és javaslatokat dolgoz ki az együttműködés fejlesztésére, szervezésére. A munkacsoport megtár­gyalja a Duna-medence víz­­gazdálkodásával és az itt ki­alakítható nemzetközi együttműködéssel kapcsola­tos kérdéseket is; foglalkoz­nak az e témával kapcsolat­ban korábban elkészített elemző tanulmánnyal Gárdonyi Géza diáknapok Várjáték Bornemissza Gergelyről Táj­értekezlet Egerben Mint annak idején erről már beszámoltunk, négy me­gye — Heves, Nógrád, Szol­nok és Pest —, valamint Budapest középiskolás diák­jainak és ipari szakmunkás tanulóinak részvételével, má­jus 23—26. között rendezik meg Egerben a hagyományos Gárdonyi Géza diáknapokat. A rendező szervek és a részt vevő megyék KISZ-vezetői­­nek részvételével szerdán délelőtt tartották a nagy­szabású programot előkészítő utolsó tájértekezletet Eger­ben. A diákokat igen érdeklő témakörökkel foglalkozó ta­nácskozások előkészítéséről, lebonyolításáról, valamint a beérkezett pályamunkákról, s egyéb technikai kérdésekről volt itt szó. Ezúttal is meg­alakul majd a diáktanács, amely a négy nap során át­veszi a diákváros vezetését A diáktanácsban minden megyéből 2-2 diák dolgozik. Az első nap érdekessége a nagygyűlés után a fiatalok fáklyás menete lesz az egr várba, ahol a KISZ-kb egye­temi kórusának, valamint az Egri Szimfonikus Zenekarnak a közreműködésével előadják Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző Tinódy-kantátáját. Ezt a művet először 1952-ben mutatták be Egerben, amikor a vár diadalának 400. évfor­dulóját ünnepelték. A várjáték ezúttal fiatal szerzőt avat: Kegyvesztettek címmel mutatják be az Egr Megyei Színpad és a főisko­la irodalmi színpadának tag­jai Balner Károly rendezésé­ben, Bornemissza Gergely ■ tragédiáját. A témát eredeti dokumentumok felhasználá­sával Hégely Gábor egri fő­iskolai hallgató dolgozta fel. Nagyüzem születik Építőanyagipari bázis Egerben Egerben, a kőporos­ dom­bok ölén, a régi Homok utcai téglagyár egyre táguló terü­letén új, korszerű ipartelep, valóságos építőanyagipari bá­zis születik. Sorra emelked­nek a modern létesítmények, amelyek közül a legszembe­tűnőbb — a legnagyobb — az észak-magyarországi vi­­szonylatban is egyedülálló cserépüzem. Mint Gremsperger György műszaki vezetőtől értesül­tünk, a készülő cserépüzem évi 15 millió hornyolt cserép gyártására lesz majd alkal­mas, s tiszta profiljával pá­ratlannak számít az iparág­ban. Gáztüzelésű alagútke­­mencéje, műszárítója a mai kor technikájához alkalmaz­kodik, berendezése a legigé­nyesebb követelményeknek is megfelel. Az építési munkái már csaknem befejeződtek, s meg­kezdték a szereléseket is. Ez utóbbi kapcsán nyugatnémet automata cserépgyártó gép­sor kerül a helyére, az NDK- ból érkezett préseket állítják munkába a hazai gyártmá­nyú — jászberényi, Békés megyei, budai és saját vál­a­­lati — berendezések mellett. A tervek szerint július else­­jére szeretnének végezni­­ roppant feladattal, hogy az év második felében már rendel­tetése szerint termelhessen az új cserépüzem. A programon legfeljebb a Szellőzőművek változtathat késlekedésével, ugyanis ha nem szállítja a megrendelt ventillátorokat, jócskán megcsúszhatnak a határidővel. Bíznak azonban abban, hogy sikerül megva­lósítani az eredeti elképzelé­seket. További jó hír az egriek­nek, Heves megye és egyben az ország építőiparának: a téglagyári rekonstrukció foly­tatásaként új, a mostaninál összehasonlíthatatlanul na­gyobb, jobb téglagyár is épül. Jövőre szeretnénk meg­kezdeni az építést, s úgy szá­mítanak, hogy elkészülte után, évi 40 millió kis mé­retű téglaegységet ad a fel­használóknak. Az egri építőanyagipari bá­zis már jövőre mintegy 60— 80 millió forint értéket ter­mel, a rekonstrukció befeje­zését követően pedig ugrás­szerűen tovább növeli telje­sítményét. Gy. Gy. A fiatalodó téglagyár és az épülő új cserépüzem az­ egri Homok utcában: a múlt, jelen és a Jövő ^ „' apó találkozása. ....................íJjjjüiü ' * (Fotó: Kiss Béla) Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializmus és a béke legfőbb támasza!

Next