Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Szigorúan, rugalmasan ^gyümörtösöző vita nyomán hamarosan öt esztandőnek szóló terve és kollektív szerződése lesz a vállalatoknak. Ezek a dokumentumok, amelyek alapul szolgálnak az éves és operatív jellegű döntéseikhez, a vállalati önállóság jegyében készülnek. A realitások, a gazdasági lehetőségek persze hosszabb és rövidebb távon egyaránt korlátozzák a döntési szabadságot, annál is inkább, mivel a nagyobb önállósággal párhuzamosan nem növekedtek egy csapásra a felhasználható anyagi eszközök. Ennek az ellentmondásnak a fokozatos megoldása a hatékonyság emelésétől, a vállalatok gazdálkodásának eredményességétől függ. A vállalatok anyagi lehetőségeinek határt szab ugyan a közgazdasági szabályozás rendszere, illetve a gazdálkodás színvonala, de a saját alapok felhasználásában szinte alig van megkötöttségük. Nincsenek például keretszámok és részletekbe menő rendelkezések, hogy mire fordíthatják, milyen módon hasznosíthatják a vállalati nyereségből és egyéb forrásokból képzett fejlesztési és részesedési alapokat s újabban 1971-től már kedvező adófeltételek mellett csoportosíthatnak át eszközöket a részesedési alapból a fejlesztési alapba. Nincs tehát gyakorlati akadálya annak, hogy a vállalatok bátran, kockázatot is vállalva megfelelő anyagi és pénzügyi eszközöket fordítsanak az ésszerű, a hatékonyságot és a nyereséget növelő feladatokra, miközben szigorúan takarékoskodnak minden egyéb elkerülhető, vagy nehezen megtérülő költséggel, kiadással Nem szabad például a részesedési alappal, a bérköltségekkel spórolni az érdemi ösztönzés, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás rovására. Az üzemek, a gyáregységek béralapjainak, átlagkereseteinek megmerevítése kétségtelenül bizonyos biztonságot teremt, de egyben fékezi a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a bérfejlesztési mutató javítását. Minden kockázat ellenére célravezetőbb a vállalatok belső anyagi érdekeltségi rendszerét az új szabályozással összhangban, korszerűsíteni. A reform kibontakozásával szükségszerűen differenciálódik a különböző vállalati kollektívák személyi jövedelme Az a vezető cselekszik tehát helyesen, aki a folyamatot felismerve a gyáregységek, az üzemek osztályok és egyes dolgozók személyi jövedelmeinek tudatos differenciáltságát segíti, attól függően, hogy az adott részleg, vagy dolgozó milyen mértékben járul hozzá az egész kollektíva boldogulásához. Nemcsak az ösztönzés mértékét, a jövedelmi arányokat, hanem a legvédiavezetőbb formákat is a vállalatok saját hatáskörükben alakíthatják ki. Az új bérbesorolási rendszer különösen tágra nyitotta a kereteket E esetenként a felső határok megközelítése, máskor a kiemelkedő teljesítményekre, alkotásokra ösztönző célprémiumrendszer és nyereségelőleg széles körben teremthet új, kedvező irányú ösztönzést. Átmeneti hangulati elemek nem befolyásolhatják a céltudatos és világosan körvonalazott jövedelempolitika kialakítását Az elburjánzott és esetenként joggal támadható másodállások mellékfoglalkozások ellen például nem lehet hatásosan küzdeni sem központilag, sem helyileg kizárólag adminisztratív eszközökkel. Ezzel ugyanis nemcsak a hibák, hanem a rugalmas, hatékony gazdálkodás lehetőségeit is korlátoznák. A fejlesztési eszközük és pénzügyi források rugalmas, ésszerű felhasználásában ugyancsak széles körű a döntési szabadság. A feladatok és a lehetőségek sokoldalú mérlegelésével helyes, ha a vállalatok — a népgazdaság IV. ötéves tervéhez hasonlóan — néhány kiemelt a hatékonyságot leginkább fokozó, a gyártmányösszetételt korszerűsítő feladatra összpontosítják erőiket. A fejlesztési eszközök és erők koncentrációja azonban nem tehet olyan mértékű, hogy az az ésszerű operatív döntések, a viszonylag kis költséggel járó, de elkerülhetetlen kiadások lehetőségét korlátozza. Az ésszerűség és a hatékonyság egymást feltételező fogalmak, s gyakran nehezen számszerűsíthetők. Új beruházásokkal hiába korszerűsítik például a termelést, ha anyagi eszközök híján nem gondoskodhatnak megfelelő szociális és munkakörülményekről, így megtörténhet, hogy létszámhiány miatt a tervezett hatékonyságjavulás helyett annak romlása következik be. K. J. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXn. évfolyam, 114. szám ARAI L— FORINT 1971. május 16., vasárnap Edward dereke és Piotr Jaroszewicz Budapestre érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására szombaton baráti látogatásra Budapestre érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMF Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A lengyel vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Stolitikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, az MSZMP KB tagja, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A vendégeket Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke üdvözli a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó — Keleti É. felvétele — KS) MSZBT-küldött^s utazott Pozsonyba A Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság meghívására a Csehszlovák Kommunista Párt fennállásának 51. évfordulója alkalmából rendezett konferenciára szombaton elutazott Pozsonyban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége: Kakuk Józsefeké, az MSZMP II. kerületi bizottságának titkára és dr. Tétényi Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója. A delegációt a pályaudvaron Nagy Mária, a MSZBT főtitkára és Kovács Ottó, az MSZMP I. kerületi bizottságának első titkára búcsúztatta. EHemették Erdei Ferencet Végakaratának megfelelően szombaton szülővárosában, Makón a református temetőben nagy részvéttel búcsúztatták Erdei Ferenc Kossut-díjas akadémikust, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát. a gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vettek pártunk, kormányunk képviselői, tudományos és társadalmi életünk számos vezetője. Eljöttek a végső tiszteletadásra az elhunyt munkatársai, barátai, ismerősei. Csongrád megye és Makó város számos vezetője. Elsőnek Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Erdei•rur. Tibor akadémikus Jött gyászbegaédsS,, Küldöttek a BVT budapesti közgyűléséről (MTI fotó : KS) Jbik m» '■sí-jeik Hétfőn összehívják az európai fővárosok képviselőinek találkozóját A BVT-közgyűlés szombati eseménysorozata délelőtt szakmai és rétegtalálkozókkal kezdődött. Tanácskozásra ültek össze a különböző földrészekről érkezett szakszervezeti aktivisták, az ifjúság és a diákság képviselői, nőtalálkozót tartottak, külön tanácskozáson vitatták meg a nemzetközi békemunkából adódó sajátos feladatokat a vallási csoportok és szervezetek küldöttei, a parasztság képviselői, parlamenti képviselők, jogászok és a Béke-világtanács kulturális bizottságának munkásai. A találkozók munkaértekezlet jelleggel zajlottak, szívélyes, baráti légkörben. Például a BVT kulturális bizottságának ülésén arról volt szó, milyen programot állíthatnak össze a követő időkre annak hogy a nemzetközi békemozgalom különféle rendezvényekkel — kiállításokkal, nemzetközi vándorbemutatókkal, ismeretterjesztő anyagok publikálásával és filmfesztiválok rendezésével — segítse a békemunkát, a nemzetek függetlenségi harcát, a háború ellenes megmozdulásokat. Különösen pezsgő véleménycsere alakult ki az ifjúsági találkozón, ahol hangot kapott az a vélemény, hogy a nemzetközi békemozgalmak legaktívabb gárdáját jelenthetik a fiatalok. A jogászok találkozóján elsősorban arról esett szó, hogy a tömegek felvilágosítása közvetlenül hozzátartozik a békepropagandához. A parlamenti képviselők a nemzeti törvényhozó testületek felelősségét húzták alá tanácskozásukon. A közgyűlés szombati munkanapjának további programjában plenáris ülésre került sor délután, amikor a Béke-világtanács megújítása, sorainak bővítése volt a téma. A békeharcban legeredményesebben munkálkodott különféle szervezeteket, kiemelkedő személyiségeket Lambrakisz-emlékéremmel tüntették ki. A továbbiakban a közgyűlés munkabizottságai részéről a plénum elé terjesztették a világot foglalkoztató témákban megszövegezett dokumentumokat, nyilatkozatokat, majd a szombati program a BVT elnökségének munkaülésével zárult. Várhatóan vasárnap — a késő esti órákban — fejezi be munkáját a Béke-világtanács budapesti közgyűlése. Az eseménysorozatot követően hétfőn összehívják az európai fővárosok békemozgalmait képviselő küldöttségek találkozóját a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában. Egy hét a világpolitikában Réti Ervin összefoglalója a 2. oldalon Mérhető-e a változás? Nemcsak a vállalatokon múlik a nődolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, bizonyítja cikkében Koós József a 3. oldalon. Toronyházi kilátások Még mindig nem dőlt el, hogy vajon beköltözhetnek-e a gyöngyösi toronyházba június végén a lakók. Erről szól a 3. oldalon olvasható írásunk. Eger és a pedagógusképzés Beszélgetés Miklósvári Sándor minisztériumi osztályvezetővel, a 4. oldalon Kisnána múzeuma Az Aba-nemzetségbeli Kompoltyak hajdani várának romjai lövéder, érdekes néprajzi gyűjtemény kapott helyet egy, takaros parasztházban Pataky Dezső írása a 6 oldalon olvasható Gyémántkorongok csiszolják az üveget című írásunk a Parádsasvári Üveggyár fejlesztésének terveiről szó lapunk 6. oldalán Harc az erózióval Kompolti kutatók egyedülálló kísérleteiről számolunk be lapunk 7 oldalán Ma Debrecenben akar bizonyítani az Egri Dózsa Fazekas István az NB 1 B-s labdarugócsapatunk mai szereplésének esélyeiről ír a 10. oldalon. A tárgyalóteremből Egy zsebtolvaj házaspákerült bíróság elé és az ügyükben hozott ítéletről írunk a 12. oldala»