Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

­ Szigorúan, rugalmasan ^gyümörtösöző vita nyomán hamarosan öt esztandőne­k szóló terve és kollektív szerződése lesz a vál­lalatoknak. Eze­k a dokumentumok, amelyek alapul szol­­­­gálnak az éves és operatív jellegű döntéseikhez, a válla­­­­lati önállóság jegyében készülnek. A realitások, a gazda­sági lehetőségek persze hosszabb és rövidebb távon egy­aránt korlátozzák a döntési szabadságot, annál is inkább, mivel a nagyobb önállósággal párhuzamosan nem nö­vekedtek egy csapásra a fel­használható anyagi eszközök. Ennek az ellentmondásnak a fokozatos megoldása a ha­tékonyság emelésétől, a vállalatok gazdálkodásának ered­ményesség­étől függ. A vállalatok anyagi lehetőségeinek határt szab ugyan a közgazdasági szabályozás rendszere, illetve a gazdál­kodás színvonala, de a saját alapok felhasználásában szinte alig van megkötöttségük. Nincsenek például keret­számok és részletekbe menő rendelkezések, hogy mire­ fordíthatják, milyen módon hasznosíthatják a vállalati nyereségből és egyéb forrásokból képzett fejlesztési és részesedési alapokat s újabban 1971-től már kedvező adófeltételek mellett csoportosíthatnak át eszközöket a részesedési alapból a fejlesztési alapba. Nincs tehát gya­korlati akadálya annak, hogy a vállalatok bátran, koc­kázatot is vállalva megfelelő anyagi és pénzügyi eszközö­ket fordítsanak az ésszerű, a hatékonyságot és a nyere­séget növelő feladatokra, miközben szigorúan takarékos­kodnak minden egyéb elkerülhető, vagy nehezen megté­rülő költséggel, kiadással Nem szabad például a részesedési alappal, a bér­költségekkel spórolni az érdemi ösztönzés, az ésszerű m­unkaerő-gazdálkodás rovására. Az üzemek­, a gyáregy­ségek béralapjainak, átlagkereseteinek megmerevítése kétségtelenül bizonyos biztonságot teremt, de egyben fékezi a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a bérfej­lesztési mutató javítását. Minden kockázat ellenére cél­ravezetőbb a vállalatok belső anyagi érdekeltségi rend­szerét az új szabályozással összhangban, korszerűsíteni. A reform­ kibontakozásával szükségszerűen differenciáló­dik a különböző vállalati kollektívák személyi jövedelme Az a vezető cselekszik tehát helyesen, aki a folyamatot felismerve a gyáregységek, az üzemek osztályok és egyes dolgozók személyi jövedelmeinek tudatos differenciált­ságát segíti, attól függően, hogy az adott részleg, vagy dolgozó milyen mértékben járul hozzá az egész kollek­tíva boldogulásához.­­ Nemcsak az ösztönzés mértékét, a jövedelmi arányo­kat, hanem a legvédiavezetőbb formákat is a vállalatok saját hatáskörükben alakíthatják ki. Az új bérbesorolási rendszer különösen tágra nyitotta a kereteket E esetenként a felső határok megközelítése, máskor a kiemelkedő­­ teljesítményekre, alkotásokra ösztönző célprémiumrend­szer és nyereségelőleg széles körben teremthet új, k­­ed­­vező irányú ösztönzést. Átmeneti hangulati elemek nem­­ befolyásolhatják a céltudatos és világosan körvonalazott jö­vedelempolitika kialakítását Az elburjánzott és esetenként­­ joggal támadható másodállások mellékfoglalkozások ellen például nem lehet hatásosan küzdeni sem központilag, sem helyileg kizárólag adminisztratív eszközökkel. Ez­zel ugyanis nemcsak a hibák, hanem a rugalmas, haté­kony gazdálkodás lehetőségeit is korlátoznák. A fejlesztési eszközük és pénzügyi források rugal­mas, ésszerű felhasználásában ugyancsak széles körű a döntési szabadság. A feladatok és a lehetőségek sok­oldalú mérlegelésével helyes, ha a vállalatok — a nép­gazdaság IV. ötéves tervéhez hasonlóan — néhány ki­emelt a hatékonyságot leginkább fokozó, a gyártmány­­összetételt korszerűsítő feladatra összpontosítják erőiket. A fejlesztési eszközök és erők koncentrációja azonban nem tehet olyan mértékű, hogy az az ésszerű operatív döntések, a viszonylag kis költséggel járó, de elkerülhe­tetlen kiadások lehetőségét korlátozza. Az ésszerűség és a hatékonyság egymást feltételező fogalmak, s gyakran nehezen számszerűsíthetők. Új be­ruházásokkal hiába korszerűsítik például a termelést, ha anyagi eszközök híján nem gondoskodhatnak megfelelő szociális és munkakörülményekről, így megtörténhet, hogy létszámhiány miatt a tervezett hatékonyságjavu­lás helyett annak romlása következik be. K. J. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXn. évfolyam, 114. szám ARAI L— FORINT 1971. május 16., vasárnap Edward derek­­­e és Piotr Jaroszewicz Budapestre érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghívá­sára szombaton baráti láto­gatásra Budapestre érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Piotr Jaroszewicz, a LEMF Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép­­köztársaság minisztertaná­csának elnöke. A lengyel vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Stolitikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára, Benkei András belügyminiszter, Pé­ter János külügyminiszter, az MSZMP KB tagja, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gye­­nes András, a KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. Jelen volt Tadeusz Hanu­­szek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. A vendégeket Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke üdvözli a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó — Keleti É. felvétele — KS) MSZBT-küldött^s­ utazott Pozsonyba A Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság meghívásá­ra a Csehszlovák Kommunis­ta Párt fennállásának 51­. év­fordulója alkalmából rende­zett konferenciára szombaton elutazott Pozsonyban a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság küldöttsége: Kakuk Jó­zsefeké, az MSZMP II. kerü­leti bizottságának titkára és dr. Tétényi Péter, a Gyógy­növénykutató Intézet igaz­gatója. A delegációt a pályaudva­ron Nagy Mária, a MSZBT főtitkára és Kovács Ottó, az MSZMP I. kerületi bizott­ságának első titkára búcsúz­­tatta. EHemették Erdei Ferencet Végakaratának megfelelő­en szombaton szülővárosá­ban, Makón a református te­metőben nagy részvéttel bú­csúztatták Erdei Ferenc Kos­­sut-díjas akadémikust, or­szággyűlési képviselőt, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagját, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnökét, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­rát. a gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vettek pártunk, kormányunk képviselői, tudományos és társadalmi életünk számos vezetője. Eljöttek a végső tiszteletadásra az elhunyt munkatársai, barátai, isme­rősei. Csongrád megye és Makó város számos vezetője. Elsőnek Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és dr. Erdei­­•rur. Tibor akadémikus Jött gyászbegaédsS,, Küldöttek a BVT budapesti közgyűléséről (MTI fotó : KS) Jbik m» '■sí-jeik Hétfőn összehívják az európai fővárosok képviselőinek találkozóját A BVT-közgyűlés szombati eseménysorozata délelőtt szakmai és réteg­találkozókkal kezdődött. Ta­nácskozásra ültek össze a különböző földrészekről ér­kezett szakszervezeti aktivis­ták, az ifjúság és a diák­ság képviselői, nőtalálkozót tartottak, külön tanácskozá­son vitatták meg a nemzet­közi békemunkából adódó sajátos feladatokat a vallási csoportok és szervezetek kül­döttei, a parasztság képvise­lői, parlamenti képviselők, jogászok és a Béke-világta­­nács kulturális bizottságának munkásai. A találkozók munkaértekezlet jelleggel zajlottak, szívélyes, baráti légkörben. Például a BVT kulturális bizottságának ülé­sén arról volt szó, milyen programot állíthatnak össze a követő időkre annak hogy a nemzet­közi békemozgalom különfé­le rendezvényekkel — ki­állításokkal, nemzetközi ván­dorbemutatókkal, ismeret­­terjesztő anyagok publikálá­sával és filmfesztiválok ren­dezésével — segítse a béke­munkát, a nemzetek függet­lenségi harcát, a háború el­lenes megmozdulásokat. Kü­lönösen pezsgő vélemény­­csere alakult ki az ifjúsági találkozón, ahol hangot ka­pott az a vélemény, hogy a nemzetközi békemozgalmak legaktívabb gárdáját je­lenthetik a fiatalok. A jo­gászok találkozóján elsősor­ban arról esett szó, hogy a tömegek felvilágosítása köz­vetlenül hozzátartozik a bé­kepropagandához. A parla­menti képviselők a nemze­ti törvényhozó testületek fe­lelősségét húzták alá tanács­kozásukon. A közgyűlés szombati munkanapjának további programjában plenáris ülés­re került sor délután, ami­kor a Béke-világtanács meg­újítása, sorainak bővítése volt a téma. A békeharcban legeredményesebben mun­kálkodott különféle szerve­zeteket, kiemelkedő szemé­lyiségeket Lambrakisz-em­­lékéremmel tüntették ki. A továbbiakban a közgyűlés munkabizottságai részéről a plénum elé terjesztették a világot foglalkoztató témák­ban megszövegezett doku­mentumokat, nyilatkozato­kat, majd a szombati prog­ram a BVT elnökségének munkaülésével zárult. Vár­hatóan vasárnap — a késő esti órákban — fejezi be munkáját a Béke-világtanács budapesti közgyűlése. Az eseménysorozatot követően hétfő­n összehívják az euró­pai fővárosok békemozgal­mait képviselő küldöttségek találkozóját a Hazafias Népfront budapesti bizott­ságának székházában. Egy hét a világ­politikában Réti Ervin összefoglalója a 2. oldalon Mérhető-e a változás? Nemcsak a vállalatokon múlik a nődolgozók anyagi, erkölcsi megbe­csülése, bizonyítja cikké­ben Koós József a 3. oldalon. Toronyházi kilátások Még mindig nem dőlt el, hogy vajon beköltözhet­­nek-e a gyöngyösi to­ronyházba június végén a lakók. Erről szól a 3. oldalon olvasható írá­sunk. Eger és a pedagógus­­képzés Beszélgetés Miklósvári Sándor minisztériumi osztályvezetővel, a 4. oldalon Kisnána múzeuma Az Aba-nemzetségbeli Kompoltyak hajdani vá­rának romjai lövéder, érdekes néprajzi gyűjte­mény kapott helyet egy, takaros parasztházban Pataky Dezső írása a 6 oldalon olvasható Gyémánt­­korongok csiszolják az üveget című írásunk a Parád­sasvári Üveggyár fej­lesztésének terveiről szó lapunk 6. oldalán Harc az erózióval Kompolti kutatók egye­dülálló kísérleteiről szá­molunk be lapunk 7 oldalán Ma Debrecenben akar bizonyítani az Egri Dózsa Fazekas István az NB 1 B-s labdarugócsapatunk mai szereplésének esé­lyeiről ír a 10. oldalon. A tárgyaló­teremből Egy zsebtolvaj házaspá­­került bíróság elé és az ügyükben hozott ítélet­ről írunk a 12. oldala»

Next