Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
ra Miért kemény a konzervborsó ? Csak comb és karaj kapható ? Fogyasztói ankét Füzesabonyban Két füzesabonyi kulturális keretében a Hazafias Népfront Heves megyei nőbizottsága a helyi körzeti ÁFÉSZ nőbizottságával fogyasztói ankétot rendezett, amelyen a Szabványügyi Hivatal mellett működő Fogyasztók Tanácsa Heves megyei levelezői is részt vettek. Dr. Gyönös Károly egyetemi tanár, a Fogyasztói Tanács élelmiszeripari bizottságának vezetője, valamint Pataki György, a Szabványügyi Hivatal munkatársa tartott bevezető előadást. Pataki György elmondotta, hogy a hivatal mellett működő, széles körű ,társdalmi alapokon nyugvó fogyasztók Tanácsa 1967- ben alakult meg a Gazdasági Bizottság határozata alapján a fogyasztók társadalmi érdekképviseleteként. Közel ezer tagja, illetve vidéki levelezője van e társadalmi tanácsnak, akik az élelmiszeripar termékeiről, a tartós fogyasztási cikkek, a kozmetikai és vegyi, valamint az építőipari anyagok és lakberendezési cikkek minőségéről rendszeresen az ország különböző részéről küldenek észrevételeket, s töltenek ki célirányos kérdőíveket. Ezek az információk — megfelelő elemzés és ellenőrzés alapján — hű képet nyújtanak a több százezres fogyasztói réteg árucikkekkel kapcsolatos véleményéről. Dr. Gyönes Károly professzor elsősorban az élelmiszercikkekkel kapcsolatos minőségi panaszokról, illetve az azok alapján eddig lefolytatott vizsgálatok tapasztalatairól szólott referátumában. Elmondotta, hogy nemrégen vizsgálták a kenyv.gr .. helyzetét,, amelynek minőségével kapcsolatban az ország minden részén számos panasz hangzott el az utóbbi években. Megállapították hogy nemcsak a sütőipar munkájában van a hiba, hantem, az alapanyag■ban is. Érdekes összefüggésre derült fény: a sütőipar különböző üzemeiben különböző technológiákkal dolgoznak, amely technológiáknak más-más lisztminőségek felelnek meg. Arról van ugyanis szó, hogy a különböző malomipari üzemek is különböző minőségű lisztet kínálnak a sütőiparnak. A sütőipari üzemek vezetőinek nem kell sajnálniuk a fáradságot, hogy megtalálják a saját üzemük technológiájának leginkább megfelelő alapanyagot előállító malomipari üzemet. Ezt még akkor is meg kell tenniük, ha eddig a jó kapcsolatok és a földrajzi távolság hosszú évek óta ugyanahhoz a malomipari üzemhez kötötték őket. Szóba került az is, hogy miért „öregszik” olyan gyorsan a kenyér, hogy a harmadik napon már megromlik? Ezzel kapcsolatban a professzor elmondotta, hogy vizsgálataik közben kiderült: kevés az élesztő és a rozsliszt az alapanyagban... (Mellesleg később, a referátumot követő vitában Jezoviczki Vincéné egri lakos tréfásan megjegyezte: a sütőipar szakemberei megkérdezhetnék azokat a háziasszonyokat, akik régen, s néhányan még ma is házi kenyeret sütnek, hogyan kell az alapanyagot elkészíteni? Ugyanis közismert, hogy a háznál sült kenyér két hét után is élvezhető...) A referátumból tanulságos érvelést hallottunk: a magyar nép zöme egyoldalúan táplálkozik, csak a túl zsíros ételeket fogyasztja. Ezen változtatni kell, mert a túltápláltság számos közismert hátrányán kívül az is bebizonyosodott, hogy a rákos megbetegedések oka elsősorban a természetes enzimek hiányára vezethető vissza. Ezt a nagy jelentőségű felfedezést a világhírű magyar származású, Amerikában élő dr. Szent-Györgyi Albert professzor kísérletei mutatták ki. A nagy tudós kifejtette, hogy folyamatosan, megfelelő arányban fogyasszunk állati és növényi eredetű fehérjéket tartalmazó ételeket. Elhangzott az is, hogy a különböző konzerveket előállító termelők (vállalatok, szövetkezetek) nem mellékelnek a felhasználással kapcsolatban közérdekű információkat a fogyasztók számára. Ennek tudható be például az is, hogy hosszú időn keresztül a legtöbb fogyasztó — jó néhányan még ma is — fogyasztás előtt újra megfőzi a zöldborsókonzervet, amely természetesen a kétszeri főzés hatására megkeményedik. (A konzerválás ugyanis egyszeri főzést jelent...) Hiányosság az is, hogy a sajtfélékhez sem mellékelnek recepteket, pedig — a legtöbben ezt sem tudják — a legkülönbözőbb ételek formájában fogyaszthatók a sajtfélék, nemcsak nyers állapotban. A referátum után többen hozzászóltak. Barta Rezsőné füzesabonyi vásárló elmondta, hogy baj van a konfekcióméretekkel. Az ipar szakemberei nem gondolnak a molettebb alakúakra. Ehhez kapcsolódik részben Józsa Károlyné egri vásárló véleménye is, aki elmondotta, hogy úgy tűnik, mintha a konfekcióipar szakembereit immár soha sem lehet kizökkenteni abból a meggyőződésükből, hogy azoknak az embereknek, akiknek a derékbőségük nagyobb, egyúttal a lábuk is hosszabb... Kovács Istvánná füzesabonyi vásárló pedig arról beszélt, hogy drágák a gyermekcipők és rossz a minőségük, s ugyanakkor általában gyenge a választék a gyermekruházati cikkekből. Ugyancsak ő szólott arról is, hogy káosz van az élelmiszercikkek szavatossági ideje körül is: igen gyakori, hogy az értékcsökkent, lejárt szavatossági idejű árukat változatlanul az eredeti áron árusítják. Farkas Andrásné ugyancsak füzesabonyi vásárló a nylonharisnyák minőségét tette szóvá. Elmondotta azt is, hogy gyártsanak korszerűbb, kényelmesebb gyermekcipőket, mert a legtöbb hazai gyermekcipőnek túl vastag, nehezen hajlítható a talpa, s ez nagymértékben nehezíti a járást. Ő beszélt arról az érthetetlen jelenségről is, hogy nincs összhang a kereskedelmi kínálat és a reklám között. Például hetek óta reklámozzák rádióban, újságban a fekete tulipán és az oroszlán védjegyű férfiingeket — de nincs... Ezeken kívül még számos hozzászólás hangzott el, amelyek között az egyik vásárló arról panaszkodott, hogy amióta differenciálták a húsárakat, azóta a legtöbb hentesüzletben minden csupa comb és karaj. Jó lenne, ha a hivatásos és társadalmi ellenőrök egyaránt gyakrabban ellenőriznék a minőséget és az árakat, mert ha a vásárló szól, esetleg legközelebb csak gyenge minőségű hússal szolgálják ki... A fogyasztói ankét árubemutatóval, helyszíni szaktanácsadással fejeződött be, amely után a fogyasztók és szakemberek gazdagabbak lettek néhány fontos tanulsággal. Faludi Sándor újabb vas-műszaki cikkeket hoznak forgalomba . A lakosság részére az idén 10 százalékkal növelik a vas-műszaki cikkek gyártását, s egész sor korszerű, új terméket hoznak forgalomba — mondotta csütörtökön délelőtt az újságíró szövetségben tartott sajtótájékoztatóján Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A gyártás fokozásának üteme most kisebb mint tavaly, amikor a növekedés 25 százalékos volt. Most már a termelési szint kisebb mérvű növelése is elegendő ahhoz, hogy a belkereskedelem rendeléseinek eleget tegyenek, sőt néhány cikkből, például televízióból, magnóból az ellátási gondokat egyre inkább az értékesítés nehézségei váltják fel. Ezen a vállalatok egyrészt az export fokozásával, másrészt kelendő, új cikkek kibocsátásával segítenek. Az idén például forgalomba hoznak minden eddiginél korszerűbb kazettás magnetofonokat, táskarádiókat, tvkészülékeket. Megjelenik a boltokban a mélyhűtő rekesszel felszerelt, 140 literes hűtőszekrény, a Mekalor nevű olajtüzelésű kiskazán, a teljesen biztonságos, tehát a paneles és nehezen szellőztethető konyhákban is jól használható gáz,tűzhely és sok egyéb új termék. Az idén az eddigi megállapodások szerint 12,8 milliárd forint értékű közszükségleti cikket szállítanak a belkereskedelemnek a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok. Zárfigtaróban a KEVITERV egri önrendeltségén. Víztárolók, öntözőfürtök, automata szivattyúházak tusrajzokon Különböző alakú és nagyságú vonalzók, parányi rajzszögekkel erősített zöld színű rácspapírok, egymás mellé helyezett fehér kartonok és pénzpapírok sorakoznak a finomra gyalult asztallapokon. Fiatal mérnökök, technikusok dolgoznak, számolnak, rajzolnak, papírra varázsolják elképzeléseiket. A KEVITERV — Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat egri kirendeltségén járunk. Új vállalat a megyeszékhelyen, amely ideális helyen, a Technika Háza mögötti irodaépület második és negyedik emeletén kapott helyet. Ez év január 1-én alakultak az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére. A vállalatnak Szolnokon van a központja, két kirendeltsége pedig Egerben és Debrecenben működik. Földeák Miklós, az egri kirendeltség vezetője nagy kört ír le kezével a szobája falán elhelyezett Magyarország-térképen. A Duna vonalától keletre eső területet mutatja, amely összesen 10 megyét foglal magába: Bács- Kiskuntól Szabolcs-Szatmárig, illetve Hajdú-Bihartól Nógrád megyéig. Természetesen Heves megyét is beleértve. A vállalat feladatkörét vaskos jegyzőkönyv rögzíti, eszerint négy szakosztályban dolgoznak. Az általános tervezési szakosztály elsősorban geodéziai feladatokat lát el. Térképezési, terepfelvételezési és földmérési munkát végeznek. A munkák legnagyobb részét azonban a mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakosztály végzi. Az ott dolgozó mérnökök és technikusok öntözőberendezéseket, öntöző telepeket, völgyzáró gátakat terveznek. Munkájukhoz tartozik továbbá a különféle vízrendezési, árvízvédelmi tervek, öntözőfürtök rajzainak és dokumentációinak elkészítése is. A mérnökök munkáját a geodétákon kívül talaj mechanikusok is segítik, akik adatokkal és tanácsokkal látják el a tervezőket. Rajtuk kívül építészek és gépészek is dolgoznak a kirendeltségen. Ezek főként automata, szivattyúházakat és víznyomásszabályozó központokat terveznek. A szakosztályok egyébként állandó kapcsolattal tartanak fenn a Budapesti Műszaki Egyetem számítógépcsoportjával, ahonnan folyamatosan feldolgozott számadat-sorozatot kapnak a tanulmánytervekhez. A negyedik emeleti termekben különös „térképeket” rajzolnak. Négyzet és téglalap alakú épületeket, hosszú, egymásba nyúló csatornákat ábrázolnak. Váradi Tibor tervezőmérnök asztalán például a Szilvásváradi Állami Gazdaság csipkéskúti méntelepének vízellátási terve készül. A szomszédságában dolgozó Kancsár Ágnes vízügyi technikus a bocomádi Béke Termelőszövetkezet belvízrendezéséhez szükséges rajzokat és felméréseket készíti. Munkája nyomán S70 hold válik majd ismét mezőgazdaságilag hasznosíthatóvá. Kocsonai Csabáné, tervezőmérnök és több társa a Tisza II. vízlépcső egyik tartozékán, a poroszlói öntözőfürt tervein dolgozik. A megrajzolt képen máris látni a leendő csatornák és műtárgyak elhelyezkedését. Természetesen még sok időbe telik majd, amíg elkészül ez a komplex tervtanulmány. A poroszlói öntözőfürt érdekessége az lesz, hogy négy termelőszövetkezet — a poroszlói, borsodivánkai, szent istváni és újlőrincfalvi szövetkezet — területén közel 9000 katasztrális holdat lát majd el vízzel. Ezeken kívül még számtalan terv készül az egri kirendeltségen. A mérnökök és technikusok tervezőmunkája nyomán építik majd fel a gyöngyös—nagyrédei öntözőfürtöt, amely hazánk egyik legnagyobb hegyvidéki öntözőműve lesz, a Csányi Állami Gazdaság víztárolóját és öntözőtelepét, amely több szomszédos mezőgazdasági üzem öntözési gondjait szünteti meg. Sok munka, szorgalom kell e nagy jelentőségű tervdokumentációk elkészítéséhez. Az egri szakemberek által papírra rajzolt vonalakból azonban sorra megelevenedik a valóság: egyegy öntözőmű, avagy víztároló szerte a Tiszántúlon Mentusz Károly r Épül a szegedi húsgyár Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amely Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas silók. (MTI- fotó r: Tóth Béla- Mwifeter KS) A fő ok a híd Egy gyöngyösi utca, amely van, de hosszú idők óta még sincs Több mint egy éve beszédtéma már Gyöngyösön a Vachott Sándor utca, amelyet mind a két végén korlát zár le, rajta a tábla, útfelújítás, a forgalom szünetel. Terelő út Gyöngyöspata felé a Puskin utcán át. Az emberek egy része értetlenkedik, a vérmesebbek hangosan teszik meg a nem egészen dicsérő megjegyzéseiket az útépítőkre és a város szakigazgatási szervének dolgozóira, de emlegetik a KPM-et és annak megyei igazgatóságát is. Ez az utca szinte minden tanácsülésen napirendre került a maga lezártságával. Kezdetben arról volt szó, hogy az utcában levő régi híd sorsát nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Folyt a vita a hídról: vajon műemléknek tekintendő-e vagy csak műemlék jellegű építmény? Sokai a harmadik lehetőségre szavaztak: semmi más, mint egy régi, elavult híd, ami gátolja a forgalmat, tehát mielőbb le kell bontani, és a helyére egy modern, a célnak megfelelő hidat kell állítani. Az utóbbi csoportnak lett igaza, de ehhez nagyon sok hónapnak kellett elmúlnia. Közben megkezdték a Vachott Sándor utcában a közművesítést, a szomszédságában épülő többemeletes társasházhoz vezető csatornák kialakítását. Aztán felbontották az úttestet az utca alsó részén, felszedték a régi burkolatot és kicserélték. De az aszfaltréteget csak most, tavasszal terítették rá. A legújabb fejlemény pedig: megkezdték a híd bontását. — Az egyik legjobb brigádunk dolgozik most ott Varga István irányításával — mondta Iványi Oszkár, az Egri Közúti Építő Vállalat II. sz. gyöngyösi építésvezetőségének vezetője. — Ha semmi meglepetés nem éri a munkásokat, akkor a bontással elkészülnek még a hónap végére. De az új hidat is még ebben az évben át alkarjuk adni. A híd elég sok gondot okozott mostanában a a tervezésnél. Kiderült, hogy a két hídfőt csak negyvennégy darab 12 méteres vasbeton cölöpre lehet építeni. Ki kellett kísérletezni azt is, vajon fúrással vagy veréssel lehet-e a cölöpöket a földbe süllyeszteni. A próbák alapján úgy döntöttek, hogy hatalmas cölöpverővel végeztetik el ezt a munkát. A környékbeliek egyáltalán nem fognak örülni a zajos gépnek. Az új híd tíz és fél méteres úttestet és annak szélein két és fél méteres járdát ível át a patakon. Szemre sima, modern vasbeton szerkezet lesz. Hossza megközelíti majd a tizenegy métert. Marad még az utca felső szakasza, aminek felújítása azonban alig vesz majd időt igénybe. Amikor a felújítás befejezésének időpontjáról érdeklődtem Iványi Oszkár építésvezetőtől, azt mondta, az utca még ebben az évben ismét megnyílhat a forgalom számára. Mint kiderült, az előkészítése a munkának sokkal több időt igényelt, mint amennyit maga a munka felölel. Mindez csak azért tűnt fel a gyöngyösieknek, mivel az utcát már nagyon régen lezárták, és ez az utca jelentős forgalmat bonyolított le. A forgalom elterelése pedig az egyébként is zsúfolt közlekedést még bonyolultabbá tette. Ez pedig egyaránt érint gyalogost és járművezetőt a különben is évek óta tartó útfelújítási nehézségek idegborzoló kényelmetlenségei közepette. (gmf) 1371. június H., pcntek