Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

***’’'*Val összefoglaló AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HETTFO: Koszigin Kanadában tárgyal — Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés kínai vitája KEDD: Véget ért a kelet- és közép-afrikai országok csúcsérte­kezlete — Utó befejezte indiai látogatását és Kairóba utazott SZERDA Brandt kancellárnak ítélték oda a Nobel-békedíjat — „Bejelein és Koszigin küszöbön álló kubai látogatásáról CSÜTÖRTÖK: Kissinger megkezdte tárgyalásait Pek­ingben — Arafat Moszkvában — Szovjet nyilatkozat az ENSZ-ben — NDK—NSZK megbeszélés Bonnban PÉNTEK: Véget értek Moszkvában a szovjet—amerikai tárgyalások a tengeri és légi Incidensek elhárításáról — Mozgósították az indiai hadsereg tartalékosait SZOMBAT: Harci cselekmények Indokínában így látja a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: A NEMZETKÖZI ÉLETET, amelynek egyik legfontosabb eleme az, hogy a békés egy­más mellett élés elve mind nagyobb teret hódít, a vis­­­szahúzó, reakciós erők új­ra meg újra igyekeznek pro­vokációikkal az enyhülés tendenciájával szemben a fe­szültség, a bizalmatlanság fe­lé taszítani. E provokációk természete­sen elsősorban a Szovjet­unió, a szocialista nagyhata­lom ellen irányulnak, hiszen súlyánál, tekintélyénél, ere­jénél fogva és a következetes békepolitikájával mindenek­előtt a Szovjetunió az, amely keresztül tudja húzni az im­perializmus agresszív terveit Amikor például a Szov­jetunió a többi szocialista országgal együtt roppant erő­feszítéseket tesz az európai biztonság megteremtésére, amikor az összeurópai érte­kezlet összehívása már-már küszöbön állna, az imperia­­lista „lélektani hadviselés” új — valójában rég ki­csor­bult — fegyvert alkalmaz: kémhisztériát igyekszik te­remteni a Szovjetunió el­len. Az emlékezetes, angliai eset után most Belgium van soron: a NATO központját befogadó, kis ország hatósá­gai — bár láthatóan kény­szeredetten, amerikai köz­lésekre hivatkozva — a NATO elleni szovjet kémte­vékenységről beszélnek. Tel­jesen felelőtlenül és minden bizonyíték nélkül szovjet diplomaták, újságírók, üzlet­emberek nevét emlegetik Persze, Belgium kis ország, kiutasításig még nem jutot­tak el. .. de nem is az a lényeg, hanem a nyugati köz­véleményre gyakorlandó sokkhatás: „nem lehet a Szovjetunióval európai biz­tonságról tárgyalni, hiszen, lám, a mi biztonságunkat ilyen eszközökkel fenyege­ti.. ANGLIA, AMELY MÁR túl van, a mesterségesen szí­tott kémhisztérián, most újabb suta váddal próbál antikommunista hangulatot kelteni, méghozzá úgy, hogy egy csapásra az ország egy súlyos gondját is a kommu­nisták nyakába varrja. Nem kevesebbet állít ma a lon­doni, félhivatalos propagan­dagépezet, mint azt, hogy Észak-Írország angol­el­lenes, katolikus és szegény lázadó­it a szocialista országokból érkezett fegyverek teszik ve­szélyessé. .. majdhogynem azt mondják: ha nem lenne a szocialista országok támoga­tása, észak-ír probléma sem lenne... Amszterdam kikö­tőjében állítólag lefoglaltak szocialista országból ír cí­mekre küldött, fegyverszál­lítmányokat. A héten viszont éppen egy neves amerikai politikus, Edward Kennedy szenátor mutatott rá, hogy az észak-írországi válságért a brit birodalmi politika a fe­lelős, amely most Ulsterben éppúgy polgárháborút idéz elő, mint ahogyan nemzeti tragédiákat okozott annak idején Indiában, Palesztiná­ban és Ciprus szigetén... New York kikötőjében ugyanekkor fegyverszállít­mányokat koboztak el: ame­rikai írek küldték volna Észak-Írországba, az ango­lok ellen harcoló testvéreik­nek. A szovjetellenes provoká­ciókból jutott Kanadára is, éppen akkor, amikor ott Ko­szigin­ szovjet kormányfő a szovjet—kanadai együttmű­ködés fokozásáról tárgyalt. (Egyébként igen eredménye­sen! A szovjet kormányfő azt mondta Trudeau, kana­dai miniszterelnöknek a sú­lyos incidens után: „szóra sem érdemes”.) Sajnálatos, hogy az ottawai eset „ma­gyar vonatkozású”: egy Mát­rai Géza nevű, 27 eszten­dős fodrász, egy ellenforra­dalmi szervezet tagja tá­madt rá Koszigin miniszter­­elnökre és majdnem letép­te róla a kabátját... A SZOVJETELLENES pro­vokációk következő csoportja az, amelyet egy cionista szer­vezet követett el az amerikai hatóságok hallgatólagos bele­egyezésével, legfeljebb tes­­sék-lássék ellenintézkedések közepette. Az úgynevezett Zsidó Védelmi Liga Koszi­gin kanadai látogatását épp­úgy igyekezett tü­ntetésekkel megzavarni, mint ahogyan egyre-másra készített elő orvtámadásokat szovjet dip­lomáciai és gazdasági képvi­seletek ellen Amerikában. Újra feltűnt az egyszer már Izraelba szökött Meir Kábá­mé rabbi, a liga vezetője, aki Montrealban akarta híveit a szovjet vendég ellen vezetni. A provokációk sorába tar­tozik az a merénylet is, ame­lyet a New York-i szovjet ENSZ-misszió székhelye el­len követtek el és amely el­len a Szovjetunió tiltakozott mind a világszervezet plénu­mán, mind pedig diplomáciai úton. Nem lehet véletlen, hogy egyszerre ennyi és ilyen sú­lyos vagy otromba provoká­ció történt: minden bizon­­nyal ez a nemzetközi reakció párhuzamos magatartása az­zal együtt, hogy más vonalon tárgyalásokra kényszerül... A hét feltűnő híre volt, hogy Willy Brandt nyugat­német kancellár ka­p­ta meg a Nobel-békedíjat. A bonni szociáldemokrata politikus számára természetesen nem a 450 000 svéd korona vagy az aranyérem és a kitüntető ok­levél a fontos, hanem az az erkölcsi-politikai tőke, amit a nyugatnémet belpolitikai életben kamatoztathat, pél­dául az 1973-as választáso­kon. Joggal hivat­kozhatik ar­ra, hogy neki sikerült 26 év­vel a második világháború befejezése után — amelyet a német imperializmus rob­bantott ki — a német béke­törekvések megszemélyesítő­­jeként feltűnni a világ sze­mében. KÍNA is a VILÁG érdek­lődésének középpontjában állt az elmúlt héten: egyfelől az ENSZ-közgyűlés vitája kapcsán, másrészt Nixon bi­zalmi emberének, Kissinger­­nek pekingi tárgyalásai ré­vén. Mindkét vonatkozásban a jövő hét hoz majd döntést, illetve bővebb információkat. Hazárd dolognak látszik ma még megjósolni, mi lesz a vi­lágszervezetben a szavazás eredménye, mint ahogy fele­lőtlenség lenne állást foglalni a Kissinger-utazás nyomán ismét felmerült találgatások dolgában. A legnagyobb fokú tartózkodás lehet csak ildo­mos és hasznos a kínai veze­tésben állítólag végbement vagy várható személyi válto­zásokat illetően. Egyes , eléggé felelőtlennek látszó — nyugati fonások szerint akár még Nixon tervezett pekingi látogatása is kútba eshetnék a pekingi események követ­keztében ... Kissinger utazá­sának puszta ténye az ilyen spekulációknak ellentmonda­ni látszik. Mindenesetre a jö­vő hét végén, alighanem er­ről is többet tudunk majd. "•71. október 24., vasárnap Mozgósítás ÚJ DELHI: Indiában szombaton meg­­­­kezdődött a szárazföldi had­­­­sereg, a légierő és a hadi­­tengerészet tartalékosainak mozgósítása, amelyet pénte­ken rendeltek el egy hosszan tartó kormányülés után. Az intézkedésre azért került sor,­­ mert napok óta éleződik a­­ helyzet az indiai—pakisztá­ni határon és kisebb inci­densek is előfordultak. A hadügyminisztérium szó­vivője nem nyilatkozott új­ságíróknak a mozgósított tar­talékosok számáról. Utoljá­ra az 1965-ös indiai—pakisz­táni háború idején hívták be a tartalékosokat. (AP, UPT) Kissinger a kínai la­nál? PEKING (MTI): Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök Pekingben tartózkodó, nemzetbiztonsági főtanácsadója, pénteken es­te újabb megbeszéléseket tar­tott a kínai vezetőkkel. Kissinger Nixon pekingi lá­togatását készíti elő. A tárgyalásokat megelőző­en, a nemzetbiztonsági fő­tanácsadó rövid időre el­hagyta a kínai fővárost, fel­tehetőleg a nagy kínai fal­hoz utazott, amelyet minden bizonnyal Nixon is megte­kint, látogatása idején. A megbeszélések újabb fordulója u­tán a nemzet­­biztonsági főtanácsadó és kí­sérete a pekingi barátság áruházban kínai emléktár­gyakat vásárolt. Franciaország várja Brezsnyevt• A francia főváros várja Leonyid Brezsnyevet. Kormánykörökben és üzleti körökben, a lakosság köré­ben, a francia sajtóban, rá­dióban és televízióban egy­aránt érdeklődéssel, örömmel és jóakarattal néznek a láto­gatás elé Georges Pompidou francia köztársasági elnök kijelentet­te: Franciaországban nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének. A tárgyalások iránti nagy érdeklődést a kormány tagjai is osztják. Leo Hamon mi­niszterelnöki államtitkár vé­leménye szerint a magas szintű tárgyalásokon olyan időszerű kérdések kerülnek napirendre, mint a feszültség általá­nos enyhítése, az európai biztonsági és együttmű­ködési tanácskozás ös­­­szehívása, a közel-keleti válság és az Indokíná­ban kialault helyzet ren­dezése, a leszerelés Az APN tudósítóinak adott nyilatkozatában Jean de Broglie, a nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke megjegyezte: örülünk Leo­nyid Brezsnyev látogatásá­nak. A látogatás rendkívül időszerű, hiszen sok európai probléma sürgős megoldásra vár. Francia államférfiak és közéleti személyiségek­, üzlet­emberek és különböző poli­tikusok az APN tudósítóival folytatott beszélgetéseik so­rán egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifeje­zést, hogy Leonyif­ Brezsnyev pári­zsi látogatásától a kétol­dalú kapcsolatok továb­bi fejlődését várják. Ortoli, a tudomány- és iparfejlesztési ügyekkel fog­lalkozó miniszter a követke­zőket mondotta: Leonyid Brezsnyev esedékes látogatá­sa következtében nemcsak az eddigi gazdasági, kereskedel­mi, technikai és más termé­szetű együttműködés ered­ményeit összegezhetjük ha­nem felvázolhatjuk ennek a fejlődésnek a további pers­pektíváit is. Ugyanebből a szempontból tekintenek Leonyid Brezs­nyev látogatása elé azokban az üzleti körökben,­ ahol már tartósan együttműködnek a Szovjetunióval. Francia kormányköröknek azok a képviselői, akik a francia köztársasági elnököt tavalyi, októberi moszkvai útjára elkísérték, elismerő­leg nyilatkoztak arról a rendkívül hatékony légkör­ről, amely a magas szintű szovjet—fracia tárgyalásokat rendszerint kíséri. Hangsú­lyozták, hogy a két ország vezetői rendkívül reálisan érté­kelték a kölcsönösen elő­nyös lehetőség­et, s ez előmozdíja a laksági, a kereskedelmi, a tudo­mányos és a műszaki együttműködés konkrét kibővítését. Georges Leguy, a CGT fő­titkára a dolgozók vélemé­nyét fejezte ki, amikor le­jelentette: mély meggyőző­désem, hogy Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Legfelső Tanács el­nökségének tagja látogatása során mindenütt, de főkép­pen a francia munkások kö­zött, megérzi azt a meleg baráti szeretetet, amely min­dig is fennállt a francia és a szovjet dolgozók között. A Versailles-i Nagy Trianon palotában, a Salon des Glaces­ben lesz Brezsnyev dolgozói szobája az október 25-én kezdődő párizsi tárgyalásai során. (Telefoto — AP—MTI—Ki?) ílfiyAn noonti­li RHSZ-vita állása M­­XOn aggyaiK... 65:41 a Kínai Népköz­társaság javára. Az Egyesült Államok két Kína koncepció­ja szövetségesei nagy részénél sem talált megértésre Felte­hetően ezzel van összefüggésben, hogy Nixon elnök tegnap a Fehér Ház Rózsa­kertjében megbeszélést folytatott Geor­ge Bush-sal, az USA ENSZ-delegátusával, valamint Wil­liam P. Rogers külügyminiszterrel. (Telefoto — AP—MTI—KS) Elaludt az ember­rabló... Amint lapunkban is meg­írtuk már, hogy a Svédor­szágban dolgozó 26 éves ju­goszláv vendégmukás Ratko Andrics fegyverrel próbálta az országból elhurcolni el­vált feleségét és alig egy éves kisfiát. A próbálkozás sikeresen indult, hiszen — a svédek legnagyobb megdöbbenésé­re — két fegyvertelen rend­őrtiszt vitte gépkocsin And­­ricsot a Nyugat-Németor­szágba induló komp felé. A jugoszláv férfi, aki szabad elvonulásuk megakadályo­zása esetén feleségének és gyermekének megölésével fe­nyegetőzött, az autóban a fáradtságtól elaludt, s így nem volt nehéz lefegyverez­ni. Emberrablás, a személyi szabadság törvénytelen meg­sértése címén emelnek majd vádat ellene, s 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel kell némnlalR Győzelemmel kezdtek az egri vízilabdázók Egri Dózsa—Bp. Honvéd 7:5 (2:1, 3:2, 1:2, 1:0). OB I-es vízilabda-mérkő­zés, Eger, 500 néző. V: Czap­­kó. Eger: Büll — Katona, Pó­­csik, Lutter, Bolya, Regős, Kelemen L. Csere: Kovács T., Kelmen A. Edző: Pócsik Dénes. Bp. Honvéd: Hauszler — De­­j­ák, Tóth F., Papp, Kucsera,­­ Tóth Gy., Tanó. Csere: Dá­vid, Szeri, Esztergomi. Ed­­­­ző: Brandy Jenő. Kiállítás :Eger 8, Bp Hon­­véd 8. Az első negyed elején a Honvéd szerezte meg a lab­dát, emberelőnyhöz jutott, és megszerezte a vezetést. A hazai támadás végén, Bolya kapufát lőtt. Ezután az Egri Dózsa jutott kétszer is em­berelőnyhöz, s mind a két alkalommal a vendégek há­lójába találtak. A második , negyed elején, a Honvéd egyenlített, két alakommal is, de előbb Pócsik, majd egy szép akció végén Ka­tona két gólra növelte a hazaiak előnyét. Sajnos Pó­­csik, harmadik kiállítása után, nem térhetett vissza a medencébe. Ennek ellené­re a hátralevő két negyed­ben, három újonccal is tar­tani tudta az előnyt a ha­zai csapat és lelkes, jó já­­tékával, megérdemelten nyer­­­­te az őszi idény első talál­­­­kozéjét. Góllövők: Bolya 3, Katona 2, Pócsik, Lutter, illetve De­ák 3 (egyet 4­ m-esből), Dá­vid 2. Jók: Bolya (a mezőny leg­jobbja), Katona, Büll, illetve Deák, Dávid. Karbantartó brigádba 6 fő segédmunkást Jelentkezni lehet ÁFÉSZ, Gyöngyös, Fő tér 7. a, Szédeinél.

Next