Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
így születik a varázslat A színház különleges vi- Nem kis iróniával azt is mondják, olyan hely, ahol mindennek még az ellenkezője is igaz lehet. A színház művészet, politika, szórakozás és varázslat. Maradjunk az utóbbinál, s kísérjük figyelemmel, hogyan születik ez a varázslat. ★ Miskolc, Nemzeti Színház délelőtt S óra. A portán a szokásos eligazítás: — Igazgató? — Igen. Bent. Tessék, negyedik emelet.Miután elfogyasztottuk a kötelező kávét, megkérdezem, mivel kezdte munkáját a miskolci és az egri színház igazgatója? Sallós Gábor gyorsan adja a választ:: — Bosszúsággal. Most kaptam meg az angol jogvédő hivatal második levelét, amelyben most már szigorúan megtiltják a Zabhegyező bemutatását. Semmit sem tehetünk, kénytelenek vagyunk másik darabot keresni. Lehetséges, hogy Méhes György Noé bárkája című vígjátékát tűzzük műsorra. ★ Nagyszínpad: 9—1-ig próbál a Cirkuszhercegnő. A rendező az első sorból figyel. Fent a színpadon emeletes tákolmány, az első felvonás elegánsain csillogó cirkuszi előcsarnorkiának: csupasz váza. A szereplők kissé fázósan, mondják a szöveget, de később már megfeledkeznek a hidegről, elkapja őket a játék izgalma. A szöveg már kitűnően megy, jól ülnek a poénok, s ha nem ásítozna üresen a nézőtér, Várhegyi Márta, Pékér Tibor és Kulcsár Imre jelenete után egész biztos J felcsattanua a taps. Helyette a karmester hangja: — Álljunk meg, kérem! Itt felhang van, tessék figyelni a kottát. A kórus pedig énekeljen, ne lazsálja le a próbát! A szöveget is érthetőbben kérem! A rendező is közbeszól: — A szöveget azért nem lehet érteni, mert hangos a zenekar. A karmester úr pedig már nagyon ideges... Ez a közjáték, bár nem szerepel a szövegkönyvben, de hozzátartozik a próbák ideges, alkotó légköréhez. De ki emlékszik már erre, amikor majd a premieren felhangzik Kálmán Imre örökszép melódiája: „... még ma itt, holnap ott, oly mindegy .. Próba után a rendező: — Behar Gyurival mindig veszekszünk. Nagyon szeretek vele együtt dolgozni. Behár György: — Ez az a próba, amelyre nem szabadna idegent beengedni. Ida először van együtt a zenekar, a tánckar, a kórus és a színészek. Az első olvasópróbától a premierig hat hét telik el. S ha a zenés produkcióknak is meg akarjuk őrizni a művészi rangját, akkor ez idő alatt nagyon komolyan kell dolgoznunk.★ A büfében fél kettőkor. Lopás Edit, a kecskeméti színház művésze vendégként rendezi a Cirkuszhercegnőt. Izgalmas próba áll mögötte, fáradtnak látszik. Talán segít egy kis konyak. Közben kérdezek: — Milyen rendezői koncepcióról beszélhetünk egy operettnél? — A legfontosabb, hogy komolyan kell venni. A Cirkuszhercegnő tulajdonképpen romantikus szerelmi történet. A hős szenved, küzd és végül győz. Mi egy nagy szerelmet akarunk ábrázolni, és a mai életritmusnak megfelelően szentimentalizmustól mentesen szeretnénk eljátszani az operettet. Idegesen az órájára néz. — Mennem kell, két órától munkaebéd lesz, itt szemben, a Pólóméban. Látom, csodálkozik. Ez negyem jó dolog, a színészek is szeretik, mert ebéd közben kötetlen formában megbeszélhetjük a próba tapasztalatait. ..★ A pultnál két színész, két konyak mellett fohászkodik. Az egyik: — Ma van a Machbeth szereposztása. Csak benne ne legyek!... A másik: — Csak benne lennék!... Jól Miásziködtarc ★ Nagyszínpad, nézőtér, délután negyed háromkor. Hegedűs László rendező: — Lacikám, drágám menj vissza nyolc fokra! Úgy jó. A bal szuffitát nézzük még egyszer! Sok, még mindig sok, vedd vissza egy fokkal! Most jó lesz. Lehet rögzíteni... És még sok-sok kísérletezés, instrukció, ellenőrzés. Ez a világosítópróba. S a színpadon elhanyagolt hivatali szoba, A bolond lány díszlete, tökéletesen bevilágítva... ★ Fél háromkor az öltözőben. Soós Edit a szoknyája miatt idegeskedik. Nem elég szűk. A rendező vigasztalja: a holnapi premierre majd csinálnak másikat. Aztán arról beszél, hogy ilyenkor, főpróba előtt, mindenki ideges, még ő is. — Most derült, hogy a közönség hogyan reagál. Mert az is előfordulhat, hogy a nagyérdemű átrendezi az előadást. Remélem, erre most nem kerül sor, hiszen ebben a vígjátékban a jellemek egymáshoz való viszonya hordozza a humort és a rendezés éppen ezt igyekezett kihasználni. Bízom a sikerben. Valóban siker lett .. Verpeléten este fél nyolckor. Telt ház, a tiszti klub színháztermében. A zenekar nyitányra kész, a színészek kezdésre várnak. Még van egy röpke idő, ezalatt Rózsa Sándort, a színház új bonvivánját kérdezem. — Mi volt a napi program ? — Még felsorolni is sok. Fél kilenctől kilencig skálaórán voltam, kilenctől egyig Mister X. szerepét próbáltam a Cirkuszhercegnőben, tizenkettőtől fél kettőig részpróba volt, ugyancsak a Kálmán-operettból. Kettőig ruhát próbáltam. utána négy óráig munkaebéd, fél ötkor pedig indult a busz, s fél hétre értünk Verpelétie. Itt a főherceg szerepét játszom. Az előadásinak fél tizenegyre lesz vége, akkor gyors öltözés és indulunk haza, egy ja. (Tóth Gizella felvételei) óra, fél kettő, amikorra Miskolcra érünk. Reggel kezdődik minden elölről... Az előadás is kezdődik Ábrahám Pál Hawai rózsája. A felcsattanó taps jelzi, sikerült a varázslat... ★ Ma este Egerben nyit függönyt a varázslatnak az évadnyitó premier Kállai István Segítség, nyertem című vígjátéka... Márkusz László Soós Edit és Hegedűs László a főpróba előtt. Indul a tájbusz Egy kis festék, és elkészül Rózsa Sándor főhercegi maszk Szövetkezeti amatőr kisfilm-fesztivál Hatvanban A KISZ szövetkezeti napok záróakkordjaként megrendezett V. Heves megyei szövetkezeti amatőr kisfilmek fesztiváljának második napján — tegnap délelőtt —, kezdődött meg a versenyfilmek vetítése és zsűrizése a Hatvani Cukor- és Konzervgyár művelődési házában. A délelőtt és délután folyamán a versenybe került filmek közül tízet zsűriztek. Az eddigi bemutatók során az a vélemény formálódott, hogy a fesztivál széles skálájú filmeket fogadott, s a színvonal is meglehetősen egyenlőtlen volt. Találkoztunk jól sikerült, az amatőr színvonalon már túlmenő alkotásokkal, s olyanokkal is, amelyek az amatőr filmezés szintjét aligha közelítik meg. A színvonalról érdeklődve kérdeztük meg Kökényesi Ferencet, a Magyar Televízió rendezőjét, a zsűri elnökét: • Több profilban, kezdők és majdhogy profinak számítók mutatkoztak be. Mindenesetre az a véleményem, hogy ezt az eddigi megyei jellegű vállalkozást — amelyik ötödszörre is komoly eredményeket mutatott fel — a jövő évre országos jellegűvé kellene formálni. — — Hogyan képzelne el egy országos rangú rendezvényt? — Elsősorban szövethet vezeti és ifjúsági jellegű legyen. Ezt a két egymással összefüggő témakört kellene valóban filmszerűen feldolgozni, s arra törekedni, hogy a megye igyekvő amatőr filmesei elsajátítsák a szakma könnyen megtanulható fogásait és az eddiginél sokkalta többet produkáljanak éppen ebben a szűkített témakörben. A zsűrizés után a versenyfilmeket bemutatták a Rózsa cukrászdában, a Városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában, valamint az Újhatvani Gimnázium és Szakközépiskolában. A kisfilmfesztivál mai napján folytatódik a versenyfilmek vetítése és zsűrizése. A háromnapos fesztivál ünnepélyes záróünnepségét és a díjak átadását, valamint a díjnyertes filmek vetítését ma délután rendezik meg az Aranyfácán Étteremben. íp. i* Sugár István Buttler udvari bolondja 13. Az erdőtelki kastélyban éldegél Dőry László báró, Buttlerné unokatestvére. A szélütött, eladósodott apa kelekótya fia, Katalin grófnő atyja, Dőry Gábor kirendelt gyámsága alatt élt mindaddig, amíg a különös házasság után, ő is az erdőtelki kastélyba nem telepedett. — „Teljes bolondnak nem tartom, de egészen okosnak sem.” — jellemzi találóan ezt a családi figurát Buttler inasa. A kissé ütődött 31 éves nőtlen férfit, János gróf teljes kénye-kedve szerinti, bizarr, reneszánszízű főúri szórakoztatására tartja kastélyában. Rendszeresen abban leli gyönyörűségét, ha néhány krajcár, vagy netalán forint fájdalomdíj fejében alaposan elvezetheti a bárót. A dolog már annyira fajul, hogyha egy-egy kupa borra szomjazik meg Laci báró, maga áll elő, hogy a csekély baksisért húzzák el csak bátran a nótáját a deresen. Amikor azután sajgó üleppel lekecmereg a deres padjáról, nagy röhej és kacagás közepette tartja is már a markát borravalóért. Egy alkalommal Buttler „maga mulatságáról akarván tenni,” így szól kedves udvari bolondjához: — „Hallod-é, Laci! Jó volnál te a szamarak királyának! Ülj fel tehát a szamárra, majd én megkoronáztatlak!’’ * Dőry Lacinak bezzeg nem kell kétszer mondani, — vállalja ő egynéhány forintért még a szamárkirályságot is. Nyomban kezdetét is veszi a koronázási ünnepség előkészítése. Palástként szép asztali szőnyeget terítenek a hátára és vállárra. A nyakába csengettyűt akasztanak. — „Éljen a szamarak királya!” — kiáltja kórusban a nyomába szegődött koronázó népség tarka tömege. Dőry báró — akárcsak a valódi királykoronázásnál szokás, — a kezében tartott „bakterdzsidával”, nagy büszkén a négy égtáj felé Buttler a pompás mulatságot egy csillogó arannyal fizeti meg Laci bárónak. Sőt, ráadásul még egy pár piros csizmát is kap. Egy másik nevezetes alkalommal pedig, — hecc kedvéért. — megesketik a lükó bárót egy cselédlánnyal. — „Házasodj, Laci!” — ugratja János gróf. — „De mire házasodtam? Hová viszem a feleségem?” — kérdi. — „Adok én néked házat, ahol ellakhatsz!” — bíztatja Buttler. Addig-addig évődnek, amíg végül is beadja Dőry Laci a derekát. Nyomban meg is kapja a vőlegénynek dukáló rozmaringszálat. A csinos Léna nevű mosólányt választják ki a gróf menyasszonyának a szerepére. Díszesen felöltöztetik, akárcsak a valódi menyasszonyi szokás. Virágko6aonit is tesznek a fejére. Az uradalmi kulcsár meg papnak öltözik. Fekete szoknyát húz magára, reverenda helyett, pántlikával ékes fehér női vászonkabátkát kap papi karing gyanánt. A kastély összesereglett népe előtt végre előáll az új pár. Lassú, komoly léptekkel haladnak a pap felé. Csak éppen az orra előtt ismeri fel Laci a kulcsárt, jókora pedrett bajuszáról. Irgalmatlanul feldühödik a vele űzött tréfán, hisz szegény feje komolynak vélte a komédiát... — „Ha valóságos pap volna, megesküdnék!” — mondja. De így?... Laci értékes lakója a Buttler-kastélynak. Mindent tud a vele üdült Dőry Katinka szerelmi szérméiről Ránkon, Eperjesen és Kassán. Hisz, még szerelmi postása is volt Szirmay Jóskához. .. Bérgyilkosok a láthatáron Hamarosan Szirmay József kapitány úr is színre lép. Becsülete védelmében Egerbe érkezik, és párbajra hívja ki levélben Buttlert. Nem is rejti véka alá szándékát, amikor arról ír, hogy „ha megkaparinthatja akár úton, akár útfélen, vége leszen életének!” A jelek arra mutatnak, hogy Szirmay komolyan veszi fenyegetéseit és véglegesen meg akar szabadulni riválisától. Egy napon az erdőtelki kastély emberei egy ődöngő férfire lesznek figyelmesek. Egyszeriben nyakon csípik az ismeretlent, s keményen megcsigázva, vallatóra fogják szándéka felől. Az istenadta begyullad s egyszeriben minden titkát M konyogja, csakhogy szabaduljon minél előbb vallatod vasmarkából. Kiböki, hogy pazdicsi Szirmay József kapitány úr küldte és „spionkodni jött." — „De ha tudnátok micsoda jó szívvel vagyok a gróf őnagyságához, nem bántanátok, — vágja ki magát. — Hanem minthogy nincs idehaza, mondjátok meg néki, hogy jó szerencséje, hogy Egerben a szobájából nem jött ki, mert agyonlőtték volna, mivel Szirmay József leszállított. Azért tehát vigyázzon magára mindenütt, ahol jár!" Szirmay bizonyára nem örülne, ha hallaná, hogy bizalmas küldetésben lévő embere miként teregeti ki titkos kártyáit. De nem nyugszik. Tovább fenekedik Buttler János ellen. 1794. október második felében a szikszói vendégfogadónál >• ' "5c!t a grófnak, — ott.. az útja >vezet Erdőtelek és Eger között. Egy „ muszkaformájú katona”, — Szirmay Oroszországból hozott kozákja, — harmadmagával érkezik kocsival késő délután a fogadó elé. A katona fölényes hangon külön szobát bérel magának. Emberei meg csak úgy az istállóban keresnek maguknak szállást. — „Micsoda járásban lennének?” — kérdi kíváncsian a fogadós. — „Mi gróf Buttler ellen puskázni akarunk." — böki ki, két pohár tüzes egri bor lehörpintése közben a muszka. A szokatlan hír hallatáig a kocsmáros begyullad, s egy pillanatra sem veszti szem elől vendégét. Még éjjel is fülel, kémlel utánuk. Egyszer csak a késő éji órákban heves lódobogás tompa zaja veri fel a környék csendjét. Óvatosan kiles, de abban a pillantásban már kopognak is az ajtaján. A nyergéből szállt ember a kozákot keresi. Miután nagy suttogva a szobájában szót vált vele, amint jött, olyan sebesen távozik is. Az orosz pedig menten felkelti embereit, befogat és lóhalálában elrobognak. Úgy látták, Szirmay eredeted haditervén az utolsó pillanatban módosítani kényszerül, ezért vonja vissza bérgyilkosait a lesről. Talán besúghatta jó pénzért valaki a készülő merényletet Buttler grófnak, és ezért tanácsosabbnak látszott oly szélsebesen elpárologni a mindenre elszánt fogdmegescnek. Párdányi Buttler János gróf arcképe.