Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 146. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR 1972. június 23., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden az 1991. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az ország­­gyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat­ ; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi pénzügy­miniszter expozéja — Az elmúlt gazdálkodási év • meghatározó vonása — mondotta —, amely kifeje­zésre jut az állami költség­­vetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak, a gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocia­lista országok fejlődési rit­musába A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb ter­melékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nem­zeti jövedelem növekedésé­nek, 1971-ben teljes egészé­ben fedezte ezt az emelke­dést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették ter­m­­elésüket. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költség­­vetés bevételeinek 43 száza­lékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél job­ban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 szá­zalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények ki­adása. Ezek szükségesek vol­tak az elmúlt esztendő élet­színvonal-politikai céljai­nak megvalósulásához. Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 mil­liárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztése­kor jeleztem , az állami költségvetésnek a tervezet­tet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya ke­letkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruhá­zási költségeink és a társa­dalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása so­rán emelkedtek. A továbbiakban a pénz­ügyminiszter néhány olyan témakört emelt ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb: Hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpoliti­kánknak azt az alapel­vét, hogy a lakosság élet­­színvonala tartósan, ki­egyensúlyozottan növe­kedjék, az életkörülmé­nyek javuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A la­kosság jövedelme a terve­zett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reál­bér mintegy 2,5—3 százalék­kal, az egy főre jutó reál­­jövedelem pedig 5—6 száza­lékkal nőtt. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt ki­emelkedő jelentősége van annak, hogy az ipari és épí­tőipari munkások keresete miként alakul. E téren is jellemző az átlagkeresetek tervszerű emelkedése. A bé­rek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerő-stabilitás. A mezőgazdasági áruérté­kesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irány­zat, hogy a parasztság reál­­jövedelmének emelkedése a munkás és szellemi dolgozó­két valamelyest meghalad­ta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi hely­zete azonos mértékben ja­vuljon. A nem termelő ágazatok­ban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 or­vos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. 10 ezer bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mint­egy 50 000 egészségügyi kö­zépkáder pedig 5—10 száza­lékos béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átlagosan 20 százalék­kal, a nem pedagógus mun­kakörben foglalkoztatott, több mint 50 000 dolgozó fi­zetése átlagosan 10 száza­lékkal növekedett. Béreme­lés történt a népművelési in­tézményeknél is. Megerősítettük a tanácsi és minisztériumi ellenőrző apparátust. Körültekintő, rendszeres adóellenőrzéssel erőteljesen korlátozzuk a visszaélési lehetőségeket, a jövedelem eltitkolását. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támo­gatást és az öregek társa­dalmi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, ame­lyek alapján — több más intézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal fel­emeltük a három- és több­gyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők csalá­di pótlékát, a már megálla­pított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása cél­jából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékát helyeztük el óvo­dában. Ennek ellenére csak­nem 40 000 felvételi kérel­met nem sikerült teljesíteni. Az elmúlt évben a ter­vezett 71 000 helyett 75 000 lakás épült, összhangban a lakásigények emelkedésével, rohamosan bővíteni kell a kommunális szolgáltatások körét, és eb­ben az elmúlt években nem lebecsülendő eredményeket értünk el. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyor­san növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelé­se. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd fo­rinttal több.­­Napjainkban a munka­­megosztás, a szakosodás mindinkább nemzetközi mértéket ölt, következő­képp külgazdasági kap­csolataink alakulása fej­lődésünk nélkülözhetet­len alkotóeleme. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyei­nek kihasználása szempont­jából meghatározó számunk­­ra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen be­lül is legfontosabb külkeres­kedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolata­ink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodá­sokon nyugszanak. Ezt kí­vánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves idő­szakra. Ezután a pénzügyminisz­ter olyan témákat érintett, amelyek a vállalati közgon­dolkodás problémakörébe tartoznak. Befejezésül a következő­ket mondotta: “ Nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy mind az alapvető gaz­dasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdálko­(Folytatás a 3. oldalon) a Gandhi Fock Jenő kíséretében megérkezik a Parlamentbe. (Fotó: Kiss Folytatódtak Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélései Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság minisz­terelnöke közötti megbeszé­lés. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnö­ke és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A ven­dégeket elkísérte Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök­­helyettese és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete. Az út első állomása Bala­­tonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fo­gadták az indiai kormány­főt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpom­pás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobrá­nál, majd egy levelet szakí­tott le,­ s magával vitt emlé­kül arról a hársfáról, ame­lyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, ame­lyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968. illet­ve 1970. évi látogatása alkal­mával ültetett el a füredi Tagore-sétányon. Balatonfüredről Székesfe­hérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. A vendégek a késő délutá­ni órákban visszautaztak a fővárosba, ahol Indira Gandhi bankettet adott vendég­látói tiszteletére. Magyar tanácsi küldöttség Bulgáriában Egyhetes látogatáson ma­gyar tanácsi küldöttség tar­tózkodik jelenleg Bulgáriá­ban. A delegációt dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezeti, tagja Fe­kete Győr Endre, Heves me­gye Tanácsának elnöke. Küldöttségünket szerdán este fogadta Petr Tancsev, a bolgár kormány első elnök­­helyettese és baráti légkör­ben eszmecserét folytatott vele. Ezt megelőzően a ma­gyar tanácsi vezetők tárgyal­tak Georgi Bokov pénzügy­miniszter-helyettessel, Dimi­­tar Vaszilev­vel, az állami tervbizottság elnökhelyette­sével. Csütörtökön reggel a ma­gyar delegáció vidékre uta­zott, hogy Botevgrádban, Tir­­novóban, és Burgaszban is megismerkedjék a tanácsi szervek tevékenységével.

Next