Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
Látogatás az automatizált egri cserépgyárban A napokban kezdte meg a folyamatos termelést a 95 millió forintos beruházással épített új üzem. Az első műszakok egyikéről szól riportunk a lap 3. oldalán. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPLAPJa XXIII. évfolyam,237. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. október 7.,szombat Napirenden : A vidékre kitelepült üzemek hatása a megye ipari fejlődésére Az üzemi étkeztetés helyzete ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja pénteken Apcon, a Qualitot Vállalat szerd lázában találta meg ülését, amelyen részt vett Kiss Ernő, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Petites István, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára, Páti Jenői megyei népfronttitkár és Csathó László, a Csepel Vasés Fémipari Tröszt vezérigazgatója is. Hevér Lajos, a képviselőcsoport vezetője tájékoztatta a résztvevőket az országgyűlés őszi ülésszakának programjáról, majd Édes József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tartott előadást a vidékre telepített üzemeknek a megye ipari fejlődésére gyakorolt hatásáról. Elmondotta, hogy az üzemek kitelepítésével sokat változott a megye ipari térképe, a fejlődés üteme megfelel az előírt követelményeknek. A kisebb üzemek, ipari szövetkezetek mellett a kitelepülés a megyében szűkebb területre korlátozódik, elsősorban az egri Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységét (amely jövő év első félévében már elkészül) és a Qualitot Vállalatot érinti, amely 1975-ig végleg Apcra költözik a fővárosból. A kitelepítéssel kapcsolatos gondok között szó esett a munkaerő-vándorlás problémájáról. Rámutattak arra is, hogy a településhálózat fejlesztésével nagyobb összhangot kell teremteni az ipartelepítésnek. Gondot okoz jelenleg az is, hogy a fejlesztésre előirányzott összegek nem fedik az építőanyagárak időközbeni változását. A szolgáltatással szemben támasztott igényekhez is jobban igazodniuk kell az ipari fejlesztéseknek. Felszólalt Kiss Ernő miniszterhelyettes t, aki elismeréssel nyilatkozott Heves megye gépiparának fejlődéséről. Elmondotta, hogy az utóbbi évtizedben a megye gépiparának szintje elérte az országos színvonalat. A helyi kezdeményezések jól illeszkednek bele a kiemelt kormányprogramba. Ami a jövőt illeti, nincs szükség országosan sem, a megyében sem az extenzív fejlesztésre. Az V. ötéves tervben a cél a meglévő vállalatok, gyáregységek korszerűsítése, a modern technológiák bevezetése, a stabilitásra való törekvés. Ezután Szabó István, az SZMT titkára az üzemi étkeztetés megyei helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Rámutatott, hogy a korszerű munkafeltételek egyre inkább megkövetelik a munkahelyen történő étkeztetés biztosítását. A vendéglátó egységekben csökkent ugyan az elmúlt két évben a jelentős fejlesztések ellenére is a „forgalom”, viszont emelkedett a saját kezelésű üzemi konyhákon étkezők száma. Gondot okoz, hogy a dolgozók jelentős része változó munkahelyen van és az is, hogy a kis létszámú munkahelyek nem teszik lehetővé a szervezett üzemi étkeztetést. A jövőben szükséges, hogy a fejlesztés üteme a jelenleginél is dinamikusabb legyen, hogy az igényeknek megfelelő módon részesülhessenek a dolgozók ebben az igen fontos szolgáltatásban. Ez a juttatás egyformán érdeke minden vállalatnak és intézménynek. A képviselőcsoport tagjai az ülés után Veres István igazgató kalauzolásával megtekintették az Apel Qualitás Vállalat üzemeit. A délután folyamán a Heves megyei országgyűlési képviselők ellátogattak vendéglátóik kíséretében a gyöngyöstarjáni Győzelem Termelőszövetkezetbe. Németh András tsz-elnök tájékoztatta a képviselőket a közös gazdaság munkájáról és terveiről, majd bemutatta a gazdaságot a vendégeknek. K. G. A legfőbb cél: A vízgazdálkodásban is lépést tartani a növekvő igényekkel Befejeződött az országos vízügyi konferencia Pénteken délelőtt — mint arról már beszámoltunk —, az elhangzott előadások fölötti vitával folytatódott az országos vízügyi konferencia. A vízügyi vezetőkön, szakembereken kívül részt vettek a vitában a szakszervezet, az Országos Tervhivatal, az Egészségügyi Minisztérium képviselői, valamint több megye és város tanácsának vezetője is. Az egyes felszólalásokból, az egész vitából egyértelműen kicsendült, hogy a vízgazdálkodásban is lépést kell tartani az egyre és gyorsuló ütemben növekvő igényekkel. Ezt a célkitűzést jól illusztrálja a konferencián többször is idézett távlati vízügyi fejlesztési koncepció néhány adata: a közüzemű vízművek víztermelését 1985-ig a jelenleginek kétszeresére, az ezredfordulóig pedig a háromszorosára kell növelni. Emellett a fejlesztés fő feladatai közé tartozik az üdülőterületek közművesítésének a javítása, mivel e területek mind vízbeszerzés, mind szennyvízbefogadók tekintetében kedvezőtlen adottságúak. A vita befejeztével Szakváry Jenő, az Országos Vízügyi Hivatal víz- és csatorna főigazgatóságának osztályvezetője foglalta össze a konferencia legfontosabb tapasztalatait, , itt jelentős országos tanácskozás befejezése után Szakváry Jenő válaszolt munkatársunk kérdéseire: — A háromnapos konferencián a szakterületet érintő, s a közvéleményt is érdeklő számos gondról, tennivalóról szó esett az elhangzott előadásokban és vitában. Véleménye szerint ezek közül melyek a legfontosabbak jelenleg? — Legelsősorban a települések közműellátottsági szintjének javítására vonatkozó célkitűzéseket említeném. Ugyanis hazánk a vízi közműhelyzet értékelésénél a nemzetközi ranglistán az utolsó előtti helyen áll. A távlati célkitűzéseket a kormány meghatározta, s ennek megfelelően a vízügyi szervek is a konferencián megfogalmazták legfontosabb feladataikat. Ezek között egyik legnagyobb gondunk a felszín alatti vízkészlet korlátozott felhasználási lehetősége, ami egyre inkább sürgeti a felszíni vizek fokozódó hasznosítását. Ez a célkitűzés újabb megoldandó problémát vet fel: fejlesztenünk kell a vízkezelési, víztisztítási eljárásokat, technológiákat. Főleg e víztisztító berendezéseknél alkalmazott vegyszerek előállításánál, azok alkalmazásánál jelentkezik a legtöbb gondunk. Ezzel összefüggő a szennyvíztisztítási eljárások korszerűsítése is, ahol az egyes, főleg vegyi üzemekben gyorsan változó technológiáik, a megváltozott minőségű szennyvíz fogadása és derítése állítja próba elé az eredetileg más minőségre épült berendezéseket. Ugyanakkor elmondhatom, hogy szakembereink képzettségét, berendezéseink korszerűségét tekintve előkelő helyen állunk a nemzetközi mezőnyben. Főleg a regionális vízművek építési technológiája fejlődött igen komoly szintre az utóbbi évtizedben.Nem mondhatom el azonban ezt az üzemeltetési színvonalról; kevés a korszerű kapcsolódó létesítmény, azok műszerezettsége, szerelvényei hiányosak. — Milyen konkrét eredményt hozott az Egerben lezajlott konferencia az elmondottakkal összefüggésben? — A legfontosabb, hogy igen széles körben sikerült a szakterület vezetőivel, munkatársaival, s a közvetlenül kapcsolódó szervek és intézmények képviselőivel szót értenünk. Ilyen széles körű vízügyi konferencia hazánkban még nem volt. Nemcsak az előadások, a vita alatt, hanem a kötetlen eszmecserék során is lehetőség nyílt a szó igazi értelmében vett tapasztalatcsere jellegű beszélgetésekre. Úgy érzem, hogy közösen sikerült megfogalmaznunk legfontosabb célkitűzéseinket, s ez garancia arra, hogy azok végrehajtásában is egységes lesz a szemlélet. (faludi) December 12-én új székházában tartja közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara — Legközelebbi közgyűlését december 12-én tartja a Magyar Kereskedelmi Kamara — jelentette be pénteken a Parlament Gobelintermében rendezett sajtótájékoztatóján Kallós Ödön, a Kamara elnöke. A most sorra kerülő negyedik közgyűlést már a Kamara Kossuth Lajos téri, új székházába hívták össze, amelynek átadása rövidesen megkezdődik. Az új székházzal a Kereskedelmi Kamara munkájához jobb technikai feltételeket teremtenek, ennél azonban még fontosabb, hogy az eddiginél is több nyerőkészséggel kívánja segíteni a Kamara tagvállalatainak nemzetközi együttműködését, még hatékonyabban akarja képviselni tagjainak érdekeit itthon és külföldön. A Magyar Kereskedelmi Kamara jelenleg 347 vállalatot tömörít. Mivel lényegében valamennyi vállalatnak érdeke, hogy a tekintélyes fórum közreműködjék külföldi üzleti kapcsolatainak kiépítésében, számolni lehet azzal, hogy a tagvállalatok köre tovább bővül. Éhes ® a gépkocsiktól A 27 ezer állami személygépkocsiból csak 11 ezer maradt az üzemeknél, a vállalatoknál, az intézményeknél. Erről szól írásunk lapunk 3. oldalán. Mi lesz a Kozmán kilátóval ? A szép kirándulóhelyért aggódókat nyugtatjuk meg a 4. oldalon közölt írásban. Rajt előtt a vízilabdázók Pócsik Dénes edző nyilatkozott lapunk munkatársának, amelyet a 7. oldalon olvashatnak. 9 Szakszervezetei Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról számolt be. Október 12-13 Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról Hagyomány már, hogy október hónapban a szocialista hazafiságról tanácskoznak Egerben. A Honvédelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, valamint Eger Város Tanácsa hat esztendővel ezelőtt rendezte első alkalommal a hagyományteremtő tanácskozást, amely azt vizsgálta, hogy hogyan tükrözi irodalmunk a szocialista hazafiság gondolatát. A következő évben a pedagógia, majd az ifjúság, a filmművészet és a történettudomány aspektusából a legjobb szakemberek cseréltek véleményt a szocialista hazafiságról. Október 12-én és 13-án ismét tanácskozás lesz Egerben. Ezúttal a legszélesebb érdeklődésre számot tartó téma a hazafias honvédelmi nevelés és a tömegtájékoztató eszközök kapcsolata kerül megvitatásra. Jó hátteret biztosít ennek a tanácskozásnak az a körülmény, hogy ezekben a napokban ünnepeljük Dobó István halálának 400. évfordulóját. A kétnapos vita a hagyományoknak megfelelően most is katonai parádéval kezdődik. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes a Dobó téren fogadja a helyőrség díszalakulatának tisztelgését, majd Trezsenyik Sándor, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára köszönti a vendégeket. Ezután az egri vármúzeumban emléktáblát avatnak Debró István halálának 400. évfordulója alkalmából. Megemlékezést mond dr. Nagy József, a történelemtudományok kandidátusa. A tanácskozás délután kezdődik. Előbb dr. Varga János, Eger város tanácselnöke köszönti a résztvevőket, majd Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára mond megnyitó beszédet. Ezután kerül sor a vitaindító előadásra, amelyet dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tart Hazafias honvédelmi nevelés és a tömegtájékoztató eszközök címmel. Az előadást vita követi. Ezúttal is sor kerül kitüntetések, nívódíjak és jutalmak átadásária