Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka l t Folytatás az 1. oldalról:A hidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell állítani a széntüzelést. " Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük. Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermesztés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A kormány minderre már kidolgozta munkaprogramját. A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotómunka. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és műszaki fejlődés kibontakozását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerűbb módszereket. Minden szinten tovább kell fejleszteni tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését, az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését. Ezután a miniszterelnök nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról beszélt, s ennek során, többi között elmondotta, hogy: — Rövidesen sor is kerül Prágában a KGST 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd a tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtásához. Kuba belépése a KGST-be, a Finnországban megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST- nek, mint szervezetnek a súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. — Arra törekszünk— hangsúlyozta Fock Jenő —, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Arra kell törekeddn, hogy a nemzetközi k?***w?ittségeinknek továbbra is maradéktalanul eleget tegyünk, és ezzel még nagyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak. Életszínvonalpolitikánk: következetes — Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások márius 1-én életbe léptetett központi béremelését. Az intézkedés töb mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjedt ki, s 1973-ban 10 hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az elosztásnál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos, vagy folyamatos munkarendben. Az intézkedések hatására csökken az alacsony jövedelmi színvonalon élő családok száma. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében az idén is több intézkedés lépett életbe — hangsúlyozta a kormány elnöke. A szénbányászatban és a villamosenergia-iparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Néhány vállalatnál és szövetkezetnél kísérletként bértömeg-gazdálkodást vezettünk be. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék ennek előnyeit. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddigieknél jobban irányítsa és befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatát, elősegítse, hogy azonos munkát végző munkások, azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A XIV. ötéves terv időszakában folytatódik a munkaidő általános csökkentése. 1972. II. felében a tervező és szervező intézetekben, a beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezették be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidőcsökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidőcsökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. • A nyugdíjasok helyzetét javította a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hátralevő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a sajátjogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. A népgazdasági terv fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A IV. ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A kereskedelem, a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. Árrendszerünket tovább kell javítani Fod Jenő ezután az árrendszerünkről szólt. Hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk fejlesztésében az árrendszer különleges szerepet tölt be, fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének nemlokterében áll, ezért politikai hatása ié jelentős. A termelői árrendszer jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révére elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok nem jutnak munkájuk minőségével arányos jövedelemtöbblethez, viszont a kevésbé gazdaságos üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azonban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták,vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése enélkül lehetetlen. Igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A fogyasztói árszínvonal 1968/72 között négy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban mint az előző években. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedést azt semmiképpen nem haladhatja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal lehet felhasználni. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej- és tejtermékek fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság széles körét érintő életszínvonal-politikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszárításra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. Teljesítettük lakásépítési terveinket Ezután a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozott az expozé. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 196ü-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975- ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. — Lakásépítési terveinket teljesítettük — mondta a kormány elnöke. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 ezer lakást építettünk. Ebből az utóbbi két évben mintegy 165 ezret. A még hiányzó 226 ezer lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható. Ezután a közlekedés fejlődéséről beszélt a miniszterelnök, majd az egészségügy helyzetét elemezte. Szólt az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi törvényről, amely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban részesül. A népesedés helyzetéről szólva kihangsúlyozta, hogy a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell, hogy a népszaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt. A jelenlegi arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen — hangsúlyozta Fock Jenő. A lakosság elöregedésének jele, hogy a nyugdíjasok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszámát. Hosszabb távon mind kevesebben lépnek a munkaképes korú nemzedék sorába. Demográfusaink szerint, ha a jelenlegi népszaporodás változatlan marad, 20—30 év múlva társadalmunknak már nemcsak a korösszetétele módosul, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük – mondta a miniszterelnök. — Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt,akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát, növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg már a jövő esztendőben. Ehhez csatlakozóan az óvoda-, bölcsődehálózat gyorsabb fejlesztésének szükségességét emelte ki fontos feladatként. A tanácstörvényről szólva megállapította, hogy az bevált a gyakorlatban. Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviseli a lakosság érdekeit. A most működő, 1971. tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár, a népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. Jó alkalom ez az ország népe véleményének, javaslatainak megismerésére is. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk — mondta Fock Jenő. Erősödő nemzetközi kapcsolatok A beszámolóban ezután a külpolitikai helyzet elemzése következett. A kormány elnöke szólt arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségein. A szocialista világ sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fe, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami összeköt bennünket az imperializmus elleni harcban. A kínai vezetők e fontos tanulságot sajnos, mindmáig nem szívlelték meg. A vietnami helyzetről szólva elmondta, hogy a vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül; támogatták a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Az enyhülés folyamata Európában tovább folytatódik. Az európai biztonsági értekezlet 1972. november 22-én megkezdődött előkészítő tanácskozásának decemberi szakaszában sikerült tisztázni a tanácskozás szervezeti kérdéseit. Jelenleg, a napirendi javaslatok egyeztetése folyik. A Magyar Népköztársaság kormányának képviselői aktívan közreműködnek a tanácskozás munkájában. — Céljaink, terveink és soron következő feladataink úgy látszik reálisak — mondta befejezésképpen Fock Jenő. — Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása, a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia, az állampolgári jogok biztosítása megköveteli a szigorú rendet és fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán kialakult aktív alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érhet el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét, és dr. Bodnár Ferenc felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. A vitában többek között felszólalt dr. Novák Pálné, Heves megye országgyűlési képviselőnője is. Dr. Novák Pálné, Heves megyei képviselőnő felszólalása Dr. Novák Pálné, Heves megyei képviselőnő felszólalása bevezető részében a városok és város környéki községek szervezeti életével, s annak tapasztalataival foglalkozott, különös tekintettel arra, hogy Hatvan e tekintetben az országos modell szerepét tölti be, további öt várossal egyetemben. Megállapítása szerint a város munkamódszere növelte Boldog, Heréd, Kökényes községek tanácsmunkájának szakmai színvonalát, elősegítette az egységes, gazdasági rend kialakítását, aminek legjobb bizonysága az együttesen létrehozott sertéstelep és az ivóvízellátás megoldása. De ez, az együttműködés sohasem sértette az egyes községek önkormányzatát. — Kívánatos lenne természetesen a néhány év alatt kipróbált szervezeti forma kiterjesztése, továbbfejlesztése — mondotta a képviselőnő. — Ezt néhány felmerült probléma is indokolja. A községek felújítására és intézmény-működtetésre fordítható pénze külön-külön nem jelentős, és koordinálásra a lehetőség minimális. Ezen túlmenően a város és város környéki községek közötti költségvetési, fejlesztési egyeztetésben is megvannak az ellentmondások. Az egyik községben például igen körülményesen sikerült pedagógus fizetést biztosítani egy tanulócsoport megbontásához. Ugyanez mondható a térben és időben szétaprózódott fejlesztési, pénzeszközökre. Kérem a kormány illetékes szerveit, vizsgálják meg a racionálisabb gazdálkodás lehetőségeit! Beszélt dr. Novák Pálné az anva- és gyermekvédelem szempontjából nagy jelentőségű gondozási segély bevezetéséről, megállapítva, hogy mint minden intézkedésben, itt szintén a gyakorlat veti fel — pozitív vonások mellett — a problémákat, így például a gyermekgondozási segélyt ugyan mind többen veszik igénybe, de közülük sokan egy esztendő után, esetleg hamarabb, visszamennek munkahelyükre, félvén az életszínvonal csökkenésétől. Valamint a szakmai tudásban bekövetkező visszaeséstől. Ezzel együtt jár aztán, hogy növekszik a bölcsődei férőhelyek iránti igény, amely igénnyel nem tudunk lépést tartani, miután e feladat megoldásából a különböző vállalatok nem vesznek részt kellő mértékben. A képviselőnő kérte a kormányt, hogy a népszaporulat elősegítésére teendő intézkedések közepette — a többi gyermekintézményekkel együtt — szorgalmazza a bölcsődék fejlesztését, mivel ez kihat a szakképzett dolgozók munkába állítására is. Beszéde befejező részében a sportmozgalom aktuális kérdéseivel, a gyermekek és fiatalok testi nevelésével foglalkozott Heves megye képviselőnője. — Ez a kérdés utóbb sokunkban felmerült, mert szinte hihetetlen, mit lehet kihozni szellemi téren mai fiataljainkból — mondotta dr. Novák Pálné. — Elhanyagoljuk azonban a testkultúrát, amely pedig a tudás mellett az egészséges életörömök forrása. Itt az ideje, hogy mi szülők is belássuk, a jó bizonyítvány nem elég az egészséges, életerős nemzedékek felnövekedéséhez. A természettudományok, társadalomtudományok elsajátításán túl szükség van a testileg, fizikailag kulturált személyiségekre, akik aztán azonosulni tudnak szocialista társadalmunk céljaival, feladataival. Ennek érdekében, véleményem szerint, szükséges növelni az iskolai testnevelési órák, sportfoglalkozások számát, s biztosítani az ehhez való tárgyi és személyi feltételeket. Mert mi ma e téren a helyzet? Tapasztalatom szerint ötszáz tanulóra jut egy szaktanár az általános iskolákban, tehát a kötel az öí óraszám mellett legjobb mintegy 16 százaléka vehet részt sportfoglalkozáson. Hasonló jelentőségű a probléma rendezése a középiskolás korú fiatalok, vagy a felnőttek körében, ami nem jó. S még külön kiemelném a sport szerepét a serdülőkor problémáinak megoldásában, a szabadidő hasznos eltöltésében, illetve hangsúlyoznám azt a munkát, ami a sportolás iránti igény felkeltésében mindannyiunkra hárul! A képviselőnő végül kérte a kormányt, tegyen intézkedéseket a tömegsport fejlesztésére, a sportszerek tömegméretű gyártására, s azok elérhető áron való forgalmazására.★ Több felszólalást követően befejeződött a szerdai tanácskozás. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. MÉMMMQ esetben is « tanulóknak. 1973. már.«« 23. csfilöríS»