Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka l t Folytatás az 1. oldalról:A hidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell ál­lítani a széntüzelést. " Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási poli­tikánkkal, valamelyest mér­sékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi prog­ramját alapvetően teljesít­jük. Jelentős változások történ­tek a mezőgazdaságban, át­alakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. A ter­vezettnél valamelyest gyor­sabb ütemű az állattenyész­tés növekedése. A túlteljesí­tést elsősorban a sertés- és baromfitartás örvendetes fej­lődése teszi lehetővé. A következő években meg­oldandó feladatok sem ki­sebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A növény­­termesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöld­ségtermesztés problémáit, to­vábbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő­­ fel­adatait. A kormány minder­re már kidolgozta munka­­programját. A szocialista társadalom építésében fontos helyet fog­lal el a tudományos alkotó­munka. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és műszaki fej­lődés kibontakozását, a jelen­­­­tősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meg­gyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább al­kalmazzuk a korszerűbb mód­szereket. Minden szinten tovább kell fejleszteni tervezői munkánkat.­ ­ Különösképpen elő kell se­gíteni a tervező szervek kö­zötti együttműködést, javíta­nunk kell a végrehajtás el­lenőrzését, az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését. Ezután a miniszterelnök nemzetközi gazdasági kap­csolatainkról beszélt, s ennek során, többi között elmondot­ta, hogy: — Rövidesen sor is kerül Prá­gában a KGST 27. ülésszaká­ra. A magyar küldöttség az­zal a szándékkal utazik majd a tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hoz­zá az integrációs program to­vábbi végrehajtásához. Kuba belépése a KGST-be, a Finn­országban megkezdett tár­gyalások, valamint más or­szágok érdeklődése bizonyít­ja, hogy növekszik a KGST- nek, mint szervezetnek a sú­lya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági élet­ben. — Arra törekszünk­­— hangsúlyozta Fock Jenő —, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szer­vezetek működésében rejlő lehetőségeket. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Arra kell tö­­rekedd­n­, hogy a nemzetközi k­?***w?i­ttségeinknek tovább­ra is maradéktalanul eleget tegyünk, és ezzel még na­gyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak. Életszínvonal­politikánk: következetes — Politikánk, gazdaságpo­litikánk alaptétele, hogy gaz­dálkodásunk eredményessé­gével egyidejűleg emelkedjék népünk­ életszínvonala. Gaz­dasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkö­rülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Részben a reálbérek növe­kedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indo­­kolt változtatása céljából ha­tározta el a párt és a kor­mány az ipari és építőipari munkások már­ius 1-én élet­be léptetett központi bér­emelését. Az intézkedés töb mint egymillió 300 ezer dol­gozóra terjedt ki, s 1973-ban 10 hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az elosztásnál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató ipar­ágak és vállalatok, a nehéz­ és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoz­nak több műszakos, vagy folyamatos munkarendben. Az intézkedések hatására csökken az alacsony jö­vedelmi színvonalon élő családok száma. A bérezési rendszer ru­galmasabbá tétele érdekében az idén is több intézkedés­ lépett életbe — hangsúlyoz­ta a kormány elnöke. A szénbányászatb­an és a vil­­lamosenergia-iparban a sa­játosságokat jobban figye­lembe véve megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függ­jenek. Néhány vállalatnál és szövetkezetnél kísérletkén­t bértömeg-gazdálkodást ve­zettünk be. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszerve­zés segítségével létszámtar­talékaikat feltárják és át­csoportosítják, anyagilag is érezzék ennek előnyeit. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve kidolgozzák a szakmai bé­rek országos táblázatát. En­nek az lesz a feladata, hogy az eddigieknél jobban irá­nyítsa és befolyásolja a vál­lalatok­­ bérezési gyakorla­tát, elősegítse, hogy azonos munkát végző munkások, azonos skálájú alapbért kap­janak a népgazdaság vala­mennyi ágazatában és szek­torában. A XIV. ötéves terv idősza­kában folytatódik a munka­idő általános csökkentése. 1972. II. felében a tervező és szervező intézetekben, a be­ruházó vállalatoknál és ipa­ri kutatóintézeteknél vezet­ték be a csökkentett mun­kaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatás­ban dolgozók munkaidő­csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további terü­leteken történő munkaidő­­csökkentés alapelveit, felté­teleit és ütemezését. • A nyugdíjasok helyzetét­­ javította a munkában mara­dásra ösztönző nyugdíjrend­szer 1972. januárjától tör­tént bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavál­lalás időtartamának bővíté­se. A korábbi nyugdíjtör­vény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelen­tősen elmarad a jelenleg­ megállapított nyugdíjak ös­­­szegétől Arra törekszünk, hogy a kü­lönböző időpontban nyu­galomba vonultak nyug­díja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hát­ralevő részében a régi nyug­díjak emelésével együtt fel­emeljük a sajátjogú és öz­vegyi nyugdíj­ együttes ös­­­szegét, valamint a házastár­si pótlék felső határát. A népgazdasági terv fon­tos­­ célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A IV. ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében­­ voltak­ ellátási hiá­nyosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A kereskedelem, a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. Árrendszerünket tovább kell javítani Fod­­ Jenő ezután az ár­rendszerünkről szólt. Hang­­­­súlyozta, hogy gazdasági éle­­tünk fejlesztésében az ár­rendszer különleges szerepet tölt be, fontos szabályozója­­ mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény ér­deklődésének­ nemlokterében áll, ezért politikai hatása ié jelentős.­­ A termelői árrendszer jelenlegi fogyaték­ossága fő­képpen­­ az, hogy az elvoná­sok és támogatások révére elfedi a termelés gazdasá­gosságában levő különbsé­geket. A hatékonyabban dol­gozó vállalatok nem jutnak munkájuk minőségével ará­­­nyos jövedelemtöbblethez, viszont a kevésbé gazdasá­gos üzemekben is lehet lát­szólag nyereséggel gazdál­kodni. Ezért termelői árrend­szerünket tovább kell fej­leszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkenté­séről, pedig a jövedelmező, gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme.­­ Az árstabilitás biz­tosítására és a szigorúbb ár­­ellenőrzésre a kormány szé­les körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy ré­sze az indokolatlan áreme­lések megelőzését hivatott biztosítani. A kormányzat, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munká­ját jobban összehangolni, a visszaélések megakadályozá­sára tett intézkedéseket el­lenőrizni. Szükséges azonban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagol­ták­,­­vagy nem követelték meg. A termelői árak ellen­őrzése enélkül lehetetlen. Igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell vé­gezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A fogyasztói árszínvonal 1968/72 között négy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez év­ben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját mun­kánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedé­se következtében növeksze­nek gyorsabban mint az elő­­­ző években. Arra kell töre­kednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat min­denképpen megtartsuk, az emelkedést azt semmiképpen nem haladhatja meg. Az eh­hez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tar­talékot csak rendkívüli gon­dossággal lehet felhasználni. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej- és tejtermékek fogyasztói áremelésével egy­idejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül nö­veltük a nyugdíjak, a csalá­di pótlékok, gyermekgondo­zási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-től csök­kentettük egyes ruházati ter­mékek árát.­ Még az idén to­vábbi árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő áru­alapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság szé­les körét érintő életszínvo­nal-politikánkkal összhang­ban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek­­ ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a tex­tiláruk tömegét átfogó ár­­leszárításra csak a követke­ző ötéves tervben kerülhet sor. Teljesítettük lakásépítési terveinket Ezután a lakosság élet­­körülményeit­ befolyásoló té­nyezők­ közül az egyik leg­­fontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozott az expozé. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 196ü-ban 15 éves lakásfej­lesztési ter­vet dolgozott ki, amely 1975- ig egymillió lakás felépíté­sét tűzte ki célul. — Lakásépítési terveinket­­ teljesítettük — mondta a kormány elnöke. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az ál­lami telepszerű lakások épí­tése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az ed­dig eltelt 12 év alatt 774 ezer la­kást építettü­nk. Ebből az utóbbi két évben mintegy 165 ezret. A még hiányzó 226 ezer la­kás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósít­ható. Ezután a közlekedés fej­lődéséről beszélt a minisz­terelnök, majd az egészség­ügy helyzetét elemezte. Szólt az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi tör­vényről, amely kimondja: az egészségügy állami fel­adat, s egyben az egész tár­sadalom ügye. Ennek alap­ján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes or­vosi ellátásban részesül. A népesedés helyzetéről szól­va kihangsúlyozta, hogy a szocialista­­ Magyarország jö­vendő lakossága iránti mély­séges felelősségtől áthatva biztosítanunk kell, hogy a népszaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meg­­­­hozott intézkedéseink hatá­sára 1967-től kezdődően va­lamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a fo­lyamat megállt. A jelenlegi arány még mindig nem meg­felelő, nemzetközi összeha­sonlításban is kedvezőtlen — hangsúlyozta Fock Jenő. A lakosság elöregedésének je­le, hogy a nyugdíjasok szá­ma megközelíti az ipari munkások teljes létszámát. Hosszabb távon mind keve­sebben lépnek a munkaké­pes korú nemzedék sorába. Demográfusaink szerint, ha a jelenlegi népszaporodás változatlan marad, 20—30 év múlva társadalmunknak már nemcsak a korösszetétele módosul, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspoliti­kánk alapjának tekintjük – mondta a miniszterelnök. — Nem akarunk­ olyan megszi­gorításokat bevezetni, ami­lyenek korábban érvényben voltak. Tudjuk, hogy a köz­szellemen és a közfelfogá­son is változtatni kell. A szocialista társadalom min­den téren azoknak­ ad előnyt,­­akik a társadalom jövőjé­nek alakításáért felelősséget éreznek és annak érdekében gondokat is vállalnak ma­gukra. Fel kell emelni a két­gyermekes szülők csalá­di pótlékát, növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg már a jövő esz­tendőben. Ehhez csatlakozóan a­z óvo­da-, bölcsődehálózat gyor­sabb fejlesztésének szüksé­gességét emelte ki fontos feladatként. A tanácstörvényről szólva megállapította, hogy az be­vált a gyakorlatban. Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól kép­viseli a lakosság érdekeit. A most működő, 1971. tavaszán megválasztott tanácsok meg­bízatása néhány hét múlva lejár, a népköztársaság El­nöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok álta­lános választását. Jó alkal­­om ez az ország népe véle­ményének, javaslatainak megismerésére is. Ismertes­sük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredmé­nyeinket, amelyekre vala­mennyien büszkék lehetünk — mondta Fock Jenő. Erősödő nemzetközi kapcsolatok A beszámolóban ezután a külpolitikai helyzet elemzése következett. A kormány el­nöke szólt arról, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország erőteljes fel­lépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egy­re inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségein. A szocialista vi­lág sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépné­nek fe, ha minden szocia­lista ország vezetői azt ke­resnék, ami összeköt ben­nünket az imperializmus el­leni harcban. A kínai veze­tők e fontos tanulságot saj­nos, mindmáig nem szívlel­ték meg. A vietnami helyzetről szólva elmondta, hogy a vi­etnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül; támogatták a szo­cialista országok, az egész haladó emberiség. A vietna­mi fegyverszüneti megálla­podás aláírása után felléleg­zett a világ. Az enyhülés folyamata Európában tovább foly­tatódik. Az európai biztonsági érte­kezlet 1972. november 22-én megkezdődött előkészítő ta­nácskozásának decemberi szakaszában sikerült tisztáz­ni a tanácskozás szervezeti kérdéseit. Jelenleg, a napi­rendi javaslatok egyeztetése folyik. A Magyar Népköz­­társaság kormányának kép­viselői aktívan közremű­ködnek a tanácskozás mun­kájában. — Céljaink,­­ terveink és soron következő feladataink úgy látszik reálisak — mond­ta befejezésképpen Fock Je­nő. — Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása, a népgazdaság min­den területén. Ennek nélkü­lözhetetlen feltétele az ál­lampolgári fegyelem megszi­lárdítása. Hangsúlyozni sze­retném, hogy a szocialista demokrácia, az állampolgári jogok biztosítása megköve­teli a szigorú rendet és fe­gyelmet is, a törvények, ha­tározatok és rendeletek elő­írásainak betartását, követ­kezetes végrehajtását. Né­pünk mind világosabban lát­ja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság hatá­rozata nyomán kialakult ak­tív alkotó politikai légkör­ben az élet minden terüle­tén újabb sikereket érhet el. Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszédét szünet követ­te, majd Varga Gáborné vet­te át a tanácskozás elnöki tisztét, és dr. Bodnár Ferenc­ felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki expozé vi­tája. A vitában többek között felszólalt dr. Novák Pálné­, Heves megye országgyűlési képviselőnője is. Dr. Novák Pálné, Heves megyei képviselőnő felszólalása Dr. Novák Pálné, Heves megyei képviselőnő felszóla­lása bevezető részében a vá­rosok és város környéki köz­ségek szervezeti életével, s annak tapasztalataival fog­lalkozott, különös tekintettel arra, hogy Hatvan e tekin­tetben az országos modell szerepét tölti be, további öt várossal egyetemben. Meg­állapítása szerint a város munkamódszere növelte Bol­dog, Heréd, Kökényes közsé­gek tanácsmunkájának­­ szak­mai színvonalát, elősegítet­te az egységes, gazdasági rend kialakítását, aminek legjobb bizonysága az együttesen lét­rehozott sertéstelep és az ivóvízellátás megoldása. D­e ez, az együttműködés soha­sem sértette az egyes közsé­gek önkormányzatát. — Kívánatos lenne termé­szetesen a néhány év alatt kipróbált szervezeti forma kiterjesztése, továbbfejlesz­tése — mondotta a képvise­lőnő. — Ezt néhány felme­rült probléma is indokolja. A községek felújítására és intézmény-működtetésre for­dítható pénze külön-külön nem jelentős, és koordinálás­ra a lehetőség minimális. Ezen túlmenően a város és város környéki községek kö­zötti költségvetési, fejleszté­si egyeztetésben is megvan­nak az ellent­mondások. Az egyik községben például igen körülményesen sikerült pe­dagógus fizetést biztosítani egy tanulócsoport megbontá­sához. Ugyanez mondható a térben és időben szétaprózó­dott fejlesztési, pénzeszközök­re. Kérem a kormány illeté­kes szerveit, vizsgálják meg a racionálisabb gazdálkodás lehetőségeit! Beszélt dr. Novák Pálné az anva- és gyermekvédelem szempontjából nagy jelentő­ségű gondozási segély beve­zetéséről, megállapítva, hogy mint minden intézkedésben, itt szintén a gyakorlat veti fel — pozitív vonások mel­lett — a problémákat, így például a gyermekgondozási segélyt ugyan mind többen veszik igénybe, de közülük sokan egy esztendő után, esetleg hamarabb, vissza­mennek munkahelyükre, fél­vén az életszínvonal csökke­nésétől. Valamint a szakmai tudásban bekövetkező vissza­eséstől. Ezzel együtt jár az­tán, hogy növekszik a bölcső­dei férőhelyek iránti igény, amely igénnyel nem tudunk lépést tartani, miután e fel­adat megoldásából a külön­böző vállalatok nem vesznek részt kellő mértékben. A képviselőnő kérte a kor­mányt, hogy a népszaporulat elősegítésére teendő intézke­dések közepette — a többi gyermekintézményekkel együtt — szorgalmazza a böl­csődék fejlesztését, mivel ez kihat a szakképzett dolgozók munkáb­a állítására is. Beszéde befejező részében a sportmozgalom aktuális kérdéseivel, a gyermekek és fiatalok testi nevelésével foglalkozott Heves megye képviselőnője. — Ez a kérdés utóbb so­kunkban felmerült, mert szinte hihetetlen, mit lehet kihozni szellemi téren mai fiataljainkból — mondotta dr. Novák Pálné. — Elha­­­nyagoljuk azonban a testkul­túrát, amely pedig a tudás mellett az egészséges élet­örömök forrása. Itt az ideje, hogy mi szülők is belássuk, a jó bizonyítvány nem elég az egészséges, életerős nem­zedékek felnövekedéséhez. A természettudományok, társa­dalomtudományok elsajátítá­sán túl szükség van a testi­leg, fizikailag kulturált sze­mélyiségekre, akik aztán azonosulni tudnak szocialista társadalmunk céljaival, fel­adataival. Ennek érdekében, véleményem szerint, szüksé­ges növelni az iskolai testne­velési órák, sportfoglalkozá­­sok számát, s biztosítani az ehhez való tárgyi és személyi feltételeket. Mert mi ma e téren a helyzet? Tapasztala­tom szerint ötszáz tanulóra jut egy szaktanár az általá­nos iskolákban, tehát a köte­­l az öí óraszám mellett legjobb mintegy 16 százaléka vehet részt sportfoglalkozáson. Ha­sonló jelentőségű a problé­ma rendezése a középiskolás korú fiatalok, vagy a felnőt­tek körében, ami nem jó. S még külön kiemelném a sport szerepét a serdülőkor problémáinak megoldásában, a szabadidő hasznos eltölté­sében, illetve­­ hangsúlyoz­nám azt a munkát, ami a sportolás iránti igény felkel­tésében mindannyiunkra há­rul! A képviselőnő végül kérte a kormányt, tegyen intézke­déseket a tömegsport fej­lesztésére, a sportszerek tö­­megméretű gyártására, s azok elérhető áron való­ for­galmazására.★ Több felszólalást követően befejeződött a szerdai ta­nácskozás. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, a miniszterel­nöki beszámoló feletti vitá­val folytatja munkáját. MÉMMMQ esetben is « tanulóknak. 1973. már.«« 23. csfilöríS»

Next