Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

APILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évfolyam, 68. szám ) 1973. március 22., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk ta­nácskozásán részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvisel­letek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tő­kés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna völgyében. A tanácshatalom lét­rehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan tár­sadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely tíz korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta le­győzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmá­nyolásnak, a népek elnyomásának.­­ Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió fel­szabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küz­delme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosz­tály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szo­cialista társadalom teljes felépítésén, így lett népköztár­saságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak —, hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az El­nöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényere­jű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemu­tatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisz­tertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi mi­niszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárás­ról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. A­ Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásai 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő: Szilárd alapokon erősödik rendszerünk — Tisztelt országgyűlési­­ Kormányunk munkáján­ak középpontjában az­­ SZMP X. kongresszusa sá­­rozataiból adódó feladatok ; az országgyűlés által két­­vel ezelőtt elfogadott kor­­mányprogram megvalósítása 1. Az 1911-ben jóváhagyott ormányprogram időarányos •szét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alap­­­on, vívmányaink tovább­­fjlesztésével erősödik rend­őrünk. Munkásosztályunk, olgozó népünk helytállása román társadalmunk építé­­s tervszerűen halad, előbb­­e léptünk a szocializmus tel­is felépítésének útján. Az­rszág belpolitikai helyzete­iegyensúlyozott An állam­at alom szí1 érd, alapvetően minden területen érvényesül útiunk iránymutatása alap in a munkásosztály vezető terepe. Tovább erősödött ál­lamrendszerünk politikai napja, a munkás-paraszt ■övetség. Fejlődött a társa­dalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Az üzemi, a ta­nácsi szervek útján, a tö­­megsz­ervezetek és a tömeg­­mozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvé­tele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a kép­viseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyé­nek intézője. Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány törvény­­alkotó munkájának legutób­bi eredményeire tett vissza­pillantást,­ majd a további feladatokról szólt. Elmondta, hogy az országgyűlés jelenle­gi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló tör­vényjavaslat megvitatására és várhatóón elfogadására. Az országgyűlés őszi üléssza­kán kívánja a kormány elő­terjeszteni a miniszteri fele­lősségről, valamint a statisz­tikáról szóló törvényj­avasla­­tokat . Hazánkban a késrend és a közbiztonság — folytatta a továbbiakban — szilárd. Biz­tonsági szerveink megbízha­tóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fel­lépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bí­róságok ítéletei következete­sek, bár a kormány megíté­lése szerint kívánatos lenne a gaz­dasági bűncselekmények­nél, vétségeknél az anya­gi kártérítéssel, a pénz­büntetéssel keményebben élni. . Fegyveres erőink tervsze­rűen fejlődnek. Néphadsere­günk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült­­ or­szágok hadseregeivel össz­hangban, egységes elgondolá­sok alapján végezzük. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvo­nala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy felké­szítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az éj­ítőmun­­kára, a szakmára, a közössé­gi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált el­töltésére. Minden lehetőségünk adott a IV. ötéves terv teljesítéséhez Országunk gazdasági fej­lődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre ér­demlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtart­va, minden lehetőségünk adott a IV. ötéves terv telje­sítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben, rész­ben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a fel­halmozás aránya, a külke­reskedelem és a költségvetés egyensúlya. Intézkedéseik hatására tavaly mindhárom­ területen javulást értünk el Minden erőnkkel arra törek­szünk, hogy ezt a folyama­tot továbbra is segítsük és ezzel a népgazdaság egyen­súlyát ez év végére, s még inkább 1974/75-re megerősít­sük. Ezután a kormányelnök a KB múlt év novemberi ülé­sének jelentőségét méltatta, majd arról beszélt, hogy ta­­valy decemberben a Minisz­tertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bi­zottság határozatával kap­csolatos állami feladatokról, s a kormány azóta igen sokat tett a párthatározatban meg­jelölt feladatok megvalósítá­sára. — Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társalám­i­­ ter­melés hatékonyságának erő­teljes növelése és ennek ré­vén olyan ütemű fejlődés biztosítása, , amely lehetővé teszi a lakosság életszínvo­nalának rendszeres növelé­­­­sét, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának to­vábbi javítását, a termelés­nek, a korszerűség követel­ményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti va­gyon jelentős gyarapítását. Társadalmi termelésünk hatékonyság­­a az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemé­vel nem lehetünk elége­dettek. Figyelembe véve a munka­erőhelyzetünket­, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különö­sen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. A munka termelékenységét tekintve a szocialista orszá­gok sorában középen fogla­lunk helyet, s a legfejlettebb kapitalista országokhoz­­ ké­pest pedig 10—15 éves elma­radásunk van. A szocialista országokkal 1970/71-ben kialakult külke­reskedelmi passzívum 1972- ben megszűnt, a tőkés orszá­gokkal lebonyolított forgal­munkban pedig a tervezett­nél jobban csökkent, együtte­sen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972. évi terv keretén belül tett intézkedé­sekkel. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még to­vábbi évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javí­tása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Az egyensúlyi helyzet át­tekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének né­hány időszerű kérdéséről szólt Fock Jenő, s ennek so­rán hangsúlyozta: — Az embereknek a szoci­alizmusért, hazájukért, üze­mükért, szövetkezetükért ér­zett felelősségére az eddigi­nél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kérdés , és az em­bereknek mondott­ okos, köz­vetlen szó nélkül a nyerség­­részesedés vagy egyéb ösz­tönzés sem igazi érték. Eredmények és feladatok a gazdasági fejlesztésben — A népgazdaság termelés­ szerkezetének­ átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési progra­mok, amelyek több gazdasá­gi ágazat egybehangolt, nagy­­­­arányú és gyors ütemű fej­lesztését szolgálják. E prog­ramok kedvező hatása már a IV. ötéves tervidőszakban jelentkezik. Energiagazdálko­dási­­ koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogé­nek előretörése­ és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a la­kosságnak, hogy a háztartá­sok jelentős részében korsze­rű fűtőanyagot használnak. Ám azt is látjuk, hogy a tü­zelőanyag-felhasználás átállí­tásában hibák is történtek, elsősorban az ipari üzemek­ben túlságosan előreszalad­tak, a széntüzelést­ ott is ab­bahagyták, ahol az ma még nem megengedhető, s a tech­­nológiai folyamat nem feltét­lenül teszi szükségessé. Ener­giahelyzetünk nem könnyű, még a tervezett atomerőmű megépítése után is nagyon megfontolt, ta­karékos gazdálkodást kö­vetel. Előfordulhat, hogy a terme­lés területén ott, ahol a szén­(Foly­tatás a 3. oldalon.) Fock Jenő, a kormány elnöke, expozéját tartja. Tanácskozik a­z országgyűlés. (Fotó: Tóth Gize&sA

Next