Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kiMSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGAES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, TJ.szám ARAL-FORINT 1973. április L, vasárnap , Valami egészen új Mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt még bárki érthetett „úgy általában” a mezőgazdasághoz. Ha benézett egy istállóba, vagy rátekintett egy szántóföldre, meg tudta mondani, hogy ott mi történik. Ma már előfordulhat, hogy valaki gyakorló agronómus, de saját üzemétől húsz kilométerrel távolabb már nem mer véleményt mondani, mert fogalma sincs, hogy azon a földön, vagy abban az istállóban mi történik. Ez a tönet annak „Megesihető, hogy a magyar mezőgazdaságban is megjelentek az úgynevezett iparszerű, vagy zárt termelési rendszerek. Úgy lehet ezeket összefoglalni, hogy kiválasztják a célnak leginkább megfelelő növény-, vagy állatfajt Ennek azután biztosítják az adott körülmények között legkedvezőbb elhelyezést táplálkozást vagy műtrágyázást; a folyamatokat pedig a lehető legmagasabb fokún gépesítik. automatizálják. Tudományosan úgy jenntik ki, hogy biztosítják a biológiát kémiai és technikai optikáimét De hiába a «wwMtata. fajta és hét nyelve» beszélő gép, hiába a vegyszer, ha nincs olyan ember, aki mindezt működtetni tudja. És hiába * hozzáértő ember, ha a végterméket nem tettek vagy i smizetik A sárt termelétű rendszer hazai példáit szerencsére már hosszasan sorolhatnánk, de vegyünk csupán kettőt. A bábolnai, úgynevezett CPS-rendszer keretében százezer holdest termett a kukorica egyik évről a másikra 23 százalékkal többet. Csupán ez az egyetlen program egyetlen év alatt több mint félmillió mázsa többletkukoricát adott az országnak. Hajdúbagoeon, amíg hagyományosan termelték a dohányt, 20 ezer forint bruttó bevételt, tetemes ráfizetést hozott minden hold. Az új technológiára áttérve most 35 ezer forint a holdankénti bevétel és ennek több mint húsz é re relék a tiszta haszon. Az ötezer holdas gazdaság „mindössze” 200 holdon termel dohányt, de innen várja növénytermelési bevételeinek egyharmadát. A mezőgazdaságnak [= vteasenglageean — követnie kell az ipar fejlődési ütemét. Így tudunk egyre jobb élelmezést és egyre emelkedő paraszti életszínvonalat biztosítani idehaza, így küldhetjük egyre több mezőgazdasági termékünket külföldre, többek között éppen a ipar fejlesztése érdekében. Mi az előnye a zárt rendszernek? Többet terem, és kevesebb ember kell hozzá. Abban a baromfiólban, ahol addig húszan nyüzsögtek, ma már két ember is elegendő Másik előnye, hogy olyan végterméket produkál,mire a vevőnek, a fogyasztónak éppen szüksége van és ha az igény változik, akkor ezt a termelés is viszonylag gyorsan tudja követni Előnye lenne még, hogy olcsóbban állítja elő a növényt vagy a húst de itt legyünk óvatosak. Mert például az iparszerű sertéstelepek sok mindent bebizonyítottak már, csak azt az egyet nem, hogy ott olcsóbban lehetne sertéshúst előállítani Nem jelentéktelenek a hátrányok nem. Nehéz volna eldönteni, hogy ez hátrány-e, de tény, hogy a zárt rendszerű, vagy iparszerű termeléshez specialisták szükségesek. Az a „kukás”, aki 30 éve ülteti a palántát tördeli a dohányleveleket csak tanfolyam elvégzése után kezelheti a palántázógépet ülheti el a dohánybetakarító kombájnra. Az a baromfi gondozó, aki söprűvel lapáttal és vödörrel kitűnően dolgozott, lehet hogy nem is lesz alkalmas az automaták működtetésén*. A tört renysser ugyanis korábban remetetlen fegyelmet követet A technológiát ugyanis előre, percre és grammra kidolgozssák. Itt nincs olyan, hogy „majd megcsináljuk a jövő héten*. Ami* a műveleti terv előír, azt te is kell végezni. Aki valamiféle légies testereéggfel akarja működtetni ezeket a szerkezeteket a* hamarosan a telepen, vagy kijelölt tábla földön kívül találja magát Egyetlen technológiai hiba azt jelenti, hogy a szállító cég, vagy a rendszer kidolgozója többé nem vállal felelősséget Hátrány az te, hogy ez az újmódi divat nagyon sokba kerül A CPS kukoricatermelői rendszerben például egy alapegység 1300 hold. Énmek a gépesítése ötmillió forint és van olyan vetőmag, amiből egy mártóért ötezer forintot kell fizetőt Annak a bizonyos 200 hold dohánynak a „beállítása” hat és M millió forint befektetést igényelt. As előnyük és hátrányok egybevetéséből tehát nemcsak az derül ki, hogy az iparszerő, vagy sárt rendszerű termelés okos dolog, hanem arra, hogy az egész magyar mezőgazdaságot «re as új módszerre gyorsan nem lehet átállítani Nincs annyi „kiművelt emberfőnk” és nincs annyi pénzünk. Ezért a legújabb módszerek mellett még sokáig használnunk kell az évtizedes eljárásokat, sőt esetenként az évszázados módszereket is. Jövőbe mutat a százmillió forintos szuperautomata sertéstelep, de bizony hizlalnunk kell még disznót azokban a „keccekben” is, ahol ezeknek a cocáknak az elődeit te hizlalták. Szép dolog a paradicsomkombájn, de még sokáig kell kézzel teszedni paradicsomot, résziben. CF. BJ a S Konferencia megyénk kollégiumainak helyzetéről A KISZ központi bizottsága és a Művelődési Minisztérium április elején rendezi meg a kollégiumok országos konferenciáját. Ezt megelőzően a fiatalok közgyűléseken vitatták meg kollégiumaik helyzetét, feladatait. A közéletre nevelés, a kollégiumok és KISZ-szervezetek kapcsolata volt a témája a szombaton Egerben tartott megyei szintű konferenciának is, ahol a megye mintegy 20 kollégiumában, diákotthonában lakó két és fél ezer diákot képviselő fiatalok jelentek meg. Németh Lászlónak, a KISZ megyebizottsága titkárának megnyitója után Somlai Györgyné kollégiumigazgató, a kollégiumok szakfelügyelője tartott referátumot, melyet vita követett- $ Péter János Japánba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a japán kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására Ulánbátorba látogat. ÉDOSZ szocialista brigádok vetélkedője Hatvanban Szombaton a hatvani konzervgyár művelődési házában bonyolították le az ÉDOSZ szocialista brigádok vetélkedőjének területi döntőjét. Hét vállalat csapatai vettek részt a versengésben, amelynek témaköre felölelte a művészetek, a sport, munkavédelem, a szakszervezeti élet és szakmájuk ismeretének különböző kérdéseit. A Zeke Gyula vezetésével lezajlott vetélkedőn a rákospalotai Növényipari Vállalat szocialista brigádja bizonyult legjobbnak 235 pontjával, második a Kecskeméti Konzervgyár, harmadik pedig az Élelmezési Gépszerelő vállalat szocialista brigádja tea. . . a i AKTÍV jelölőgyűlések, sikeres VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK ■ A VÁLASZTÁS IDŐPONTJA: ÁPRILIS 15., REGGEL 6-TÓL DÉLUTÁN 18 ÓRÁIG ■ ÁPRILIS 24—29 KÖZÖTT ALAKULNAK MEG A HELYI TANÁCSOK. •• Ülést tartott a megyei választási elnökség Lévai Ferenc vezetésévtó szombaton délelőtt tartotta ülését a megyei választási elnökség, amelyen részt vett dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, Jenei János, megyei népfronttitkárhelyettes és Ferenci János, a megyei pártbizottság munkatársa is. Görög István, a választási csoport vezetője számolt be a jelölőgyűlések tapasztalatairól. Elmondotta, hogy valamennyi választókörzetben a törvény előírásainak megfelelően zajlottak le a jelölések, amelyekre az aktivitás, a szervezettség volt a jellemző. Az elnökség elégedetten nyugtázta, hogy a választási gyűlések egyharmada már lezajlott, s valamennyit nagy érdeklődés kísérte. A szavazatszedő bizottságok április 5-re alakulnak meg 364 szavazókörzetből, 1820 fővel, akik ezen a napon tesznek esküt az illetékes tanácselnökök előtt. A választások április 15-én reggel hat óra és délután 18 óra között zajlanak le, melyhez minden feltételt biztosítanak a helyi szervek. A választási elnökség ülésén azt is elmondották, hogy a helyi tanácsok alakuló üléseire április 24—29 között kerül sor. Ekkor választják majd meg a megyei tanács tagjait ts. A megyei tanács május 11-én alakul meg. A megyei választási iroda a választás napján a megyei tanács épületében székelt Az iroda elnöke Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, helyettese dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára lesz. Ismét közszemlén a választók névjegyzéke Szombaton az ország valamennyi városában és községében a tanácsok hivatali helyiségében ismét közszemlére tették a választók módosított, most már végleges névjegyzékét Mint ismeretes, a választói listákat első ízben, március 10—19. között függesztették ki a tanácsi hirdetőtáblákra, s március 21-ig lehetett kifogást emelni a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel, vagy az abból való kihagyás miatt Minden választójogosult magyar állampolgárt — több mint hétmilliót—v az állandó lakóhelye szerinti tanácsi választókerület névjegyzékébe vették be. Ha valakinek a választás napjáig — április 15-ig —, változik meg állandó lakhelye, elköltözését a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál kell bejelentenie A bejelentés alapján a választót törlik a névjegyzékből, s arról igazolást állítanak ki. E dokumentum birtokában kérheti — legkésőbb április 14-ig —, felvételét a választók névjegyzékébe új lakóhelye tanácsának végrehajtó bizottságánál. A A verpeléti példa nyomán A nagy múltú hevesi dohánytermesztésnek új, korszerű alapokon ismét lesz jövője. Hogyan valósítják meg? Erre keres választ írásunk a 3. oldalon. A menü és környéke Tíz vendéglőben, illetve étteremben jártunk, mindenütt az olcsó ételeket kerestük. A tapasztalatokról lapunk 4. oldalán számolunk be. Hol vagy, szabad idő? A diákok egy részét túlzott feladatokkal, megbízatásokkal terheli mind a szülő, mind az iskola. Hogyan lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni? Erre keres választ munkatársunk írása lapunk 4. oldalán. Ízlés és bútor Ahol nemcsak az üzlet fontos... Az Agria Bútorgyár kezdeményezését elemzi munkatársunk cikke ez L oldalon Pénz és öntudat Milyen szerepet játszik ez anyagi megbecsülés, egyáltalán helyes eszköz-e az öntudat kialakításában? Erre a kérdésre keres választ munkatársunk cikkében lapunk S. oldalán. Tolókocsis optimizmus Két nagyon szegény ember életéről, jövőjéről szól a riport a &. oldalon. Rejtett hiba, vagy rossz tervezés... E ctm alatt az év elején megrokkant új-hatvani diákétterem körüli anomáliákról ír munkatársunk a 8. oldalon. Építők estéi Hogyan élnek egri szállójukban az építők, hogyan tölthetik leghasznosabban szabad idejüket, estéiket — erről szól Pataky Dezső riportja a 6. oldalon. ■ .‘■‘i '«ü. . i Te Hi zenit lHféiPn M év elején kezdték, meg a munkát a dolgozók ... * , ,. .. « uj egri tejüzemben, ahol naponta 37—38 ezer liter tejet pasztőröznek, s több mint tízféle tejterméket készítenek a korszerű berendezés sekkel. A madártávlatból látható új üzem dolgozóinak munkájáról szól riportunk a lap 5. oldalon, Kiteri Márton felvétel^