Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kiMSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGAES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, TJ.szám ARA­­L-FORINT 1973. április L, vasárnap , Valami egészen új M­ondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt még bárki érthetett „úgy általában” a mezőgazdasághoz. Ha benézett egy istálló­ba, vagy rátekintett egy szántóföldre, meg tudta mondani, hogy ott mi történik. Ma már előfordulhat, hogy valaki gyakorló agronómus, de saját üzemétől húsz kilo­méterrel távolabb már nem mer véleményt mondani, mert fogalma sincs, hogy azon a földön, vagy abban az istállóban mi törté­nik. Ez a tönet annak „Megesihető, hogy a magyar mezőgazdaságban is megjelentek az úgynevezett iparszerű, vagy zárt terme­lési rendszerek. Úgy lehet ezeket összefog­lalni, hogy kiválasztják a célnak leginkább megfelelő növény-, vagy állatfajt Ennek azután biztosítják az adott körülmények között legkedvezőbb elhelyezést táplálko­zást vagy műtrágyázást; a folyamatokat pedig a lehető legmagasabb fokún gépesí­tik. automatizálják. Tudományosan úgy jenntik ki, hogy biztosítják a biológiát ké­miai és technikai optikáimét De hiába a «wwMtata. fajta és hét nyelve» beszélő gép, hiába a vegyszer, ha nincs olyan em­ber, aki mindezt működtetni tud­ja. És hiába * hozzáértő ember, ha a végtermé­ket nem tettek vagy i sm­izetik A sárt termelétű rendszer hazai példáit szerencsére már hosszasan sorolhatnánk, de vegyünk csupán kettőt. A bábolnai, úgyne­vezett CPS-rendszer keretében százezer holdest termett a kukorica egyik évről a másikra 23 százalékkal többet. Csupán ez az egyetlen program egyetlen év alatt több mint félmillió mázsa többletkukoricát adott az országnak. Hajdúbagoeon, amíg hagyományosan termelték a dohányt, 20 ezer forint bruttó bevételt, tetemes ráfize­tést hozott minden hold. Az új technoló­giára áttérve most 35 ezer forint a hol­­dankénti bevétel és ennek több mint húsz é­ re relék a tiszta haszon. Az ötezer holdas gazdaság „mindössze” 200 holdon termel dohányt, de innen várja növénytermelési bevételeinek egyharmadát. A mezőgazdaságnak [= vteasenglageean — követnie kell az ipar fejlődési ütemét. Így tudunk egyre jobb élelmezést és egyre emelkedő paraszti életszínvonalat biztosí­tani idehaza, így küldhetjük egyre több mezőgazdasági termékünket külföldre, többek között éppen a ipar fejlesztése érdekében. Mi az előnye a zárt rendszernek? Töb­bet terem, és kevesebb ember kell hozzá. Abban a baromfiólban, ahol addig húszan nyüzsögtek, ma már két ember is elegen­dő Másik előnye, hogy olyan végterméket produkál,­­mire a vevőnek, a fogyasztó­nak éppen szüksége van és ha az igény változik, akkor ezt a termelés is viszony­lag gyorsan tudja követni Előnye lenne még, hogy olcsóbban állítja elő a növényt vagy a húst de itt legyünk óvatosak. Mert például az iparszerű sertéstelepek sok min­dent bebizonyítottak már, csak azt az egyet nem, hogy ott olcsóbban lehetne sertéshúst előállítani Nem jelentéktelenek a hátrányok nem. Nehéz volna eldönteni, hogy ez hátrány-e, de tény, hogy a zárt rendszerű, vagy ipar­szerű termeléshez specialisták szükségesek. Az a „kukás”, aki 30 éve ülteti a palán­tát tördeli a dohányleveleket csak tanfo­lyam elvégzése után kezelheti a palántázó­­gépet ülhet­i el a dohánybetakarító kom­bájnra. Az a baromfi gondozó, aki söprű­vel lapáttal és vödörrel kitűnően dolgozott, lehet hogy nem is lesz alkalmas az auto­maták működtetésén*. A tört renysser ugyanis korábban re­metetlen fegyelmet követet A technológiát ugyanis előre, percre és grammra kidol­­gozssák. Itt nincs olyan, hogy „majd meg­csináljuk a jövő héten*. Ami* a műveleti terv előír, azt te is kell végezni. Aki va­lamiféle légies testereéggfel akarja­ mű­ködtetni ezeket a szerkezeteket a* hama­rosan a telepen, vagy kijelölt tábla földön kívül találja magát Egyetlen technológiai hiba azt jelenti, hogy a szállító cég, vagy a rendszer kidolgozója többé nem vállal felelősséget Hátrány az te, hogy ez az újmódi divat nagyon sokba kerül A CPS kukoricater­melői­ rendszerben például egy alapegy­ség 1300 hold. Énmek a gépesítése ötmillió forint és van­ olyan vetőmag, amiből egy mártóért ötezer forintot kell fizetőt An­nak a bizonyos 200 hold dohánynak a „beállítása” hat és M millió forint befek­tetést­ igényelt. As előnyük és hátrányok egybevetésé­ből tehát nemcsak az derül ki, hogy az iparszerő, vagy sárt rendszerű termelés okos dolog, hanem ar­ra, hogy az egész magyar mezőgazdaságot «re as új mód­szerre gyorsan nem lehet átállítani Nincs annyi „kiművelt emberfőnk” és nincs an­­­nyi pénzünk. Ezért a legújabb módszerek mellett még sokáig használnunk kell az évtizedes eljárásokat, sőt esetenként az évszázados módszereket is. Jövőbe mutat a százmillió forintos szuperautomata ser­téstelep, de bizony hizlalnunk kell még disznót azokban a „keccekben” is, ahol ezeknek a cocáknak az elődeit te hizlalták. Szép dolog a paradicsomkombájn, de­­ még sokáig kell kézzel te­szedni paradicsomot, résziben. CF. BJ a S Konferencia megyénk kollégiumainak helyzetéről A KISZ központi bizottsá­ga és a Művelődési Minisz­térium április elején rende­zi meg a kollégiumok orszá­gos konferenciáját. Ezt meg­előzően a fiatalok közgyűlé­seken vitatták meg kollégiu­maik helyzetét, feladatait. A közéletre nevelés, a kollé­giumok és KISZ-szervezetek kapcsolata volt a témája a szombaton Egerben tartott megyei szintű konferenciá­nak is, ahol a megye mint­egy 20 kollégiumában, diák­otthonában lakó két és fél ezer diákot képviselő fiata­lok jelentek meg. Németh Lászlónak, a KISZ me­gyebizottsága titkárának megnyitója után Somlai Györgyné kollégiumigazgató, a kollégiumok szakfelügye­lője tartott referátumot, melyet vita követett- $ Péter János Japánba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a japán kormány meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatást tesz Japánban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kor­mányának meghívására Ulánbátorba látogat. ÉDOSZ szocialista brigádok vetélkedője Hatvanban Szombaton a hatvani kon­zervgyár művelődési házá­ban bonyolították le az ÉDOSZ szocialista brigádok vetélkedőjének területi dön­tőjét. Hét vállalat csapatai vettek részt a versengésben, amelynek témaköre felölelte a művészetek, a sport, munkavédelem, a szakszer­vezeti élet és szakmájuk is­meretének különböző kérdé­seit. A Zeke Gyula vezetésével lezajlott vetélkedőn a rá­kospalotai Növényipari Vál­lalat szocialista brigádja bi­zonyult legjobbnak 235 pont­jával, második a Kecskeméti Konzervgyár, harmadik pe­dig az Élelmezési Gépszere­lő vállalat szocialista bri­gádja tea. . . a i AKTÍV jelölőgyűlések, sikeres VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK ■ A VÁLASZTÁS IDŐPONTJA: ÁPRILIS 15., REGGEL 6-TÓL DÉLUTÁN 18 ÓRÁIG ■ ÁPRILIS 24—29 KÖZÖTT ALAKULNAK MEG A HELYI TANÁCSOK. •• Ülést tartott a megyei választási elnökség Lévai Ferenc vezetésévtó szombaton délelőtt tartotta ülését a megyei választási elnökség, amelyen részt vett dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, Jenei Já­nos, megyei népfronttitkár­­helyettes és Ferenci János, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Görög István, a választási csoport vezetője számolt be a jelölőgyűlések tapasztalatairól. Elmondotta, hogy valamennyi választó­­körzetben a törvény­­ előírá­sainak megfelelően zajlot­tak le a jelölések, amelyek­re az aktivitás, a szervezett­ség volt a­ jellemző. Az el­nökség elégedetten nyug­tázta, hogy a választási gyű­lések egyharmada már le­zajlott, s valamennyit nagy érdeklődés kísérte. A szavazatszedő bizottsá­gok április 5-re alakulnak meg 364 szavazókörzetből, 1820 fővel, akik ezen a na­pon tesznek esküt az ille­tékes tanácselnökök előtt. A választások április 15-én reggel hat óra és délután 18 óra között zajlanak le, melyhez minden feltételt biztosítanak a helyi szer­vek. A választási elnökség ülé­sén azt is elmondották, hogy a helyi tanácsok alakuló üléseire április 24—29 kö­zött kerül sor. Ekkor vá­lasztják majd meg a me­gyei tanács tagjait ts. A megyei tanács május 11-én alakul meg. A megyei választási iro­da a választás napján a me­gyei tanács épületében szé­kelt Az iroda elnöke Fekete Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke, helyettese dr. Pápay Gyula, a megyei ta­nács vb-titkára lesz. Ismét közszemlén a választók névjegyzéke Szombaton az ország va­lamennyi városában és köz­ségében a­­ tanácsok hivatali helyiségében ismét közszem­lére tették a választók mó­dosított, most már végleges névjegyzékét Mint ismeretes, a választói listákat első ízben, március 10—19. között függesztették ki a tanácsi hirdetőtáblák­ra, s március 21-ig lehetett ki­fogást emelni a névjegyzék­be történt törvényellenes fel­vétel, vagy az abból való ki­hagyás miatt Minden választójogosult magyar állampolgárt — több mint hétmilliót­­—v az ál­landó lakóhelye szerinti ta­nácsi választókerület név­jegyzékébe vették be. Ha valakinek a választás nap­jáig — április 15-ig —, vál­tozik meg állandó lakhelye, elköltözését a korábbi lakó­hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál kell bejelentenie A bejelentés alapján a választót törlik a névjegyzékből, s arról iga­zolást állítanak ki. E doku­mentum birtokában kérheti — legkésőbb április 14-ig —, felvételét a választók név­jegyzékébe új lakóhelye ta­nácsának végrehajtó bizott­ságánál. A A verpeléti példa nyomán A nagy múltú hevesi do­hánytermesztésnek új, kor­szerű alapokon ismét lesz jövője. Hogyan valósítják meg? Erre keres választ írásunk a 3. oldalon. A menü és környéke Tíz vendéglőben, illetve étteremben jártunk, mindenütt az olcsó étele­ket kerestük. A tapaszta­latokról lapunk 4. oldalán számolunk be. Hol vagy, szabad idő? A diákok egy részét túl­zott feladatokkal, megbí­zatásokkal terheli mind a szülő, mind az iskola. Ho­gyan lehetne ezen az ál­datlan állapoton változ­tatni? Erre keres választ munkatársunk írása la­punk 4. oldalán. Ízlés és bútor Ahol nemcsak az üzlet fontos... Az Agria Bú­torgyár kezdeményezését elemzi munkatársunk cik­ke ez L oldalon Pénz és öntudat Milyen szerepet játszik ez anyagi megbecsülés, egyál­talán helyes eszköz-e az öntudat kialakításában? Erre a kérdésre keres vá­laszt munkatársunk cik­kében lapunk S. oldalán. Tolókocsis optimizmus Két nagyon szegény em­ber életéről, jövőjéről szól a riport a &. oldalon. Rejtett hiba, vagy rossz tervezés... E ctm alatt az év elején megrokkant új-hatvani diákétterem körüli ano­máliákról ír munkatár­sunk a 8. oldalon. Építők estéi Hogyan élnek egri szálló­jukban az é­pítők, hogyan tölthetik leghasznosabban szabad idejüket, estéiket — erről szól Pataky Dezső riportja a 6. oldalon. ■ .‘■‘i '«ü. . i Te Hi zenit l­HféiPn M év elején kezdték, meg a munkát a dolgozók ... * , ,. .. « uj egri tejüzemben, ahol naponta 37—38 ezer liter tejet pasztőröznek, s több mint tízféle tejterméket készítenek a korszerű berendezés sekkel. A madártávlatból látható új üzem dolgozóinak munkájáról szól riportunk a lap 5. oldalon, Kiteri Márton felvétel^

Next