Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Heti külpolitikai összefoglaló Így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Régi témák — új fejlemények HA AZ ÚJSÁGOLVASÓ gyorsan és felületesen fu­totta át a hét főcímeit, csak­nem kizárólag régi, ismerős témákra bukkant. Az euró­pai biztonság ügye, a viet­nami tűzszünet következetes betartása, a közel-keleti ren­dezés problémája jó ideje vissza-visszatér a jelentések­ben, s nem váltott ki különö­sebb meglepetést egy esetle­ges újabb dollárválság ár­nyéka sem. Mégis van új a júniusi nap alatt és a „régi témáik” a héten érdekes fejleménye­ket hoztak. A finn főváros­ban megszületett a döntés, július 3-ra, Helsinkibe össze­hívták az európai biztonsági értekezletet. Megállapodtak a négypontos napirendben is, magával a biztonsággal ös­­­szefüggő politikai kérdések; a gazdasági, tudományos­technikai, környezetvédelmi összmunka; az együttműkö­dés az emberiességi és más­­­ területeken, valamint a kon­­ferencia után teendő további lépések szerepelnek a tár­­­­gyalási előterjesztésben. A nyitány külügyminiszteri szinten történik Helsinkiben, a folytatás Genfben követ­kezik, majd a záróakkordra, csúcskonferencia formájá­ban, ismét a finn fővárosban kerül sor, valószínűleg hó­napok múlva EREDMÉNYESEN ZÁ­RULT tehát az a hosszú harci szakasz, amelynek célja az európai biztonsági érte­kezlet összehívása volt. A szocialista országok követ­kezetes küzdelme meghozta gyümölcsét, s javaslataik realitását mutatja, hogy megközelítően az általuk in­dítványozott­­ időpontban összeülhet a konferencia. Dipoli korszerű épület­­komplexumában elbúcsúztak egymástól a nagykövetek, akik november 22-e óta hos­­­szabb-rövidebb szünetekkel, az európai értekezlet előké­születi munkálatait végezték. Ám valóban csupán az első szakasz ért véget. Új erőfe­szítés következik a diplomá­ciában, hogy a konferencia ne csak összeüljön, de ered­ményes is legyen. A három színhely, a különböző szin­tek, a tervezett viszonylag hosszú időtartam utalhat rá, hogy lesz még tennivaló. A hét másik fontos európai eseménye, az NSZK karlsru­hei alkotmánybírósága vis­­­szautasította a jobboldali ba­jor tartományi kormány za­­vart keltő panaszát, s ezzel elhárultak az akadályok a két német állam alapszerző­désének életbelépése előtt, megkezdődhettek az előké­születek az NDK és az NSZK ENSZ-felvételére is. Több órás találkozások és elhalasztott megbeszélések jelzik Le Duc Tho és Kissin­ger újabb párizsi tárgyalá­si fordulóját, amelyről napo­kon át semmiféle hitelt ér­demlő jelentés nem látott napvilágot. Korábban ame­rikai részről olyan kiszivá­rogtatás történt, hogy a két politikus írásos okmány for­májában is lefekteti majd a vietnami tűzszünet betartá­sával kapcsolatos kérdése­ket. Ez az elképzelés a dol­gok fonákjáról nyert meg­­­­erősítést, amikor Saigonban sietve kijelentették, hogy nem látnák értelmét bármi­féle dokumentum aláírásá­nak. A THIBU-REZSIM „egye­düli képviseleti igényeit” a héten ismét összezúzták a té­nyek: Dél-Vietnam szabad területein a gyors konszoli­dáció jegyében ünnepelték az ideiglenes forradalmi kor­mány megalakulásának ne­gyedik évfordulóját. A Dél- Vietnami Köztársaság akti­vizálódó nemzetközi kapcso­latait mutatja, hogy valahol a DIFK fennhatósága alatt álló területen diplomaták ad­ták át megbízó leveleiket, köztük az első magyar nagy­követ. Az Egyesült Államokban újabb dollárválság kísértete jelentkezett a héten, úgy tű­nik, olyan betegségről van szó, amelyet gyors egymás­utánban többször is meg le­het kapni. Ha már az orvosi példánál maradunk: a baj nemcsak gyakoriságával je­lentkezik, de igazából nem lehet megállapítani a roham közvetlen kiváltó okát. A diagnoszták mégsem tanács­talanok, hiszen a háttér köz­ismert, a tőkés valutarend­szer mélyreható átalakításá­ra lenne szükség. A Fehér Házban összeült a „konzíli­um”, a válság megbeszélése a szűkebb kabinet részvé­telével, de változatlanul kér­déses, hogy akarnak és tud­nak-e valamit tenni a tüneti kezelésen túl. Az ismerős témák új fej­leményeket hoztak és hoz­nak, de kivétel itt is erősíti a szabályt. A Biztonsági Ta­nács közel-keleti vitájában — amely időpontjában egy­beesik a hatnapos háború hatodik évfordulójával — egyelőre nem mutatkoztak új elemek. A vita lelassult, alig volt hozzászóló, az ál­landó tagok mindezidáig tartózkodtak az érdemi meg­jegyzésektől. Igaz, nem an­­­nyira új határozatokra len­ne szükség, mint a BT két­ezer nappal ezelőtti ésszerű döntésének végrehajtására. Az új javaslatnak számító osztrák terv, amely szóba­­került az ENSZ-ben, ugyan­csak a korábbi BT-határo­­zatra alapozódik, annak végrehajtásához, állapítanak­­ meg menetrendet és Wald­heim főtitkárnak nagyobb személyes szerepet biztosí­tana a puhatolózásokban. A VISZONYLAGOS néma­ság a Biztonsági Tanács patkóalakú asztala mellett természetesen nem annak következménye, hogy a résztvevők nem alakították volna ki véleményüket. Elő­fordulhat — jóllehet erre hivatalos utalások nem tör­téntek —, hogy az ENSZ szokásainak megfelelően, a színfalak mögött folyik az érintkezésfelvétel egy vala­mennyire közös álláspont létrejötte érdekében. Mind­erre azonban csak a jövő héten derülhet fény, amikor hétfőtől folytatódik a vita, noha a következő, felszólaló még nem jelentkezett... AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: BÉTFŐI Arany-áremelkedés a nyugati tőzsdéken, újabb dollár­válság fenyegetéséről ír a világsajtó — A közös piaci kilencek külügyminiszteri értekezlete — Jobboldali ma­nőverek Chilében XCOO1 Prágában megkezdődik a KGST tanácsülése, a magyar küldöttséget Fock Jenő vezeti — Le Duc Tho és Kissin­ger Párizsba érkezik SZERDA ! A balközép politika felújításáról dönt az olasz keresz­ténydemokraták kongresszusa — Heinemann nyugatnémet államfő aláírja az alapszerződés ratifikációs okmányait — Az első magyar nagykövet a Dél-vietnami Köztársa­ságban CSÜTÖRTÖK! Szovjet—magyar kormányfői megbeszélés Prágában — Helsinki bejelentés: július 3-ra összehívják az európai biztonsági értekezletet PESTER! A Biztonsági Tanács vitája a közel-keleti helyzetről — Brandt Izraelben — Spanyolországban Franco átadja a miniszterelnöki tisztséget SZOMBAT: Halasztás után ismét folytatódik a VDK és az Egyesült Államok képviselőinek párbeszéde. Spanyolország határain túl is figyelmet keltett az a hír, hogy Franco tábornok (bal­oldalt), Carrero tengernagyot nevezte ki utódjává a spa­nyol kormány élén. Csi Peng-fej, kínai külügy­miniszter látogatást tett a Downing Street 10-ben, a ha­gyományos brit miniszterel­nöki rezidencián, amelynek kapujában Heath kormányfő fogadta. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Szovjet—amerikai kapcsolatok Fred Neal professzor, ame­rikai publicista, a nemzetkö­zi kapcsolatok szakértője az Izvesztyija legutóbbi számá­ban cikkben foglalkozik Leo­­nyid Brezsnyev küszöbön álló amerikai látogatásával és a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlődésével. A cikk szerzője Leonyid Brezsnyev amerikai útját olyan eseményként értékeli, amelynek elvi jelentőségét nem lehet eléggé értékelni. Ez a látogatás — mint írja —, megmutatja, hogy szovjet részről a feszültség enyhü­lésének folyamata nem kon­­junkturális tényező, hanem hosszútávú perspektíva. Az amerikai hangulatról szólva Neal a kövekezőket írja: „Az Egyesült Államok­ban Nixonnak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló politikája élvezi mindkét párt támogatását. Ezt a poltikát még azok a személyiségek is pártfogolják, akik fellépnek a republikánus kormányzat belpolitikája ellen. Ténylege­sen az elnök határozott sza­kítása a hidegháború politi­kájával a legnépszerűbb lé­pés mindazok között, ame­lyeket valaha is tett”. W13. június 10., vasárnap I helsinki konzultáció mérlege László Balázs, az MTI kü­löntudósítója jelenti. Hosszú és sokszor nehéz munka után, de végül is tel­jes sikerrel fejezte be több mit féléves tárgyalássoroza­tát a helsinki nagyköveti konzultáció. E több szakasz­ban lebonyolított diplomáciai erőfeszítés gyorsmérlegét megvonva mindenekelőtt a legfontosabb tényt kell szem előtt tartanunk: 32 európai ország, a földrészünkön élő nemzetek csaknem összessé­ge a történelem folyamán először vállalkozott arra, hogy két tengerentúli hata­lom, az Egyesült Államok és Kanada bevonásával, közös szándékkal helyezze általá­nosan elfogadott elvi alapok­ra az államok közötti kapcso­latokat, erősítve ily módon a kollektív biztonságot és fej­lessze ennek legjobb táma­szát, a sokrétű együttműkö­dést A szocialista országok elvi politikája és álhatatos erőfe­szítései eredményeképpen már a konferencia előkészítő tanácskozása jelentős mér­tékben járult hozzá az euró­pai biztonság megszilárdítá­sához. Az első napirendi pont tématervének keretében ugyanis a 34 résztvevő állam egyértelműen leszögezte az államközi kapcsolatoknak a békés együttélés szempontjá­ból elengedhetetlen alapel­veit Ezen elvek közül nem egy szerepel már­­ az ENSZ különböző nyilatkozataiban és dokumentumaiban is. Jó­­néhány viszont csak az utób­bi években kibontakozó vi­lágméretű enyhülési és köze­ledési irányzat terméke, s eddig csak kétoldalú állam­közi szerződésekben rögzítet­ték. Ezeknek az elveknek kü­lönösen a határok sérthetet­lenségének, az erőszakról va­ló lemondásnak, a belügyek­­be való be nem avatkozásnak egy összeurópai okmányban való lefektetése nem keve­sebbet jelent mint azt, hogy a tőkés világ két évtizedes hi­degháborús és felszámolási kísérletek után kénytelen volt véglegesen tudomásul venni a szocialista országok függet­len állami létét és a szocia­lista világrendszer tényét. A szocialista diplomácia komoly sikere, hogy a biz­tonsági értekezlet lényegét alkotó államközi elvek ér­vényességét minden nyugati manővert és kísérletet le­küzdve kiterjesztette a hel­sinki dokumentumokban az európai együttműködés két fő területére, a gazdaságra és a kultúrára is. E két napiren­di pont okmányai már beve­zetőjükben hangsúlyozták, hogy a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésének célja és értelme az európai béke és biztonság erősítése. A harmadik napirendi pont keretében az európai álla­mok kísérletet tesznek arra, hogy a kulturális élet terüle­tén népeik egymás igazi megismerése, a szellemi ér­tékek cseréjének kibővítése révén közelebb kerüljenek egymáshoz. Összefoglalva elmondható, hogy a helsinki sokoldalú konzultáció jó munkát vég­zett Komoly eredményekkel gazdagította az európai eny­hülés és együttműködés fo­lyamatát és létrehozta a szükséges kereteket ahhoz, hogy a kövekező hónapok so­rán az európai államok új korszakoi a kontinens bizton­ságának kollektív megszilár­dítására irányuló erőfeszíté­sek korszakát nyissák meg együttélésükben. Befejezte munkáját a hel­sinki Dipoli-palotában az európai biztonsági és együtt­működési konferenciát előké­szítő nagyköveti tanácsko­zás. A külügyminiszteri kon­ferencia július 2-án ül össze. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) A Kertészeti Egyetem Főiskolai Kar, Gyöngyös, felvételre keres vizsgázott: I fő villanyszerelő karbantartót, / / // krr fő csőszerelő karbantartót, i fő olaj kazán fűtőt Részletes felvilágosítást az üzemelő gondnok Krasznai Sándor ad. Telefon: 12-225. Hétköznap 8 h-tól 16 h-ig. MOSZKVA: Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték hi­vatalos helyről. Koszigin ez­zel a látogatással az osztrák szövetségi kormány meghí­vásának tesz eleget. TOKIO: Tanaka japán miniszterel­nök sajtóértekezleten közöl­te, szeptember 20. után uta­zik a Szovjetunióba és há­rom-négy napig tartózkodik majd ott. Tokiói politikai megfigyelők a miniszterelnök kijelentésében annak a japán kormánykörökben általáno­san elterjedt véleménynek az alátámasztását látják, amely szerint Tanaka szeptember 23-án utazik Moszkvába és a Szovjetunióból egyenesen Nyugat-Európába megy to­vább, hogy lebonyolítsa pári­zsi, bonni és londoni látogatá­sát. A miniszterelnök azt is kö­zölte, hogy július 29-én vagy 30-án utazik az Egyesült Ál­lamokba és négy-öt napig tartózkodik Washingtonban. JERUZSÁLEM: A hivatalos látogatáson Iz­­raelban tartózkodó Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár, a Golda Meir miniszter­elnök-asszonnyal folytatott kétnapos megbeszélés után lemondta a keresztény szent helyek szombatra tervezett megtekintését, a hét végét pihenéssel tölti a Tiberias-tó partján.­­ Abba Eban izraeli külügy­miniszter egy televízióadás keretében kitért Brandt iz­raeli tárgyalásaira és azt fej­tegette, hogy Nyugat-Német­­országnak az európai problé­mák megoldásában elért eredményei elősegíthetik egy dialógus légkörének kialakí­tását a Közel-Keleten. KAIRO: Az Al Ahram szombati szá­mában azt írja, hogy Egyip­tom és Líbia egyesülése lesz a fő téma Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök Tri­­poliban ma kezdődő megbe­széléseinek. TEHERAN: Az iráni külügyminiszter vendégeként Teheránba ér­kezett Douglas­ Home brit külügyminiszter. A repülőté­ren újságíróknak kijelentet­te, hogy ma fogadja őt az iráni sah, akit tájékoztat „az európai biztonsági értekezlet legújabb fejleményeiről”. Az angol külügyminiszter részt­­vesz a CENTO ma kezdődő miniszteri tanácsülésén. Útban van Teherán felé MVilliam Rogers amerikai külügyminiszter is. HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓJÁT MEGVESZI A vétel• eladás •bizományi értékesítési Magánosoknak és közületeknek A MERKUR TELEPEIN: Budapest XIII., Röppentyű u. 73. Debrecen, Balmazújvárosi út 3. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12.30 óráig.

Next