Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Az elnök derűlátó SORSDÖNTŐ ÉS DRÁMAI. Az előbbi jelzővel washingtoni megfigyelők ruházták fel Nixon elnök csütörtök hajnalban elhangzott üzenetét. Az utóbbi­val a törvényhozás két házának légkörét illették. Egyesek szerint viszont az üzenet felfogható a Water­­gate-ellentámadás kezdetének is. Miként az általában lenni szokott, sem a sorsdön­tő jelző nem illik az üzenetre, sem a vádemelés lehe­tőségének kitett elnök nagyszabású visszacsapásának kezdete nem olvasható ki belőle. Ezzel szemben a 40 perces beszéd tíz pontba foglalta az 1974-re tervezett amerikai bel- és külpolitikai programot. Első helyen Nixon az energiaválság leküzdéséről szólt. Tegyük mindjárt hozzá: derűlátóan­ ígéretet tett, hogy az USA nagyarányú beruházások révén hozzálát önellátásának megteremtéséhez. Ennek érde­kében a következő öt évben tízmilliárd dollárt költe­nek új energiafajták feltárására. Bejelentette, hogy „arab barátai” biztosították: a legközelebbi jövőben megvitatják az USA-val szemben fennálló­­ olajem­bargó „sürgős feloldásának” lehetőségeit FOGLALKOZOTT AZ ELNÖK a világkereskede­lem kérdéseivel, sürgette, hogy a különféle akadályo­kat mielőbb le kell bontani. Ezzel összefügésben meg­állapította: a Szovjetunióval és a szocialista országok­kal szemben állított mesterséges akadályok a szaba­dabb kereskedelem útjában „Súlyosan akadályozzák a harmonikus nemzetközi kapcsolatok irányában tett” erőfeszítéseket. Politikai berkekben rámutatnak: az elnöki üzeneten végigvonult az a gondolat, amely sze­rint az amerikai társadalom problémáinak megoldá­sát illetően „Békében minden lehetséges — béke nél­kül semmi sem.” Külpolitikai vonatkozásban Nixon elmondotta: az idén folytatódik a szovjet—amerikai párbeszéd a ha­dászati fegyverek korlátozásáról és újabb erőfeszíté­seket tesznek — más országokkal közösen —, az Euró­pában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkenté­sére. Ennek ellenére hangsúlyozta: az idei katonai költségvetés emelését javasolja majd, mert „a béke rendjének kiépítése közben szükség van az USA ka­tonai erejének fenntartására.” Rendkívül nyomatékkal utalt arra, hogy tisztsé­géről nincs szándékában lemondani. Üzenetét így fe­jezte be: „Amerika befejezte történetének leghos­­­szabb háborúját és megkezdte történe­tének leghos­­­szabb békekorszakát.” HA A TÖRVÉNYHOZÁS két házának légköre drámai volt is, az elnöki üzenet derülátó kicsengése némileg megnyugtatta a sok tízmilliós hallgatóságot a tv-készülékek előtt. A békekorszak kilátása minden­esetre kedvező visszhangra talált, bár a szavak és a tettek összhangja itt-ott még akadozik. >AAAAAANVWVV>AAAAAAAAAN\>AAANW\AANVVVVVVVWWVSAAW(VSÁWAV ° derek varsói beszéde Edward Gierek, a LEMP KB első titkára beszédet mon­dott a párt varsói fővárosi bizottságának a pártmunka időszerű kérdéseivel foglal­kozó ülésén. ' — ötéves tervünk megva­lósításának negyedik eszten­dejébe léptünk — mondotta a többi között E. Gierek. — Országunk gyorsan fejlődik a pártunk­­ VI. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tsa eredeményesen, jól ha­lad. Tevékenységünk pozitív hatása minden területen érezhető. Eredeti tervelő­irányzatainkat teljesítjük és túlszárnyaljuk, s ez még bátrabb célkitűzés valóra vál­tására ösztönöz bennünket. Ugyanakkor még mindig csak az út kezdetén járunk. Le kell küzdenünk a törté­nelmi örökség következmé­nyeit, s egyidejűleg meg kell gyorsítanunk a fejlődési üte­met. Edward Gierek emlékezte­tett arra, hogy az idei eszten­dő a népi Lengyelország megalakulásának 30., jubi­leumi éve, s kifejezte meg­győződését, hogy a varsói munkásosztály és értelmiség méltó szocialista kezdemé­nyezésekkel ünnepli meg az évfordulót. (MTI) Ült. február L. péntek Q Mwweg Leonyid Brezsnyev kitüntetése Folytatódtak a szovjet—kubai tárgyalások Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát szerdán Ha­vannában a José Marti Ér­demrenddel tüntették ki. A kitüntetést Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke nyújtotta át a főtitkárnak. Ez alkalomból Dorti­os hang­súlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev, a kubai forrada­lom győzelmének első nap­jaitól a kubai nép hű barát­ja. — Az önök pártja, élén a lenini központi bizottsággal, és a szovjet állam — mondta a szónok — igen nagy tekin­télyt vívott ki nemzetközi színtéren. A függetlenségü­kért küzdő népek — minden rágalmazó kiagyalás ellené­re — biztosak abban, hogy a Szovjetunió, amely óriási po­litikai, ideológiai, gazdasági és katonai potenciállal ren­delkezik, a szocialista közös­ség országaival együtt meg­változtatta a nemzetközi erő­viszonyokat. A kubai forra­dalom — a gazdag hősi ha­gyományokat újjáélesztő nép műve — a modern világ je­lenlegi változásainak egyik leglelkesítőbb példája. A kitüntetés alkalmából mondott beszédében Brezs­nyev kijelentette: — A Szovjetuniót és Ku­bát egyesítő barátság fejlő­dését és elmélyülését a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a szovjet állam mindig lanka­datlan figyelemmel fogja kí­sérni. A magam részéről mindent megteszek, hogy hozzájáruljak ehhez a nemes ügyhöz. A kitüntetést a Szov­jetunió és a szocialista Kuba közt létesült szilárd, őszinte barátság és megbonthatatlan testvériség jelképeként fo­gadom.★ A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Forradalmi Kormány szer­dán fogadást adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­­titkára tiszteletére. A fogadáson jelen volt Fi­del Castro, a Kubai KP KB első titkára, a Forradalmi Kormány miniszterelnöke, Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, Raul Castro, a KB másodtitkára, és más kubai vezetők. Jelen voltak továbbá a Leonyid Brezsnyevvel együtt Kubába érkezett szovjet hivatalos személyiségek. A fogadás ba­ráti, szívélyes légkörben folyt le.★ A világsajtó, a különböző országok rádió- és televízió­­állomásai világ j­elen­tőségű eseményként értékelték Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának kubai láto­gatását. „Leonyid Brezsnyev és Fi­del Castro baráti találkozó­ja Lenin és José Marti né­peinek egységét szimbolizál­ja” — írja a Granma, a Ku­bai Kommunista Párt lapja. A Neues Deutschland, az NSZEP KB lapja megállapít­ja, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása nem csak az ame­rikai kontinens jövője szem­pontjából, hanem az általá­nos béke és a nemzetközi fe­szültség csökkenése szem­pontjából is igen jelentős. Élénk figyelemmel kíséri az SZKP KB főtitkárának kubai látogatását az Egyesült Államok sajtója is. Az UPI és az AP hírügynökségek be­számolnak a Havannában megrendezett kubai—szovjet barátsági nagygyűlésről. A New York Times szer­kesztőségi cikke, amely Brezsnyev kubai látogatásá­val foglalkozik, felveti az Egyesült Államok és Kuba közötti viszony normalizálá­sának lehetőségeit A Wa­shington és Havanna közötti normális kapcsolatok előse­gíthetnék a nemzetközi fe­szültség további enyhülését — írja a lap. (MTI) A Szovjetunió és Kuba képviselői ma légiszállítási megállapodást írtak alá Ha­vannában. (TASZSZ) Osvaldo Dorticos kubai köztársasági elnök (balról), a José Marti érdemrenddel tüntette ki Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. (N­épú­jság-telef­oto — TASZSZ—MTI—KS) Az NDK ipara Az első német munkás-pa­raszt állam — a Német De­mokratikus Köztársaság — gazdasági sikerei nemcsak a szocialista országok, de vi­lággazdasági szempontból is számottevőek. A bruttó áru­termelés tekintetében a vi­lág első tíz állama között ta­lálható. Az 1949. október 7- én a legyőzött fasiszta Né­metország keleti részén ala­kult meg a 108 298 km 2 te­rületű NDK. Lakóinak száma 17,4 millió, 58 százaléka mun­kaképes korú, 23 százaléka gyermek és 19 százaléka pe­dig nyugdíjas. A két német állam (NDK, NSZK) megalakulásával fel­bomlottak a történelmileg kialakult gazdasági kapcso­latok, a nyugati alapanyag­­ipar elszakadt a főleg feldol­gozó iparral rendelkező kele­ti területektől. Az NDK kor­mányának első feladata a feldolgozó ipar üzemeltetése, az önálló nyersanyagbázis, energetikai rendszer és a ne­hézipar megteremtése, ezért az ipari beruházások 80 szá­zalékát a nehéziparra fordí­tották. Az NDK iparát a nagyfo­kú koncentráltság jellemzi, az ezernél több dolgozót fog­lalkoztató üzemekben a mun­kások és az alkalmazottak több mint 67 százaléka dol­gozók, az ipari össztermék két&an­gdát állítják fiát a lakosság közszükségleti­­ iparcikkellátása szempontjá­ból fontos szerepet tölteni­ be a kis­ és a középüzemek Energiagazdálkodás és rész­ben a vegyipar alapja a bar­naszén, amelyet főleg külszí­ni fejtéssel termelnek ki. Az egy főre jutó villamosener­­gia-termelés tekintetében el­ső a szocialista országok vi­szonylatában (kb. 4100 kWó), de megelőzi a legtöbb fejlett európai tőkés országot is. A vas- és acéltermelés az NDK által épített kohászati kom­binátokban folyik, főleg im­port alapanyagok (szovjet vasérc,­­lengyel koksz) fel­­használásával. Mivel a ter­melt nyersvas (2,0 mill, t.) és nyersacél (5,4 mill, t.) men­­­nyisége a feldolgozó ipar szükségletét nem elégíti ki, ezért az NDK behozatalra szorul ezekből az alapanya­gokból is. Az ipar legfontosabb ága a feldolgozó gép-, műszer- és elektrotechnikai ipar, vala­mint az optikai cikkek gyár­tása. Fontos vegyipari bázis az Odera-parti Schwedt, ahol a Szovjetunióból származó kőolajat dolgozzák fel. Az évszázados termelési hagyo­mányokkal rendelkező tex­tilipar importból származó természetes és hazai előállí­­tású «antetikust A­ e«i&ykgo­o -V^'viooi,n>>/ csehszlovakia­kat dolgoz fel. A világhírű könyv- és nyomdaipar telep­helyei: Berlin, Leipzig, Dres­den. Az NDK gazdasága fontos szerepet tölt be a KGST in­tegrációjában. A többi KGST-tagországgal — így hazánkkal is — termelési együttműködési, munkameg­osztási, választékcsere-bőví­­tési egyezményekkel biztosít­ja a gazdasági lehetőségek jobb kihasználását ........... rz TERRA — WASHINGTON: Kissinger amerikai kül­ügyminiszter ma Washing­tonban kijelentette, hogy a kőolajtermelő országok feb­ruár 14-én kezdődő tripoli megbeszélésén néhány arab állam javasolni fogja az Egyesült Államokkal szem­ben alkalmazott olajszállítá­si embargó felfüggesztését... DACCA: A hivatalos látogatáson Daccában tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv államfő és Mudzsibur Rahman sejk a Banglades Népi Köztársa­ság miniszterelnöke több mint másfél órás megbeszé­lést tartott. SAIGON: A saigoni rezsim — amely­nek alakulatait január 19-én és 20-án kínai fegyveres erők elűzték a Paracel-szige­­tek térségéből — csütörtö­kön csapat kontingenst in­dított útnak a Paracel-szi­getektől mintegy 1000 kilo­méterrel délre, ugyancsak a Dél-kínai tengerben fekvő Spratley-szigetek térségében Saigoni katonai források szerint a „vállalkozásban” több hajó vesz részt, fedél­zetén mintegy 200 katonával A saigoni egységek azt ter­vezik, hogy pénteken „meg­szállják” a Spratley-szigete­­ket. Katonai körökben azon­ban hangsúlyozták, hogy e partraszállásnak csak „szim­bolikus jelentősége” van. ULÁNBÁTOR: A mongol fővárosban hi­vatalosan bejelentették, hogy a Mongol Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatokat léte­sít egymással. Izrael megsértette a csapat­­szétválasztási egyezményt A tervezett ütemben, sőt, egyes jelentések szerint va­lamivel gyorsabban halad az egyiptomi és az izraeli csa­patok szétválasztása, a Szue­­zi-csatorna nyugati partjára behatolt izraeli erők kivoná­sa. Egyiptom ugyanakkor ar­ról tájékoztatta az ENSZ bé­kefenntartó erőit, hogy az izraeliek a csapatszétválasz­tási megállapodást megsért­ve, leszerelték és Izraelbe szállították a Szueztől délre fekvő El­zetijai műtrágya­­gyárat és olajfinomítót. A csapatszétválasztási megálla­podás aláírása óta először fordult elő, hogy az egyik fél az egyezmény megsérté­sével vádolja a másikat. A két üzem berendezéseit ti­tokban, az éj leple alatt sze­relték le és szállították el az ezzel megbízott izraeli mér­nökök és technikusok. Az Al Ahram csütörtöki kommentárja arra figyelmez­tet, hogy a megállapodást maradéktalanul végre kell hajtani, s annak bármiféle megsértése súlyos következ­ményeket vonhat maga után Izraelnek nem szabad meg­feledkeznie arról, hogy az egyezmény megsértése nem egyoldalú lehetőség, s így nem húzhat hasznot az effé­le kihívó cselekményekből Mindennél fontosabb, hogy a csapatszétválasztás végre­hajtása közelebb vigyen a konfliktus megoldásához. Az egyiptomi—izraeli csa­patszétválasztás előrehaladá­sával mindinkább az érdek­lődés középpontjába kerül­t. Szíriai—izraeli csapatszétvá­lasztás kérdése. Továbbra sem ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban milyen elgondo­lásokat­ közölt Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter­rel Kissinger amerikai kül­ügyminiszter. Japán terroristák singapore-i akciója Csütörtökön négy japán fegyveres felrobbantotta a Sh­ell olajtársaság singa­pore-i olajfinomítójának egyik tartályát. Az olajfino­mító a várostól fél mérföld­­nyire, egy szigeten van. Se­besülés nem történt, és a tüzet sikerült eloltani. A hírügynökségek jelenté­se szerint a négy terrorista közül három, miután hatal­mába kerített egy kis komp­hajót, nemzetközi vizekre távozott. A negyedik való­színűleg a szigeten rejtőzik. A kikötői rendőrség megpró­bálta feltartóztatni a hajót, de kénytelen volt szabad utat biztosítani, a terroris­ták számára, mivel azzal fe­nyegetőztek, hogy megölik a hajó túszként fogva tartott hat főnyi legénységét és ma­gukat is. A három iareii fegyveres a­ hajóról küldött üzenetében azt követelte, hogy biztosít­sanak számukra, túszaikkal együtt szabad elvonulást Singapore-ból. Arról nem ér­kezett jelentés, hogy hova kívánnak távozni. A japán külügyminisztérium szóvivő­je szerint a merénylők azt követelték, hogy — túszként — Japán singapore-i nagy­követe is csatlakozzék hoz­zájuk. A négy merényő ugyanan­nak az ultrabaloldali szerve­zetnek a tagja, amelynek em­berei 1971-ben Tel-Aviv nemzetközi repülőterén meg­gyilkoltak 27 embert, 8­ kat pedig megsebesítettek. Ugyan ennek a szervezetnek a tag­jai 1973. júliusában térítet­ték el a japán légitársaság Amszterdam—Tokió járatá­nak egyik gépét. A gépet, miután az utasokat szabadon engedték, a líbiai Bengázi­­ban felrobbantották (MTI)

Next