Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
.VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1. XXV. évfolyam, 95. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ÁRA: 80 FILLÉR Vita a családjogi törvény módosításáról Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Sas Iállin sin, Heves meggyei képviselő felszálása Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. •4z ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, a napirend a követlCßZÖ • 1. Törvényjavaslat a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály exjoréta — Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott A törvény akkori indoklása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „... szilárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát.” Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása — ameyeket eddig tettünk családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. terén, közvetlenül, vagy közvetve mindjobban igazi szocilista tartalommal töltik meg családjogi törvényünk rendelkezéseit is. A továbbiakban dr. Kopor Mihály kitért arra, hogy ez elmúlt években fontos döntéseket hoztunk a születendő nemzedékek egészségének védelmére, a családtervezésre, az anyák és az utódok érdekében. A családjogi törvény módosításának előkészítése során sokan javasolták a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, illetve visszaállítását. Amikor azonban a kérdést alaposabban megvizsgáltuk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az orvosi vizsgálat kötelező elrendelése helyett más módon kell elősegítenünk a születendő gyermekek egészségének megóvását. Az expozét tartó igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az eddig tett egészségügyi intézkedések helyesek voltak, alkalmasak a népbetegségek terjedésének megakadályozására. Államunk felelősséget vállal a jövő nemzedék egészségéért, s erre „anyagi erőinket” sem sajnáljuk.Ezt bizonyítja a most benyújtott törvényjavaslat is, amely szerves része államunk tevékenységének a mai és a jövő generációk védelme érdekében. Ezután dr. Korom Mihály ismertette a törvényjavaslat fő célkitűzéseit. — Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket Ezek megvalósítása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási időt, a másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése. Az elsővel elejét kívánjuk venni a meggondolatlan, pillanatnyi fellángolásokon alapuló házasságkötéseknek. A második javaslatra azért van szükség, mert az 1952-ben született családjogi törvény alapján a 12. életévüket betöltött, a 18. életévüket még el nem ért állampolgárok házasságot köthettek, holott köztudott, hogy a 12—18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. A kormány ezért arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat idevonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: „(1) házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. (2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. (3) A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasulandó az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés. (Fotó: Puskás Anikó) 1974. április 25., csütörtök Termelőszövetkezetek vállalásai a XI.Pártkongresszus tiszteletére A káli Petőfi Termelőszövetkezet dolgozói is csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A közös gazdaság dolgozói, szocialista brigádjai, valamint az ifjúsági alapszervezet tagjai együtt vállalták, hogy növelik az ipari növények vetésterületét, 15 hektáron például olajlent vetnek. Lényeges pontja a vállalásnak, hogy a kukoricatermés növelése érdekében ebben az évben megoldják a vetésterület 30 százalékának a gépesítését, 1975-től pedig a nádudvari termesztési rendszer szerint gépesítenek. A kertészeti termékekből 15 vagonnal többet szállítanak a fogyasztókhoz. Az állattenyésztők tehenenként évi 100 literrel több tejet küldenek a tejiparnak. Vállalták még, hogy a jobb húsellátás érdekében a hízómarhák napi súlygyarapodását 10 dekával megemelik. A szocialista brigádok tagjai külön , vállalták, hogy a községben 500 órát dolgoznak társadalmi munkában a gyermek és ifjúsági intézményekben. A szajlai Buzakaláss Tsz dolgozói a központi felhíváshoz csatlakozva a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a következő munkafelajánlást tették: idei termelési értéktervüket öt százalékkal, másfélmillió forinttal teljesítik túl, a szövetkezet bruttó jövedelmét pedig 600 ezer forinttal növelik terven felül. Vállalták, hogy a hízómarha értékesítési tervüket 10 százalékkal, s a cukorrépa termelési tervüket szintén 10 százalékkal teljesítik tú. A szocialista brigádok társadalmi munkafelajánlásukban vállalták a tanya és a műhelyek környékének rendbentartását, az egyedülálló, családos nődolgozók, idős brigádtagok segítését ► Állítsuk meg a fasiszta junta terrorját Szolidaritási nagygyűlés Hevesen remek részvételével ifjúsági szolidaritási nagygyűlésre került sor szerdán este a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A közel hatszáz részvevő forró tapssal köszöntötte az elnökségben helyet foglaló vietnami fiatalok küldöttségét, valamint a járási és nagyközségi párt-, tanácsi- és tömegszervezetek képviselőit. Ezt követően a Heves I-es számú iskola pol-beat együttese köszöntötte az ünnepség részvevőit, majd Juhász Lajos, a KISZ járási bizottságának titkára szólt a fiatalokhoz. Ünnepi beszédében elmondta, hogy több mint egy év telt el azóta, hogy Párizsban aláírták a megállapodást a vietnami béke helyreállításáról. Azóta újabb könyörtelen agresszióra került sor Chilében. A chilei nép tragédiája nagy fájdalmat keltett az emberek millióinak szívében, a világ demokratikus közvéleményének legkülönbözőbb köreiben. A chilei katonai juntát ma már mindenütt vádolják, egyben emlékeztetik az embereket szent kötelességükre, hogy küzdeni kell a demokrácia helyreállításáért Chilében. ’ Szolidaritási nagygyűlésükön fejezték ki szolidaritásukat, adnak hangot az igazságos ügynek, amelyért harcolnak, a társadalmi haladás ügyéért. A beszédet követően a részvevők tiltakozó lapokat küldtek a chilei szolidaritási bizottsághoz. A nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Cseh Béla (Tudósítónktól): A hevesi járás KISZ-vezetőinek, úttörővezetőinek, ifjú kommunistáinak és úttö Éljen korunk diadalmas eszméje, a Marxizmus—Leninismus’